2. Internethasználat
2.1. Az internethasználat általános és specifi kus jellemzői
Tanulmányunk következő részében az internethasználat tartalmi vonatkozásait vizsgáljuk.
Az általunk vizsgált korosztály már a digitális bennszülöttek3 generációja, de úgy véljük, mégis jelentős különbségek jelentkezhetnek internetezési szokásaikban. Sőt, olyannyira
meg-3 Marc Prensky: Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók. 2001.
http://goliat.eik.bme.hu/~emese/gtk-mo/didaktika/digital_kids.pdf
határozó az online élet, hogy mára az identitásra gyakorolt hatásaival is számos tanulmány foglalkozik4. A médiafogyasztás változásaival foglalkozó tanulmányok rendre kiemelik a ko-rábbi „klasszikus” fogyasztás átalakulását5, mely által a médiahatás-elméletek relevanciája6 is újragondolandó.
Az internethasználat tartalmi vonatkozásaira fókuszálva, kutatási kérdéseinket három na-gyobb kérdéskör mentén fogalmazzuk meg:
• Milyen regionális különbségek jelentkeznek az egyes internetes tevékenységek esetében, hogyan/mivel tudjuk ezeket magyarázni, azt feltételezve, hogy nem csak az IKT-eszközellátottság befolyásolja ezeket a különbségeket, hanem a társadalmi közeg, a generációs „közhangulat” is, amelyet a társadalmi értékek, szabadidős tevékenységek, ifj úsági problémákhoz való viszonyulás dimenziói mentén ragadhatunk meg.
• A családi kulturális tőke és gazdasági háttér milyen mértékben befolyásolja, magyarázza a Kárpát-medencei magyar fi atalok internethasználati szokásait?
• Milyen életkorbeli sajátosságai vannak az egyes internetes tevékenységek preferálásának?
Egy 14 itemes kérdésblokk vonatkozott az internethasználatra, ennek eredményeit az aláb-bi táblázatban szemléltetjük, regionális bontásban.
4 Jeniina Sihvonen: Media consumption and the identity projects of the Young. YOUNG. 23 (2). Sage Publication. DOI: 10.1177/1103308815569391, 2015.
5 Jacob Bjur: Media life of the young. YOUNG. 22 (1). Sage Publication.
DOI: 10.1177/1103308813512934, 2014.
6 Bajomi-Lázár Péter: Manipulál-e a média? Médiakutató 2016 nyár. 2006. http://www.mediakutato.hu/
cikk/2006_02_nyar/04_manipulal-e_a_media/
16. Táblázat. Milyen gyakran használja az internetet az alábbi tevékenységekre Milyen gyakran használod az internetet?
Válasz RÉGIÓ ÖSSZESEN
Ukrajna / Kárpátalja
Szerbia / Vajdaság
Szlovákia / Felvidék
Románia / Erdély 1. Információk keresése állami intézmény,
hivatal honlapjáról
2,12 2,75 2,51 2,43 2,45
2. Hivatalos űrlapok (nyomtatványok) letöltése közintézmény honlapjáról
1,57 2,01 1,93 1,85 1,85
3. Kitöltött hivatalos űrlapok (nyomtatvá-nyok) elküldése interneten keresztül
1,48 1,87 1,87 1,8 1,77
4. Online vásárlás (az elmúlt 3 hónapban) 1,55 1,73 2,18 1,89 1,87
5. Elektronikus levelezés (e-mail) 2,61 3,18 3,55 2,92 3,06
6. Rádióműsorok hallgatása 1,79 2,74 2,39 2,49 2,38
7. Filmek, zenék letöltése 3,09 3,23 3,14 3,22 3,18
8. Filmek, zenék online nézése/ hallgatása 3,61 4,06 3,59 3,62 3,69 9. Facebook, közösségi oldalak böngészése 4,23 4,68 4,52 4,42 4,45
10. Chatelés 3,96 4,43 4,27 4 4,14
11. Fotók megosztása (pl. Instagram) 2,68 2,68 2,77 2,78 2,74
12. Online játékok 1,9 2,18 2,18 2,05 2,08
13. Munkavégzés 1,98 2,45 2,37 2,39 2,31
14. Tanulás 2,3 2,98 2,77 2,76 2,72
SKÁLA 1. soha
2. havonta vagy ritkábban 3. hetente egyszer 4. hetente többször 5. naponta
Az internetet elsősorban kapcsolattartásra (Facebook, chatelés) és fi lmek, zenék online hallgatá-sára használják, és egyelőre csak csekélyebb mértékben használják ki a benne rejlő tudásszerző és állampolgári lehetőségeket. Trendjeiben hasonló jellegzetességeket fi gyelhetünk meg, mint ami-lyeneket a Magyar Ifj úság 2016 felmérés eredményei is jeleznek, mely szerint a fi atalok kétharma-da az online térben kommunikál és találkozik barátaival7.
A 14 itemből adatredukciós módszerrel három főkomponenst hoztunk létre, amely segítsé-gével alaposabban körüljárhatjuk az internethasználat regionális sajátosságait.
7 Bauer Béla – Pillók Péter – Ruff Tamás – Szabó Andrea – Szanyi F. Eleonóra – Székely Levente: Magyar Ifj úság Kutatás 2016. Ezek a mai fi atalok. Új Nemzedék Központ Nonprofi t Kft, 2016.
http://www.ujnemzedek.hu/sites/default/fi les/atoms/fi les/magyar_ifj usag_2016_a4_web_0.pdf
17. Táblázat. Internethasználat – főkomponensek
1 2 3
Chatelés 0.825
Facebook, közösségi oldalak böngészése 0.798
Filmek, zenék online nézése/ hallgatása 0.714
Fotók megosztása (pl. Instagram) 0.633
Filmek, zenék letöltése 0.663
Elektronikus levelezés (e-mail) 0.807
Munkavégzés 0.798
Tanulás 0.749
Hivatalos űrlapok (nyomtatványok) letöltése közintézmény honlapjáról 0.896 Kitöltött hivatalos űrlapok (nyomtatványok) elküldése interneten keresztül 0.887
Információk keresése állami intézmény, hivatal honlapjáról 0.802
Online vásárlás (az elmúlt 3 hónapban) 0.559
Magyarázott variancia 53.342 61.65% 63.638%
A három főkomponens jól elhatárolható tevékenység-együttest jelez, így az első a kapcsolat-tartás és szórakozás elemzésében segít, a második a tanulás és munkavégzés céljából törté-nő internethasználatot jelöli, a harmadik főkomponens pedig az elektronikus ügyintézésről nyújt képet. A három főkomponens mellett az online játékok és a rádióműsorok hallgatását is körül fogjuk járni, hiszen ezek a többitől elkülönülő internetes tevékenységek, amelyek azonban fontos adalékkal bírnak az internethasználat mikéntjére vonatkoztatva.
Regionális bontásban azt láthatjuk, hogy árnyalt a kép, jelentős eltérések mutatkoznak.
10. Ábra. Internethasználat régiók szerint
A szlovákiai és vajdasági magyar fi atalok internethasználata erőteljesen meghaladja az erdé-lyi, és főként a kárpátaljai magyar fi atalok felhasználói gyakorlatát. A vajdaságiak körében a legjelentősebb a kapcsolattartás és szórakozás céljából történő internetezés, a szlovákiai ma-gyar fi atalok használják leggyakrabban tanulás és munkavégzés céljából, illetve elektronikus ügyintézésre. Az erdélyi magyar fi atalok használati értékei az átlag körül mozognak, ügyin-tézésben kicsit meghaladva, tanulás és munka, valamint kapcsolatok és szórakozásban kissé lemaradva az átlagos használattól. A kárpátaljai fi atalok internethasználata a legcsekélyebb, ezen belül legkevésbé ügyintézésre, leginkább kapcsolattartásra és szórakozásra használják az internet biztosította lehetőségeket. A következőkben az online játékok és rádióhallgatás regionális eltéréseit szemléltetjük.
11. Ábra. Online játékok és rádióhallgatás régiók szerint
Az előző trendek jelentkeznek ez esetben is, a vajdasági magyar fi atalokra az átlagosnál sokkal jellemzőbb az online rádióhallgatás és az online játékok is. Szintén az átlagnál gyakrabban hallgatnak online rádióműsorokat az erdélyi magyar fi atalok is. Online játékokban a szlovákiai magyar fi atalok felzárkóznak a vajdaságiak mellé, míg a kárpátaljai fi atalokra az átlagnál cseké-lyebb mértékben jellemző az online „gamerkedés”, és egyáltalán nem jellemző a rádióhallgatás.
A továbbiakban megpróbáljuk a szocio-demográfi ai háttér alapján is megvizsgálni az egyes régiók magyar fi ataljainak internet-használati szokásait.
Elsőként a nemek szerinti jellemzőket vizsgáltuk. Az egyetlen internet-használati különb-séget, amely minden régióban jelentkezik a nemek viszonylatában, az online játékok esetében regisztráltuk – a férfi ak sokkal erőteljesebb mértékben online játékosok, mint a nők.
12. Ábra. Online játékok nemek szerinti bontásban
A nem minden régió esetében egyértelmű törésvonalat jelent, az online játékok intenzitása pedig a már előbb ismertetett: a vajdasági fi atal férfi akra a leginkább jellemző, a kárpátaljai fi atal nőkre pedig a legkevésbé.
A kárpátaljai fi atalok esetében minden főkomponens mentén szignifi káns eltérésekkel ta-lálkozunk az internethasználat vonatkozásában. Bár az átlagosnál alacsonyabb mértékben használják az internetet, a nők intenzívebb internethasználók, mint a férfi ak mind a kapcso-lattartás és szórakozás, mind a tanulás és munkavégzés, mind az ügyintézés vonatkozásában.
A vajdasági és az erdélyi magyar fi atalok esetében – az online játékok kivételével – semmilyen jelentős eltérést nem fi gyelhetünk meg nemek szerint a digitális tevékenységekben. A szlová-kiai magyar fi atal nők jellemzően többet használják az internetet kapcsolattartásra és szóra-kozásra, valamint munkavégzésre és tanulási segédeszközként, mint a férfi ak.
Településszerkezet szerint is jelentkeznek a regionális eltérések. Míg a vajdasági fi atalok internetes szokásaira egyáltalán nincs befolyással, és a szlovákiai magyar fi atalok esetében is csupán a tanulás és munka vonatkozásában jellemzőbb a városi fi atalok erősebb internetes jelenléte, addig a kárpátaljai fi atalok esetében, a városon élőkre a kapcsolattartás és szórako-zás digitális formája is jellemzőbb, mint vidéki társaikra, az erdélyi magyar fi atalok esetében pedig a legmeghatározóbb. A városi élet együtt jár a szignifi kánsan intenzívebb internetes te-vékenységekkel minden vizsgált dimenzió mentén, így az ügyintézés, tanulás és munka, kap-csolattartás és szórakozás, online játékok, valamint online rádióhallgatás esetében egyaránt.
Bár vizsgálatunk a fi atalokra irányult, korcsoportos bontásban is fontosnak gondoljuk górcső alá helyezni az internet-használati szokásokat, azt feltételezve, hogy a legfi atalabbakra inkább a „lazább” digitális tevékenységek lesznek jellemzők, az idősebbekre pedig a „komo-lyabbak” – munkavégzés, ügyintézés. Az alábbi ábrák a jelentkező különbségeket szemléltetik.
13. Ábra. Internethasználat korcsoportok szerint
A vajdasági magyar fi atalok minden korcsoporton belül az átlagosnál gyakrabban intézik elektronikus úton a hivatalos ügyeiket. A szlovákiai magyar fi atalok körében ez a 25–29 éve-sekre a legjellemzőbb, de szintén az átlagnál gyakoribb a 20–24 évesek körében is. Az erdélyi 20–24 évesek erőteljesen élnek ezzel a lehetőséggel, míg a másik két korcsoport esetében átlag körüli/alatti az elektronikus ügyintézés gyakorisága. Tanulásban és munkavégzésben a szlovákiai magyar fi atalok, korra való tekintet nélkül, intenzív felhasználónak minősülnek, ez a 25–29 éves vajdasági fi atalokra is hatványozottan érvényes. A kárpátaljai magyar fi ata-lok elenyésző mértékben használják ezeket a lehetőségeket. Kapcsolattartás, szórakozás és online játékok esetében mind a négy régióban a legfi atalabbak a legaktívabbak, ők a digitális bennszülöttek. Az életkor növekedésével minden régió esetében csökken ezen tevékenységek intenzitása. Míg az online rádióhallgatás vonatkozásában némiképp ellentétes trend érvé-nyesül, ez az idősebbekre jellemzőbb – kiemelkedő mértékben a vajdaságiak esetében –, és a legfi atalabbak körében a legcsekélyebb az ilyen irányú tevékenység.
Az iskolai végzettség szerint vizsgálva azt találtuk, hogy a kapcsolattartásra és szórakozásra, valamint az online játékokra nincs szignifi káns hatással a megkérdezettek iskolai végzettsége – az egyetlen kivétel ez alól a kárpátaljai fi atalok esetében jelentkezett, ahol a végzettséggel párhuzamosan nő a kapcsolattartásra és szórakozásra fordított tevékenység gyakorisága. Az ügyintézés, tanulás és munkavégzés, valamint a rádióhallgatás ilyen szempontú különbségeit a következő ábra szemlélteti.
14. Ábra. Internethasználat az iskolai végzettség bontásában
Az iskolai végzettség – hipotézisünket alátámasztva – felerősíti az internethasználatot. Ez legerőteljesebben a munkavégzés és tanulás területén jelentkezik, ezt követően az elektroni-kus ügyintézésben, de még a rádióhallgatásban is szignifi kánsan jelen van. Ez utóbbinál a már ismert trenddel találkozunk – a vajdasági fi atalok esetében a középfokú végzettségűek körében is népszerű tevékenység az online rádióhallgatás.
Akárcsak az iskolai végzettség esetében (részben erre épülve), a foglalkozás vonatkozásá-ban is megvizsgáltuk az internet-használati szokásokvonatkozásá-ban jelentkező különbségeket azt felté-telezve, hogy a gazdaságilag aktívak, és a lekérdezés pillanatában még tanulók, intenzívebb felhasználók, mint inaktív és munkanélküli társaik.
15. Ábra. Internethasználat foglalkozási kategóriák szerint
A legerőteljesebben kapcsolattartásra és szórakozásra használják a még mindig tanulók az internet biztosította lehetőségeket, ezt követi a tanulás és munkavégzésre irányuló tevékeny-ség – főként a szlovákiai magyar fi atalok esetében, akikre ez a legjellemzőbb tevékenytevékeny-ség.
Elektronikus ügyintézésre a gazdaságilag aktívak használják leginkább az internetet – nem meglepő módon. Online játékokra – a még mindig tanulók mellett – leginkább a szlovákiai és vajdasági magyar fi atal munkanélküliek használják az internetet. Az online rádiózás ez esetben is más mintát követ, ez a tevékenység a gazdaságilag aktívakra a legjellemzőbb, őket követik a gazdaságilag inaktív vajdasági fi atalok, majd a még tanulók, és végül a vajdasági munkanélküliek. Tanulásra, ügyintézésre a munkanélkülieknek, illetve a gazdaságilag in-aktívaknak ez a fi atal korosztálya sem használja a digitális világ nyújtotta lehetőségeket. A kárpátaljai fi atalok esetében kihangsúlyozható, hogy a még mindig tanulók „felzárkóznak” a többi régió fi ataljainak használati szokásaihoz, a többi kategóriában azonban az átlagnál jóval csekélyebb mértékben képviseltetik magukat.
Az egyes tipikus internet-használati tevékenységeket megpróbáljuk az adatbázisban ren-delkezésünkre álló tényezők8 segítségével magyarázni.
A szocio-demográfi ai adatok közül a megkérdezett nemét, életkorát, lakhelye településtí-pusát, a családi kulturális tőkéhez kapcsolódó iskolázottságot (saját és szülei iskolai végzett-sége, adatredukciós modellel közös főkomponensbe rendezve), a család anyagi hátterét jelző változókat (lakásméret négyzetméterben, szobaszám, lakás eszközellátottsága), valamint a kérdéskör vizsgálatához szintén fontosnak gondolt IKT-eszközökkel való ellátottság mutató-ját vonjuk be az elemzésbe.
Az internethasználat magyarázatának modelljébe fontosnak gondoltuk bevonni a társa-dalmi értékekhez való viszonyulást, az értékekhez is kapcsolódó szabadidős tevékenységeket, valamint az ifj úság problémáinak a megítélését. Elsőként a 26 itemet felsorakoztató társa-dalmi értékeket vizsgáltuk, amelyet adatredukciós módszerrel hat jól operacionalizálható fő-komponenssel tudjuk megragadni (hagyományos értékek, normakövetés, materiális értékek, sikerorientáltság, társadalmi felelősségvállalás/fi lantrópia és önállóság).
Az értékekhez is köthető szabadidős tevékenységeket 27 itemmel mértük, ezekből rajzoló-dott ki, az adatredukció által, az a hét jól értelmezhető tevékenységkör, amelyet a vizsgálatba bevontunk (magaskultúra fogyasztó, alkotó, digitális szabadidős sportoló, hírfogyasztó, tár-sasági, plázázó).
Az ifj úság problémáihoz való viszonyulást is fontosnak gondoltuk beemelni modellünkbe.
Az eredetileg 21 itemmel mért problémahalmazból öt elkülönülő dimenziót sikerült létre-hoznunk (általános rossz gazdasági helyzet, megcsúszás, értékek válsága, hátrányos helyzet, kisebbségi helyzet).