Módszertani megfontolások

A mintaválasztást elsősorban az határozta meg, hogy a kutatásra fordítható szűkös anya-gi erőforrások sem tették lehetővé egy, a teljes népességre vonatkozó reprezentatív mintán történő kutatás elvégzését. Választásunk ezért a határon túl élő magyar fi atal korosztályra

* Szociológus, Budapesti Fókusz Intézet,

1 Dobos Ferenc: Nemzeti identitás, asszimiláció és médiahasználat a határon túli magyarság körében, Mé-diatudományi Könyvár 2., Budapest, 2012.; Dobos Ferenc – Megyeri Klára: Nemzeti identitás, asszimiláció és médiahasználat a határon túli magyarság körében, 2., Médiatudományi Könyvár 9., Budapest, 2014; Dobos Ferenc: A médiahasználat változása az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyarság körében, Médiatudo-mányi Könyvár 16., Budapest, 2015.; Dobos Ferenc: A médiahasználat változása az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyarság körében 2., Médiatudományi Könyvár 18., Budapest, 2015.

esett, amely amellett, hogy mindegyik vizsgált régióban a teljes magyar népesség megköze-lítőleg egyharmadát teszi ki, jelenlegi médiahasználatában a leginkább előrevetíti azokat a tendenciákat, melyek hosszú távon meg fogják határozni az érintett magyar közösségekben élők különböző elektronikus médiafelületekből való tájékozódásának irányait és információs bázisának kereteit.

Az említett fi nanszírozási nehézségek következtében a mintanagyság összesen 400 válasz-adóra terjedt ki, régiónként (Erdély, Felvidék, Kárpátalja és Vajdaság) egyenlő mértékű, 100-100 főt kitevő megoszlásban.

A kérdőívek mindegyik régióban mind formai, mind tartalmi szempontból azonosak vol-tak. Terjedelmük ugyan nem érte el a korábbi, reprezentatív mintákon realizált médiaku-tatásaink során alkalmazott mértéket², ám azt ez esetben is biztosítottuk, hogy a médiafo-gyasztási szokások különböző dimenziói összehasonlíthatóak legyenek az előző kutatások eredményeivel.

Az adatfelvételi (kérdezési) és adatfelviteli fázis 2017. május 2. és június 15. között zajlott mind a négy régióban a B-Fókusz Intézet határon túli társadalomkutató műhelyeinek szerve-zésében rendelkezésre álló kérdezőbiztosi hálózat segítségével.

A megkérdezettek magukat magyarnak valló 18–35 évesek közül kerültek ki. Ennek egyik oka, hogy eddigi kutatásaink során is ugyanilyen életkorúakat soroltunk a fi atalok almintájába, ami lehetővé teszi, hogy jelenlegi adatainkat a korábbiakkal idősorosan összeha-sonlítsuk. A 35 éves felső korhatár „fi atalként” való meghatározását az említetteken túl az is indokolta, hogy az utóbbi évtizedek kutatásainak, valamint egyéb statisztikai felméréseinek és népszámlálási adatainak egy irányba mutató tapasztalata szerint a fi atal korosztály eseté-ben egyre inkább kitolódik az önálló egzisztenciateremtés, leginkább pedig a családalapítás és gyermekvállalás ideje.

Mindazonáltal a médiahasználati szokások minél részletesebb megismerése szempontjából módszertanilag szükségesnek ítéltük két korosztályra (almintára) bontani a válaszadókat, hi-szen az életkorbeli sajátosságok nyilvánvalóan különbözőek a fi atalságuk korai szakaszát élő, valamint a középkorúsághoz közelítő rétegek esetében, ami kihatással van a médiafogyasztá-si szokásaikra is. Következésképpen, amennyiben a regisztrált adatok ezt indokolják, külön kezeljük és összehasonlítjuk a 18–25, illetve a 26–35 évesek médiafogyasztási gyakorlatával kapcsolatos tendenciákat az alábbi regionális megoszlás szerint.

2 Főként a televíziócsatornák, illetve rádióadók elérését szolgáló műszaki-technikai állapot felmérésére irá-nyuló kérdésblokkok maradtak ki.

1. ábra

$PLQWDPHJRV]OiVDDILDWDONRUFVRSRUWRQEHOO

(UGpO\ )HOYLGpN .iUSiWDOMD 9DMGDViJ pYHVHN pYHVHN

A médiahasználat nyelve szerinti gyakorlat minél árnyaltabb megismerése szempontjából fontosnak tartottunk két, úgynevezett „identitás” változó alkalmazását is. Ezek egyike azt mutatja, hogy a válasz-adók milyen tanítási nyelvű általános iskolát végeztek, ami – korábbi kutatásaink eredményei alapján – a nemzeti önazonosság szempontjából igen számottevően rétegképző tényezőként értékelhető.

2. ábra

$PLQWDPHJRV]OiVDD]iOWDOiQRVLVNRODQ\HOYHV]HULQW

(UGpO\ )HOYLGpN .iUSiWDOMD 9DMGDViJ PDJ\DUiOWDOiQRVLVNROD

YHJ\HVpVW|EEVpJLQ\HOYĦiOWDOiQRV LVNROD

Ugyancsak az előbbihez hasonlóan fontos része a határon túli magyarok identitásának az, hogy hogyan viszonyulnak ahhoz a kényszerű kettősséghez, hogy állampolgárságuk nem

azonos organikus nemzeti önazonosságukkal. Ennek a feloldását többféle stratégia mentén igyekeznek feloldani a különböző rétegek. Egyfelől az asszimiláció útjára lépve hazájuknak tekintik/vallják azt az államot, amelynek területén élnek (a továbbiakban ezt nevezzük státus identitásnak). Mindez elsősorban a felvidékieket és az erdélyieket érinti (27,6–13,8%), hiszen hozzájuk képest a kárpátaljai, illetve vajdasági fi atalok körében Ukrajnát és Szerbiát hazájuk-nak tekintők aránya csupán töredékmegoszlásokban mérhető.³

3. ábra

$PLQWDPHJRV]OiVDVWiWXVpVOpWLGHQWLWiVV]HULQW

(UGpO\ )HOYLGpN .iUSiWDOMD 9DMGDViJ VWiWXVLGHQWLWiV OpWLGHQWLWiV

A lét identitással rendelkezők közé pedig azokat a válaszadókat soroltuk, akik hazájuknak a nagyobb regionális egységet (Erdélyt, a Felvidéket stb.), illetve a szűkebb szülőföldjüket jelölték meg.

A bemutatott két identitásváltozó szerint vélhetően nagyrészt eltérő médiahasználati gya-korlatnak elemzésünk során kiemelt fi gyelmet szentelünk. Különösképpen a médiafelület használatának nyelvi dimenziói tekintetében. Noha mindaz konkrét empirikus adatok nél-kül is méltán feltételezhető, hogy az organikus nemzeti identitásukat nél-különböző fokon meg-őrzők inkább az anyanyelvükön, mintsem többségi nyelven használják a vizsgált elektronikus médiafelületeket, annak valós nagyságrendje azonban csupán a kutatásaink során regisztrált, most bemutatásra kerülő részletes adatsorok alapján feltárható. Következésképpen az identi-tásőrző, illetve asszimilálódó határon túli magyar fi atalok médiahasználata között meglévő szegregációs távolságokhoz igen fontos adalékkal szolgálnak majd vonatkozó adatsoraink.

Végezetül említést érdemel, hogy a korlátozott mintanagyság ellenére szocio-demográfi ai változók szerint is igyekeztünk követni a legutóbbi népszámlálások adatait, melyeket elemzé-sünk mellékletében részletezünk. (120–124. oldal)

Összességében tehát összehasonlító elemzésünk adatsorai és az azokból levonható ten-denciák az alacsony elemszámok miatt formai szempontból ugyan több vonatkozásban nem

3 Ez az oka annak, hogy velük kapcsolatban a további statisztikai elemzés nem lehetséges, ezért a rájuk vo-natkozó adatok a bemutatásra kerülő regionálisan összehasonlító grafi konokban hiányoznak.

minősülnek reprezentatívnak, ám tartalmilag mégis megbízható – úgynevezett szonda szintű – áttekintést nyújtanak a határon túli magyar fi atalok jelenkori médiafogyasztási szokásai-nak állapotáról és változásáról.