a határon túli magyar felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében
3. Médiahasználat a határon túli magyar felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében rendelkezők körében
3.2. Televízió nézési szokások
3.2.1. A televíziót nem nézők részarányának változása
Áttérve az immáron nem fi ktív, hanem a tényleges médiahasználattal kapcsolatos adatok tárgyalására, elsőként a televíziót soha nem néző határon túli magyar diplomások megoszlá-sának 2014 és 2018 közötti változását mutatjuk be.
14. ábra
7HOHYt]LyWVRKDVHPQp]ĘNDKDWiURQW~OLPDJ\DUIHOVĘIRN~YpJ]HWWVpJĦHNN|UpEHQ
(UGpO\ )HOYLGpN .iUSiWDOMD 9DMGDViJ
A grafi konon látható megoszlások egyértelmű tendenciát tükröznek. Röpke négy év alatt mindegyik határon túli magyar régióban megsokszorozódott a televíziót nem néző felsőfokú végzettségűek részaránya: Erdélyben a háromszorosára, a Vajdaságban a négyszeresére, Kár-pátalján pedig több mint ötszörösére, ám 2014-hez képest jelenleg a Felvidéken is már kétszer többen nem néznek televíziót a felsőfokú végzettséggel rendelkezők.
Ezek az idősoros adatok összességében azt mutatják, hogy a televíziótól, mint a hosszú évtizedekig egyeduralkodó médiafelülettől való bemutatott mértékű elfordulás – amely a legszámottevőbbnek az erdélyi diplomások körében bizonyult (33%) – igen határozott pa-radigmaváltásról tanúskodik, ami minden bizonnyal meghatározó faktora lehet a közeljövő médiafogyasztása terén várhatóan bekövetkező változásoknak.
A vizsgált vonatkozásban a határon túli magyar értelmiségi rétegek szociodemográfi ai megoszlásai az alábbi némileg diff erenciáltabb összképet mutatják. (3. táblázat)
3. táblázat
Televíziót egyáltalán nem nézők (százalékban)
Erdély Felvidék
Korcsoportok szerint
18–35 42,9 38,9
36–55 34,0 4,8
55 év fölött 5,9 12,0
A felsőfokú végzettség foka szerint
Főiskolai 27,3 14,3
Egyetemi 32,6 24,5
A felsőfokú végzettség iránya szerint
Humán 38,6 16,1
Reál 27,7 23,3
A települések nagyságrendje szerint
Falu 27,6 19,1
Város 31,7 17,1
Tömb–szórvány szerint
Tömb 35,4 17,6
Szórvány 31,0 19,2
Kárpátalja Vajdaság
Korcsoportok szerint
18–35 29,0 22,0
36–55 14,0 13,9
55 év fölött 3,8 8,0
A felsőfokú végzettség foka szerint
Főiskolai 5,6 4,4
Egyetemi 18,5 22,2
A felsőfokú végzettség iránya szerint
Humán 16,7 22,3
Reál 15,4 8,9
A települések nagyságrendje szerint
Falu 13,0 10,4
Város 19,6 20,4
Tömb–szórvány szerint
Tömb 9,1 17,3
Szórvány 19,4 14,0
Az említett paradigmaváltás relevanciáját még inkább aláhúzza, hogy a legfi atalabb diplo-mával rendelkezők (18–35 évesek) körében mindegyik régióban lényegesen többen vannak
a televíziót egyáltalán nem nézők a közép-, illetve idős korosztályhoz képest. Részarányuk Erdélyben hat-, Kárpátalján négy-, a Felvidéken és a Vajdaságban pedig háromszoros az 55 éven felüli felsőfokú végzettségűekhez viszonyítva.
Ugyancsak mindegyik régióra érvényes, hogy az egyetemi diplomával rendelkezők szá-mottevően nagyobb arányban nem néznek egyáltalán televíziót, mint a főiskolát végzettek.
A leginkább a Vajdaságban (csaknem 20%-kal többen), a Felvidéken és Kárpátalján pedig a 10%-ot bőven meghaladó mértékben. Erdélyben ugyan csupán mintegy 5%-kal követik ke-vesebben az egyetemet végzettek a televízió műsorait, mint a főiskolai diplomával rendelke-zők, ám számarányuk magasan a legnagyobb a többi régióban regisztráltnál, hiszen jelenleg már gyakorlatilag minden harmadik erdélyi magyar diplomás nem használja tájékozódási, szórakozási stb. forrásként a televíziót (32,6%).
A 3. táblázatban bemutatott adatsorok tehát egyértelműen arra utalnak, hogy akár meg-döbbentő mértékűnek is nevezhető az az arány, amely azt mutatja, hogy a televíziónézés a közelmúltban (néhány év alatt) mekkora mértékben veszített fontosságából a határon túli magyar diplomás rétegek körében.
15. ábra
7HOHYt]LyWVRKDVHPQp]ĘNDKDWiURQW~OLPDJ\DUGLSORPiVRNN|UpEHQ VWiWXVpVOpWLGHQWLWiVV]HULQW
(UGpO\ )HOYLGpN .iUSiWDOMD 9DMGDViJ VWiWXVLGHQWLWiV OpWLGHQWLWiV
Identitásváltozók szerint a kevésbé televízió-orientáltaknak a státus-identitásúak bizonyul-tak. Különösen igaz mindez az erdélyiek, illetve a vajdaságiak esetében, akik között a hazá-juknak Romániát, illetve Szerbiát tartók jelenleg már a 40%-ot meghaladó arányban nem néznek televíziót.
16. ábra
7HOHYt]LyWVRKDVHPQp]ĘNDKDWiURQW~OLPDJ\DUGLSORPiVRNN|UpEHQ D]iOWDOiQRVLVNRODLYpJ]HWWVpJQ\HOYHV]HULQW
(UGpO\ )HOYLGpN .iUSiWDOMD 9DMGDViJ PDJ\DUiOWDOiQRVLVNROD
W|EEVpJLpVYHJ\HViOWDOiQRVLVNROD
Az eltérő nyelvű általános iskolát végzettek esetében három régióban is a betűvetést magyarul tanult diplomások néznek kevésbé televíziót (legkiugróbb arányban az erdélyiek – 36,6%), s csupán a Vajdaságban mutattak nagyobb fokú érdektelenséget a televíziózás iránt a gyerek-korukban szerb iskolába járók (minden ötödik).
3.2.2. A naponta televíziózásra fordított idő
A továbbiakban a televíziónézés intenzitásával kapcsolatban rögzített tendenciákat tekintjük át, mely adatsorok értelemszerűen csupán a televíziót néző határon túli magyar felsőfokú végzettségűekre vonatkoznak. Következésképpen most bemutatásra kerülő adataink nem tartalmazzák a nem televíziózó erdélyi diplomások egyharmadának, illetve az egyéb régiók-ban élők megközelítőleg egyhatodának médiahasználati gyakorlatát.
17. ábra
1DSRQWDPHQQ\LLGHLJKiQ\SHUFLJV]RNRWWWHOHYt]LyWQp]QL"
(UGpO\ )HOYLGpN .iUSiWDOMD 9DMGDViJ IĘLVNRODLYpJ]HWWVpJ
HJ\HWHPLYpJ]HWWVpJ
|VV]HVHQ
A regionális átlagok azt mutatják, hogy a tévéműsorokat néző válaszadók mindenütt naponta mindössze mintegy másfél-két órát töltenek a televíziók előtt. Mindez már önmagában is arra enged következtetni, hogy a televíziózás jelenleg közel sem foglal el olyan központi helyet a határon túli magyar diplomások információs bázisában, mint azt egy évtizeddel ezelőtt, vagy akár csupán néhány évvel ezelőtt tapasztaltuk. Különösen, ami az egyetemi végzettségűeket illeti, akik három régióban is számottevően kevesebbet tévéznek, mint a főiskolai diplomá-val rendelkezők. Erdélyben például mindössze feleannyi időt töltenek televíziónézéssel, de nagyságrendileg a vajdasági egyetemet végzett magyarok is közel hasonló arányban néznek televíziót kevésbé, mint az ott élő főiskolai diplomával rendelkezők.
18. ábra
1DSRQWDPHQQ\LLGHLJKiQ\SHUFLJV]RNRWWWHOHYt]LyWQp]QL"
(UGpO\ )HOYLGpN .iUSiWDOMD 9DMGDViJ
Az említett tendencia igazolódik vissza a 2011-ben regisztrált tévénézésre fordított idővel való összehasonlításban is. Mint látható, Erdélyben és Kárpátalján mintegy húsz perccel csökkent a naponta televíziózásra fordított idő a tévét használó diplomások körében, a Vajdaságban a korábbi szinten maradt, a Felvidéken pedig enyhe emelkedést mutat.
Szociodemográfi ai változók szerint (4. táblázat) a legkevésbé váratlan tendencia, hogy az életkor növekedésével egyenes arányban nő a naponta televíziózásra fordított idő: az idős, 55 év fölötti diplomások Erdélyben négyszer, a Felvidéken háromszor, Kárpátalján kétszer, a Vajdaságban pedig másfélszer több ideig követik a televíziók műsorait, mint a fi atalok. A városlakók Erdély kivételével mindegyik régióban lényegesen több időt töltenek a televízió előtt, mint a falun élők. Ugyanez a helyzet tömb–szórvány szerint is, hiszen utóbbiak Kár-pátalján kívül mindenütt több időt fordítanak televíziónézésre, mint a tömbben élők.
A televíziózással töltött napi időmennyiség tehát egyfelől összességében relatíve alacsony-nak bizonyult, ám ezen belül lényeges szóródást tapasztaltunk a televíziózó diplomával ren-delkezők különböző rétegei között.
4. táblázat
Naponta mennyi ideig szokott televíziót nézni? (átlagok, percben)
Erdély Felvidék
Korcsoportok szerint
18–35 29,9 52,3
36–55 66,7 86,9
55 év fölött 127,2 142,0
A felsőfokú végzettség foka szerint
Főiskolai 117,1 78,2
Egyetemi 56,2 94,0
A felsőfokú végzettség iránya szerint
Humán 54,6 98,0
Reál 70,9 74,6
A települések nagyságrendje szerint
Falu 65,6 72,6
Város 55,6 119,0
Tömb–szórvány szerint
Tömb 56,9 66,3
Szórvány 66,5 109,9
Kárpátalja Vajdaság
Korcsoportok szerint
18–35 59,2 79,1
36–55 75,2 110,9
55 év fölött 124,7 125,6
A felsőfokú végzettség foka szerint
Főiskolai 105,5 141,4
Egyetemi 78,5 73,2
A felsőfokú végzettség iránya szerint
Humán 83,6 97,1
Reál 82,8 107,3
A települések nagyságrendje szerint
Falu 80,0 98,5
Város 86,9 104,6
Tömb–szórvány szerint
Tömb 92,0 91,3
Szórvány 78,8 112,6
A bemutatott adatsorok összességében azt illusztrálják, hogy a televíziónézésre fordított napi időmennyiség leginkább a diplomával rendelkező fi atal korosztály esetében mutat