5. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
5.2. Szaporulati eredmények
A 21. táblázat és a 7. melléklet mutatja az egyes fajtákra kapott ellési %-ot, ikerellési %-ot és szaporulati eredményeket. Az ellés százalékos arányában a legkedvez bb értéket a red angus (75,4%), a charolais (75,4%) és a hereford fajta (73,7%) mutatta. A legkisebb értéket a blonde d’ Aquitaine fajtánál (51,0%) találtam. A lincoln red és a shaver fajták nem különböztek egymástól.
A szaporulat az el z ekhez hasonlóan alakult, a legkedvez bb szaporulati %-ot a red angus (80,4%), míg a leggyengébbet a blonde d’ Aquitaine (54,9%) fajta mutatta. A fajták közti különbségek a szaporulat esetén is statisztikailag igazoltak (P<0,001).
Az ikerellési % a shaver fajtánál 13,2%-os, míg a lincoln red fajtánál 12,9%-os volt. Ez hasonló ahhoz, amit ECHTERNKAMP és mtsai (1985) munkájuk során tapasztaltak.
A nagyarányú ikerellésre nehéz magyarázatot találni, lehetséges, hogy a shaver kialakítására használt, illetve a hazánkba behozott lincoln red állomány tenyészértéke ikerellésre jobb volt, mint a vizsgálatban szerepl többi fajtáé. Irodalmi adatok arra utalnak, hogy az ikerellés ismételhet sége, örökölhet sége meglehet sen magas, és azt szelekcióval is jelent sen lehet növelni (SEBESTYÉN, 1979; ECHTERNKAMP és mtsai, 1985;
BECZE és MÉSZÁROS, 1986).
Mindhárom mutatónál ismételten egyértelm en igazolódni látszik a kis test , keresztezésekben anyai partnercsoportba tartozó brit fajták szaporodásbiológiai el nye a jellemz en terminál típusú fajtákkal - kivéve a charolais-t - szemben.
A 22. táblázat a borjú elhullási mutatókat foglalja össze, külön vizsgálva az egyes („ normál” ) és ikerellésb l született borjakat. A legtöbb elléskori elhullást a shaver fajtánál tapasztaltam (23,3%), ahol elhullások 40%-a ikerellésnél fordult el . Ebben a tekintetben második lincoln red fajtánál 22,9%-os volt a borjazáskori elhullás. A legkisebb perinatális veszteség a hereford fajtánál (2,1%) volt tapasztalható. A fajták közti különbségek statisztikailag igazoltak (P<0,001).
A felnevelés alatti (születést l választásig) elhullásban a fajták közt nem találtam szignifikáns különbséget annak ellenére, hogy a legkisebb és a legnagyobb elhullást mutató angus és limousin fajták között 14,4% volt a különbség.
Eredményeim jóval rosszabbak a kívánatosnak tartottnál, amelynek okai els sorban a speciális rögnek tekinthet keszthelyi extenzív lápi viszonyokban keresend k. Meg kell említeni ugyanakkor, hogy a hereford, a red angus és az angus, mint kis test , anyai csoportba tartozó fajták ilyen külterjes viszonyok között is jobb eredményt mutattak, mint a vizsgálatban szerepl többi fajta.
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
21. táblázat: Ellési, ikerellési és szaporulati eredmények 1999 - 2006 összesített adata alapján
Ellésszám Született borjú
Termékenyítésre kijelölt
Egyes
ellés Ikerellés Összesen
Ellési
% Ikerellési
%
Egyes
ellésb l Ikerellésb l Összesen
Szaporulat Fajta
db db db db % % db db db %
Magyar tarka 189 98 8 106 56,1 ab 7,6 98 16 114 60,3 a
Hereford 186 132 5 137 73,7 c 3,7 132 10 142 76,3 b
Angus 90 62 3 65 72,2 cd 4,6 62 6 68 75,6 b
Red angus 107 76 5 81 75,7 c 6,2 76 10 86 80,4 b
Lincoln red 45 27 4 31 68,9 ac 12,9 27 8 35 77,8 b
Limousin 44 24 1 25 56,8 ab 4,0 24 2 26 59,1 a
Charolais 61 45 1 46 75,4 cef 2,2 45 2 47 77,1 b
Blonde
d’ Aquitaine 51 24 2 26 51,0 b 7,7 24 4 28 54,9 a
Shaver 61 33 5 38 62,3 adef 13,2 33 10 43 70,5 ab
Összesen 834 521 34 555 66,6 6,1 521 68 589 70,6
Modell szint szignifikancia P<0,001 NS P<0,001
(A különböz bet kkel jelöltek (azonos bet t nem tartalmazok) egymástól szignifikánsan P<0,05) különböznek)
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
22. táblázat: Borjúelhullás elléskor, a felnevelés alatt és összesen
Elhullás borjazáskor Elhullás a felnevelés alatt Összes borjú elhullás választásig Egyes
ellésb l született
Ikerellésb l
született Összesen Egyes ellésb l született
Ikerellésb l
született Összesen Egyes ellésb l született
Ikerellés-született b l Összesen Fajta
db % db % db % db % db % db % db % db % db %
Magyar tarka 13 13,3 1 6,3 14 12,3 ab 7 7,1 3 18,8 10 8,8 20 20,4 4 25,0 24 21,1 abc
Hereford 2 1,5 1 10,0 3 2,1 c 9 6,8 1 10,0 10 7,0 11 8,3 2 20,0 13 9,2 d
Angus 5 8,1 3 50,0 8 11,8 abd 0 0,0 1 16,7 1 1,5 5 8,1 4 66,7 9 13,2 bcd
Red angus 4 5,3 3 30,0 7 8,1 a 2 2,6 2 20,0 4 4,7 6 7,9 5 50,0 11 12,8 cd
Lincoln red 6 22,2 2 25,0 8 22,9 bde 2 7,4 0 0,0 2 5,7 8 29,6 2 25,0 10 28,6 abe Limousin 3 12,5 0 0,0 3 11,5 abed 3 12,5 1 50,0 4 15,4 6 25,0 1 50,0 7 26,9 abce
Charolais 8 17,8 0 0,0 8 17,0 abed 1 2,2 0 0,0 1 2,1 9 20,0 0 0,0 9 19,2 abcd
Blonde d’ Aquitaine 6 25,0 2 50,0 8 28,6 ef 1 4,2 2 50,0 3 10,7 7 29,0 4 100,0 11 39,3 e
Shaver 6 18,2 4 40,0 10 23,3 df 3 9,1 1 10,0 4 9,3 9 27,3 5 50,0 14 32,6 ae
Össz. / átl. 53 10,7 16 23,5 69 11,7 28 5,4 11 16,2 39 6,6 81 15,6 27 39,7 108 18,3
Modell szint szignifikancia P<0,001 NS P<0,001
(A különböz bet kkel jelöltek (azonos bet t nem tartalmazok) egymástól szignifikánsan (P<0,05) különböznek)
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
23. táblázat: A felnevelési % és a hasznosult szaporulat
Választott borjú Felnevelési %
Termékenyítésre
kijelölt Egyes ellésb l
született Ikerellésb l
született Összesen Egyes ellésb l született
Ikerellésb l
született Összesen
Hasznosult szaporulat Fajta
db db db db % % % %
Magyar tarka 189 78 12 90 79,6 75,0 78,9 abc 47,6 a
Hereford 186 121 8 129 91,7 80,0 90,9 d 69,4 b
Angus 90 57 2 59 91,9 33,3 86,8 bcd 65,6 bc
Red angus 107 70 5 75 92,1 50,0 87,2 cd 70,1 b
Lincoln red 45 19 6 25 70,4 75,0 71,4 abe 55,6 ac
Limousin 44 18 1 19 75,0 50,0 73,1 abce 43,2 ad
Charolais 61 36 2 38 80,0 100,0 80,9 abcd 62,3 bc
Blonde d’ Aquitaine 51 17 0 17 70,8 0,0 60,7 e 33,3 d
Shaver 61 24 5 29 72,7 50,0 67,4 ae 47,5 ad
Összesen 834 440 41 481 84,5 60,3 81,7 57,7
Modell szint szignifikancia P<0,001 P<0,001
(A különböz bet kkel jelöltek (azonos bet t nem tartalmazok) egymástól szignifikánsan (P<0,05) különböznek)
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
Az egyes ellésb l és az ikerellésb l született borjak elhullási mutatóit összehasonlítva megállapítható, hogy az ikerborjak elhullási %-ai borjazáskor, felnevelés alatt és összesen is jóval nagyobbak, esetenként kétszeres, háromszoros értéket mutatnak az egyes ellésb l született borjakhoz képest. Különösen igaz ez a blonde d’ Aquitaine fajtára, ahol az összes ikerellésb l született borjú elhullott a választásig.
Az ikerellés megítélése a húsmarhatartásban nem egységes. Egyik szempontból a hosszú vemhességi id és a generációs intervallum miatt kedvez en befolyásolják a szaporulatot. Másik szempontból az ikerellés hátrányos tulajdonság, mert a borjak kisebb súllyal születnek, fejletlenebbek, és sokszor gyengébb az életképességük is, vagy esetenként ellési komplikációt is okozhatnak. Rendszerint az ikerellésb l született borjak esetén a perinatális veszteségek is nagyobbak, amit vizsgálatom is igazolt. Ebben a vonatkozásban meg kell említeni az anya tejtermel -képességét is, hiszen ismertek olyan fajták (pl. hereford) amelyek kevesebb tejet termelnek, ezáltal el fordulhat az, hogy egy borjú számára elegend a tej mennyisége, de az ikrek esetén kevés. Ez az ikerborjak növekedését korlátozza, és kisebb választási súly eléréséhez vezet. Emellett a vegyes ivarú ikerb l az ismert hatás - freemartinizmus (üsz terméketlensége) - miatt nem lehet meghagyni üsz t a selejtezett tehenek pótlására sem. Ezen megállapítások alapján - különösen a keszthelyihez hasonló külterjes lápi viszonyok között - szerencsésebbnek tartom a normál ellést a kisebb borjúelhullás és a nagyobb választási súly elérése miatt.
A 23. táblázat a felnevelési %-ot és a hasznosult szaporulat eredményeit mutatja be. A legkedvez bb felnevelési %-ot a hereford fajtánál találtam (90,9%), a fajta tehenei 100 született borjú közül majdnem 91-et felneveltek. A red angus (87,2%), az angus (86,8%), a charolais (80,9%) és a magyar tarka (78,9%) felnevelési % értékei egymáshoz hasonlók, és jónak tekinthet k. A leggyengébb felnevelési %-ot a blonde d’ Aquitaine mutatta (60,7%).
Hasznosult szaporulat tekintetében a legjobb eredményt mutató red angus (70,1%) és hereford (69,4%) fajta is jóval elmarad a húsmarhatartásban kívánatosnak tartott 86%-os értékt l (ZÖLDÁG, 1980; SZABÓ, 1998). A felnevelési % és a hasznosult szaporulat tekintetében a fajták közti különbségek statisztikailag igazoltak (P<0,001).
A 8. melléklet tartalmazza az egy évben egy tehénre számítható borjú 205-napos súlyt, valamint a 100 kg tehén él tömegre jutó 205-napos súlyt. Mindkét mutatóban a legnagyobb értékeket az angus (137,7 kg/tehén, ill. 23,8 kg/100 kg) és red angus (139,5 kg/tehén/év, ill. 23,2 kg/100kg) fajták mutatták, és jóval felülmúlták a többi fajta teljesítményét. A hereford, a lincoln red és a charolais mutatói egymáshoz hasonlók. A legkisebb értékekkel jellemezhet blonde d’ Aquitaine (64,7 kg/tehén/év, ill. 8,9 kg/100kg) még a két angus fajtánál tapasztalt értékek felét sem érte el.
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK