Együtt a növekvő versenyképességért

A Turisztikai Tanácsadók Szövetsége (TUTSZ) a turizmus legfontosabb terüle-teit érintve szakmai vitát kezdeményezett a hungarikumokról 2012-ben (TUTSZ, 2012a). Javaslataik az alábbi kritikus területeket érintik: (A) a hungarikumok turisztikai integrálásának módjait; (B) szakmai és területi együttműködések jelentőségét a termékfejlesztés terén; (C) kutatás és fejlesztés (K+F) szükségességét; (D) humánmenedzsment kérdéskörét; és (E) a marketin-get.

150

A „Versenyképesség 8 pontja” szakmai vitaanyagot a továbbiakban olvasható pontok mentén vázolták fel.

(1) A hungarikumok jelentősége rendkívüli a hazai turizmus fejlesztési lehető-ségeinek érvényesülésében. Minden hungarikum fontos erőforrás lehet a turisz-tikai termékfejlesztés során, ugyanis termékké vagy attrakció elemmé válhat.

Ettől (is) egyedivé válhat a turisztikai termék.

(2) A hungarikumok nincsenek integrálva napjaink turizmusába fontossá-guknak és lehetőségeiknek megfelelően. A TUTSz szerint nemzeti értékeink jelen vannak, de hiányzik az átgondolt, megtervezett, hatékony, széleskörű in-tegrálásuk a termékképzésbe és –fejlesztésbe. A hungarikumok jelenléte bizo-nyos esetekben látvábizo-nyos, vagy tömeges is. Példaként az egészségturizmusban évtizedek óta a híres a Pető módszer is megemlítik, mint az innovatív rehabilitá-cióban alkalmazott világhírű hungarikum, melyet a budapesti Pető Intézetben alkalmaznak. Továbbá, a gasztronómia alapanyagai közül például a Kalocsai fűszerpaprika-őrleményt, vagy a Makói vöröshagymát (melynek Makó város-ában szobrot állítottak és Makovecz-épületek formázzák alakját, viszik hírét a világban).

(3) A hungarikum, mint adottság váljék vonzerővé és ily módon legyen alapja a hungarikum, mint termék fejlesztési folyamatának! Annak érdekében, hogy a nemzeti értéket mások is felfedezzék a turizmus által, a turisztikai szakmának is részt kell vennie a nemzeti értékek azonosításában és a települési, tájegységi, megyei és ágazati értéktárak létrehozásában, a TDM szervezetekkel, vagy az azokat helyettesítő szervezetekkel, például települési önkormányzatokkal való együttműködésében. Ehhez a TUTSZ fontosnak találja, hogy létrehozzanak Te-lepülési Értéktár Bizottságokat, amelyek megalkotják a TeTe-lepülési Értéktárat, illetve Megyei Értéktárat. A turizmus árualapjaink biztosítására gyűjtőmunkát végezhető a hungarikumok terén. Illetve, a turizmus hozzájárulhat a hungarikumok fejlesztéséhez azáltal is, hogy felterjeszti minősítésre, az arra al-kalmasakat. Ugyanakkor kiemelik, hogy törvényileg hungarikumnak nem minő-síthető személyeket, jogi személyeket és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságokat sem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel az általuk előállított produktum, szellemi érték szintén nemzeti örökségünk része. Ezért történeti múltunk és jelenünk kiválóságait személyükben is helyes népszerűsíteni a turis-ták körében is (például: Szent-Györgyi Albert, Neumann Jánost, Rubik Ernő) (lásd 2. videó).

151

„Get Ingaged” imázsfilm magyar feltalálókkal

Forrás: http://www.youtube.com/watch?v=BfZscqAjShw

Továbbá, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a turizmus élmény-gazdaság, aminek az élmény a központi eleme. Az élményszerzés ígérete, a te-vékenységek remélt élményértéke indítja el a legtöbb turistát, ez alapján választ úti célt. A hungarikumok többsége, pedig, ilyen élményt kínál: finom ízek, szép dallamok, egyedi díszítőelemek, az esztétikai szépség, különleges használati tár-gyak vagy meghökkentő népszokások formájában. Ennek az élményigénynek nagyon indokolt megfelelni, amikor a fejlesztési prioritásokat meghatáro-zásra kerülnek! Ezért (is) indokolt, hogy a törvényben jelzett pályázati rend-szerben helyet kapjanak a turisztikai vállalkozások és TDM szervezetek is, mint a hungarikumok termékfejlesztő, promóciós és értékesítő szervezetei.

(4) Desztinációs szintű termékfejlesztés szükségessége. Mivel a vendég alap-esetben a desztinációs adottságok alapján választ, ezért a TUTSZ szerint nem kétséges, hogy települési és térségi komplex vonzerő- és termékfejlesztés nélkül sok szolgáltató reménytelen helyzetben marad. A hungarikumok turizmus faj-tánként történő értékkezelése esetén desztináció szempontú sorrendiséget is megkövetelhetnek, például: kulturális / örökségturizmus, lovas turizmus, vallási turizmus, bor- és gasztronómiai turizmus, stb. Ugyanakkor kiemelik, hogy az egyházak kultúra megőrző szerepe nem csak a vallási turizmus keretében jele-nik meg. Ami külön megfontolást igényel, az a határon túli értékek mobilizá-lása, ami a turizmus helyi résztvevőinek bevonásával történhet meg. A határon túli, s különösen a határ menti magyar értékek bevonása termékképzésünkbe két országot gazdagít, és egyúttal a szakmai együttműködések minden előnyét nyújtja: a kínálat lényegi bővítését és a keresleti piacok szélesítését. Mindezek-kel összefüggésben szükséges egyúttal a desztinációs kínálatok harmonizálása is.

(5) Szakmai és területi együttműködések erősítése. Az egyediség lététől kiemel-ten függ a turizmus versenyképessége. Ez egyrészt megköveteli a kultúrtörténeti

152

kutatásokat, másrészt az erre alapozott, fantáziadús, jól működő attrakciófejlesz-tést. Ebben a munkában is nélkülözhetetlen a szakmai összefogás. A termékfej-lesztés „egyedisége” nem „egyedüliség” szempontját érdemes a figyelem kö-zéppontjába állítani. Az egyes szakágak együttműködése új „egyediséget”

hozhat létre. Például a lovas turizmus és az egészségturizmus együttműködése a lovas terápiában jelenik meg; a magyar művészet és az egészségügy együttmű-ködése a turizmusban a művészetterápiában testesülhet meg; az agroturizmus illetve a falusi turizmus és mézturizmus valamint az egészségturizmus kooperá-ciója a fitoterápiát és az apiterápiát hozza be a „Gyógyító Magyarország” meg-valósításába. Várakozások szerint a hungarikumnak minősülő termékek előállí-tása kis-és középvállalkozások beindítását fogja indukálni. A turizmus szakma segíthet az ilyen vállalkozások beindításában, ugyanis érdeke a turizmus háttér-iparának fejlesztése. A TUTSz szerint a turizmus a leghatékonyabb támogató partner lehet ebben, és fontos hogy a nemzeti értékek teremtői, alkotói, gyártói, termelői felismerjék ezt. Továbbá javasolja, hogy a turisztikai szolgáltatók azo-nos minőségi és üzemgazdasági kondíciók esetén magyar terméket vásároljanak, különösen indokoltnak látja ezt a klaszterek beszerzési rendszerében.

Az ágazati szakmai szerveződéseken túl (MUISZ, MABEUSZ, MNGSZ, FATOSZ stb.) sokrétű kapcsolat kialakítása indokolt:

 a Települési, Tájegységi és Megyei Értéktár Bizottságokkal,

 a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) rendszerrel kooperációban,

 a LEADER - mozgalom résztvevőivel együttműködésben, klaszterek ala-kítása révén (különös tekintettel a beszerzésekre).

 Valamint fontos: iskolák (főiskolák, egyetemek, kutatóintézetek, stb.) a HR alapok megteremtéséhez és a hungarikumok kutatása terén,

 múzeumok, skanzenek, faluházak, kiállítóhelyek, mint helyszínek és tá-mogatók, és

 a civil szféra kulturális, történeti, hagyományőrző tevékenységet végző szervezetei.

Az együttműködések – általános esetben – minden fél munkában való szakmai és anyagi részvételét tételezik fel. A TUTSZ tapasztalatai alapján azonban a már meglévő együttműködések korlátozott sikerességét alapvetően az okozza, hogy az abban résztvevő partnerek egyéni érdekeik és érdekeltségeik miatt nem képe-sek munkájuk koordinációjára.

(6) K+F és innováció szükségessége: hungarikumok kultúrtörténeti kutatása és fejlesztése. A „hungarikum” nem csak magyarságtudatunk, történeti-kulturális identitásunk erősítője, de a gazdaságban piacképző és versenyképes-ség növelő elem is: gazdasági tényezővé válása külön előkészítést, tervezést igényel. A turizmus oldaláról ezért indokolt:

153

 Hungarikum értékeink kultúrtörténetének kidolgozása, amely szükséges többek között a brand strory megalkotásához is.

 Az egyéb, szakmai kutatások elvégzése is a jövőbeli fejlesztések meghatá-rozásához.

 A reális keresletet biztosító piaci irányok kutatása, a piaci rések megkere-sése és kihasználása és azok alapján a termékfejlesztés irányainak befo-lyásolása.

(7) Humán erőforrás fejlesztés: hungarikumok a turizmusoktatásban. A szakmai szervezet szerint a hungarikumok turizmusba történő intenzív integrálá-sa megköveteli mind a szakmai, mind az egyéb szükséges kompetenciával (tár-gyi ismeret, kommunikáció, nyelvtudás stb.) rendelkező munkatársak meglétét, ezért külön kiemelik a turizmus felsőoktatás tevékenységének ez irányú bővíté-sét.

(8) Új típusú, komplex megközelítésű, piackutatásokra alapozott, együttműkö-désben megvalósuló marketing tevékenység, amely a marketing-mix értelme-zésében a turizmusmarketingre vonatkozó alapelveket kiterjesztett módon al-kalmazza és figyelemmel van a fogyasztói szokások változására. A marketing munka során az egyediségre és a szakmai elemekre kell támaszkodni. Ízlés és stílus értékeink képviseletében és védelmében. „Hungarikum: különleges, egye-di, jellegzetes – és magyar”. A TUTSZ továbbá kiemeli a szakmai etikát, amely megköveteli, hogy nem „magyarkodunk”, hanem értéként vagyunk büszkék ha-gyományainkra, teljesítményünkre, az értékközvetítést szeretetünk és büszkesé-günk áthathatja – s ettől magunk is szerethetővé válhatunk -, ugyanakkor mér-téktévesztést nem eredményezhet.