A’ barazdak mélységo itt 6_8 ujjnyi, szeiességök szintannyi,
3. A’ száraz retok, ha megtörtenhetik, a’ szomszéd pa
tak vizevol öntöztossonek mog; mit logjobb kora. tavaszszal eszközloni a): do ügyolni kell arra, hogy a’ bevezotott viz no sokáig boritsa a’ fóldot. A’ retöntözes rondoson ketfelokep tör tenik, tudniillik vizzoli átfuttatàs, es olárasztás eltal. Az olsö med alkalmaztatik, ha a’ viz zsilipokkel ellàtott mosterseges àrkokban a' retro vozottotik; a’ mesodik: ha vizáradaskor a’
viznok »ût nyittatik a’ retokro.
а) Öntözött rétok adják n’ legolcsóbb takaimányt; muck этапам
sálioz legkisebb tért kivauuak, legolcsóbb fóldmivelést okoznak; legtöbb takarmányt teremnek; legtöbb ’s legolcsóbb marhát tenyésztenek; leg több ’s legolcsóbb trágyát aduak; legnagyobb telt trágyáznak, 's ezek nek következtében az országnak ’s gazdának legtöbb ’s legolcsóbb ter ményeket adnak, ’s ezek által legnagyohb tiszta 116521101.
4. A’ 16165 nedvvel bövelkedó 161611 vizeiktôl szabadit
tassanak meg; mit vagy töltések 61161, hogy a’ viz be ne folyhasson, vagy erek 61161, mellyeken kifolyhat, eszközöl hetni. a)
6) Noha legtöbli és legjobb rétfiiveink semmi szerfólötti nedvessé get el nem türnek, még is 36 diszlésökre több nedvességet kivánnak, mint azon növények, mellyeket szántóföldeken termesztiink. Ez a’ rét kiszárításánál vezérelvül szolgáljon; mert ha valamelly eddig 36 széna~
termést nyujtó réttöl nagyon elvonatik a' nedvesség; nz úgy megron tathatik, hogy, ha kétvágásu volt azelôtt, a’ kiszáritás ulán alig adand egy jó vágást. Miért 15 62 árkok, vagy erek olly módon készittessenek, hogy a' vizet zsilipek által tetszésiink szerint föltartóztaßlassuk ’s gyüjt hessük. Ez száraz években, kivált zsombékos és turfás fóldeknél fölötte
hnsznos.
5. A’ sovány reteket sz'úkseges trágyával segitni. A’
trágyàzás ószkor törlénjék, elhintetvén, 65 gereblékkel egyen letesen elosztatván a’ ganaj, hogy a’ 1611 esók ’s havazások következtêben fóloldassék, 65 zsirja alászivároghasson a’ gyö kereknek 16р161611111 szolgálandò. Т61 végével a’ trágyamara dek fölgereblélletik, és a’ szántófb'ldre vitetik. _ Rétjavitásra trágyapótlekok is használhatók e.’ következö arànyban: iszap keverékböl egy lioldra 10_12 szekér; hamuból 15 _ 16
mérö; gipszbôl 8_10 ш616; vizzel higitott tràgyalebôl 25
_30 ako.
62. §.
Ha a’ megromlott rétet javitni, vagy újat alakitani kell, a’ következökre iigyeljiink:
1. Ama’ hely, melly javitásra szorul, vagy új retnek
van szánva, nyáron szántassék föl, ószszel répàval vagy zab
bal, következö évben pedig gabonával vettessék be; harma
dik evbon szorgalmassan шишек 1'61, ’s bolóle a’ burjá nok ’s osorjék irtassanak ki. Ezek végeztevel
2. Tavaszszal zabbal keverl alabb elôsorolande fümag vakkal vettessek be, hogy a’ gyorsabban növó zab e’ gyon gebb t'úvokot a’ nap hevetöl mogóvja, erro a’ rögök szetzu zassanak, es borona segelyevol kiegyenlittosenok, ne hogy a.' kaszálest getoljek a). Miután a’ zab kalaszokat hányt, ka száltassék le, es a’ barmoknak eledelül adassek: okkep a’ ret meg azon évbon sarjut, a’ jövôben podig szenet adand.
a) A’ kaszálást a' retoken leginkább gátolják á’ vakandturások, moly lyek ha igen mogszaporodnak, a’ szénamennyiséget is csökkentik- A’ va kandokat tehát a' rétokröl kiirtani, turásaikat podig ôszszol, és tavasz szal széthányni , kiogyengetni, és nyomukat fümagokkal behintoni kell.
A’ kiegyongetésro szolgál a’ rétgyalu, ше11у nem egyébb, mint ogy négy szögletos 1|/-_» ölnyi hoszszu, és l öl szélos vastag faráma, mellynek kü zepén 2 lábnyi távolságra egymástól két vaslomez van olly módon fól szegezvo, mint a’ kések a' káposztagyalun. Ha a’ráma hátulsó fatalpába két sorban borona módra 3-A ujjnyi hoszszu vasfogakat veretünk: ak kor a’ rétgyalulás alkalmával ogyszersmind a’ netaláni mohot is fól szaggatjuk, és a’ fogasolás altal a’ füvet bujább hajtásra ösztönözziik.
sa. §.
A’ fúmagok vagy a’ reten a’ mer erott fiivekröl kezze szodetaek le, vagy a’ lokászáltakból, ’s jól kiszárltottakból ott hon kiosepeltetnok. Egy holdra l2_18 font mag oleg. Szük segos podig a’ magot jól mogválogatni, hogy ez mind a.’ föld minösegéhoz a), mind a’ barmok inyehez b) alkalmazott iii veket toromjon.
a) A’ fóld minöségét tokintve fanyar fóldet kiván a’ ранка sás (Са rex cyporoidos), molly kora tavaszszal hajt, miolôtt még más növény mutatkoznék; az árva, és erdei káka (Scirpus palustris, et sylvaticus), mellyok csak iijatal korukban alkalmasok takarmánynak. ”
Nedves földet: a’ szalag polyvacsukk (Phalaris arundinaœa L., Arundo colorata W., pántlikanád, pántlikafiì), molly kaszálás utáu gyor san kihajt ismet, hirtolen mogbokrosodik, ’s igy gyakran használható;
szárait szoeskának is lohot hasznalni; a’ vizi pörje (Poa aquatica, fodor sás), mellyet szénának lijatalon kell lokaszálni, különben szárai izotlc
nok és koméuyok: ogyéhbiránt szocskaalakban vágott szalmával koi/orten izmosb korában is használhato; a’ vizi nápicz (Aira aquatica), molly mind zöld, mind szárilott állapotban használható; a’ szagos kéthimpá zeit (Anthoxanthum odoratum, borjupázsit), molly szénatakarításkor a’
légkört az ismert kollomos illattal betöiti; tápla'lékul œak lìjatal kora ban szolgálhat: olvénülvo 's magvail megérlelve az állatoktul mogvotto tik; a’ taraczkos tippen (Agrostis stolori fera), molly késö ószig zöld marad, 's még akkor is takarmányt за, midön más Fúvek már hiányoz
nak.
Öntözött réteket: a' magos osenkesz (Festuoa olatior), molly több szöri kaszálást engod, és mind zöldon, mind szàritva ogyaránt kollemos takarmányt nyujt; a’ mozoi pörje (Poa pratonsis), molly évenát három szor kaszálható; a' mozoi ocsotpázsit (Alopocurus pratonsis), molly a’
réti szénát annál jobhá toszi, minél nagyobb monnyiségben foglaltatik henne; a’ csomos ebír (Dactylis glomorata), molly csak addig használ hntó szénának mig iijatal; a’madár hükköny (Lathyrus pratensis, réti-, -p1u'logi B), molly magasb füvokro fólmász, ’s egész bokrokat képoz.
Zsombékos mocsáros földot: az ürezab (15- 5. e.), mollynok kaszá losa a’ beálló тает olótt mogy végbo; ez nom csak bô terméso vé gott, lianom a’ miatt is különös fontosságu a’ mozôgazdára no'zvo, mint hogy puha, édos, és igen táplálékony nagy szárai különös jóságu szénát adnak; a’ pelyhos czirok (Holcus lanatus), molly hora kaszálást kiván, minthogy olvénülvo az állatok nom örömest eszik; a’ mozoi cosotpázsit;
mozoi komócsin (Phloum pratenso, ló-, v. macskafarku pörjo), molly ki vált fijatal állapotban kaszálva a' legogészségesehb l'iivek közé tartozik.
Agyagos hidog f'óldot: a’ mozoi pörje; utféli vadócz (15. 6. ф), molly fijatalon kaszálva inkább zöldtakarmánynak, mint szénának hasz nálható; a’ mozoi ecsetpázsit; a’ sárgás zab (Avena ilavescens), molly tavaszszal korán hajt, ’s kétszor vághntni, a’ napon aranyszinben fényló száraîlágy, és kodvos izü szénát ad; a’ osomós ebir, és madárbükköny.
Meleg nodves fóldot: a’ mozoi komócsin; mozoi oozotpázsit; ürozab;
szagos kéthímpázsit; útféli vadócz; mozoi pörjo; juhcsenkosz (15. 6.o.) molly mint réti fil ugyan csoko'ly szénát, de igen jót és egészségeset ad; a’ magas rozsnok (Bromus gigautous L, Fostuoa gigantoa, óriás csonkosz), molly magát nem osak kollomes izo, hanom nagy torméso ál tal is kitünteti; vetése'nok el-ö évébon ritkán ad kétszeri vágásnál töb bot, de a’ kövotkozó évokben az idöjárashoz, és fóldminöséghoz képosl
3~>-6~sz0r is kaszálhatni
Árnyékos holyokot, millyenek a' lîiveskertek, ordei rétok : a’ caemos
ebir; mezei csenkosz (Festuon pratonsis Hods.); ürozab; utféIi vadócz;
szagos kéthimpázsit - Az érintett fiimagvak vegyitésére ajánlhatók min denfélo lóhorék, rákfarkfiì (Pimpinclla saxifraga, {óldi tömjén), cziczkóró (9. 5 I.) -’s a’ t.
b) A’ barmok inyét tekintvo, szarvasmarháknak vnlok: a’ szagos kéthimpázsil; szalag polyvacsukk; ziláltfejii навага (Milium eifusum);
mezei oczotpázsit; vizi nápicz; nyári pörje (Poa annua); vizi pörje;
borsókás pörje (15. 5. c ); fiiggô léhapót (Melica nutons); magas csen kesz; harmat csenkesz (Festuca fluitans, harmatkása, boszorkánykása, mannafü); magos rozsnok; iìrezab.- E’ füvek lovak táplálékaul is 5201-—
gálnak, ezoknek mindazáltal kiilönösen izlik a’ harmatcsonkosz, és'a’
mezei komócsin. Juhoknak valót a’ szagos kéthimpázsit; taraczkbuza (15. 5. 0.); árva rozsnok (Bromusinormis); mezei komóosin; juhcson kesz; vörös esenkesz (Festuca rubra). A’ többi a) alatt emlitettek nagy гёш minden háziánanói kedvenetnek.
s4. §.
A’ kaszáles száraz idôbon, es akkor törtenjék, miolött a’ fii szàradni kezd: oz által a' barmok mind bövebb, mind izletosb olodolt nyernek. Ha a’ kaszálàsra mogert tiivet iszap