5. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
5.4. A borjúnevel -képesség
5.4.3. Genetikai paraméterek, tenyészértékek
5.4.3.2. Tenyészértékek
A 23. és 24. melléklet, valamint az 4., 5. és 6. ábra a három eltér modellt figyelembe véve tartalmazza a tenyészbikák tenyészértékeit, illetve rangsorát.
4. ábra: A tenyészbikák direkt rangsora a választási súly szerint
M1 M2 M3
= limousin; CH = charolais; BD = blonde d’ Aquitaine
**M1 = 1. modell; M2 = 2. modell; M3 = 3. modell
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
A direkt additív genetikai hatás alapján becsült tenyészértékek szerint a vizsgált apák közül a legjobb a 11010-as számú magyar tarka bika volt, melynek tenyészértéke a 2.
modell alapján a populáció átlagához képest 14,4 kg-mal, 63 g/nappal és 23,5 kg-mal volt nagyobb. Valamennyi modell esetén a leggyengébb apának a 16528-as számú ugyancsak magyar tarka tenyészbika bizonyult, amely a vizsgált tulajdonságokban -30,2 kg, -120 g/nap és -35,3 kg tenyészértéket mutatott.
5. ábra: A tenyészbikák direkt rangsora a súlygyarapodás szerint
M1 M2 M3
= limousin; CH = charolais; BD = blonde d’ Aquitaine
**M1 = 1. modell; M2 = 2. modell; M3 = 3. modell
Megállapítható, hogy azon bikák, melyek anyai hatásra becsült tenyészértékei választási súly és 205-napos súly esetén a legjobbak (pl. 13184-es hereford, 16528-as magyar tarka), a direkt hatásra becsült tenyészértékek esetén az utolsók között vannak a rangsorban, és ez fordítva is igaz (pl. 14282-es hereford, 18320-as red angus). Ez a két hatás közti negatív korrelációval (rdm = -0,12 és -0,27 közötti) magyarázható. De kivételnek
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
tekinthet például a 14427-es magyar tarka bika, amely 2-es modellel 205-napos súlyra, anyai hatás alapján becsült tenyészérték alapján második a rangsorban, míg direkt hatásra becsült esetben is a rangsor elején (5.) helyezkedik el.
6. ábra: A tenyészbikák direkt rangsora a 205-napos súly szerint
M1 M2 M3
= limousin; CH = charolais; BD = blonde d’ Aquitaine
**M1 = 1. modell; M2 = 2. modell; M3 = 3. modell
A mellékletben megfigyelhet az is, hogy a két különböz modellel becsült direkt hatáson alapuló tenyészértékek alapján felállított rangsorok között nincs jelent s eltérés.
A kapott eredmények alapján az is elmondható, hogy az a bika, melynek választási súlyra becsült tenyészértékei jók, tenyészértékei a napi súlygyarapodás és 205-napos súly estében is hasonlók (pl. a 14111-es hereford bika 2-es modellel becsülve a választási súly esetén 5., súlygyarapodásban 1., míg 205-napos súlyban 2. a rangsorban).
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 5.4.3.3. A vizsgált modellek összehasonlítása
A három modell összehasonlítását, illetve a három modell közül a legjobban illeszked kiválasztását a szakirodalmi utalásoknak megfelel en (SPLAN és mtsai, 2002;
ROSO és mtsai, 2005) az MTDFREML program által becsült „ -2 log likelihood”
illeszkedési értékek alapján végeztem. Ezek alapján az a modell illeszkedik legjobban a vizsgált populációra, amelyik esetén ez az érték a legkisebb. A modellek között kis eltérések adódtak csupán, de mindhárom tulajdonság esetén a 2. modell t nik a legpontosabbnak, mert ennél volt a legkisebb a „ -2 Log L” . Ez a modell figyelembe veszi a borjú és az anya genotípusát, az anya életkorát, az évjáratot, az ellési évszakot és a született borjú ivarát is.
A három modellel meghatározott genetikai paraméterek, tenyészértékek és rangsorok kis különbséggel hasonló értékeket mutattak. Ezért azokat rang-korreláció számítás segítségével is összehasonlítottam (39. táblázat).
A kapott eredmények azt bizonyítják, hogy a háromféle modellel becsült rangsorok között jelent s különbség nincs. Ezt a kapott rangkorrelációs együtthatók (rrang = 0,93 - 0,99; P<0,01) is alátámasztják. Úgy t nik, hogy az azonos körülmények között tartott egyedek tenyészértékük alapján megállapított rangsorát a modell nem, vagy csak nagyon kis mértékben befolyásolja.
39. táblázat: A rangkorreláció-számítás eredményei
Választási súly Modell 1 Modell 2 Modell 3
Modell 1 - 0,98** 0,94**
Modell 2 - 0,93**
Modell 3 -
Súlygyarapodás Modell 1 Modell 2 Modell 3
Modell 1 - 0,99** 0,97**
Modell 2 - 0,96**
Modell 3 -
205-napos súly Modell 1 Modell 2 Modell 3
Modell 1 - 0,99** 0,94**
Modell 2 - 0,94**
Modell 3 -
** = P<0,01
KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
6. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
6.1. A reprodukciós eredmények
Az irodalmi utalásoknak megfelel en a kis test , anyai típusba tartozó fajták reprodukciós fölénye vizsgálatomban is megmutatkozott. A legjobb vemhesülési eredményt a red angus, charolais és angus fajták érték el, a hereford és a lincoln red teljesítménye közepesnek tekinthet . A legjobb szaporulati és felnevelési, valamint a legjobb fajlagos mutatókat is az angus, a red angus, charolais, illetve a hereford fajták mutatták.
Eredményeim emellett gyengébbek a kívánatosnak tartottnál, hiszen a legnagyobb hasznosult szaporulatot mutató red angus fajta is mintegy 15%-kal marad el a kívánatosnak tartott 85%-os (SZABÓ, 1998) értékt l. A vemhesülési eredmények is elmaradnak a szakirodalomban közöltekt l, a borjúelhullás mind születéskor, mind pedig a felnevelés alatt nagyobb mérték volt az átlagosnál.
Ezek alapján megállapítható, hogy extenzív lápi viszonyok között valamennyi fajta reprodukciós eredménye gyengébb a kívánatosnál.
Az angus és a hereford fajták testtömege, így létfenntartó takarmányszükséglete is kisebb, mint más nagyobb test , igényesebb fajtáké, ezért extenzív, rossz adottságú, lápi legel kre, anyatehén-tartásra els sorban ezek ajánlhatók fajtatisztán, vagy keresztezési partnerként. A charolais, mint nagytest francia fajta eredménye a vártnál jobb volt, hasonló értékeket mutatott, mint az angus. A lincoln red, a shaver és a magyar tarka fajták a vizsgált körülmények között közepesnek tekinthet k, míg azoktól a blonde d’ Aquitaine és a limousin elmarad.
Vizsgálataim alapján feltételezhet , hogy ha a fajtának megfelel környezet (szakszer takarmányozás, az állomány jó egészségi állapota és a helyes szaporítási gyakorlat stb.) biztosítható, akkor gyakorlatilag bármilyen genotípusú állománnyal jó vemhesülési és szaporulati eredményekre számíthatunk. Valószín síthet , hogy jobb környezetben (ahol nem érvényesül a brit fajták igénytelenségéb l adódó el nye) a fajták közti különbségek kisebbek lennének.
KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
6.2. Növekedés, tenyésztésbe vétel, kifejlettkori súly, testméretek
Azonos körülmények között végzett vizsgálatomban az irodalmi adatokhoz hasonlóan a fajták közötti különbségek mind a növekedésben, mind a kifejlettkori testsúlyban megmutatkoztak. Nevezetesen az értékelt fajták él súlya a fajtaátlagot mutatta, ett l csak a blonde d’ Aquitaine tért el, amelynek él súlya a fajtaátlag alsó határa körül alakult.
A növekedési intenzitásra kapott eredményekb l megállapítható, hogy a blonde d’ Aquitaine jóval nagyobb növekedési erélyt mutat, mint az angus és a hereford. A limousin és a charolais ugyancsak nagy növekedési eréllyel volt jellemezhet , míg a shaver, a lincoln red és a magyar tarka azoktól elmaradt. Eredményeim szerint a vizsgált körülmények között is igazolódni látszik a kifejlettkori testsúly és a növekedési erély szoros és pozitív kapcsolata.
Úgy t nik azonban, hogy az extenzívnek tekinthet körülmények között a n ivarú állatok növekedési üteme kisebb, mint az kedvez bb körülmények között lehetne. Ez abban mutatkozott meg, hogy a vizsgált fajták a becslés alapján számított tenyészérettségi él súlyúkat mintegy 4 - 6 hónappal kés bb érték el, mint az egyes fajtákra közölt, kívánatosnak tekintett értékek. Nevezetesen az angus és a hereford fajtákat becsültem a legkorábban ér nek (19 hónaposan), amelyekhez képest a magyar tarka 2, a charolais, a blonde d’ Aquitaine és a lincoln red 3, a shaver és a limousin pedig közel 4 hónappal kés bb érte el a becsült tenyészérettségi él súlyát.
A kifejlettkori súlyban a legnagyobb test blonde d’ Aquitaine és a legkisebb test hereford fajták közötti 199 kg különbség a napi szárazanyag felvételben 2,5 kg-ot, a létfenntartó energia-szükségletben (NEm) 23,4 MJ különbséget jelenthet a takarmányozási szükségleti szabvány szerint. Ennek jelent sége és mértéke az egységnyi területen tartható tehenek létszámának, illetve a takarmány-szükségletének meghatározásában számottev lehet.
A keszthelyi extenzív lápi viszonyok között egyik húsmarha fajta sem érte el kifejlettkori él súlyát 5 éves korára. Legkorábban, 5,5 - 6,0 évesen a kis test hereford és angus fajták, legkés bben pedig a lincoln red (7,5 évesen).
Eredményeim a speciális rögnek tekinthet lápterületi viszonyok között tendenciájukban megegyeznek az egyes fajták közötti különbségekr l meglév eddigi
KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
információkkal, bár mind a becsült tenyészérettséget, mind a kifejlett kort a fajták jóval kés bb érték el.
Azonos körülmények között tartott, különböz fajtájú teheneken végzett vizsgálatomban az irodalmi adatokhoz hasonlóan a fajták közötti különbségek valamennyi testméret esetén megmutatkoztak. Nevezetesen a legnagyobb súlyú, marban és farban a legmagasabb, valamint a leghosszabb test a blonde d’ Aquitaine fajta volt. A limousin és a charolais e tekintetben felváltva a második helyen szerepelt, ami nyilvánvaló is, hiszen a vizsgált fajták közül e három tartozott a nagy test , keresztezésekben apai csoportba sorolható fajták közé.
A kisebb test anyai csoportba tartozó fajták közül a shaver mutatta a legnagyobb testméreteket. A brit eredet fajták közül a szakirodalmi utalásoknak megfelel en a lincoln red volt a legnagyobb testméretekkel jellemezhet , amelyt l az angus és a hereford elmaradt.
Az él súly és a különböz testméretek közti kapcsolat vizsgálata több szerz eredményeihez (WOLLERT és mtsai, 1987; SCHRAMM és mtsai, 1989; ENGELHARDT és mtsai, 1992; WILSON, 1996; T ZSÉR és mtsai, 1995a, 2001; stb.) hasonlóan alakult.
Nevezetesen az él súly és a legtöbb testméret között közepes, vagy szoros és pozitív korrelációt állapítottam meg. Ez a tény ismételten felhívja a figyelmet a szarvasmarhák testméret-felvételezésének fontosságára, illetve lehet séget nyújt a különböz testméretekkel kapcsolatos paraméterek becslésére.
A testméretek - mint például a vállszélesség, a mar- illetve farmagasság - pontos ismerete el segítheti az egyes fajták testalakulásának, testarányainak pontosabb megítélését. Ennek következtében a testméreteknek az egyes fajták szelekciós indexeinek kialakításában, valamint a tenyésztési programjának összeállításában is szerepük lehet.
(Például hazánkban a hereford és angus fajták esetében az STV-s bikák szelekciós indexében szerepet kapott a farbúbmagasság is.)
KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
6.3. Borjúnevel képesség
6.3.1. Környezeti hatások
Az elemzésben értékelt tényez k, nevezetesen a borjú genotípusa, a tehén elléskori életkora, az évjárat, az évszak és a borjú ivara szignifikáns (P<0,001, ill. P<0,05) különbségeket eredményezett a borjak választási eredményeiben.
A vizsgálatomban kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a keszthelyi láptalajú legel kön tartott, különböz fajtájú tehenek borjainak választási súlya részben a korábbi eredményekhez hasonlóan, részben, bizonyos esetekben attól eltér en alakult.
A anyai genotípusok között jelent s eltéréseket tapasztaltam. Vizsgálatom során a legnagyobb választási eredményeket a limousin és blonde d’ Aquitaine anyák borjai érték el, bár ezekt l alig maradt el a red angus, az angus és a shaver. A charolais, magyar tarka és lincoln red anyák borjai közepes választási eredményeket mutattak. A legkisebbek a hereford borjak voltak, aminek hátterében feltehet en a fajta alacsony tejtermelése állhat.
A tehén életkora a korábbi vizsgálatok eredményeihez hasonló módon és tendenciával, a saját kísérleti körülmények között is befolyásolta a borjak választási eredményét. Ez a tény újfent arra hívja fel a figyelmet, hogy a tehenek borjúnevel -képességének értékelése során a borjak választási súlyát anyjuk életkora szerint is indokolt korrigálni.
Az évjárat és évszakhatás ugyancsak nagymérték , sok esetben korábbi megállapításoktól eltér ingadozást eredményezett. Mindez a környezeti feltételek, és technológiai elemek dönt fontosságára utal.
A tankönyvszer tételként elfogadható ivari különbség, amelynek mértéke jelent s ingadozást mutat, arra hívja fel a figyelmet, hogy a választási súly és borjúnevel -képesség értékelése során e hatásra indokolt tekintettel lenni.
6.3.2. Genetikai paraméterek, tenyészértékek
A különböz genotípusú borjak választási eredményeinek vizsgálata során az additív direkt genetikai hatásra kapott örökölhet ségi érték (h2d = 0,31 - 0,51) közepes. A
KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
kapott értékek nagyobbak, mint amit keresztezett állományok vizsgálatakor CREWS és KEMP (1999), SPLAN és mtsai (1998, 2002), valamint NEWMAN és mtsai (2002) tapasztaltak.
A vizsgált tulajdonságok anyai örökölhet sége értéke - a legtöbb keresztezett populáció vizsgálatához (SPLAN és mtsai, 2002; ROSO és mtsai, 2005) hasonlóan - kicsi (h2m = 0,07 - 0,15). Ennek ellenére az anya hatása nem hanyagolható el a borjú fenotípusát illet en, ugyanis az anyai örökölhet ség (az anya genetikai hatásának a fenotípushoz való hozzájárulása) és az anya állandó környezeti hatásának fenotípushoz való hozzájárulása (h2m + c2) összességében körülbelül harmada akkora, mint a direkt örökölhet ség (h2d).
A kapott örökölhet ségi értékek hibája meglehet sen nagy, ezért azokat csak tájékoztató jelleg nek tekinthetjük. Ennek oka nagy valószín séggel a kis egyedszám.
A három különböz egyedmodellel mindhárom tulajdonságra hasonló genetikai paramétereket kapunk. A három modell közül a „ -2 Log L” értékek alapján azt tekinthetjük a legpontosabbnak, amely figyelembe veszi a borjú és az anya genotípusát, az anya életkorát, az évjáratot, az ellési évszakot és a született borjú ivarát is. A vizsgálat során alkalmazott modellek különböz sége az egyedek tenyészértékét csak nagyon kis mértékben befolyásolta, a rangsorok között pedig alig volt különbség. Ez arra enged következtetni, hogy azonos körülmények között tartott állományok esetében - ahol a genotípus x környezet kölcsönhatás nem mérhet - az egyszer bb modellekkel is megbízható eredményeket (tenyészértékeket) kapunk.
ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK
7. ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK (TÉZISPONTOK)
1. Nemzetközileg is egyedülálló, azonos körülmények között, tíz évig tartó, kilenc fajtára kiterjed fajtaösszehasonlító kísérlet eredményei alapján a fajták között a vizsgált tulajdonságokban szignifikáns különbségeket találtam. Az így kapott eredmények az azonos környezet miatt pontosabbak, jobb összehasonlítási alapot képeznek a fajták között.
2. Munkám során megállapítottam, hogy a húshasznú tehenek vemhesülési eredményére hatással van a legeltetési id szak alatt bekövetkez él súly (kondíció) változás. Ennek különösen a keszthelyihez hasonló, rossz adottságú legel kön van jelent sége. Ilyen esetekben a nyári legeltetési id szakban is szükséges lehet kiegészít takarmányok etetése.
3. A január - február - március hónapokban ellett tehenek újravemhesülése mintegy 10%-kal jobb, mint az április - májusban borjazóké. A júniusban, illetve június után borjazó tehenek vemhesülési mutatója 33,3%. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy szezonális bikahasználat esetén a bikák elkülönítésének július közepén, de legkés bb augusztus elején meg kell történni. Ezzel elérhet az, hogy a tehenek április közepére, végére leelljenek, ezáltal megteremtve a lehet séget az eredményes újravemhesülésre.
4. Az extenzív tartás esetében a kis test , anyai típusba tartozó brit fajták szaporodásbiológiai el nye kimutatható volt - a charolais kivételével - a másik két francia terminál fajtával szemben.
5. Eredményeim szerint az extenzív lápi körülmények között a n ivarú állatok növekedési üteme kisebb, mint az kedvez bb körülmények között lehetne. Ez abban mutatkozott meg, hogy a vizsgált fajták kifejlett kori súlyuk -ad részét, azaz a becsült tenyészérettségi él súlyukat 4 - 6 hónappal kés bb érték el, mint az egyes fajtákra közölt, kívánatosnak tekintett értékek. Emellett vizsgáltomban egyik hústípusú fajta sem érte el kifejlettkori súlyát a BREEDPLAN modellben megjelölt 5 éves korra.
ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK
6. Az anya fajtája szerint a legjobb választási eredményeket a blonde d’ Aquitaine és a limousin tehenek borjai érték el. Ebb l arra következtethetünk, hogy e fajták széls ségesebb körülmények között is elegend tejet termelnek borjaik számára.
7. A hazánkban el ször végzett, ún. „ többfajtás” - fajtatiszta és keresztezett borjakat adatát is tartalmazó - tenyészértékbecslés eredményei alapján a választási súly, súlygyarapodás és a 205-napos súly direkt örökölhet sége h2d = 0,30 - 0,51, anyai örökölhet sége h2m = 0,07 - 0,15, teljes örökölhet sége h2T = 0,37 - 0,47 közötti.
Ezen értékek - feltehet en az azonos környezet miatt - nagyobbak a legtöbb keresztezett populációt vizsgáló szakirodalmi utalás eredményeinél.
8. Vizsgálataimból, és a rendelkezésre álló irodalmi forrásokból az látszik igazolódni, hogy a többfajtás tenyészértékbecslés során nagyobb örökölhet ségi értékeket kapunk, mint fajtatiszta állományokban. A „ vegyes” genotípusú állományokban azonban direkt és anyai hatás közötti korreláció értéke kisebb, mint amit fajtatiszta populációkban tapasztaltam.
9. A többfajtás állomány vizsgálata során alkalmazott modellek különböz sége az egyedek tenyészértékét csak nagyon kis mértékben befolyásolta, a rangsorok között pedig alig eredményezett különbségeket. Ez arra enged következtetni, hogy azonos körülmények között tartott állományok esetében - ahol a genotípus x környezet kölcsönhatás nem mérhet - az egyszer bb modellekkel is megbízható tenyészérték eredményeket kapunk.
ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK
8. NEW RESEARCH RESULTS (POINTS OF THESIS)
1. The breed comparison study based on a research of 10 years, including 9 different breeds, shows significant differences between breeds. Due to the common environment the study gives a better and more accurate comparison of the breeds.
2. The study concluded that conception rates for beef cows are influenced by the live weight (condition) changes during the grazing season. This is more significant in poor pastures such as the wetlands of Keszthely. In these cicumstances feed supplementation may be required even during the summer months.
3. Reconception rates are by 10% higher for cows calving in the months January - February - March than for cows giving birth in the months April - May. Conception rates for calving during or after June is only 33.3%. In the case of seasonal breeding bull utilization the separation of bulls should take place in the middle of July (middle of August at the latest). The goal of this application to have the cows calving by the end of April, thus the chance of reconception is high.
4. In extensive environments, the smaller sized, maternal British breeds had a significant reproduction advantage over the French terminal breeds (except Charolais).
5. Based on the studies, in the extensive wetland environment the growth rate of female cattle is lower than it would be achieved in more favorable circumstances.
The evaluated breeds have reached their breeding weight ( of final weight) 4 - 6 months later then the published data for the breeds. No beef cattle breed in this study has reached their mature weight at the age of 5 years, as describe in BREEDPLAN.
6. Based on the breed of the mother, the best weaning weights were reached by the calves of Blonde d’ Aquitaine and Limousin cows. The conclusion is, that these premium breeds can produce enough milk even in bad condition.
ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK
7. This multi-breed breeding value estimation study is a first in Hungary including the evaluation for purebred and crossbreed calves. Based on the the result of this breeding value estimation the direct hereditary value for weaning weight, growth rate and 205-day weight: h2d = 0.30 - 0.51. Maternal hereditary values: h2m = 0.07 - 0.15, full hereditary value: h2T = 0.37 - 0.47. These values - due to the same environment - are higher than in other studies.
8. The study and literature data seem to prove that in multi breed, crossed populations the heretability value is higher than in pure breed populations. In the mixed genotype populations the coorelation between direct and maternal effect is smaller than in purebred populations.
9. The models used in these multi-breed study showed only slight differences in the breeding values of the animals and the effect of the different models in the rankings was very little. This signifies that in the case of a common environmnt, even the simple models provide valid breeding value results.
ÖSSZEFOGLALÁS
9. ÖSSZEFOGLALÁS
Munkám célja a különböz fajtájú húshasznú tehenek (magyar tarka, hereford, aberdeen angus (a továbbiakban angus), red angus, lincoln red, limousin, charolais, blonde d’ Aquitaine és shaver) néhány értékmér tulajdonságának összehasonlítása volt. Arra kerestem a választ, hogy a reprodukciós teljesítményben, a növekedésben és a kifejlettkori él súlyban, valamint a borjúnevel -képességben milyen különbségek vannak a fajták között. Az értékeléshez a tíz éve teljesen azonos körülmények között, Keszthelyen tartott húsmarhafajták nyújtottak lehet séget. Az értékelést az alábbi csoportosítás szerint végeztem el:
Vemhesülés. Munkám során azt vizsgáltam, hogy a befolyásoló tényez k közül a fajta, az évjárat, az életkor, az ellés hónapja, az él súly, a legeltetés alatti abszolút és relatív súlyváltozás, valamint a született borjú súlygyarapodása milyen hatással van a vemhesülésre.
Szaporulat. Ennek vizsgálata során arra kerestem a választ, hogy a reprodukciós teljesítmény mutatószámai közül az ellési és ikerellési %-ban, a szaporulatban, a borjazáskori és felnevelés alatti borjúelhullásban, a felnevelési %-ban, valamint hasznosult szaporulatban milyen különbségek vannak a fajták között.
Növekedési ütem. Vizsgálatom célja itt annak a megállapítása volt, hogy azonos, extenzív, lápi körülmények között termel állatok növekedése eltér-e a fajtákra jellemz értékekt l. Célom volt továbbá a fajták növekedési sorrendjének felállítása is.
Kifejlettkori él súly. A szakirodalmi utalások az egyes húsmarhafajták teheneinek kifejlettkori él súlyára nagyon sokféle, esetenként egy adott fajtára vonatkozóan is nagyon különböz adatokat közölnek. Arról azonban, hogy a fajták hány éves koruktól tekinthet k kifejlettnek nagyon kevés információ áll rendelkezésre. Ezért célom volt a fajták kifejlettkori él súlyának, valamint a fajták kifejlettnek tekinthet életkorának becslése, összehasonlítása is.
Tenyészérettségi él súly és életkor. Nagyon kevés információval rendelkezünk arról, hogy a húshasznú üsz ket mikortól tekintjük tenyészérettnek. A szakirodalomban az erre vonatkozó adatok nagyon tág határok között mozognak, s t, esetenként egy-egy fajtára vonatkozóan ellentmondásosak is. Ezért a növekedési ütem és a kifejlettkori él súly segítségével megpróbáltam megbecsülni a fajták tenyészérettségi él súlyát és életkorát, majd azokat egymással és az irodalmi adatokkal összevetni.
ÖSSZEFOGLALÁS
A tehenek kifejlettkori testméretei. Célom volt továbbá a fajták testméretek alapján történ összehasonlítása, az él súly és az egyes testméretek közötti kapcsolat értékelése, valamint a testméretekb l az él súly becslése is.
A választási eredményekre ható környezeti tényez k. Munkám során azt vizsgáltam, hogy a borjú genotípusa, az anya elléskori életkora, az évjárat, az évszak,
A választási eredményekre ható környezeti tényez k. Munkám során azt vizsgáltam, hogy a borjú genotípusa, az anya elléskori életkora, az évjárat, az évszak,