Termékfejelsztés és pozicionálás

A turizmus és a hungarikumok jelentőségteljes összefonódását mi sem fejezi ki jobban, mintsem hogy mekkora szerepet játszanak egymás versenyképességének befolyásolásában. A kapcsolat erős. A turizmust a hungarikumok egyik leghaté-konyabb közvetítőjének nevezhetjük, míg a turisztikai vonzerő- és termékfej-lesztésben és piaci pozícionálás terén a hungarikumok értéke felbecsülhetetlen.

Mivel hazánk stratégiai jelentőségű, fő turisztikai terméke az egészségturizmus, ezért indokolt, hogy a széleskörű termékfejlesztés pont e téren valósuljon meg.

A magyar gyógyturizmus versenyhelyzetét illetően, a térségben található orszá-gok (Szlovénia, Ausztria és Csehország) fürdői és fürdőhelyei konkurenciát je-lentenek hazánk számára. Ahhoz, hogy hazánk megkülönböztethető ajánlatot tudjon tenni, a kulturális kínálat hungarikum széles tárháza kiváló eszköz lehet.

A turizmus komplex fejlesztése során létrehozhatóak olyan különleges és egyedi egészségturisztikai termékek, amelyek USP értékkel rendelkeznének a

nemzet-154

közi piacon. A TUTSZ az Új Széchényi terv kapcsán az egészségturisztikai kí-nálatot olyan egyedi, a hungarikumokhoz kötődő, további tevékenységekkel javasolja gazdagítani, melyek integrálása a turizmusba újdonságként jelentke-zik, és számos előnyt ígér – ilyen a (1) művészetterápia, (2) lovas terápia, és (3) természetgyógyászat. Az alábbiakban a TUTSZ (2012b) vitaanyagában össze-foglalt javaslatait mutatjuk be.

Művészetterápia, a magyar kultúra népszerűsítésével

Ez a javaslat abból indul ki egyrészt, hogy sok mentálisan sérült gyermek és fel-nőtt van, akiken a művészetterápia hatékonyan képes segíteni. Másrészt, hogy jelenleg széles körben dolgoznak művészetterapeuták hazánkban is, a legkülön-bözőbb problémák megoldásában közreműködve. Nonverbális jellegénél fogva a művészetterápia különösen produktív olyan esetekben, amikor a verbális terápi-ák nem nyújtanak segítséget, ez külön előnyt jelenthet a külföldi vendégbetegek kezelésénél. Jó hátteret biztosít, hogy az I. Művészetterápiás Világkongresszust Budapesten tartották 2003-ban. Továbbá, az erőforrás is biztosított, ugyanis adott az oktatási háttér: felsőfokú oktatási intézményekben, hazánkban a Pécsi Tudományegyetemen folyik felsőfokú oktatás, posztgraduális képzés keretében, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán. Ezen kívül tanfolyami jelleg is jelen van az oktatásban. Ez a gyógyító tevékenység kiválóan illeszkedik az Új Széchenyi tervben megfogal-mazott egészségturisztikai célokhoz, a „művészet” pedig a magyar kultúra nép-szerűsítését szolgálja, szinergiában a gyógyítással.

Lovas terápia, a magyar lovas kultúra népszerűsítésével a vidékfejlesztés jegyében

Sok olyan fizikailag és mentálisan sérült gyermek és felnőtt van, akinek állapota két-három hetes terápia keretében jelentősen javulhat. A hippoterápia a ló és a páciens mozgásdialógusára alapuló neurofiziológiai gyógytornakezelés. A vi-lágban 1919-től jelent meg a lovas terápiás kezelés, a terápiás lovaglás mára már közismert és elterjedt gyógypedagógiai módszer. Magyarországon dinamikusan fejlődik a lovas terápia (hippoterápia), a lovas terapeuták képzése pedig megol-dott. E termék mellett szól az is, hogy hazánkban majdnem bármely térségnek minden személyi és intézményi feltétele megteremthető, illetve fejleszthető. To-vábbá, a hippoterápia a lótartáson keresztül vidékfejlesztési/agrárcélokat is szol-gálhat.

Természetgyógyászat

Magyarország rendelkezik Európában az egyik legkorszerűbb természetgyógy-ászatról szóló jogszabályokkal, amelyek ezt komplementer módszerként írják le.

Sőt, Magyarországon létezik Komplementer Medicina orvosi egyetemi tanszék a Pécsi Egyetemen. Ezt egy jó lehetőséget jelenthet turizmus számára, hiszen a természetgyógyászat 22 területe hivatalosan gyakorolható, az orvosi környezet

155

megteremthető és a medical wellness részét is képezheti. A Turisztikai Tanács-adók Szövetsége kifejti, hogy turisztikai attrakció lehetne egy természetgyógy-ászati klinika (ambuláns poliklinika több hotellel a környezetében), olyan prog-ramokkal, amelyekhez egy-négy hetet kell a vendégnek egy helyben töltenie.

Valamint, medical wellness az egyes hotelekben magas színvonalon sok termé-szetgyógyászati elemmel ugyancsak megvalósítható.

Gasztronómia

Ugyanakkor a gasztronómia terén is sokkal jobban kihasználható lehetne a fo-gadóterületre jellemző alapanyagok használata és ételek kínálata, ugyanis habár jó irányba történik az éttermek és egyéb vendéglátóhelyek kínálatának fejleszté-se, mégsem használja ki teljes mértékben a turisztikai szakma a gasztronómi-ánkban rejlő lehetőségeket. Kevés klasszikus nemzeti gasztronómiai értéket megtestesítő, vagy modern, újragondolt magyar ételeket kínáló vendéglátóhely létezik. De ami még inkább aggasztó, hogy hiány van friss, hazai alapanyagból!

Ezért nagyon fontos lenne, hogy ezt az újonnan született Hungarikum-törvény implementációja orvosolni tudja. Hiszen, az igény létezik, azonban a mezőgaz-daság és állattenyésztés terén olyan befektetésekre lenne szüksége, amik ezt a keresletet biztosítására szükséges kínálatot elő tudnák teremteni. Fontos, hogy a tájhoz, mezőgazdasági hagyományokhoz, a kulturális, történeti örökséghez il-leszkedő egyediség kialakítása legyen kialakítva az egyes területeken, desztinációkban (lásd: „Hagyományok Ízek Régiók - Magyarország hagyomá-nyos és tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeinek gyűjteménye”

I-II. kötet). Fontos, hogy a hagyományokból, a helyi növényvilágból, az őshonos állatfajokból kiindulva, olyan alapanyagok előállítását támogassák és ösztönöz-zék, amelyek iránt valós kereslet mutatkozik, vagy megteremtethető. Ennek te-kintetében elsősorban a hungarikumokra és a bio-élelmiszer termelésére érde-mes fókuszálni.

Kulturális turizmus – a Budai Várnegyed komplex turizmusfejlesztése

A kulturális turizmus terén is gyakran megjelennek egyedi, hungarikum jellegű kulturális vagy kultúrtörténeti értékek. A Budai Várnegyed, mint UNESCO vi-lágörökség, immár hivatalosan is hungarikummá lett nyilvánítva, ezért nem vé-letlen, hogy ennek esetén keresztül jellemezzük a kulturális turizmus és hungarikumok termékfejlesztési kérdéskörét. Ahogy jól látszik az alábbi eset kapcsán is, a kulturális turizmust jellemző hungarikumok fejlesztése általában nagyon komplex kérdéskört takar. Fővárosunk kiemelkedő attrakciójának, a Bu-dai Várnegyednek állapota, kihasználatlansága, és kaotikus viszonyai szembetűnőek – pl. omladozó Várbazár, kiásott és otthagyott mélygarázs. A TUTSZ szerint jelenlegi állapot kialakulásában (az épületegyüttes romló állapo-ta) és a fejlesztési források (torzsalkodások miatti) elvesztésében lényeges sze-repe van annak, hogy a területen illetékességgel bíró számos állami szervezet közötti viszonyrendszerek átláthatatlanok, túlbonyolítottak, sok esetben

hiányo-156

sak. Ez összességében mindeddig ellehetetlenítette az összehangolt, hatékony beavatkozást, és a gazdátlanság benyomását kelti. A fejlesztés megvalósítása abban az esetben lehetséges, ha az erre vonatkozó döntés meghozatala és a fi-nanszírozását biztosító felelősségvállalás is a legmagasabb szinten történik. Az állam feladata a megvalósítás forrását biztosítani, fenntartva, hogy a tervezésnek koordinált, sokszereplős folyamatnak kell lennie. Ezért is lényeges, hogy a Bu-dai Várnegyedet hungarikummá minősítették, hiszen (többek között) ebben az egységként kezelhető. A Budai Várnegyed fejlesztése a kultúra prioritására épülve nyújt igazán turisztikai attraktivitást, annak minőségi megvalósítása te-remti meg a vendéglátási és rendezvénydimenzió hátterét, jövedelemgeneráló képességét.