5. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
5.3. A növekedési ütem és a kifejlettkori él súly
5.3.3. A kifejlett kori él súly
A kiindulási adatbázison elvégzett tesztek (normalitás, homogenitás) eredménye (13. melléklet) - szerint a hereford fajta nem mutatott megbízhatóan normál eloszlást. A teljes adatbázison végzett normalitás, ferdeség és csúcsosság vizsgálat viszont normál eloszlást igazolt, ezért hereford-ot sem hagytam ki az értékelésb l. Az F-próbát az összes vizsgálatban szerepl fajta bevonásával végeztem el.
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
A kifejlettkori súlyokat és azok elérésének életkorát a 28. táblázat tartalmazza. A legnagyobb kifejlettkori súlyt a vizsgált fajták közül a blonde d’ Aquitaine érte el (724 kg), a második a limousin (672 kg) lett. A magyar tarka (612 kg), és a lincoln red (628 kg) egymástól nem különbözött, viszont szignifikánsan (P<0,05) felülmúlta a legkisebb kifejlettkori súlyt elér hereford-ot (525 kg) fajta él súlyát. A sorrend él súlyban tehát blonde d’ Aquitaine, limousin, charolais, shaver, lincoln red, magyar tarka, red angus, angus, hereford. Ez az sorrend hasonló CUNDIFF és mtsai (1985) eredményeihez.
28. táblázat: A kifejlett tehenek él súlya, és életkora a kifejlettkori súly elérésekor A 6 évesnél id sebb (kifejlett) tehenek átlagsúlya
(kg)
Életkor a kifejlettkori súly elérésekor Fajta
N Átlag SD CV% Min Max Év Hónap
Magyar tarka 90 612 abc 82,23 13,45 397 804 7,58 91,0
Hereford 225 525 d 85,56 16,31 376 698 5,71 68,4
Angus 103 578 bg 60,07 10,40 442 722 6,01 72,1
Red angus 112 602 cg 86,27 14,33 371 824 6,30 75,6 Lincoln red 79 628 ace 68,13 10,85 465 778 7,65 91,8
Limousin 33 677 ef 60,29 8,91 558 816 6,79 81,5
Charolais 24 659 ae 75,38 11,44 528 814 6,63 79,6
Blonde d’ Aquitaine 46 724 f 72,48 10,02 560 860 7,28 87,4
Shaver 94 658 e 75,19 11,42 496 860 7,28 87,7
Összesen 806 599 96,57 16,12 376 860 6,80 81,6
(Az azonos bet t nem tartalmazók egymástól szignifikánsan (P<0,05) különböznek)
A kifejlettkori súlyt legfiatalabban a vizsgált fajták közül a legkorábban ér hereford fajta érte el (5,7 évesen), a legkés bben pedig a közepesen ér magyar tarka és lincoln red (7,6 évesen). A vizsgáltomban egyetlen hústípusú fajta sem érte el kifejlettkori súlyát 5 éves korra, ahogy az a BREEDPLAN modellben szerepel.
Úgy t nik, hogy az extenzívnek tekinthet körülmények között a n ivarú állatok növekedési üteme kisebb, mint az kedvez bb körülmények között lehetne. Ez abban mutatkozott meg, hogy a vizsgált fajták 4 - 6 hónappal kés bb érték el a tenyészérettségi él súlyukat, illetve életkorukat. Kifejlettkori él súlyuk a fajtára jellemz értékek alsó határát mutatta, és azt jóval kés bb érték el, mint az egyes fajtákra közölt, kívánatosnak tekinthet értékek mutatnak.
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 5.3.4. A kifejlett kori testméretek
A 15. és 16. mellékletben foglaltam össze a kiértékelés - normalitás és homogenitás vizsgálat (14. melléklet), valamint az F-próba - után kapott testméreti eredményeket.
A lincoln red túl kicsi egyedszáma miatt nem volt értelmezhet a SHAPIRO-WILK tesztben, ezért kihagytam az összehasonlításból, testméretei tájékoztató jelleggel szerepelnek. A BARTLETT-próba alapján varianciák minden esetben homogének voltak.
Marmagasság tekintetében legnagyobb a blonde d’ Aquitaine fajta volt (142,5 cm).
A limousin (138,0 cm), a charolais (137,4 cm), a shaver (136,6 cm) és a lincoln red (134,8 cm) egymástól statisztikailag nem különbözött, viszont szignifikánsan (P<0,05) nagyobb volt, mint a két angus (131,6 cm, ill. 132,0 cm), és a hereford (130,3 cm).
Farbúbmagasságban is a blonde d’ Aquitaine volt a legnagyobb (146,6 cm), azonban nem különbözött a limousintól (143,3 cm). A két angus (133,8, ill. 137,2 cm) egymástól nem különbözött, de statisztikailag igazolhatóan kisebb volt, mint a charolais (141,5 cm) és a shaver (139,3 cm). A legalacsonyabb farmagasságú fajta a hereford volt (132,0 cm).
Testhosszúságban els a blonde d’ Aquitaine (151,5 cm), a második a limousin (148,3 cm) fajta volt. A shaver (142,1 cm), a charolais (142 cm), lincoln red (141,5 cm), az angus (139,5 cm), a magyar tarka (138,5 cm) és a red angus (138,2 cm) fajták egymástól nem különböztek, viszont szignifikánsan (P<0,05) hosszabbak voltak, mint a legrövidebb hereford (132,6 cm).
Farhosszúságban nem találtam szignifikáns különbségeket.
A ferde törzshosszban a legnagyobb értéket a blonde d’ Aquitaine-nél találtam (182,9 cm), de ett l a limousin (175,5 cm), és a charolais (174,1 cm) nem különbözött.
A legnagyobb övméretet a shaver fajtánál mértem (209,8 cm), bár ett l szignifikánsan (P<0,05) csak a red angus (197,4 cm), a magyar tarka (191,3 cm) és a legkisebb hereford (190,8 cm) tért el.
Vállszélesség alapján a legszélesebb fajta a shaver volt (52,9 cm), de nem különbözött a limousintól (51,4 cm) és a blonde d’ Aquitaine-t l (50,3 cm). A charolais, a két angus, a hereford és a magyar tarka e tekintetben egymástól nem különbözött.
Csíp szélességben a legnagyobb értéket a limousin fajta mutatta (58,3 cm), de nem különbözött a shaver (57,7 cm), a lincoln red (57,0 cm), a hereford (56,0 cm), a red angus (56,0 cm) és a blonde d’ Aquitaine (55,5 cm) I-es farszélességét l.
A legnagyobb III-as farszélesség értéket a blonde d’ Aquitaine (23,2 cm), a legkisebbet pedig a hereford tehenek mutatták (18,6 cm). Itt meg kell jegyezni, hogy a hereford fajta esetében a SHAPIRO-WILK teszt nem igazolta a normál eloszlást.
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
Fejhosszúság tekintetében kisebb, de szignifikáns különbségeket találtam a fajták között. A leghosszabb fejméretet a lincoln red fajta mutatta (52,8 cm), de csak az angustól (48,7 cm), és a legrövidebb fej herefordtól (47,9 cm) különbözött.
A fejszélesség tekintetében a fajták között kisebb mérték eltéréseket tapasztaltam.
A legszélesebb fejjel a vizsgált fajták közül a shaver (21,0 cm) jellemezhet , míg a legkeskenyebbel a limousin és a blonde d’ Aquitaine.
A limousin és blonde d’ Aquitaine fajták esetén a vizsgálatomban is tapasztalt szélesebb far, keskenyebb, de hosszabb fej alátámaszthatja a fajtákra jellemz könnyebb ellést. A magyar tarka nagy fejszélessége (20,5 cm) és kisebb farszélesség értékei maygarázatot adthatnak a fajtában el forduló nehéz ellésekre.
A 17. mellékletben bemutatott, fajtánként számolt relatív testméretek és a testarány indexek SZABÓ (1990) vizsgálatához hasonlóan nagyon kis különbségekkel, egymáshoz hasonló értékeket mutatnak.
A 18. melléklet tartalmazza az él súly és a testméretek között számolt korrelációs (r) értékeket a teljes állományra vonatkozóan. Minden esetben az állapítható meg, hogy az él súly a különböz testméretekkel többnyire közepes, illetve szoros (r = 0,40 - 0,83;
P<0,01 a legtöbb esetben) pozitív korrelációt mutat. Az egyes testméretek közötti korreláció (r = 0,22 - 0,81; P<0,05 a legtöbb esetben) pozitív. Ezen eredmények megegyeznek WOLLERT és mtsai (1987), SCHRAMM és mtsai (1989), NUGENT és mtsai (1991), T ZSÉR és mtsai (1991, 1995a, 2001), valamint WILSON (1996) eredményeivel.
Az él súly ( ) testméretekb l való becslésére használt többtényez s regressziós modellt a 29. táblázat tartalmazza. A vizsgált testméretek közül csak a farmagasság, a vállszélesség és a csíp szélesség mutatott szignifikáns hatást.
29. táblázat: A regresszió-analízis eredményei
Modell B SE Standard B Szig. R2
Konstans -884,837 130,319 - P<0,01
Farmagasság (FM) (cm) 5,014 0,994 0,304 P<0,01 Vállszélesség (VL) (cm) 5,017 1,377 0,286 P<0,01 Csíp szélesség (CS) (cm) 9,346 1,667 0,402 P<0,01
(P<0,01) 0,68
A becsült lineáris regresszió illeszkedése (R2) csak 0,68, egyenlete pedig az alábbi volt:
= (5,014 x FM) + (5,017 x VL) + (9,346 x CS) - 884,837
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
5.4. A borjúnevel -képesség
5.4.1. Környezeti hatások
A választási adatok normalitás-, eloszlás-, ferdeség- és csúcsosság-vizsgálatának eredményei a 19. mellékletben találhatók. Választási súly esetén a magyar tarka és a red angus fajták adatai nem mutattak megbízhatóan normál eloszlást. A GAUSS-görbék, valamint a ferdeség és csúcsosság értékek megfeleltek a normál eloszlás kritériumainak, ezért ezen fajták adatait is bevontam a vizsgálatba. A BARTLETT-próba modell szintjén a varianciák homogenitását igazolta.
Vizsgálatom eredménye szerint - amint az a 11. táblázatban látható - a borjú genotípusa, a tehenek elléskori életkora, az év, az évszak, valamint a választási életkor szignifikánsan (P<0,05, ill. P<0,001) befolyásolja a választási súlyt, a választás el tti napi súlygyarapodást és a 205-napos súlyt. A 205-napos súly esetén az évszak hatását nem találtam szignifikánsnak. Eredményeim hasonlók NELSEN és KRESS (1981), KOVÁCS és mtsai (1993), SZABÓ és GAJDI (1993), JAKUBEC és mtsai (2000, 2003), LENGYEL és mtsai (2003c, 2004), ZÁNDOKI és mtsai (2003) eredményeihez.
A vizsgált tényez k hozzájárulását a teljes varianciához a 30. táblázat szemlélteti.
Mindhárom tulajdonság esetén a legnagyobb hatása az évjáratnak (41,46 - 46,14%), a legkisebb pedig az anya elléskori életkorának (3,96 - 4,93%) volt. Ett l eltér en LENGYEL
és mtsai (2003c) limousin állományokban az évszak arányát az összvarianciában 24,94 - 27,06%-nak találták. LENGYEL és mtsai (2003c), valamint NAGY és mtsai (2004) szerint az ivar van legnagyobb hatással a választási eredményekre.
30. táblázat: A varianciaforrások aránya az összvarianciában, %
Variancia forrása Választási súly Súlygyarapodás 205-napos súly
Borjú genotípusa 15,49 15,76 13,22
Tehén kora 4,93 4,28 3,96
Évjárat 43,99 46,14 41,46
Évszak 6,66 16,08 -
Ivar 28,93 17,74 41,36
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
A 31., 32., 33., 34. és 35. táblázatokban a vizsgált tulajdonságokat befolyásoló tényez k hatását, a 20. mellékletben a borjak tényez k szerinti eloszlását mutatom be.
31. táblázat: Választási eredmények a borjak genotípusa szerint Választási súly, charolais; BD = blonde d’ Aquitaine; SH = shaver
A borjú genotípusát tekintve a legnagyobb 205 napos súlyt a blonde d’ Aquitaine x limousin (245 kg), valamint a red angus x limousin borjak (237 kg) érték el. A fajtatiszta borjak közül a legnagyobbak az angus-ok (221 kg) voltak. A legkisebb választási
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
eredményt a lincoln red x magyar tarka (144 kg), valamint a hereford (160 kg) mutatták. A genotípusok 205-napos súlyának összehasonlítása a 21. mellékletben található.
Eredményeim alapján elmondható, hogy a keresztezett borjak - feltehet en a heterózis hatás következtében - jobb választási eredményt értek el, mint a fajtatiszták (3.
ábra). Ezen megállapítás hasonló, mint amire vizsgálataik során CUNDIFF és mtsai (1974), SZUROMI (1986), valamint SZABÓ (1990, 1994) jutottak.
3. ábra: A fajtatiszta és a keresztezett borjak 205-napos súlyának összehasonlítása
179 160
221 204 210
200 198 199 204 219 194216
0 50 100 150 200 250
MT HE AA RA LI BD
205 napos súly (kg)
Fajtatiszta Keresztezett
MT = magyar tarka; HE = hereford; AA = angus; RA = red angus; LI = limousin; BD= blonde d’ Aquitaine
A vizsgált állományban a tehenek elléskori életkora kerekítve 2 és 15 év között változott. Az eredmények alapján a tehenek életkorának növekedésével 6 éves korig n tt a választási súly (200 kg), a súlygyarapodás (818 g/nap), valamint a 205-napos súly (212 kg). A 7 - 11 éves tehenek borjai nem különböztek a 6 évesekét l. Az id sebb tehenek borjai esetében folyamatos csökkenést tapasztaltam. A 13 éves tehenek kiugró értékét az okozhatta, hogy ilyen korú anya (20. melléklet) csak a gyengébb borjúnevel -képesség hereford tehenek között volt, és feltehet en emiatt a program felfelé korrigálta az értékeket. A 15 éves tehenek eredménye a kis borjúszám miatt nem megbízható.
Vizsgálataim alapján elmondható, hogy a java korabeli tehenek borjai jobb választási eredményeket érnek el, mint az els ellésb l, vagy a nagyon id s tehenekt l születettek. Ezen eredmények megegyeznek NELSEN és KRESS (1981), BÖLCSKEY (1987), SZABÓ és GAJDI (1993), JAKUBEC és mtsai (2000), LENGYEL és mtsai (2003c), NAGY és mtsai (2004), valamint SZABÓ és mtsai (2005) eredményeivel, akik hasonló tendenciát tapasztaltak.
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
32. táblázat: Választási eredmények az anya életkora szerint Választási súly,
(A különböz bet kkel jelöltek egymástól szignifikánsan (P<0,05) különböznek)
33. táblázat: Választási eredmények évjáratonként
(A különböz bet kkel jelöltek egymástól szignifikánsan (P<0,05) különböznek)
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
A választási súly és a súlygyarapodás esetén 2001 (228 kg, ill. 940 g/nap), a 205-napos súly esetén 2002 (249 kg) bizonyult a legjobb évjáratnak. A leggyengébb évjárat mindhárom tulajdonság esetén 1999 (149 kg, 643 g/nap, ill. 153 kg) volt. Az évjárat hatását több szerz (PELL és THAYNE, 1978; BÖLCSKEY 1980, 1984; T ZSÉR és mtsai 1996; JAKUBEC, 2000, 2003) eredményeihez hasonlónak találtam.
Az születési évszak hatásának vizsgálata során a legkisebb választási súlyt (182 kg), és súlygyarapodást (712 g/nap) a nyáron született, a legjobbat a téli ellésekb l származó (207 kg, ill. 876 g/nap) borjaknál tapasztaltam. Ezen megállapításaink hasonlók SMITH és mtsai (1976), BÖLCSKEY (1980, 1984), BECZE (1987), KOVÁCS és mtsai (1993), SZABÓ és GAJDI (1993), valamint LENGYEL és mtsai (2003c) eredményeihez, de eltér KOVÁCS és mtsai (1994a) eredményeit l, akik az sszel született borjakat találták a legnagyobbnak.
Ezzel szemben a nyáron és sszel született borjak 205-napos súlya (201 kg) bizonyult a legnagyobbnak, ami hasonló SZABÓ és mtsai (2005), valamint KOVÁCS és mtsai (1994a) eredményeihez. A születési évszak 205 napos súlyra gyakorolt hatását nem találtam statisztikailag igazolhatónak.
34. táblázat: Választási eredmények évszakonként Választási súly,
kg Súlygyarapodás,
g/nap 205-napos súly, Évszak N kg
Átlag SE Átlag SE Átlag SE
Tél 77 207 a 5,68 876 a 28,13 197 5,70
Tavasz 433 192 b 3,35 809 b 16,61 200 3,56
Nyár 62 182 b 5,76 712 c 28,51 201 5,58
sz 31 185 b 8,43 713 c 41,75 201 8,52
Összesen 603 192 3,76 778 190,00 200 3,92
(A különböz bet kkel jelöltek egymástól szignifikánsan (P<0,05) különböznek)
Az ivar hatását nézve a jobb választási eredményeket a bikaborjak érték el, választási súlyuk 12 kg-mal, súlygyarapodásuk 40 g/nappal, 205-napos súlyuk pedig 17 kg-mal volt jobb, mint az üsz borjaké. A két ivar közötti különbség BÖLCSKEY (1984, 1987), SZABÓ és GAJDI (1993), KOVÁCS és mtsai (1993, 1994a), GÁSPÁRDY és mtsai
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
(1998), JAKUBEC és mtsai (2000, 2003), LENGYEL és mtsai (2003c), NAGY és mtsai (2004), valamint SZABÓ és mtsai (2005) vizsgálataihoz hasonlóan alakult.
35. táblázat: Választási eredmények ivaronként Választási súly,
kg Súlygyarapodás,
g/nap 205-napos súly, Évszak N kg
Átlag SE Átlag SE Átlag SE
Bika 297 198 a 4,13 798 a 20,43 208 a 4,22
Üsz 306 186 b 3,96 758 b 19,63 191 b 4,19
Összesen 603 192 3,76 778 190,00 200 3,92
(A különböz bet kkel jelöltek egymástól szignifikánsan (P<0,05) különböznek)
5.4.2. Választási eredmények az apa és az anya fajtája szerint
A borjak apa fajtája szerint egytényez s varianciaanalízissel értékelt választási súlyát, súlygyarapodását és 205-napos súlyát a 36. táblázat, az apánkénti eloszlásokat és eredményeket a 22. melléklet tartalmazza.
A legjobb választási eredményeket a blonde d’ Aquitaine apák borjai mutatták (a fentiek sorrendjében 207 kg, 923 g/nap, ill. 229 kg). A 205-napos súlyt tekintve ezekt l nem különböztek a limousin és az angus bikák borjai. A red angus, lincoln red és charolais apák ivadékai egymástól nem különböztek, viszont szignifikánsan nagyobbak voltak, mint a magyar tarka és a hereford bikák borjai.
A vizsgált apák közül a legnagyobb 205-napos súlyt (248 kg) a 14213-as számú angus, és a 14765-ös számú limousin bikák borjainál tapasztaltam. Az apák közül különösen érdekes a 16528-as számú magyar tarka bika. Ez a Magyartarka Tenyészt k Egyesületének adatbázisa alapján az egyik legjobb hústípusú apaállat, vizsgálatomban ennek ellenére ivadékai nagyon alacsony választási eredményeket értek el. Ennek hátterében nagy valószín séggel a genotípus - környezet kapcsolat áll. Jobb környezeti adottságok mellett feltehet en e bika ivadékai nagyobb választási súlyt érhettek volna el.
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
36. táblázat: Választási eredmények az apa fajtája szerint Választási súly,
(A különböz bet kkel jelöltek egymástól szignifikánsan (P<0,05) különböznek)
*MT = magyar tarka; HE = hereford; AA = angus; RA = red angus; LR = lincoln red; LI = limousin; CH = charolais; BD = blonde d’ Aquitaine
Az anya fajtája szerint a legjobb választási eredményeket - ahogy az a 37.
táblázatban látható - a blonde d’ Aquitaine és a limousin anyák borjai érték el. Ezekt l a 205-napos súlyban nem különbözött az angus, a red angus, a shaver, és a charolais. A magyar tarka anyák borjai a lincoln red-hez hasonló 205-napos súlyt értek el, míg a legkisebbek a hereford tehenek ivadékai voltak.
37. táblázat: Választási eredmények az anya fajtája szerint Választási súly
(A különböz bet kkel jelöltek egymástól szignifikánsan (P<0,05) különböznek)
*MT = magyar tarka; HE = hereford; AA = angus; RA = red angus; LR = lincoln red; LI = limousin; CH = charolais; BD = blonde d’ Aquitaine
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
5.4.3. Genetikai paraméterek, tenyészértékek
5.4.3.1. Variancia és kovariancia komponensek, genetikai paraméterek
A 38. táblázat a három különböz egyedmodellel (1.-, 2.-, 3. modell) becsült variancia és kovariancia komponenseket, valamint a genetikai paramétereket tartalmazza.
A táblázatban látható, hogy a direkt additív genetikai hatás és az anyai genetikai hatás közötti kovariancia a választási súly és a 205-napos súly esetén negatív volt, így a két hatás közötti korreláció el jele is negatív. A korrelációs együttható (rdm) -0,12 és -0,27 között változott, azaz a két hatás között laza negatív összefüggés van. Ezen megállapítások egybehangzóak SPLAN és mtsai (2002), valamint AHUNU és mtsai (1999) eredményeihez, akik hasonló értékeket kaptak keresztezett populációk, valamint DODENHOFF és mtsai (1999) fajtatiszta állományok vizsgálatakor. Eltérés mutatkozik viszont CUBAS és mtsai (1991), KAPS és mtsai (2000), LENGYEL és mtsai (2003b), valamint ROSO és mtsai (2005) eredményeit l, akik fajtatiszta angus, limousin, illetve keresztezett állományokban e korreláció értékét szorosabbnak találták.
A súlygyarapodás esetén a két hatás közti kapcsolat pozitív (rdm = 0,10 - 0,21), de laza. Vizsgálataik során MEYER (1992), NÚNEZ-DOMINGUEZ és mtsai (1993), valamint VAN VLECK és mtsai (1996) is pozitív kapcsolatot találtak.
A választási súly, súlygyarapodás és a 205-napos súly direkt örökölhet sége h2d = 0,30 - 0,51 közötti, mely értékek nagyobbak, mint amit LENGYEL (2005) fajtatiszta állományokban tapasztalt. Keresztezett populációban VAN VLECK és mtsai (1996), CREWS
és KEMP (1999), SPLAN és mtsai (2002) ugyancsak kisebb h2 értékeket állapítottak meg.
A vizsgált tulajdonságok anyai örökölhet sége h2m = 0,07 - 0,15 között változott.
Ez az eredmény hasonló a szakirodalomban található legtöbb - fajtatiszta és keresztezett állományokon végzett - vizsgálat (NÚNEZ-DOMINGUEZ és mtsai, 1993; VAN VLECK és mtsai, 1996; LEE és mtsai, 1997; DODENHOFF és mtsai, 1999; CARNIER és mtsai, 2000;
GUTIÉRREZ és mtsai, 2007) eredményéhez.
Az anyai genetikai hatás és az anyai állandó környezeti hatás együttesen (h2m + c2) 0,07 - 0,15 értéket mutatott, ami kisebb, mint amit LENGYEL (2005) limousin állományokban tapasztalt. E két hatás együttvéve kisebb mértékben járult a fenotípus kialakításához, mint az additív direkt genetikai hatás.
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
38. táblázat: A becsült genetikai paraméterek, variancia és kovariancia komponensek Egyedmodell
2pe anyai állandó környezeti variancia 0,065 0,036 0,028
2e hiba variancia 637 642 611
2d direkt additív genetikai variancia 0,0090 0,0089 0,0088
2m anyai genetikai variancia 0,0021 0,0025 0,0023
dm direkt-anyai kovariancia 0,0009 0,0005 0,0006
2pe anyai állandó környezeti variancia 0,0000 0,0000 0,0000
2e hiba variancia 0,0174 0,0175 0,0174
2p fenotípusos variancia 0,0294 0,0294 0,0291 h2d direkt örökölhet ség 0,31 ± 0,23 0,30 ± 0,23 0,30 ± 0,22
2pe anyai állandó környezeti variancia 0,028 0,027 0,016
2e hiba variancia 690 692 596
*VS = választási súly; SGY = súlygyarapodás; KVS = 205-napos súly
** kg/nap-ban becsülve
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
A vizsgált tulajdonságok teljes örökölhet sége h2T = 0,37 - 0,47 közötti. Ez nagyobb, mint amit keresztezett állományokban MEYER (1992), valamint BENETT és GREGORY (2001), illetve fajtatiszta populációban ELER és mtsai (1995) munkájuk során tapasztaltak.
A kapott örökölhet ségi értékek a hibája - feltehet en a kis létszám miatt - nagy, ezért azokat csak tájékoztató jelleg nek tekinthetjük.
5.4.3.2. Tenyészértékek
A 23. és 24. melléklet, valamint az 4., 5. és 6. ábra a három eltér modellt figyelembe véve tartalmazza a tenyészbikák tenyészértékeit, illetve rangsorát.
4. ábra: A tenyészbikák direkt rangsora a választási súly szerint
M1 M2 M3
= limousin; CH = charolais; BD = blonde d’ Aquitaine
**M1 = 1. modell; M2 = 2. modell; M3 = 3. modell
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
A direkt additív genetikai hatás alapján becsült tenyészértékek szerint a vizsgált apák közül a legjobb a 11010-as számú magyar tarka bika volt, melynek tenyészértéke a 2.
modell alapján a populáció átlagához képest 14,4 kg-mal, 63 g/nappal és 23,5 kg-mal volt nagyobb. Valamennyi modell esetén a leggyengébb apának a 16528-as számú ugyancsak magyar tarka tenyészbika bizonyult, amely a vizsgált tulajdonságokban -30,2 kg, -120 g/nap és -35,3 kg tenyészértéket mutatott.
5. ábra: A tenyészbikák direkt rangsora a súlygyarapodás szerint
M1 M2 M3
= limousin; CH = charolais; BD = blonde d’ Aquitaine
**M1 = 1. modell; M2 = 2. modell; M3 = 3. modell
Megállapítható, hogy azon bikák, melyek anyai hatásra becsült tenyészértékei választási súly és 205-napos súly esetén a legjobbak (pl. 13184-es hereford, 16528-as magyar tarka), a direkt hatásra becsült tenyészértékek esetén az utolsók között vannak a rangsorban, és ez fordítva is igaz (pl. 14282-es hereford, 18320-as red angus). Ez a két hatás közti negatív korrelációval (rdm = -0,12 és -0,27 közötti) magyarázható. De kivételnek
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
tekinthet például a 14427-es magyar tarka bika, amely 2-es modellel 205-napos súlyra, anyai hatás alapján becsült tenyészérték alapján második a rangsorban, míg direkt hatásra becsült esetben is a rangsor elején (5.) helyezkedik el.
6. ábra: A tenyészbikák direkt rangsora a 205-napos súly szerint
M1 M2 M3
= limousin; CH = charolais; BD = blonde d’ Aquitaine
**M1 = 1. modell; M2 = 2. modell; M3 = 3. modell
A mellékletben megfigyelhet az is, hogy a két különböz modellel becsült direkt hatáson alapuló tenyészértékek alapján felállított rangsorok között nincs jelent s eltérés.
A kapott eredmények alapján az is elmondható, hogy az a bika, melynek választási súlyra becsült tenyészértékei jók, tenyészértékei a napi súlygyarapodás és 205-napos súly estében is hasonlók (pl. a 14111-es hereford bika 2-es modellel becsülve a választási súly esetén 5., súlygyarapodásban 1., míg 205-napos súlyban 2. a rangsorban).
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 5.4.3.3. A vizsgált modellek összehasonlítása
A három modell összehasonlítását, illetve a három modell közül a legjobban illeszked kiválasztását a szakirodalmi utalásoknak megfelel en (SPLAN és mtsai, 2002;
ROSO és mtsai, 2005) az MTDFREML program által becsült „ -2 log likelihood”
illeszkedési értékek alapján végeztem. Ezek alapján az a modell illeszkedik legjobban a vizsgált populációra, amelyik esetén ez az érték a legkisebb. A modellek között kis eltérések adódtak csupán, de mindhárom tulajdonság esetén a 2. modell t nik a legpontosabbnak, mert ennél volt a legkisebb a „ -2 Log L” . Ez a modell figyelembe veszi a borjú és az anya genotípusát, az anya életkorát, az évjáratot, az ellési évszakot és a született borjú ivarát is.
A három modellel meghatározott genetikai paraméterek, tenyészértékek és rangsorok kis különbséggel hasonló értékeket mutattak. Ezért azokat rang-korreláció számítás segítségével is összehasonlítottam (39. táblázat).
A kapott eredmények azt bizonyítják, hogy a háromféle modellel becsült rangsorok között jelent s különbség nincs. Ezt a kapott rangkorrelációs együtthatók (rrang = 0,93 - 0,99; P<0,01) is alátámasztják. Úgy t nik, hogy az azonos körülmények között tartott egyedek tenyészértékük alapján megállapított rangsorát a modell nem, vagy csak nagyon kis mértékben befolyásolja.
39. táblázat: A rangkorreláció-számítás eredményei
Választási súly Modell 1 Modell 2 Modell 3
Modell 1 - 0,98** 0,94**
Modell 2 - 0,93**
Modell 3 -
Súlygyarapodás Modell 1 Modell 2 Modell 3
Modell 1 - 0,99** 0,97**
Modell 2 - 0,96**
Modell 3 -
205-napos súly Modell 1 Modell 2 Modell 3
Modell 1 - 0,99** 0,94**
Modell 2 - 0,94**
Modell 3 -
** = P<0,01
KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
6. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
6.1. A reprodukciós eredmények
Az irodalmi utalásoknak megfelel en a kis test , anyai típusba tartozó fajták reprodukciós fölénye vizsgálatomban is megmutatkozott. A legjobb vemhesülési eredményt a red angus, charolais és angus fajták érték el, a hereford és a lincoln red teljesítménye közepesnek tekinthet . A legjobb szaporulati és felnevelési, valamint a legjobb fajlagos mutatókat is az angus, a red angus, charolais, illetve a hereford fajták mutatták.
Eredményeim emellett gyengébbek a kívánatosnak tartottnál, hiszen a legnagyobb hasznosult szaporulatot mutató red angus fajta is mintegy 15%-kal marad el a kívánatosnak tartott 85%-os (SZABÓ, 1998) értékt l. A vemhesülési eredmények is elmaradnak a szakirodalomban közöltekt l, a borjúelhullás mind születéskor, mind pedig a felnevelés alatt nagyobb mérték volt az átlagosnál.
Ezek alapján megállapítható, hogy extenzív lápi viszonyok között valamennyi fajta reprodukciós eredménye gyengébb a kívánatosnál.
Az angus és a hereford fajták testtömege, így létfenntartó takarmányszükséglete is kisebb, mint más nagyobb test , igényesebb fajtáké, ezért extenzív, rossz adottságú, lápi legel kre, anyatehén-tartásra els sorban ezek ajánlhatók fajtatisztán, vagy keresztezési partnerként. A charolais, mint nagytest francia fajta eredménye a vártnál jobb volt, hasonló értékeket mutatott, mint az angus. A lincoln red, a shaver és a magyar tarka fajták a vizsgált körülmények között közepesnek tekinthet k, míg azoktól a blonde d’ Aquitaine és a limousin elmarad.
Vizsgálataim alapján feltételezhet , hogy ha a fajtának megfelel környezet (szakszer takarmányozás, az állomány jó egészségi állapota és a helyes szaporítási gyakorlat stb.) biztosítható, akkor gyakorlatilag bármilyen genotípusú állománnyal jó vemhesülési és szaporulati eredményekre számíthatunk. Valószín síthet , hogy jobb környezetben (ahol nem érvényesül a brit fajták igénytelenségéb l adódó el nye) a fajták közti különbségek kisebbek lennének.
KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
6.2. Növekedés, tenyésztésbe vétel, kifejlettkori súly, testméretek
Azonos körülmények között végzett vizsgálatomban az irodalmi adatokhoz hasonlóan a fajták közötti különbségek mind a növekedésben, mind a kifejlettkori testsúlyban megmutatkoztak. Nevezetesen az értékelt fajták él súlya a fajtaátlagot mutatta, ett l csak a blonde d’ Aquitaine tért el, amelynek él súlya a fajtaátlag alsó határa körül alakult.
A növekedési intenzitásra kapott eredményekb l megállapítható, hogy a blonde d’ Aquitaine jóval nagyobb növekedési erélyt mutat, mint az angus és a hereford. A
A növekedési intenzitásra kapott eredményekb l megállapítható, hogy a blonde d’ Aquitaine jóval nagyobb növekedési erélyt mutat, mint az angus és a hereford. A