a) ltt olölegesen' mogjegyzendö, hogy a’ beszerzett ne mesítö ágak használatìg vagy a’ kortben rakatnak el árnyékos holyon, vagy pinczében ogy tenyémyire homok ala tétotnek, vagy, mi meg logjobb, szin alatt, vagy pajtában tartatuak.
124. §.
A’ szemzésnel fó dolog, hogy a’ szom esires- ‚ Í
tel vejassek le az egról, vagy is azen fas pontoes- . \
kaval egyiitt, molly a’ kereg alatt a’ levelnok mintogy gyö keret kepozi. E’ ezelra a’ szomzökessel a’ gyiimölosfaegon a’
levejande szom körül haromszög'ú metszést (23.
id.) tosziìnk a’ hejba ogesz a’ fes reszig, azuten az ekkep körülmotszett szemot (szempaizst) a’
kes nyeléböl kiellò esouttal vígyàzva föliìlrôl le
t'ele hántva. levágjuk, es a’ vadesomoto hejànТ vagy _1_ idomu metszest (24. id.
A.) tesziìnk, mellyre miutàn jobbra
es balra a’ hejat a’ fetól olvelasztottuk, azt beillosztjiik, es vekony fa hejjal nem nagyon szorosan (24. id.
B.) bekötjiik. E’ beillesztes I/2--1 lábnyi magasságban törtenhetik a’ fold
fölött. A’ szomzesröl meg mogjegy
zondök a’ következók: д
1. A’ szemzest olly idóhen kell tenui, midón a’ neme sitett fákrel a’ szemzesre már alkalmes gallyaket kaphatni, 161161 11111. 65 augustusban. Junius vegetöl jul. közepeig 61161 vagy hajtószemre szoktunk szemzeni, mintbogy a’ szemzes meg azou evben kihajt, ha a’ vadesemete 6’ 526Ш265 helyen fölül 4_5 ujjnyira levagdaltatik; a’ jul. közepétöl aug. vegeig tett szemzes pedig alvó szemzesnek mondatik; mivel ez esak
jövô tavaszra hajt ki. `
2. A’ ven fek hejeba nem lehet többe siikerrel szem zeni, ha csak öreg agaik elvagdalásával új bajtásokat nem nyernek.
3. A’ tljatal feknak, mellyekbe szemzeniakarunk, egesz segeseknek, es nem egeszen egy ujjnyi vastagságuaknak kell leuniök, hogy az új szem törzsökke alakulhasson; tovebba szemzes elótt nehány hettel ôket alulrel kezdve a’ szemzes helyig minden 1161165 65 levelektól megkell tisztogatni, fölsö egait bokreval (korouejeval) együtt meghagyven.
4. A’ hajtószemet mindenkor a’ tavalì hajtás közepe 16 16161, 62 alveszemeket pedig az idei hajtásokrul kell 161652 tani, de egyik esetben sem gyiimölcs-, hanem meddó hajtásról.
5. Midón hajtesra szemzünk 6’ szemet a’ vadesemete deli 011161616 illesztjiik, ellenben az alvószemet annak ejszaki
011161616. ‚
6. Ese'ben, vagy midón esöt verhatni, soha sem je szemzeni; mert mihelyt viz szivárog 6’ beillesztett szempaizs möge: a’ szem többe nehezen foganszik meg. Azert legjobb 656 uten 16 111611611 52611126п1; mert ekkor a’ szem 15 könnyeb
ben levelik 6’ 16161.
7. Ha valamelly fenak ágeba szemzünk, ugyanazon egy ágba két helyen is illeszthetiink szemet, osak ne ugyanazon oldalon; es ha mindkettö megfoganszik, a’ 161561, ha mind
jert nagyobb volna is le kell metszeni, hogy a’ vadesemete'az
egyet jobban teplelhassa.8. Miuten a’ szemzes megtörtént, a’ szemneklevele fe
lìg elmetszetik, 3 vagy 4 het mulva. a’ kötelek kevesse meg eresztetik, es esak akkor oldatík le vegkepen, ш111611 6’ 526 mek annyira megnóttek, hogy a’ kötelek mer be is metszedöll. A’ szem mogfoganzasanak bizonyos joie az: ha a’ level ko magalel loosik; oilenben ha öszszoszarad, ’s mintogy ösz szozsugoredik, a’ szomzés feganatlanságát jolenli. Ez utelsó osotben a’ szompaizst a’ melszesbel kikoll venni, kiìlönben a’ fa voszelyozlotik,
' |25. §.
A’ fabaekoles, vagy basitekbafeltas történik mart. kö zopelel kozdvo april vegoig korabban vagy kesebbon a’ szo rinl, a’ mint a’ fak nedvo mogindul, szaraz esondos napok ban deleletti 10 eratól deiulani 3-ig. Ollógallyokrói korábban kell gondeskodnì, kivalt lagy lelbon, mellyek a’ boollasig ar nyas holyon földdol botakarva tartatnak (123. §. a.), hogy ki no szaradjanak, Maga az ollas okkep vitotik vegbo: A’ bool
lande falörzsök, ha vekony, alanlabb; ha vastagë Fentebb
olly holyon, hol héja szep sima ñnom olteiiireszszoi oliiire szollototik, vigyazva, hogy a’ hej a’ falól eine valjék. A’ iii reszoll lapnak elos kessoli kisimitása ulán a’ törzsök a’ mol szoll lapon lofele ogesz közeppenljaig fölhasiltatik, molly ha sadek ekbovores allai velamonnyiro lagittalik, bolo mind a’ kel reszrel hosz sz'ában aise vego foie ékmódra elositoll eltegallj (25. id. 1.) ùgy.illesztolik,-bogy kergo a’ lörzsök k'ergevel folytonossag ban legyon. Mi mogleven, a’ lagitasra hasznalt faek osondoson kiveletik, az el daliiasilek boviaszkollalik a), vagy szúr kollalik, az eli'úreszolt lap pedig faviaszk
kal bekent papir- b), vagy vaszon negy- ‘ » ' szögdarabkakkal bopólyazlalik (25. id. 2.). -- Az ékoles e’
mòdjanal meg mogjogyzondö.
1. Hogy a’ beeltandó vadosomoterel az eltashoiy aialt minden ág mar 3 hetlol oiebb siman lomotszessek; mort o’
munkal ollaskor, vagy osak kovéssol eletto a’ nodvkoringes
nek lotemos zavarodasa nelkiil tonni nem ioholno.
2. Az eltógallynak ekalakbani hogyezesenel `vigyázni kell, hogy a’ gally belye az eknok elos al veget kivevo no moziteieniltossek mog.
3. Egy vadcsomototörzsökbo több nemos oltògallyat is
lohet akolni.
4. Az oltógallyon kottónél több szem no hagyassok mog;
mort különben a’ tapnodv nagyon mogoszlik.
a) Oltóviaszkot legolosóbban lohet készìteni 2 font agyagból, 1 font oltatlan mészból, és 1/2 lont survasmarha ganajból, mollyokot kovés vizzol koll öszszokevorni.- Némellyok s/4 rész fehérszurkot '/4 rész sótlan disznozoirral olvasztván öszszo, а' me'g molog vogyůlottol komény sörteecset sogélyévol szokták bekonni az ékelés sobeit.
b) Kötoléknek oddig közömégeson a’ Юр, vagy hárshéj használta 1611; logozélszorůbb kötelékok azonban a’ papir szalagok: Tudniillik voszünk ogy ív jó enyvos, az az nom itatós papirt, és ezt l/g font sát gaviaszk, ’s '/4 font fohér szurok gyongo tüzöni olvadékaval vékonyan bekenjük, és miután meghült: l/g ujjnyi széles szalagokra nyirbáljuk.
E’ víaszkos papirhól lohet négyszögdarahokat is szabdalni, mollyok az ékolésnél az elfürészolt fólsô lap beboritasára igen alkalmasok»-- Papir holyott vászonbul is készithotòk.
126. §.
A’ héjhaékolésro logalkalmasb .idö apr. masodik folo, mi dön a’ vonebb fa is teljos nodvébon van. Mòdja oz: A’ bool tandó ag ott, hol a’ férllkarnyi vastag, 65 simahéju, 61111 roszoltotik, 65 a’ fúrészolt lap simara tisztittatik. Ekkor az oltó nemos gally also szomo alatt ogy ujjnyi hoszszasagban rézsutosan olvagatik: ott, hol o’ rézsutos vagas kozdódik ogy vizszintos motszés tétotik ogész a’ nemos gally közopoig bo, azutan a’ bovagott la a’ vizszin
tos motszesig kivétetvén, az ol tóagnak 6161 félek alakja losz. E’
faleknok két oldalszoloiról 6111111—
sô harna héj vigyazva, nohogy az alatta fokvö zöld kérog is mog sortossok, lohantatik; okkor a’
booltandó laag sima hoján olly hoszszùsagu motszés tétotik lo 1616, 65 ogész a' faig éró, millyot a’ félék hoszszasaga kivan, 65
az oltevoszszó e’ nyilesba olly medon (26. id. A.) illosztotik,
hogy hej hejat, fa fet erjon, vizszintes metszeso podig a’ l'ú
reszelt lap гада: foküdjo mog. Erre a’ hejhasitekot, es l'úre szolt lapot beszurkoljuk, vagy viaszkoljuk (26. id. B.), mint~11.’l'ebaekelesnel mondottuk. Mogjegyzonde meg, hogy az elte gally 16156 vege mindonnomiì oltásnál a’ szel, es nedvesseg hatesa ellen faviaszk, vagy moleg szurokba mártatik.
127. §.