• Nem Talált Eredményt

Internethasználat utazáskor

In document MÉDIA ÉS IDENTITÁS 3. (Pldal 46-51)

2. Internethasználat

2.7. Internethasználat utazáskor

Az internethasználat specifi kus jellemzője, mely a digitális világban való „elmerülést” is jelzi, ugyanakkor az életmódhoz is kapcsolható az utazások tervezésekor, utazások során igény-be vett internetes lehetőségek használata. A digitális tájkép ezen jellemzőjét egy 10 itemes kérdésblokk segítségével próbáltuk megragadni. Adatredukciós módszerrel a 10 itemből egy főkomponenst hoztunk létre, amely az utazásos internethasználatot tükrözi.

24. Táblázat. Internethasználat utazás során – főkomponens

1 Internetes keresők használata utazási információk céljából (Google, Bing) 0.781 Utazási információk, árak keresése, termék összehasonlítás 0.77 Programok, étel/ital, információk keresése a helyszínen mobil eszközről 0.758

Útvonaltervezés, közlekedési információk 0.757

Online szálláskeresés és foglalás 0.756

Kultúra, jegyek online vásárlása (mozi, színház, koncert, fesztivál, múzeum, stb. jegyek) 0.727 Vélemények keresése a közösségi oldalakon (Facebook, Instagram, stb.) 0.659

Online fi zetés (bankkártya, PayPal, egyéb) 0.655

Videók keresése a célpontról (Youtube, Vimeo, stb.) 0.654

Elektronikus jegybemutatás utazáskor (pl. mobilon) 0.623

Magyarázott variancia 51.313%

Amennyiben az egyes régiók fi ataljainak „utazásos internethasználatát” hasonlítjuk össze, ez esetben is jelentős regionális különbségeket találunk.

16. Ábra. Internethasználat utazáskor – régiók szerint

ͲϬ͕ϲ ͲϬ͕ϱ ͲϬ͕ϰ ͲϬ͕ϯ ͲϬ͕Ϯ ͲϬ͕ϭ Ϭ Ϭ͕ϭ Ϭ͕Ϯ Ϭ͕ϯ

ƵƚĂnjĄƐŬŽƌŝŶƚĞƌŶĞƚŚĂƐnjŶĄůĂƚ

hŬƌĂũŶĂͬ<ĄƌƉĄƚĂůũĂ ^njĞƌďŝĂͬsĂũĚĂƐĄŐ ^njůŽǀĄŬŝĂͬ&ĞůǀŝĚĠŬ ZŽŵĄŶŝĂͬƌĚĠůLJ

Az általános digitális tájképhez illeszkedik ez a specifi kus internethasználati preferencia is, amely leginkább a szlovákiai magyar fi atalokra jellemző, őket ez esetben az erdélyi magyar fi atalok követik, beelőzve a vajdaságiakat, akiknek utazásos internethasználata átlag körüli, és erősen átlag alatti a kárpátaljai fi atalok ilyen irányú tevékenysége.

A szocio-demográfi ai változók hatását vizsgálva az látható, hogy nemek szerint egyetlen régióban sincs szignifi káns eltérés ezekben a net-használati szokásokban. A településtípus azonban szignifi káns eltéréseket eredményez, ez alól csupán a Vajdaság kivétel.

17. Ábra. Internethasználat utazáskor – településtípus szerint

ͲϬ͕ϴ ͲϬ͕ϲ ͲϬ͕ϰ ͲϬ͕Ϯ Ϭ Ϭ͕Ϯ Ϭ͕ϰ Ϭ͕ϲ

hŬƌĂũŶĂͬ<ĄƌƉĄƚĂůũĂ

^njĞƌďŝĂͬsĂũĚĂƐĄŐ;ŶĞŵ

ƐnjŝŐŶ͘Ϳ ^njůŽǀĄŬŝĂͬ&ĞůǀŝĚĠŬ ZŽŵĄŶŝĂͬƌĚĠůLJ

ĨĂůƵ ǀĄƌŽƐ

A városi fi atalok mindhárom régióban – Felvidék, Erdély, Kárpátalja – intenzívebb internetfelhasználónak minősülnek utazási célból, mint vidéki társaik. Azonban, míg a szlo-vákiai magyar fi atalok esetében a falun élők is az átlagnál magasabb arányban használják ezeket az internetes lehetőségeket, az erdélyiek esetében törésvonalként jelentkeznek ezek a különbségek, a városiak átlagnál jelentősebb arányban, míg a falusiak az átlagnál alacsonyabb mértékben felhasználók.

Azt feltételeztük, hogy generációs különbségek is jelentkeznek ilyen vonatkozásban, hiszen nem egyforma lehetőségek nyílnak minden korcsoport számára az utazásra, ezeket az eltéré-seket az alábbi ábra szemlélteti.

18. Ábra. Internethasználat utazáskor – korcsoportok szerint

ͲϬ͕ϲ ͲϬ͕ϱ ͲϬ͕ϰ ͲϬ͕ϯ ͲϬ͕Ϯ ͲϬ͕ϭ Ϭ Ϭ͕ϭ Ϭ͕Ϯ Ϭ͕ϯ Ϭ͕ϰ Ϭ͕ϱ

hŬƌĂũŶĂͬ<ĄƌƉĄƚĂůũĂ

;ŶĞŵƐnjŝŐŶŝĨŝŬĄŶƐͿ ^njĞƌďŝĂͬsĂũĚĂƐĄŐ ^njůŽǀĄŬŝĂͬ&ĞůǀŝĚĠŬ ZŽŵĄŶŝĂͬƌĚĠůLJ

ϭϱͲϭϵ ϮϬͲϮϰ ϮϱͲϮϵ

A szlovákiai magyar fi atalok esetében nem csak a legidősebbek (25–29 évesek) számítanak intenzív net-felhasználóknak utazáskor/tervezéskor, hanem a 20–24 évesek is. Az erdélyiek esetében ez utóbbi a legaktívabb korcsoport, míg a 25–29 évesek csekély mértékben haladják meg az átlagos használatot, a legfi atalabbak pedig valamennyivel elmaradnak az átlagos fel-használói intenzitástól. A vajdasági fi atalok esetében szintén a legidősebbek a legaktívabbak, mindkét másik korcsoport átlag alatti felhasználónak minősül. A kárpátaljai fi atalok eseté-ben nincsenek szignifi káns eltérések, esetükeseté-ben csekély minden ilyen tevékenység.

A korcsoportos bontás mellett az iskolai végzettséggel mutatott összefüggésekre is kíván-csiak voltunk. Ezeket a különbségeket mutatja be a következő ábra.

19. Ábra. Internethasználat utazáskor – iskolai végzettség szerint

Ͳϭ ͲϬ͕ϴ ͲϬ͕ϲ ͲϬ͕ϰ ͲϬ͕Ϯ Ϭ Ϭ͕Ϯ Ϭ͕ϰ Ϭ͕ϲ Ϭ͕ϴ

hŬƌĂũŶĂͬ<ĄƌƉĄƚĂůũĂ ^njĞƌďŝĂͬsĂũĚĂƐĄŐ ^njůŽǀĄŬŝĂͬ&ĞůǀŝĚĠŬ ZŽŵĄŶŝĂͬƌĚĠůLJ

ĂůĂƉĨŽŬ ŬƂnjĠƉĨŽŬƷ ĨĞůƐƅĨŽŬƷ

Minden régióban szignifi káns eltéréseket jelez az iskolázottság, melynek növekedése fokozza ezt a típusú tevékenységet olyannyira, hogy a felsőfokú végzettségűek körében – ez a kárpát-aljai magyar fi ataloknál is – az átlagosnál jelentősebb használatot mutat. A szlovákiai magyar fi atalok esetében nem csak a felsőfokú végzettségűek kiugróan magas értékét emelhetjük ki, hanem ez az egyetlen régió, amelyben a középfokú végzettséggel rendelkező fi atalok is jelen-tősebb mértékben veszik igénybe ezeket a lehetőségeket utazáskor, tervezéskor.

A továbbiakban foglalkozási kategóriák szerint is megnézzük, milyen szignifi káns eltéré-sek jelentkeznek, amelyeket már az iskolai végzettség egyértelműen jelez.

20. Ábra. Internethasználat utazáskor – foglalkozási kategóriák szerint

Ͳϭ ͲϬ͕ϴ ͲϬ͕ϲ ͲϬ͕ϰ ͲϬ͕Ϯ Ϭ Ϭ͕Ϯ Ϭ͕ϰ Ϭ͕ϲ

hŬƌĂũŶĂͬ<ĄƌƉĄƚĂůũĂ ^njĞƌďŝĂͬsĂũĚĂƐĄŐ ^njůŽǀĄŬŝĂͬ&ĞůǀŝĚĠŬ ZŽŵĄŶŝĂͬƌĚĠůLJ

ŐĂnjĚĂƐĄŐŝůĂŐĂŬƚşǀ ŐĂnjĚĂƐĄŐŝůĂŐŝŶĂŬƚşǀ ŵƵŶŬĂŶĠůŬƺůŝ ƚĂŶƵů

A gazdaságilag aktívak körében leggyakoribb ez a típusú internethasználat, egyáltalán nem meg-lepő módon, hiszen elsősorban ők az a réteg, akik élethelyzetükből adódóan leginkább „meg-engedhetik maguknak” az utazásokat. Őket követik a szlovákiai és romániai magyar fi atalok körében a még jelenleg is tanulók, akik esetében szintén intenzívebb ez a gyakorlat. Erdélyben és Vajdaságban a gazdaságilag inaktívak körében a legalacsonyabb az utazásos internethasználat, a szlovákiai magyar fi atalok esetében pedig a munkanélküliekre a legkevésbé jellemző.

A jelentkező különbségek mellett erre a típusú digitális használati szokásra is megpró-báltunk a lineáris regresszió segítségével magyarázatot keresni, a modellbe bevonva a már ismertetett szocio-demográfi ai változókat, a társadalmi értékeket kifejező főkomponenseket, az ifj úság problémáinak értékeléséből létrehozott, adatredukciós módszerrel nyert változókat, valamint a szabadidős tevékenységek különböző dimenzióit megragadó főkomponenseket.

A szignifi káns összefüggéseket az alábbi táblázat tartalmazza.

25. Táblázat. Utazásos internethasználat magyarázó modellje (szignifi káns befolyásoló tényezők) Ukrajna/

Kárpátalja

Szerbia/

Vajdaság

Szlovákia/

Felvidék

Románia/

Erdély Szocio-demográfi ai adatok foglalkozási kategória -0.232 -0.157

életkor 0.136

Iskolázottság (saját+szülők) 0.203 0.268 0.108

lakás felszereltsége 0.144

digitális eszközökkel való ellátottság

0.369 0.278

Társadalmi értékek normakövetés 0.234 0.155 0.203

hagyományos értékek -0.19

Tevékenységek sportoló 0.284 0.202

magaskultúra fogyasztó 0.104

hírfogyasztó 0.387 0.184 0.266 0.144

plázázó 0.146

Ifj úság problémái kisebbségi helyzet 0.189

megcsúszás -0.155

értékek válsága

Adjusted R Square 0.276 0.266 0.488 0.356

A legintenzívebb nethasználók, a szlovákiai magyar fi atalok esetében közel 50%-ot magyaráz meg a modell. Erős a szocio-demográfi ai változók általi meghatározottság, elsősorban a digitális eszközök-kel való ellátottság, másrészt a kulturális tőkéhez kapcsolódó iskolázottság, ugyanakkor a gazdasági-lag aktívak szignifi kánsan nagyobb arányban képviseltetik magukat ebben a csoportban. Továbbá erőteljesebben jellemző rájuk a hírfogyasztás és a normakövetés, és nem látják hangsúlyos problémá-nak a kisebbségi helyzetet, viszont társadalmi szinten tartaproblémá-nak a megcsúszás jelentette problémáktól.

Az utazáskor hangsúlyosan internetet használó erdélyi fi atalokra is jellemzőbb a normakövetés, illetve a gyakoribb sportolás, plázázós szabadidős tevékenység, hírfogyasztás és magaskultúra-fo-gyasztás, mint ilyen célból kevesebbet internetező kortársaikra. Jobb lakáskörülmények, maga-sabb iskolai végzettség is jellemzi ezeket a főként idősebbek közül kikerülő internethasználókat.

A jóval gyakoribb sportolás és hírfogyasztás, valamint a hangsúlyos normakövetés ma-gyarázóerővel bír a vajdasági magyar fi atalok esetében is, akárcsak a gazdasági aktivitás és a magasabb iskolai végzettség.

A kárpátaljai magyar fi atalok közül a hírfogyasztók és a jobb digitális eszköz-ellátottságúakból kerülnek ki az „utazásos internethasználók”.

In document MÉDIA ÉS IDENTITÁS 3. (Pldal 46-51)