tauak, és forgatásnak nevoznok; a’ másik lavaszkor votés elött а). Végro ozon földok, mellyok olóbbi évben tavaszi votésbon részosültok, a’ követkozóbon pihennok. b)
a) A’ szántási idöközre nézve megjogyzendök a’ kövotkezö általá no@ szabályok: 1) Egyik szántástól a’ másikig annyi idöt kell hagynunk a’ Fòldnek, hogy ebben a’ vegymůködés mogtörténhessék; mit onnan ib merhetui meg, hogy a’ rögôk szét kezdenek omlani , és a’ gyomok ki bujnak. - 2) Meleg idöben, ha nedves és száraz idöjárás egymást gyorsan fölváltják, a’ szántások is gyorsabbau követhetik egymást.- 3) Бит és rozs alá a’ vetôszántás 6-8 nappál elöbb történhetik, mint a’vetésJ hogy a’ гола megiilepedjék.
b) Azon fóldmivelési mód, molly szerint a’ szántófóldek egy része ôszivel, másik tavaszival vottetik, yegy harmada pedig ugarban Шагай, háromnyomásu földmivelési rendszernek neveztetik, és azon bal biode lemból vette származását, hogy huzamos tetmesztés által .a' Fóld ell'á rad, és végre minden termöerejéböl kifogy. De e’ véleményt megezá~
folta a’ tapasztalás, mellynek utmutatásakint bizonyos, hogy egyfaju
növény ritkán siìkerül ugyan jól egymás ниш vetve: de változtalva a*
külön nemü, és faju növények, ha a' föld e' mellett czélszerůleg kö vérittetik és miveltetik, ugyanazon tolken is minden évben jövedelmo zöleg diszlenek. És ozen alapszik ama' fóldmivelési rendszer, melly vál tógazdaság neve alatt honunkban is kezd mail' lábra kapni, és általánossá
ís válandik, mibelyt a’ földmivelók az eidig több nyomásban elszórt telkeiket a’ törvény értelme szerint öszszesítendik, mit tagosításnak, vagy tagosztálynak nevezünk. -- De e’ tárgyra még visszatérůnk.
32. §.
Az olvotendó mag onnok tömogéból, sulyjáhól, erett
sogéból, és épségéból itéltotik meg. LegérettebbV és legépebb
magvak azok, mellyok tokjaikból vagy önkint osnok ki, vagy tôlük esokély izgatásra. is elválnak. Ha a.’ magnak sokasága а’munkát nom késloltotné, igen ozélszorů volna a’ magvakat a’
logjobb kalászokbul szemolni, és a’ kiesépoltokbôl esak a’ log épobbekot fordítni votésro. Azonban bármilly idó sziikiben mog
3e
kivàntatik, hogy a’ magvak 526165 65 rostálás által a’ poly válól ’s fúmagoktul, mosás állal pedig egyébb mocsoktul meg
tisztittassanak, és egyedül azok, 111611у611 а’ viz fenekére ülnek, mint tömegesebbek a’ fönúszó hiúlìtól elválasztva, fordittassa
nak vetésre. — Az elvetendö magnak salitromoldatban, trá gyalében, vagy mészvizbeni áztatását javalják sokau: ez arra való, hogy a’ osirázás elóbb hekövetkezzék, 65 az elvetett mag az egerek és más kártékony állatok bolygatásától meg òvassék. A’ bevetésre idegen magvakat (magûjílást) vigyá 261161 kell használni, tudniillik elóbb kicsinben megkisérteni7 valljon az idegen mag az égalj ’s föld változta által elfajzásra nem hajlandó е?33.` §.
A’ vetés ideje különbözô. A’ gabonafélék öszi vetése ná lunk közönségesen sept. végén ’s oct. elején történik, 116116 késôbben, 66116 korábban is; mert ha hoszszu öszt гуани—
nak fóldmivelóink: a’ késóbbi; ha rövidet: a’ korábbi vetést jobbnak állilják. Azonban minthogy az idó minöségét bizo nyossàggal elóre látni nem 161161: jobb a’ Нога vetés а’ ké sóhbinél, nehogy ez esetben 62 igen gyenge sarjadékot 6’ 1611 zivatarok megrontsàk. _ A’ tavaszi vetés akkor történjék, mídón mûr a’ zordon idóktůl gyaníthatólag félni nem 161161 6), ш11 a’ fóldmivelö több jelekbôl következtethet; illyenek, midöu a’ fák már rügyeznek, a.’ békák kurutlyolni kßzdenek7 a’ meg érkezett gòlyák kelepelnek, a’ tüeskök esioseregnek.- Ama’
kérdésre, kelljen 6 6’ vetésben, ’s egyébb mezei munkákban a’ hold fényváltozalira ügyelní, tagadólag 1616161 nem merünk;
mert 6’ részben nem csak töhb századokon át gyüjtött tapasz 16165 52611 6’ kérdéses шву ше11е11, hauem azon természet 16111 ok is látszik támaszul szolgálni, minélfogva. a’ világ, 65 y sötétség (Termtt. 332. §.) kisebb чаду nagyobb foka, vala
mint az 61161-‚ ùgy a’ növényéletre is tetemes befolyással hir.
Azonban babonás ragaszkodástól mindenkít óvni kiváuunk.
a) Régi közmondás szerint az 65211; porba kell verni, tuduiillik mi elött az ószi esôk megindulnak; a’ tavaszit sárba, az az mielôtt a’ ta vaszi szelek a’ fóldet kiszárítanák. Ez utólsórn nézve, поду а’ téli nedves
sog mìnél inkább meglartassok, a’ szńntást azonnal kövessc a’ votés, ezt’
a’ fogasolás, és hengorezés. Ha ekkép fél-, logfólebb ogynapi különbség lesz a’ szántás és votés között: nem szálland el szembetiinöleg a’ föld azon tormészetinedvosségo, mellyet az esö scm képes egészon kipótolni, és az olvotott mag mind a’ madarak torkosságától elvonatik , mmd ki
keléso штатами
o4. §. .
Mi az olvotendó mag monnyisé'gét illoti: oz annak jó ságától, és a.’ földnok minôségétôl függ. A’ mivelondô ’s bo vetendó földokot holdakra szokás osztani. Egy hold az or
szág lognagyobb részében tosz |200 С] ölot; a' német hold,
molly Torontàl, Tomos, Krassó vàrmogyebon, és a.' határos katonai vldéken divatozik 1600 С] ölot; hazánk drávántúli reszébon podig néhol többot, másutt kevosobbot: mi a’ következókbon, ha osak a’ tort nyilván ki nom toszsziik, 1200
Ш ölnyi teriilotet értondiink ogy hold alatt. Illyonnok beve tesoro számittatik buzàból, rozsbul, ’s árpából 2 pozs. mérö;zabból podlg 3.- Egy pozs. mérôhon (az 1807: 22. tvoz. ér tolmo szorint) van 64 olly itozo a), mollynok térfogata 46 köb
ujj, tohát ogy pozs. méróbon van 64X 46 2:2944 köbujj;
ogy köbujjra 450 szemet számltva, ogy pozs. mérôro osik 1324800 szom. _ Azonban mind az olmélot, mind a’ ta pasztalás azt tanitja, hogy a’ fölhozott illotölog 2. és 3. mé rónyi monnyiség olvotési tekintotben jól mivolt földön ogy holdra. sok. Ugyan is mellózve azt, mit a’ számitàs tanit 36X144><1200 6220800 8 . .
( 2649600 _2649600 :2è-3), hogy 2 méronyl
votésnél ogy szomre, tohát ogy növényogyodro esak 2,3478 Ш ujjnyi ter osik: tudva. van, hogy a.’ gabonanövényok, és egyébb fúvok, a’ gyökhöz logközolobbi izbôl, ha oz földdol takart, új szalmàt hajtanak, oz szinto új izt, és igy tovább képoz: do o’ szalmaszaporitás annài inkább létosiilhotó, mi nél ritkább a.’ votés; mort ollonkezó osetbon részint táphiány, részint a’ gyökeroknok ogymásba fouódása, a’ tovább torjo dest sz'úkségkép gátolja.- A’ ritkábh votés sììkorességét log inkább bizonyitja du Hamel (sz. 1700. mgh. 1782.) kisérloto.
E1. két ogyonló nagyságu, jóságu, és mivoltségü tolket ugyan azon faju maggal votett bo. Az egyikben olhintett 12, a’ má sikbazi 4 mérôt; aratáskor amaz 133, ez 150 méróvol julal шиши; kövotkozólog a’ ritkábban votott mag 37, a’ siirûb bon hintott podig csak 11 szomot hozott.
a) Еву pozo. mérönek fele vékának, egy nyolczada ñnaknak nevez так. A’ pesti méröben 3, ogy köböllien pedig l véka van. A’ kila né hoi 1 рои. mérót, щами egy кёыы жезл. óhajihaió юта, hogy az
ország minden részcibcn részint könnyebbség, részint számos csalások elháritása tokinletéböl egyenlô mértékek штампами. Mi a’ követke zökben méró név alatt mindig pozsonyi méröt értendünk.
35. §.
A’ votésmòd àltaláhan vévo háromféle, tudoiillik vagy elhintotnek a’ magvak nom nagy siìrüséggol, mint a’ gabo папы, vagy olóbb szürüon vottotnok el, do miutàn kikoltek, a’ ñjatal növénykék (zsongényok = palánták), mogritkittatnak, és a’ kivettok máshová. ültettotnok, vagy ogyonlö távulokban mintegy fészkokbo rakatnak. E’ távulokat logczélszorůbb mog шагом jogyzó- v. sorzòokével (15. id.), mollynek hatul jába ogy 1 ölos, vagy ~
hoszszabb gorenda ko rosztbo van alkalmaz
va; obhólßvagy 2'12 lábnyi hoszszuságu, és hogyes végů fogak nyulnak le a’ fold felé.
— А’ gabonavolés nálunk közönségeson kézzel történik, mín den rövid lépésre ogyonlö marokkal hintetvén el a’ mag vak. Ногу az olvotott mag kikolhesson, a’ nagyobbakat mé lyobbon, a’ kisebbokot sokélyohbon koll botakarni, az igen aprók podig свай а’ föld szinéro voltotnek, es többnyiro tö visboronával, vogy hongorrol a’ földhöz nyomatnak. A’ vo tómag alátakarltàsára kiilönöson alkalmas a’ Fellenberg által нашим, és Jordàntól javitott okoborona. Ez sokat hasonlít az irtóokéhoz (26. §. 3.); mort szinto ogy 4 oldalu гагат ból à“, mellynok olsó koresztgorondàjába kozönségoson 4,
az utolsóba podig 5 vaskapo. van beàllltva. Az irtòtúl fóleg abban különbözik, hogy szántóvasai a’ fóldszinre majdnem fúggélyesok, 63 csak kevesé olórohajlottak, továbba. farà mája kot szélsö gerendájànak végén kerokkel анаши vas lábak létoznek, mellyok totszés szorint fölomelhotök, vagy loeroszthotôk, mint az eszközt mélyobbon, vagy sokélyobbon kivánjuk můködlotni. Miután a’ boronával kiogyenlített fóldro a’ mag olvottotett, a’ föld olóször a’ megkivántató mélységre okoboronával, azután podig könnyodén tövlsboronával járatik mog. - Kik közönségos ekévol а’ magot 6 ujjnyinál mélyobhro szántják alá., maguknak пазу kart okoznak; mort okkor a’
magvak паду részo, ki nom kolhetvén, olvész. -- Votésre alkalmazhatók volnának az úgynovozott votógépok, mollyokkol a.’ gazda. vetnivalo magját totszése szorihti meunyiségbon, 63 mélységbo vothotno, 63 altalok ogyszorsmind sok votnivalò magot mogkimélne.
lrodalom: Pankl S. I- c. 3. et 4. -— Fényes Statist- L Köt. 284.
lap. —— OK. l. 84. 5 -MG. V. 75» sz.