Termesztett fűfajok/fajták összehasonlító magkórtani vizsgálata

5. Eredmények

5.1. Termesztett fűfajok/fajták magkórtani vizsgálatainak eredményei

5.1.1. Termesztett fűfajok/fajták összehasonlító magkórtani vizsgálata

Vizsgálatainkban kilenc termesztett fűfaj fajtáinak ugyanazon magmintájának gombafertőzöttségét két csíráztatási módszer alkalmazásával kívántuk összehasonlítani.

Vizsgálati eredményeinket és azok összehasonlítását a 14. táblázatban és a 14. és 15.

ábrán foglaltuk össze.

Megállapítottuk, hogy a vizsgált magtételek annak ellenére, hogy korábbi aratási évekből származtak kiváló csírázási jellemzőkkel rendelkeztek. Érdekes, hogy szinte mindegyik fűfaj a Jacobsen asztalon csíráztatva jobb csírázási értékeket mutatott a nedveskamrás csíráztatáshoz viszonyítva. A réti perje és a csomós ebír fűfajok esetében a csírázási % különbsége elérte a 30 %-ot.

A csírázási értékekkel párhuzamban hasonló eredményeket tapasztaltunk az egyes fűfajok szemtermésének gombafertőzöttségében és az azonosított gombafajok számában.

A vizsgálati módszerek igazolták a fűfajok magmintáinak fertőzöttségi szintjeit, azonban a Jacobsen asztalon történő csíráztatásnál több esetben a szemek 30-40 %-kal nagyobb fertőzöttségét tapasztaltuk a nedveskamra módszerhez viszonyítva (14. és 15. ábra). A szemeken előforduló gombafajok száma a Jacobsen asztalos csíráztatás során szintén nagyobb volt. Meg kell jegyeznünk, hogy a második ellenőrzés során a szaprotróf gombanemzetségek, főként a Stachybotrys atra gombafaj nagyarányú felszaporodása volt a felelős a csírázási % megállapításakor regisztrált nagyobb fertőzöttségi szintekért. A gombafaj agresszíven elnyomta, több esetben torzította más gombafajok első ellenőrzéskor észlelt előfordulási értékét. MÄKELÄ (1972a, 1981) bár izolálta a S. atra gombafajt termesztett és vadon termő fűfajok szemterméséről egyaránt, de megjegyzi, hogy a gomba fűfélék szemtermésén való előfordulása sporadikus és lassú növekedésű, viszont ha a csíráztatási közegen megjelenik, nagyon gyorsan elterjed. Több esetben először a szemtermések felületén találkoztunk a gombafaj sporulációjával, de esetünkben is előfordult, hogy a csíráztatási közeg felületén (szűrőpapír) jelentkezett először. Ez utóbbi inkább a Jacobsen asztalon történt csírázatásnál volt jellemző. Másik megfigyelésként meg kell említenünk, hogy jelen vizsgálatunkat Ausztriában végeztük és csak ez esetben találkoztunk a gombafaj megjelenésével. Az előző fejezetben (5.1.) ismertetett magkórtani vizsgálataink során egyetlen fűfaj magmintájában sem azonosítottuk a S. atra gombafajt.

Jelen vizsgálatainkban szintén a főként szaprotróf életmódú gombanemzetségek (Alternaria, Epicoccum, Cladosporium) fajai bizonyultak dominánsnak (14. táblázat).

5. Eredménye 14. táblázat. Termesztett fűfajok/fajták szemtermésének gombafertőzöttsége (%) két csíráztatási módszer alkalmazásával

Csírázási erély (%) Csírázási % Alternaria spp. Bipolaris spp. és Drechslera spp. Cladosporium spp. Epicoccum nigrum Fusarium spp. Stachybotrys atra Azonosított gombafajok száma Összfertőzöttség (%)

Fűfaj/fajta

Évjárat

Cs J Cs J Cs J Cs J Cs J Cs J Cs J Cs J Cs J Cs J

Angolperje Guru

A 88 95,25 - 4,0 28,5 0,25 5,0 1,25 2,5 0,25 13,0 - - - - 4 9 5,75 45,25

2002

- - 95,25 96,75 43,5 54,75 0,75 7,75 17,25 8,25 0,25 23,75 - - - 21,25 10 15 54,0 85,0

Alpesi vörös csenkesz Grimming

A ^87,75 ^75,75 ^- ^- ^8,75 ^28,5 ^- ^0,25 ^45,75 ^62,5 ^0,25 ^51,25 ^- ^- ^- ^3,5 ⁶ ¹² ^52,0 ^90,25

2003

- - 93 96 34,25 27,5 - 0,25 53,25 23,75 1,75 44,25 2,25 0,75 21,75 80,5 13 14 84,75 99,5

Aranyzab Gunther

A ^86,5 ^92,25 ^- ^- ^3,25 ^2,25 ^- ^- ^17,5 ^5,75 ^- ^1,25 ^- ^- ^- ^0,25 ³ ⁶ ^19,0 ^10,0

2001

- - 86,75 92,5 12,5 6,25 - 0,25 34,5 4,0 - 1,75 - - 6,25 35,75 4 7 46,5 45,25

Cérnatippan Gudrun

A 96,5 98,25 - - 0,25 - - 0,25 1,75 0,25 0,25 - - 0,25 - - 5 4 3,0 1,0

2000

- - 96,75 98,25 0,5 - 1,25 - 1,75 - - - 0,75 0,25 1,25 65,25 7 6 5,75 66,25

Csomós ebír Tandem

A ^26,75 ^34,0 ^- ^- ^10,75 ^33,25 ^- ^0,25 ^32,0 ^28,5 ^2,0 ^35,5 ^0,25 ^0,25 ^- ^1,5 ¹¹ ¹² ^44,0 ^77,5

2004

- - 52,5 83,75 19,5 45,0 - 0,75 20,0 11,5 1,5 34,75 2,25 1,25 17,5 67,75 11 16 56,5 95,0

Hibridperje Gumpensteiner

A 66,25 70,75 - - 0,5 5,0 - 1,0 0,5 - - 0,25 - - - 0,5 5 7 1,75 7,0

1993

- - 80,5 77,5 11,5 12,25 0,25 6,75 0,5 - 0,25 1,25 - - 1,0 24,5 8 10 17,75 42,75

5. Eredménye 14. táblázat. folytatása

Fűfaj/fajta

Évjárat

Cs J Cs J Cs J Cs J Cs J Cs J Cs J Cs J Cs J Cs J

Réti ecsetpázsit Gufi

A ^92,75 ^82,0 ^- ^- ^11,25 ^30,0 ^- ^0,5 ^9,75 ^6,5 ^2,0 ^38,75 ^- ^0,25 ^- ^4,0 ⁵ ¹³ ^21,75 ^62,75

2002

- - 93,0 88,5 19,75 34,25 - 0,75 14,75 8,25 4,25 41,75 - 1,25 3,75 32,75 10 17 39,0 87,75

Réti perje

A ^40,75 ^83,25 ^- ^- ^6,0 ^8,25 ^- ^0,75 ^3,5 ^5,5 ^2,75 ^13,0 ^- ^0,25 ^- ^1,5 ⁷ ¹⁰ ^12,75 ^29,75

1996

- - 59,0 87,75 11,25 9,25 - 0,75 3,5 2,75 3,0 11,0 0,25 - 6,5 79,25 9 10 24,0 88,25

Taréjos cincor Crystal

A ^87,75 ^93,25 ^- ^- ^33,75 ^51,25 ^2,25 ^3,75 ^11,75 ^13,25 ^0,5 ^18,25 ^0,25 ^- ^- ^3,25 ¹⁰ ¹³ ^45,0 ^73,5

2002

- - 90,5 95,25 47,75 44,25 0,75 2,5 13,25 6,25 0,75 14,25 1,0 - 2,25 72,5 16 17 61,5 97,25

Magtétel fertőzöttség (%) ^- ^- ^- ^- ¹⁰⁰ ^88,9 ^44,4 ¹⁰⁰ ¹⁰⁰ ^88,9 ^88,9 ^88,9 ^55,6 ^55,6 ^88,9 ¹⁰⁰ ^- ^- ^- ^-

SzD5 % A - ^6,52 ^6,64 ^- ^- ^4,84 ^4,5 ^0,52 ^1,82 ^5,13 ^7,19 ^1,18 ^4,62 ^- ^- ^- ^- ^5,88 ^5,48

SzD5 % B - ^- ^- ^5,68 ^4,16 ^6,04 ^8,25 ^- ^2,59 ^7,48 ^4,53 ^2,38 ^6,95 ^1,21 ^0,74 ^10,31 ^25,65 ^11,08 ^14,72

Megjegyzés: A: első ellenőrzési időpont = csírázási erély és az akkor tapasztalt fertőzöttség megállapítása (ISTA előírások alapján fűfajonként eltérően az 5., 7. és 10. napokon) B: második ellenőrzési időpont = csírázási % és az akkor tapasztalt fertőzöttség megállapítása (ISTA előírások alapján fűfajonként eltérően a 14., 21. és 28. napokon) Cs: Nedveskamra módszerrel csíráztató szekrényben történő csíráztatás

J: Jacobsen asztalon történő csíráztatás

5. Eredmények

Réti perje Cérnatippan 'Gudrun' Taréjos cincor 'Crystal' Alpesi vörös csenkesz 'Grimming' Csomós ebír 'Tandem' Aranyzab 'Gunther' Réti ecsetpázsit 'Gufi' Angolperje 'Guru' Hibridperje 'Gumpensteiner'

14. ábra. Különböző fűfajok csírázási és gombafertőzöttségi adatainak alakulása az első ellenőrzési időpontban

15. ábra. Különböző fűfajok csírázási és gombafertőzöttségi adatainak alakulása a második ellenőrzési időpontban

5. Eredmények

Nagy gombafertőzöttséget a vörös csenkesz, a taréjos cincor és a csomós ebír esetében tapasztaltunk, míg a cérnatippan, hibridperje, aranyzab és a réti perje kis mértékű fertőzöttséget mutatott. Utóbbi fűfajok szemtermései korábbi évjáratokból származtak.

Az Alternaria nemzetség mindegyik vizsgált magmintában előfodult. A mintákon belül fűfajonként az Alternaria fertőzöttség erősebben nyilvánult meg a Jacobsen asztalon történő csíráztatás során. Cérnatippan szemtermésekről Jacobsen asztalon nem izoláltunk Alternaria fajokat, nedveskamra módszerrel történő csírázatásnál is a második ellenőrzéskor csupán két szem felületén találkoztunk az Alternaria sporulációjával. Az Epicoccum nigrum fertőzés szintén a Jacobsen asztalon nyilvánult meg erőteljesebben, míg a Cladosporium fajok előfordulása a nedveskamra módszernél volt nagyobb.

A patogén Bipolaris és Drechslera fajok fűfajok szemtermésén való megjelenését már tárgyaltuk. Összehasonlító vizsgálatunkban eredményeink azt mutatják, hogy a szemek ezen gombafajokkal történt fertőzöttsége a Jacobsen módszerrel jobban kimutatható. A gombafajokat Jacobsen asztalon mindegyik magmintából kimutattuk, míg a nedveskamra módszer esetén a minták 44,4 %-ában tapasztaltuk a Bipolaris és Drechslera nemzetségek gombafajainak jelenlétét. Mintán belül esetenként drasztikus mértékű különbségek is adódtak. A ’Guru’ angolperje fajta szemtermésén a Jacobsen asztal használatával a Bipolaris és Drechslera gombafajok tízszer nagyobb arányban jelentek meg, mint a nedveskamra módszernél. Ez volt a jellemző a ’Gumpensteiner’ hibridperje fajta magmintájánál is, továbbá ez esetben érdekes a gombafajok életképessége, hiszen a vizsgált szemek kora tizenhárom év volt, ennek ellenére a tapasztalt fertőzöttség Jacobsen asztalon 6,75 %-ra alakult. A Fusarium fajok által okozott fertőzöttség mindkét csíráztatási metodika során fűfajonként közel hasonló értéket mutatott.

A statisztikai elemzést az előzőekben ismertetettekhez hasonlóan végeztük el és korrelációs számításokkal kerestük a választ a csírázási % és a szemek összes gombafertőzöttsége közötti kapcsolatra. Ennek alapján a nedveskamra módszernél számított korrelációs koefficiens (rCs= 0,08) és a Jacobsen asztalon történő csíráztatásnál kapott korrelációs koefficiens (rJ= 0,32) statisztikai próbáját elvégezve ismét nem találtunk szignifikáns kapcsolatot a két tényező között.

In document Fontosabb termesztett fűfajok és fajták gombabetegségei és szerepük a fűmagtermesztésben (Pldal 78-82)