Fungicides kezelések hatása szabadföldön

Ebben a fejezetben a beállított kisparcellás kísérletben alkalmazott fungicides kezelések fűfajok és fajták magtermésére és zöldtömeg produkciójára gyakorolt hatását tárgyaljuk.

Előljáróban választásunkat szeretnénk indokolni a fungicides kezelésekre kijelölt fűfajokra/fajtákra vonatkozóan. Kísérletünk indításakor nem terveztük a növények mesterséges inokulációját, hiszen természetes körülmények között voltunk kíváncsiak arra, hogy a vizsgált fűfajok esetében melyek azok a kórokozó gombák, amelyek fertőzésükkel befolyásolhatják a magtermést és a zöldtömeg produkciót. 2005 augusztusban és az őszi hónapokban réti perje fajtákon kiemelkedően nagy sárgarozsda (Puccinia striiformis var.

striiformis) fertőzöttséget tapasztaltunk, ezért kezdtük el a réti perje fajtákon a fungicides kezelések alkalmazását. Megjegyezzük, hogy a kórokozó a tavaszi időszakokban a betakarításig nem okozott súlyos fertőzést, ennek ellenére a tavaszi kezelést is kiviteleztük.

5. Eredmények

2006-ban végzett felméréseink alapján a csomós ebír fajtákon a Cercosporidium graminis kórokozó gomba olyan mértékű károsítását tapasztaltuk, amely szintén indokolttá tette a fungicides kezelések hatásának vizsgálatát.

A vörös csenkesz és nádképű csenkesz fűfajok esetében nem találtunk indokot a kezelések elvégzésére. Az angolperje fajták esetében bár kivétel nélkül találkoztunk a rozsdagombák (Puccinia spp.) és a Ramularia pusilla okozta tünetekkel is, azonban a fertőzöttség alacsony szintje miatt szintén nem tartottuk indokoltnak a fungicides állománykezelést. Megjegyezzük, hogy kisparcellás kísérletünkben a ’Georgikon’, a

’Gator’ és a ’Gulács’angolperje fajtákon a Ramularia pusilla okozta tünetek egyenlő mértékben fordultak elő, a fajták között fogékonyságbeli különbséget nem tudtunk kimutatni.

Jelen kísérletünkben a vörös csenkesz, nádképű csenkesz és angolperje fűfajok fajtáinak az esetében nem találkoztunk olyan növénykórtani problémával, amely a termésmennyiség alakulását befolyásolta volna. Ezen fűfajok termés adatait a fajták közötti összehasonlításra használtuk fel.

5.7.1. Fungicides kezelések hatása a fűmagtermésre

A csomós ebír és réti perjék fajtáin alkalmazott fungicides kezelések fűmagtermésre gyakorolt hatását a 28. ábrán kísérhetjük figyelemmel. Eredményeink feldolgozásakor mindkét évben a tisztított (rostált) magtermés tömegét vettük alapul. Megfigyelhetjük, hogy 2007-ben a csomós ebír fajták esetében a fungiciddel kezelt parcellákról nagyobb termés került betakarításra. A kezelést követően a betakarítást megelőzően egy hónappal a Cercosporidium graminis fertőzöttsége a kezelt parcellákon jelentősen csökkent (29. ábra).

A bonitálás elvégzése során a ’Keszthelyi 54’ csomós ebír fajta esetében a kontroll parcellákon a négy ismétlés átlagában a fertőzöttség 31,2 %-os értéket mutatott, míg a kezelt parcellákon a fertőzöttség 12,4 %-ra alakult. Az ’Amba’ csomós ebír esetében a kontroll parcellák fertőzöttsége 25 % volt, míg a kezelt parcellákon 8,6 %-os levél fertőzöttséget regisztráltunk. A kezelt és kontroll parcellák magtermés különbsége a

’Keszthelyi 54’ csomós ebír fajta esetében szembetűnően mutatkozott, míg a két csomós ebír fajta kezelt parcelláiról származó termésprodukcióban egymáshoz viszonyítva számottevő különbség nem jelentkezett.

5. Eredmények

28. ábra. Csomós ebír és réti perje fűfajták fűmagtermésnek alakulása fungicides kezelések hatására 2006-2007 években

Megjegyzés: (F): Fungiciddel kezelt; (K): Kezeletlen

29. ábra. Fungicides kezelés hatása a ’Keszthelyi 54’ csomós ebír fajtán A: fungiciddel kezelt; B: kezeletlen

A réti perje fajták szemtermése 2007-ben a 2006. évhez viszonyítva – feltehetően az aszályos év miatt - drasztikusan csökkent (fajtától fűggően 47-71 %-os csökkenés).

Mindkét évben a ’Somló’ réti perje fajta esetében regisztráltunk nagyobb fűmagtermést a kezelt parcellákon a kontrollhoz viszonyítva. A másik két réti perje fajtánál a kezelt és kontroll parcellák magprodukciója mindkét vizsgált évben hasonló értéket mutatott.

A B

5. Eredmények

Az eredmények statisztikai feldolgozásakor arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a fungicides kezelések befolyásolták-e a fűfajták termésátlagának alakulását? Ennek értelmében H0 hipotézisünkben feltételeztük, hogy az alkalmazott kezeléseknek nem volt hatása a fűmagprodukcióra.

A statisztikai elemzés mindkét vizsgált évben hasonlóan alakult (19. táblázat). 2006-ban csak a három réti perje fajta esetében értékeltük a fungicides kezelések hatását. A két tényező együttes kölcsönhatása nem bizonyult szignifikánsnak, tehát a fűfajták terméskülönbsége nem a fungicides kezelések függvényében változott. A főhatásokat vizsgálva elmondhatjuk, hogy a fungicides kezelés szintén nem mutat szignifikáns különbséget, de a fajta erősen befolyásoló (p<0,001) tényezője volt a terméskülönbségek alakulásának. 2007-ben a réti perje és csomós ebír fajtákra együttesen elvégzett elemzés során hasonló tendencia mutatkozott. A két tényező kölcsönhatása és a fungicides kezelés nem, míg a fajták közötti különbség szignifikáns volt. Ennek alapján H0 hipotézisünket elfogadjuk, amely szerint a vizsgálatainkban alkalmazott évi két fungicides kezelés terméskülönbséget okozó hatása statisztikailag nem bizonyított.

19. táblázat. A fungicides kezelés magtermésre gyakorolt hatásának varianciaanalízise

2006 2007

Tényező

SQ FG MQ F SQ FG MQ F

Összes 158795,83 23 516673,97 39

Kezelés 131358,83 5 26271,76*** 17,23 438656,72 9 48739,63*** 18,74 Fajta (A) 126366,58 2 63183,29*** 41,45 422447,35 4 105611,83*** 40,61 Fungicid (B) 486 1 468 ^NS 0,31 5313,02 1 5313,02 ^NS 2,04 AxB 4506,25 2 2253,125 ^NS 1,47 10896,35 4 2724,08 ^NS 1,047

Hiba 27437 18 1524,27 78017,25 30 2600,57

Megjegyzés: NS: nem szignifikáns; ***: p<0,001

5.7.2. Fungicides kezelések hatása a zöldtömeg produkcióra

2006-ban a réti perje fajták esetében nem mértük külön a kezelt és kezeletlen parcellák zöldtömeg produkcióját, ugyanis vizuális vizsgálat során nem tapasztaltuk a két növényállomány zöldtömeg fejlődésének különbözőségét.

2007-ben két zöldtömeg vágás eredményeit kísértük figyelemmel. Külön mértük a három réti perje és a két csomós ebír fajta kezelt és kezeletlen parcelláiról levágott zöldtömeget.

5. Eredmények

Az eredmények statisztikai analízise során H0 hipotézisünk az volt, hogy az alkalmazott fungicides kezeléseknek nincs hatása a zöldtömeg alakulására. Az elvégzett varianciaanalízis mindkét hónapban teljesen hasonlóan alakult a magtermésnél kapott eredményekkel. A zöldtömeg különbségek alakulását a fajta szignifikánsan (p<0,001) befolyásolta, míg a fungicides kezelés és a két tényező együttes hatása nem volt szignifikáns (20. táblázat). Tehát a vizsgált fűfajták zöldtömeg különbségének alakulását nem a fungicides kezelések befolyásolták. Ennek értelmében H0 hipotézisünk ismét elfogadásra kerül. Vizsgálatainkból az körvonalazódik, hogy az egyszeri őszi és egyszeri tavaszi fungicides állománykezelés a zöldtömeg képzésben nem okoz matematikailag igazolható növekedést.

20. táblázat. A fungicides kezelés zöldtömegre gyakorolt hatásának varianciaanalízise

2007. május 2007. július

Tényező

SQ FG MQ F SQ FG MQ F

Összes 326,06 39 2,91 39

Kezelés 297,97 9 33,11*** 35,34 1,83 9 0,2*** 5,67 Fajta (A) 296,12 4 74,03*** 79,04 1,79 4 0,45*** 12,49 Fungicid (B) 0,11 1 0,11 ^NS 0,11 0,02 1 0,02 ^NS 0,5

AxB 1,73 4 0,43 ^NS 0,46 0,02 4 0,006 ^NS 0,16

Hiba 28,09 30 0,93 1,07 30 0,03

Megjegyzés: NS: nem szignifikáns; ***: p<0,001