bel», 61161 1111101111111 származott az, két uton sziintetbetik meg, ha a’ megsiìrůdött anyag vagy fóloldatik, vagy be az kele venybe tert eltal, ennek metszes 611611 kifolyása eszközöltetik.
Gldeszeriil szolgelbat a’ meivafú, mebolaziliz, ökörfarkkòró, mindegyikbel egy marokkal vizben fezve: ha illy vizzel a’ da ganat gyakran mosatik, a’ fezött füvek pedig ruheba 161161 tan a’ daganatra köttetnek. _ Ugyanazon, vagy meg na gyobb foganatu a' szekt'ú-, 65 bodzavirág vizben feve, es 3 szemernyi kemt'orral vegyitve. He a’ daganat kelevenybe ter
allai, oz '/2 font terpetin, 1 lat lorpolinolaj, 3 lejasszlkkol kovorve köttolik bo. Moggyiileskor motszes ulan a’ genyt ki nyomjuk, es a’ sobol kopaivabalzsammal apeijuk.
9. Szombej; ozl mogismorhetni, ha a’ le pillait öszszo+
venia, ha szemoi homalyosak, vöröslek. E’ baj nemeily lo vakat minden henapban moglop , es oz ekbul henapos vak sagnak nevoztotik. Ellonszoro: könnyon omészthote elol, mad zaghuzas a’ nyaken, a’ szomok mosasa hidog vizzol.
10. Manosbaj (köröm fajas); oz orod vagy a’ ganälól ’s vizollotlel, mollybon a’ levak resz gondviseles mollotl ailani' kenytelonok; vagy resz palkolastól; vagy a’ manosnak bar, mine ekbuli mogsérlesebei.- Az olsel az islalióbaiii liszta sag allai harllhaljuk el; a’ masediknak moggatlasa a’ vigyáze es iigyos kevaos hatalmaban van; a’ harmadiknak olejel vosz szük az allai, ha miden meg kiosin a' serolem, a’ manos ol raspellalik, vagy hogy a1.hasadas lovabb no lorjodhosson, a’ patkó jól rea illosztotik. '
Moogyzonde meg, hogy ajabb lapaszlalalek kövolkoz leben az akaezl'anak kergo a’ lovakra nezvo merog.
165. g.
A’ levak kisobb bajai köze lartezik:
1. A’ silasag, azen levak sajalja, moliyoknok kiosin, melyon fokve szomoik vannak. Foher pentek a’ szem fonekén voszelyosek, mivol illy levak könnyon mogvakulnak. A’ szom epsegnok logbizlosabb joie, ha oz a’ napfenyon nom kaprazik.
2. Bellas, a’ húsos vaslagvailu, vekonyidegü, ’s rö
vidos'iilökosonlu levaknál.
3. Tostgyongoség, mit olly levak sojdiltotnek, mollyok nok vallaik köriii leteze oiereszök elly koskony, hogy az al karok ogymasl esaknom eriiitik; lovabha moliyoknok fólölto bonyomoltan fokvó farkok, es bo-, vagy kifoie iranyzolt ozomb jaik ’s labaik vannak. _ Egyebbiránt igen hoszszu, vagy ve kony osiilökesonlok, kollelinel kisobb iabak, és sovany ozem bok is gyongoseg jolei.
4. Otrembasag, a’ mezdulallan vallakkal, es nagy la bakkal ollalott iovaknal lapasztalható.
5
5. Mogorötoltség olly lonak baja, mollynok lahai nagyobb mozgas után reszkotnok, as molly a’ hatsó lahak köziil ogyi ket a’ manestotóro allitja, az olöláhak ogyikét podig kovosé fölomelgoti.
6. Leosiiggö fiilok; ioherosszinii manos; makaossag;
kirugas; harapóssag; zabla-, nyorog-, patkógyiilölas; 1616111:—
sag; ijodósség; aluszékenyság; lnstasag; lassu ovés; hirte leni izzadas: mollyokot mind sziikségos tokintolbo vonnîink, midön lovat szorezni akarunk. Nagy része e’ bajoknak osupan a’ rosz novolésnok oredményo, mollyok miután megrögzöttok:
az ervoslast meghiùsitjak.
lredalom: Pankl S. Il. c. 2. _ 016.111. 94 IV~ a. 7. V. 28. 55. sz. v MN. 1845. _ lsmertotö 1841. a. 1. 8. sz
НАВМАШК SZAKASZ.
A’ „(насытит/и“: tenye'szte'aéröl.
loo. §.
A’ szarvasmarha hater tannlekonysag, olénkség, ’s böos tokintotéból a’ lònal sekkal alahhvaló: mindazaltal toj-, has-, munka- 65 tragyabeli ogyositott hasznai miatt a’ mozoi gaz daszathan olsó rangu, 65 Varro szorint a’ fóldmivolónok mun katarsa. Hazank égaljaval nagyroszt mogogyozó közép Euro panak marhafajlait nogy i'ófajra. oszthatni; ozok a’ lapalyi, hegyi, mozoi, 65 pusztai faj.
l. A’ lapalyi faj Hollandhan, 65 éjszaki Némoterszag han bonos, nagy hoszszutoslii linomszörii ogyodokbôl alló, minden ismert fajok köz'úl logjohhan tojolô, ogy éven at 5000 itozén föliil (naponkint közol 14 iiozo). Alfajtai a’ holsteini, friziai, jiitlandi, 65 danzigi.
2. A’ hogyi faj magaban foglalja a’ svajozi, tiroli, 65 stajor alfajekat, mollyok ogyodoi szélos rövid fojiiok, oldal vast fölfolé hajlott rövid szarvuak, erös, vostag, os nagy lo hornyeggol ollatott nyakuak; szinök különfélo, de mog is
183 többnyire vörös, fokote, kekolle vagy larka. Monnyisegro ko vosebh, de minesegro jobb tojot ad, mint az olebbi faj. _ E’ ket faj vontatasra nom olly alkalmas, mint a’ követkozek.
3. A’ mezei faj keloti Franczia-, közep Nemot-, ejszaki Oroszorszagban, sótnyugati reszoin hazanknak-is föltalalhate;
nagyszarvu, hoszszu-, es koskenyfojii, Sargas vagy vörös
’ szinii, közepnagysagu ogyodokbel all. Vontatasra igen alkal
mas, tejbeségo különbò'ze. Ide tartoznak a’ voigtlandi, lim burgi, sleziai, szasz, frank, westorwaldi, odonwaldi alfajok.4. A’ puszlai, vagy magyarl'aj, molly hazankban, 01asz orszag némolly videkein, Podoliaban, Moldvaban, deli Orosz orszagban, es a’ közepazsiai pasztornepeknel talaltatik, magat magas labai, rondklvül пану, ki-, es fölfele hajlott szarvai, szilaj tokinteto, foher-, ezüst-, vagy sötetszürko szin altal kü lönbözteu' meg. E’ faj egyedei könnyen hiznak, vonasra leg alkalmasbak, minden viszontagsagokhoz edzottok, nom kön nyon betegesznek meg: de tejbesegök csak közepszorii.
167. §.
A’ szarvasmarhatenyesztesnok ozelja а' nyerende tragyan kivül, téj, munka, es hizasbel erede haszon. Ezek köziil na gyobb gazdaszatokban kitünóleg csak egyik liizetik ki; kisob bokbon podig je, ha а’ gazda mind a’ harem ezelt iìgyelmebe voszi, tejbeségnek advan az olseseget. A’ kiliizött ezelt fekep haromfele medon erhetni el: idegon faj szerzese, vagy a’ hc ninak idogenneli keresztozeso, vagy czelszorii boltenyesztese
által.
l. Idegon fajra csak nagyobb tejbeseg vegott szoru lunk. Tapasztalas szorint erre hazankban legalkalmasbnak lat szik a’ miirzthali stajer, es a’ rigi svajczi faj, minthogy ezek a’ tejbeseget vonasi, es hlzasi tohetseggol ogyesitik, es a’
többi hogyi fajoknal kevesbe kenyosok. Ha azonban a’ szorzott idegen fajunk ivadéka idevel olhitvanyulna: verét hazajabel hozott nj tenyészbikak által kell folfrisltoni.
2. Kerßsztezesnek hijak a’ gazdak ket allatfajnak egy massali parosltasat, mellynek követkozteben vagy az egyik faj minden sajatságiban atváltozik a’ masikra, vagy ogy kö
zepfaj szermazik mind a’ вы est'ajnak je sajátságival hire. E’
masodik ezel eleretik nemesebb htmellatok által keves ide mulva, beter itt a’ viszszafajules, vagy korcsfaj szermazas is történ hetik; de az egeszen mes fajrai átveltoztates osak a’ bete
dik nemzedeknel varbató. _ Honi marbankkal e’ keresztezes
nemere basonlag legalkalmasbak a’ miirztbali, es rigi fajok.
3. A’ beltenyesztesi nemesttesnel a’ honi faj idegen ver keverese nelkül osupen maga eltal ozelszerü perzes, es epo lás következteben nagyobb tökelyre emeltetik. E’ ezel elerbetó, ha osupán olly bikek es üszek haszneltatuak tenyesztesre, mely lyek jel tejele tebenektel szermaztak, es mind a’ tenyesztek, mind a’ Ejatal marba illeen epoltatik. Minélfogva a’ bikek và serlásenál nem osupen ezeknek szep alakját, hanem fekep azt kell tekintetbe venniink, anyjok je tejele volte? _ Egyebb irànt a’ bikeuak kelle alakjehoz kiventatik; rövid vastag fej, szeles gender bomlok, vida'm tüzes szemek, rövid sötét szer vak, tegas orrlyukak, eres búsos nyak, szeles kielló mell, hoszszu test, széles kereszt, hoszszu szerös fark, oszlopdad lebak, es beter könnyii jerás._ Hogy a’ bika nevezetesen nagy legyen, epen nem sziikseges; mert az atyenak legin
kebb osak a’ sarjadek kiilalakjera van befolyesa; ellenben
ennek nagysega es belsajátsegai fökep az anyátel fúggnek. Ki tehát nagy ellatokat akar nevelni: velaszszon nagy anyekat.юз. 3.
Mindket ivarnál fajszaporltesra legalkalmasb kor a’ be töltött 3-dik es a’ 10-díkig, 25_30 tebenre egy biket sze mitven; mert nagyobb szem mellett a' bika ide elett elromlìk, sok teben modden marad, és a’ sarjadek elnyomorodik. A’
folyatási vagy a’ tebennél legfelebb 3 napig van ehren, es ba ezen ide alatl a’ báges meg nem törtenìk, berom het mulva ismet megjelenik. A’ basasság rendesen 41 betig tart, de nemelly tebenek 8_14 nappal elóbb, mások ugyanannyi idevel kesebben botjaznak. Hasassaga idejen, k'úlönösen en nek utolsó szakában a’ tebeunel igen kimélve kell benni, es fejesével borjazes elett néheny béttel fölbagyni. A’ könnyebb ellest eszközlik a’ több tepteljesebb, es könnyen emesztbete ta
karmany; dara-, es olajsenkelyitalek, lonmagfezolek. _ Az
ollett berju ello oise szakaban ketfelo móden taplallalhatik,ludniiliik szoplalas, vagy itatás allai.
l. Szoplalasnal a’ berju oilotése ulán sevai vagy kor
pavai bohinlvo lonyaias vegelt anyja olibo tétetik, es miholyt
sajat labain mogallhat,. anyja lölgyehoz vozotlolik, hogy azelse úgynovezotl föcslojból, molly hasliszlite sajalsaggal bir,
azonnal szophassen. Ezen else lojbel azonban nom tanaosos velo sokal kiszopatni, nohegy arlalmara szolgaijon, a’ mara deket pedig ki koli fojni. A’ berju az ogesz szoptatas idojoaialt, melly 5_6 helig tart, vagy az anyja mollolt lartalik,
es hogy ozl kollelinel löbbszöri szepás altal el ne iankaszsza, kölvo; vagy ha ollavelitlatik is, oise hetbon naponkint 5-ször, masodikban 4-szor, harmadikban 3-szer, ozután pedig osak 2-szor oresztessek a’ lölgyhöz; ideközbon pedig adassanaknoki langyos daraitalok, es je [inem szene.- Minden szepas
utan lisztan ki koll fojni a’ toiionet.
2. Az italas uljan tapialande berju elioteso utan any