határon túli magyar fi atal korosztály körében
3. Médiahasználat a határon túli magyar fi atal korosztály körében
3.1. Fiktív médiafelület hierarchia
Amint az korábbi kutatási eredményeink alapján elkészült elemzéseinkben bizonyosságot nyert, a fi ktív médiafelület erősorrend – noha nem a későbbiekben bemutatásra kerülő tény-leges médiahasználatot illusztrálja – fontos kiindulási pontként szolgál a határon túli magyar fi atalkorú népesség médiafogyasztási gyakorlatának vizsgálatához.
4. ábra
(UGpO\ )HOYLGpN .iUSiWDOMD 9DMGDViJ DWHOHYt]LyW
DUiGLyW
DQ\RPWDWRWWVDMWyW D]LQWHUQHWHW
A határon túli magyarság két fi atal korcsoportjára vonatkozó adatsorok – néhány atipikus ki-vételtől eltekintve – azt mutatják, hogy a válaszadók számára az internet, mint fi ktív egyedüli információforrás olyannyira abszolút prioritást élvez, ami mellett a másik három hagyomá-nyos médiafelület (televízió, rádió és nyomtatott sajtó) részesedése csupán töredékszázalékok-ban mérhető. Az internetet választók 78–94%-os részarányán kívül csupán a felvidéki 26–35 éves korosztály mondható kivételnek (mindössze 50%-ot tesz ki az internetet egyedüli hír-forrásként választók részaránya), akiknek esetében a televízió 37%-os választása példa nélküli mind a többi régióhoz, mind ahhoz viszonyítva, hogy a legfi atalabb felvidéki korosztály már mindössze 2,7%-ban szavazott a televízióra, mint egyedüli fi ktív médiafelületre.
Ezek az önmaguk helyett beszélő megoszlások indokolják tehát, hogy a vizsgált tendenci-ákat idősorosan is megvizsgáljuk.
5. ábra
(UGpO\ )HOYLGpN .iUSiWDOMD 9DMGDViJ DWHOHYt]LyW
D]LQWHUQHWHW
Tekintettel a rádió, illetve nyomtatott sajtó elenyésző részarányára, ezúttal csupán az in-ternetet, illetve televíziót választók arányának módosulását mutatjuk be az utóbbi hat éves időszakban.
A tendenciák három régióban (Erdély, Kárpátalja és Vajdaság) egyértelműek: mind az in-ternet presztízsének növekvő szintje (81–96%), mind a televíziót választók arányának draszti-kus csökkenése (1–15%) markánsan szétnyíló ollót mutat. Ezt példázza, hogy amíg az erdélyi fi atalok körében az internet, mint egyedüli hírforrás népszerűsége 2011 óta megkétszerező-dött (45-ről 96%-ra), eközben a televíziót kizárólagos médiafelületként választók részaránya a tizenötszörösére csökkent (44-ről és 3%-ra). Ugyanezek az egyértelmű tendenciák tapasz-talhatók a kárpátaljai, illetve a vajdasági fi atalok körében is, aminek eklatáns példája, hogy az utóbbi régióban jelenleg a válaszadó fi ataloknak csupán egyetlen százaléka használná a televíziót egyedüli hírforrásként.
A Felvidéken 2014 óta ugyan némileg csökkent az internetre szavazók aránya (a 2011-ben mért szintig), ám közöttük még így is kétharmadot tesz ki az internetet egyedüli hírforrás-ként választók részaránya.
1. táblázat
Egyetlen hírforrásként a televíziót választaná (százalékban)
Erdély Felvidék
Korcsoportok szerint
18–25 2,1 2,7
26–35 4,1 24,0
Iskolai végzettség szerint
Általános és szakmunkás 0,0 36,8
Érettségi 3,3 12,1
Felsőfokú 5,6 27,3
A települések nagyságrendje szerint
Falu 5,6 22,4
Város 1,6 25,5
Tömb–szórvány szerint
Tömb 3,7 24,0
Szórvány 2,3 23,9
Kárpátalja Vajdaság
Korcsoportok szerint
18–25 9,3 0,0
26–35 20,1 2,1
Iskolai végzettség szerint
Általános és szakmunkás 21,9 0,0
Érettségi 20,6 0,0
Felsőfokú 3,1 1,9
A települések nagyságrendje szerint
Falu 12,0 0,0
Város 18,8 1,9
Tömb–szórvány szerint
Tömb 18,8 2,3
Szórvány 12,0 0,0
Szocio-demográfi ai változók szerint a televíziót választók csupán néhány százalékpontnyi mértékű részaránya két régióban (Erdély és Vajdaság) nem alkalmas a további elemzésre.
A Felvidéken átlag fölötti arányban az alacsonyan képzettek, illetve a diplomások választot-ták egyedüli médiafelületnek a televíziót, Kárpátalján pedig az általános, illetve szakmunkás végzettségűek, valamint a 26–35 év közöttiek.
2. táblázat
Egyetlen hírforrásként az internetet választaná (százalékban)
Erdély Felvidék
Korcsoportok szerint
18–25 93,6 91,9
26–35 94,1 50,8
Iskolai végzettség szerint
Általános és szakmunkás 100,0 57,9
Érettségi 90,0 75,8
Felsőfokú 91,7 63,6
A települések nagyságrendje szerint
Falu 91,7 71,4
Város 95,2 61,7
Tömb–szórvány szerint
Tömb 92,6 68,0
Szórvány 95,3 65,2
Kárpátalja Vajdaság
Korcsoportok szerint
18–25 86,1 92,1
26–35 78,1 93,6
Iskolai végzettség szerint
Általános és szakmunkás 71,9 95,5
Érettségi 76,5 92,9
Felsőfokú 77,1 90,6
A települések nagyságrendje szerint
Falu 83,3 90,3
Város 80,0 94,2
Tömb–szórvány szerint
Tömb 77,1 93,2
Szórvány 86,0 92,3
A fi ktív internethasználattal kapcsolatban szocio-demográfi ai változók szerint az előzőekhez képest regionálisan már jelentősebb mértékben szóródnak az értékek a fi atal korosztály körében.
Ezzel kapcsolatban fi gyelemre méltó, hogy Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban a diplomások a rendkívül magas regionális átlaghoz képes némiképpen kevesebben választot-ták az internetet. Az azonban már korántsem mondható meglepőnek, hogy a legfi atalabb, 18–25 éves korosztály mindenütt vagy átlag fölötti, vagy átlag körüli mértékben preferálná az internetet egyedüli hírforrásként. A Felvidéken például 41 százalékponttal többen, mint az
„idősebb” fi atal korosztály tagjai, a 26–35 évesek.
Korcsoportok szerint tehát a 18–26 évesek mindegyik régióban maximálisan elkötelezettek az internethasználat iránt, ám emellett nagyságrendileg a 26-35 éves korosztály tagjai is közel hasonló intenzitással használnák az internetet egyedüli hírforrásként (kivéve a felvidékieket).
6. ábra
DWHOHYt]LyW D]LQWHUQHWHW DWHOHYt]LyW D]LQWHUQHWHW DWHOHYt]LyW D]LQWHUQHWHW DWHOHYt]LyW D]LQWHUQHWHW
(UGpO\ )HOYLGpN .iUSiWDOMD 9DMGDViJ
pYHVHN
DWHOHYt]LyW D]LQWHUQHWHW DWHOHYt]LyW D]LQWHUQHWHW DWHOHYt]LyW D]LQWHUQHWHW DWHOHYt]LyW D]LQWHUQHWHW
(UGpO\ )HOYLGpN .iUSiWDOMD 9DMGDViJ
VWiWXVLGHQWLWiV OpWLGHQWLWiV
Identitásváltozók szerint a szülőföldjüket hazájuknak tekintő lét-identitásúak két régióban 90% fölött választották az internetet (Erdély és a Vajdaság), amitől arányaiban alig maradnak el a kárpátaljaiak (81,3%). A kivételt ez esetben is a felvidéki fi atalok képezik, akik között a
lét-identitásúak mindössze 70%-ban választották az internetet, a státus-identitásúak között pedig csupán minden második megkérdezett tartozik ebbe a kategóriába. Következéskép-pen az említett régióban a relatíve legnagyobb az internettel szemben a televízióra voksolók részaránya. Különösen a hazájuknak Szlovákiát tekintők körében, akik 40%-ban használnák egyedüli hírforrásként a televíziót.
8. ábra (UGpO\ )HOYLGpN .iUSiWDOMD 9DMGDViJ
PDJ\DUiOWDOiQRVLVNROD
YHJ\HVW|EEVpJLQ\HOYĦiOWDOiQRVLVNROD
Az általános iskola nyelve szerint ugyanez a tendencia érvényesül. A magyar általános isko-lát végzett fi atalok három régióban (Felvidék, Kárpátalja és Vajdaság) választották nagyobb arányban az internetet. Erdélyben viszont – noha ott is rendkívül magas a magyar iskolába jártak internet választása (93,4%) – a román általános iskolát végzettek körében ez az arány 100%, miután egyetlen megkérdezettet sem találtunk, aki az interneten kívül bármelyik egyéb médiafelületet választotta volna.
Az internet, mint egyedüli információs forrás használatának nyelvi dimenziói és régiók sze-rint ugyancsak számottevően eltérő tendenciákat regisztráltunk.
9. ábra
+DNpWKpWHQiWFVXSiQD]LQWHUQHWHWKDV]QiOKDWQiPLO\HQKRQODSRNDWYiODV]WDQD"
(UGpO\ )HOYLGpN .iUSiWDOMD 9DMGDViJ PDJ\DURUV]iJLKRQODSRNDW
UHJLRQiOLVPDJ\DUKRQODSRNDW W|EEVpJLQ\HOYĦKRQODSRNDW HJ\pELGHJHQQ\HOYĦKRQODSRNDW
A magyarországi honlapokat a Felvidéken és Kárpátalján az első, a Vajdaságban a második helyen választották, s csupán Erdélyben nem éri el a 20%-ot ennek az opciónak a támoga-tottsága. Ott magasan a regionális erdélyi magyar nyelvű honlapok foglalják el az első he-lyet (ezeket például háromszor annyian választották, mint a felvidékiek az ottani regionális magyar honlapokat), ami annak a jele, hogy ebben a régióban mondható a leginkább domi-nánsnak a magyar nyelvű lokális internet felületek fi ktív használata (amint azt hamarosan látni fogjuk, hasonlóan az egyéb magyar nyelvű hagyományos elektronikus médiafelületek tényleges használatához).
Ami a különböző nyelvű televíziócsatornák fi ktív erősorrendjét illeti, három régióban is a magyarországi közszolgálati televízió áll az első helyen (legmagasabb arányban Kárpátalján:
52,7%), míg a Magyarországról sugárzott kereskedelmi csatornákat első helyen csupán a Fel-vidékiek választották (igaz ugyan, hogy kiugró mértékben, hiszen csaknem minden második felvidéki magyar fi atal választotta ezt az opciót – 48,2%).
10. ábra
(UGpO\ )HOYLGpN .iUSiWDOMD 9DMGDViJ PDJ\DUN|]V]ROJiODWL PDJ\DUNHUHVNHGHOPL W|EEVpJLN|]V]ROJiODWL W|EEVpJLNHUHVNHGHOPL HJ\pELGHJHQQ\HOYĦ
Összességében tehát a vizsgált vonatkozásban a magyar nyelven sugárzó televíziók presztízse továbbra is dominánsnak bizonyult, míg a többségi nyelvű televíziócsatornákat egyedüli hír-forrásként a megkérdezetteknek csupán töredéke választaná (1,2–7,2%).
A rádiók esetében a magyar nyelvű adók ugyancsak a vezető helyre kerültek, ám már csupán az erdélyi fi atalok választanák első helyen a közszolgálati tartalmakat sugárzókat, míg a többi régióban a kereskedelmi adók presztízse megelőzte az előbbiekét (leginkább a Felvidéken, ahol háromszor inkább választanák egyedüli információs forrásként a magyar kereskedelmi rádiókat, mint a közszolgálati műsorokat sugárzókat).
11. ábra
(UGpO\ )HOYLGpN .iUSiWDOMD 9DMGDViJ PDJ\DUN|]V]ROJiODWL
PDJ\DUNHUHVNHGHOPL W|EEVpJLN|]V]ROJiODWL W|EEVpJLNHUHVNHGHOPL HJ\pELGHJHQQ\HOYĦ
Mindez arra utal, hogy a rádiózás egyre inkább háttér médiafogyasztás funkciót tölt be, melynek során a szórakozás, illetve a különböző tömegzenei igények kielégítése a fi atal kor-osztály számára elsősorban a kereskedelmi adók műsorfolyamaiban érhető el.