Dr. Túri Róbert (Tata)
Tisztelt Konferencia! Kedves Kollégáim és Hallgatóim!
Amikor néhány héttel ezelőtt elfogadtam direktorom felkérését a korrefe
rátum megtartására, még nem tudtam, hogy két gondom is lesz — az idő rövid
ségén kívül — az elkészítésével.
Az első gondot a számomra kijelölt cím adta. Iskolánk jogelődje ugyanis gazda- és gazdasszonyképző volt, de a későbbiekben két technikusi korszak is volt, így a cím nem egyértelmű. Ezt az ellentmondást a későbbiekben a történeti ismertetés fel fogja oldani.
A másik — nem várt — nehézség az adatok hiánya miatt adódott.
Intézményünk történetének 50 éve nem nagy idő. A történelmi események és igen gyorsütemű változások azonban olyan jelentősek voltak, hogy a levéltári adatok szinte felderíthetetlenek, s a házi irattár megfelelő tanulmányozására sem volt különféle okok (pl. az idő rövidsége) miatt lehetőségem. Az iskolatörténet vázlatos elkészítésében nagy segítséget jelentett számomra, hogy egyik nyugdíjas kollégám, Polgár Sándor 1950-től kezdve óraadó testnevelő tanára volt iskolánknak, s precíz feljegyzését a rendelkezésemre bocsátotta, valamint az is, hogy Schróth László nyugdíjas igazgató az 50-es évek végétől igazgatóhelyet
tesként, majd igazgatóként végigélte és irányította a változásokat. Szóbeli közlései igen nagy segítséget jelentettek. Köszönet az adatokért mindkettőjüknek.
Jól használható adatokat nyújtott Némethné Imrefi Klára iskolatörténeti szakdolgozata is.
A magyar mezőgazdasági képzés előzményei
Egy szakiskola történetének feldolgozásához nélkülözhetetlennek vélem a szakoktatás előzményeinek a felvillantását. Magyarországon a mezőgazdasági szakképzés előzményei a XVII. sz. második feléig nyúlnak vissza. Az 1635-ben alapított nagyszombati egyetem (a későbbi Pázmány Péter Tudományegyetem), illetve az 1650-ben létrehozott sárospataki főiskola tananyagában már volt me
zőgazdasági ismeretanyag. Az 1787-ben Pestre áthelyezett nagyszombati egye
tem mezőgazdasági tanszéket szervez. Ez néhány évi működés után megszűnik, majd 1806-ban újjászervezik.
A Pozsony megyei Tallóson és Szencen is tanítanak mezőgazdasági isme
reteket. Az utóbbi bocsátja ki azokat a piarista paptanárokat, akik a tatai gim
názium elődiskolájában is megszervezik többek között a mezőgazdasági ismere
tek oktatását (1765).
Érdekessége a mezőgazdasági oktatásnak, hogy katonai nevelőintézetekben is oktatnak mezőgazdasági ismereteket. Ilyen intézmények voltak a váci katonai nevelő intézet, illetve a később még megemlítendő "Lovagiskola".
Szinte csak felsorolásszerűen a 18. század folyamán a következő iskolákat említhetjük meg: Szarvason a Tessedik Sámuel által alapított gyakorlati gazda
sági iskola, 1797-ben a Nagyváthy János által kialakított keszthelyi Georgikon (gazdatiszteket és jó cselédeket képeztek itt, valamint a földbirtokosok mező
gazdasági ismereteinek bővítését segítették elő). 1840-ben Nagykőrösön, a taní
tóképzőben állítottak fel mezőgazdasági tanszéket. Debrecen mellett Zeleméren árva fiúknak alapítanak mezőgazdasági iskolát és Cegléd mellett is szerveznek földmíves iskolát (Szőkehalom). Ezeknek az intézményeknek a többsége 1848 után nem működik.
Két iskola maradt meg mindössze 1848 után, az óvári felsőfokú illetve a nagyszentmiklósi alsófokú fóldmívesiskola. 1851-ben az orvosi egyetemből ki
válik az Állatgyógyintézet, majd később, 1875-ben létrehozzák akadémiai rang
gal az Állatorvosi tanintézetet.
1853-tól Entz Ferenc Pesten kertészeti iskolát alapít. 1858-ban a Műegye
temen működik mezőgazdasági tanszék, ami 1888-ban mezőgazdasági géptani tanszékké alakul át.
További iskolákat alapítanak: 1860-ban a Budai Kertész- és Vincellérképző gyakorlati tanintézetet, 1865-ben Keszthelyi Országos Gazdasági és Erdészeti Tanintézetet és az első állami földmives iskolát (Kisgazdák és majorosok képzésére). Az első állami földmives iskolát 1862-től követte a Helytartótanács által felállított öt tanintézet.
A századfordulóig alsófokú tanintézetek (Debrecen, Telkiföld, Jászberény, Kecskemét, Szentimre) és középfokúak (Debrecen, Magyaróvár, Kolozs-monostor, Kassa) működnek.
Felsőfokú lett a magyaróvári intézet Akadémia néven.
Az alsőfokú iskolákban 2 éves képzési időben gazdasági altiszteket képez
tek.
1874-től új iskolákat alapítanak (alsőfokon: Istvántelke, Szentimre, Csákvár, Pápa, Kecskemét, majd később Jászberény, Hódmezővásárhely, Békés
csaba, Karcag).
1892 — Felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyam indul Budapesten, 1896-ban Gödöllőn baromfitenyésztési, majd méhészeti szakiskola nyílt.
Az állandó iskolák mellett 1870-től vándortanítók intézményeként működik egy-egy néptanítók részére képesítést adó tanfolyam. 1874-ben újjászervezik a mezőgazdasági szakoktatást alap-, közép- és felsőfokon egyaránt, majd — mivel a képzés hatékonysága a kívántak alatt maradt — 1896-ban me- zőgazdasági ta
nárképzés indult, először 4 hetes, majd 2 éves tanfolyamokon az önálló szakis
kolákban tanítóknak speciális képzést adnak.
1900—1901-ben a tanárképzést szabályozták. Kevés volt a hallgató is, a ta
nár is, s igen alacsony színvonalú volt a képzés.
1905-ig a fentiek szerint működtek a mezőgazdasági iskolák. Ekkor a kö
zépfokú intézmények akadémiák lettek. Középfokú intézmények ettől kezdve nincsenek, majd 1922-ben újjászervezik a középfokú iskolákat.
1910-ben Komáromban Gazdasági Szaktanítóképzőt alapítanak, s ugyanezt teszik Kecskeméten is.
Minden változás ellenére 1945-ig a mezőgazdasági képzés a közoktatás perifériáján helyezkedett el. Különféle elnevezéssel hoztak létre oktatási intéz
ményeket: ismétlő iskolák, gazdasági népiskolák, földmíves iskolák, gazdasági téli iskolák, stb.
Gyakorlati képzést az ezüst- és aranykalászos gazdatanfolyamok adtak.
1938-ig a magyarországi felsőfokú mezőgazdasági iskolák inkább közép
fokúnak feleltek meg.
1940-től ismét változik a kép. A mezőgazdasági intézetek egyre inkább érettségit adó intézményekké váltak. 1945-től 1949-ig tart az átszervezés. Ez alatt egységes mezőgazdasági középiskolák jöttek létre. 1949-ben szakgimnáziumok, majd 1950-ben technikumok (3 éves képzési idővel) jöttek létre. A későbbiekben (1954) a képzési időt 4 évre emelték, s az iskolát érettségi vizsgával fejezték be.
A mezőgazdasági képzést 1961-ben a III. törvény szabályozta. 1969-re megszűnt a technikumi beiskolázás, csak szakközépiskolák működtek. A tananyag is korszerűsödött.
Az eddigi szaktárcához tartozó szakközépiskolák 1973-tól az illetékes me
gyék irányítása alá tartoztak. A technikumok megszűntével a technikusképzést a szakközépiskola befejezése után gyakorlathoz és külön minősítő vizsgához kö
tötték.
A tatai mezőgazdasági képzés előzményei
A tatai mezőgazdasági képzés előzményei a 18. sz-ra tehetők. Mint ahogy korábban már volt róla szó, a Szenéről Tatára meghívott piaristák gazdasági is
kolát indítanak a mai Eötvös Gimnázium elődjeként. Eszterházy Miklós, aki a kegyes rendieket letelepítette, egy rövid ideig működő katonai nevelő intézetet, az ún. "Lovagiskoláit is megalapította. Ennek a tananyagában szántóföldi és szőlőművelési ismereteket is oktattak.
1905-ben Tata község állami támogatással Gazdasági Népiskolát (= ismétlő iskola) nyit. 10—15 éves fiúk gazdasági, s ugyanilyen korú lányok háztartási ismereteket kaptak. A két világháború között ezüst- és aranykalászos tanfo
lyamokat szerveztek. Külön említést érdemel a tatai, nem egyházi, világi szer
vezésű népfőiskola. A megszervezője Magyary Zoltán volt, aki egy közigazgatási mintajárást szervezett a közigazgatás átszervezésének modelljeként. Ennek a része volt a népfőiskola is. Az ún. szociális vármegye paraszti közösségeinek kívántak helyi vezetőket kinevelni. Neves emberek voltak dr. Magyary Zoltánon kívül az oktatók: Horváth Géza tatai tanár (a téli gazdasági iskola igazgatója), Bende Kálmán, Darvas József, Erdei Ferenc, Illyés Gyula, Keresztúry Dezső, Csiky János, stb. A tanfolyam eleinte 2 hetes volt, majd Benda Kálmán javasolta a 4 hetes képzést.
1935-ben kezdődtek Tatán az aranykalászos gazdatanfolyamok. Először 2x5 hónap, majd 3 hónap volt az oktatási idő.
Az iskola rövid története
A jelenlegi tatai "Jávorka Sándor" Mezőgazdasági Szakközépiskola jog
elődje a Téli Gazdasági Iskola volt. Ebből alakult ki a 3 éves képzési idejű Me
zőgazdasági Technikum. Új épületet kezdenek építeni (az országban többet is.) Ilyen a mai móri kórház, a ma is mezőgazdasági iskolaként működő ipolysági (Szlovák Köztársaság) mezőgazdasági iskola.
A mai épület (a főépület) 1944-ben készült el. Ehhez és a jogelődhöz kötve a kezdést, iskolánk ősszel lesz 50 éves. Az iskola elnevezésének a változásaiban benne rejlik a fejlődés is.
1950/5l-ben (1950. október 9-én) nyílt meg a Tatai Állattenyésztési Me
zőgazdasági Technikum.
Egy évvel később (1951/52) Tatai Mezőgazdasági Technikumként működik tovább, majd 1963. május 4-én, névadó ünnepségen (a Jávorka-család tagjainak és Csapody Verának, Jávorka munkatársának a jelenlétében) az iskola új nevet vesz fel. Ettől kezdve "Jávorka Sándor" Mezőgazdasági Technikum, Tata néven működik tovább egészen a technikumok megszüntetéséig.
A technikum 1950-ben veszi át az 1944-ben elkészült épületet. A mai diákotthonban volt korábban a tanítás, s csak a fejlődés későbbi szakaszában ke
rül a mostani épületbe a technikum. Az induló iskola állattenyésztési tagozatú volt (1950). A három éves képzés első évében alapismereteket tanítottak, majd részletes állattenyésztési és növénytermelési ismereteket közöltek és ezeket gya
korlati képzéssel egészítették ki.
1952-től a Népgazdasági Tanács 438/1950. NT. sz. határozata alapján a három évet képesítő vizsga zárta, a végzők technikusi oklevelet kaptak.
A 3 éves képzés helyére 1954/55-től 4 éves lépett. A négy éves képzési idejű iskolát már Babos József után Nagy Antal igazgató irányította. Az ő mun
kássága idején vette fel 1963-ban — mint ahogy arról korábban szó volt — Jávorka Sándor nevét az iskola. Ekkor avatták fel az iskola épületében ma is meglévő, s a Jávorka Nap alkalmából évente megkoszorúzott emléktáblát.
1968-tól "Jávorka Sándor" Mezőgazdasági Technikum és Szakközépiskola, Tata néven működik intézményünk.
Az első szakközépiskolai osztály 1965-től indult. A cél: a gimnáziumhoz közelítés. A közismereti és a szakmai ismeretek aránya 40—50%-ról 50—50%-ra változott. Nem technikusi oklevelet, hanem érettségi bizonyítványt adott.
Minősítő vizsga letétele után az érettségit követő évben mód volt a technikusi oklevél megszerzésére is.
A közismereti anyag színvonalasabbá vált, s ez elősegítette a tanulóknak a bekerülését felsőfokú intézetekbe. A végzetteknek hozzávetőlegesen 25%-a to
vábbtanult.
1968-ban az átszervezéssel együtt a tangazdaság — az eddigi gyakorlati is
meretátadás szilárd bázisa — beolvadt a tatai állami gazdaságba. Ez súlyos törést
okozott. Az iskola a hiányok pótlására utaztatási lehetőségek biz- tosításával, il
letve új oktatótermek kialakításával válaszolt.
1974-től az iskola a megyei szakigazgatási szerv irányítása alá került, 1979-től növényvédelmi szakkal bővült. Cél: növényvédelmi és talaj- erőgazdálkodási szakemberek képzése.
A növényvédelmi szak utolsó évfolyama 1987/88-ban érettségizett. 1989-ben — az iskola történeté1989-ben másodszor — nappali tagozaton, az V. évfolyamon megkezdik a technikusi osztályban a technikusképzést.
1986/87-ben az első két évfolyamon már növénytermesztő és növényvé
delmi illetve állategészségügyi szak működött.
Jelenleg, 1994-ben az I—II. osztály általános mezőgazdasági szakot tanít, a többi az 1988-tól működő állattenyésztési és állategészségügyi szak kifutó III—
IV. és V. osztálya.
Iskolánk mellett a tavalyi évig 100 fős fiú, 1993-tól koedukált kollégium működik.
A nappali tagozat mellett hosszú évekig kihelyezett és ún. benti levelező tagozatú képzést is folytattunk. Ez a képzési forma már jónéhány éve megszűnt.
A 60-as évek első felétől iskolánk a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárképzőjének gyakorló iskolájaként működik.
A 70-es évektől mérnöktovábbképző is működik iskolánk mellett, valamint a régi levelező megszűntével tanfolyamjellegű át- és továbbképzést tartunk fel
nőtteknek. A mérnöktovábbképzést jelenleg a Pannon Agrártudományi Egyetem irányításával folytatjuk.
A rendszerváltozás új struktúrák kialakítását követeli meg. A tangazdaság éveken át tartó hiánya mára megoldás után kiált. A kisparaszti gazdálkodás gyakorlati részét csak egy működő tangazdaság tudja megfelelően megmutatni a tanulóknak. Mária pusztán egy 116 hektáros tangazdaság kiépítését folytatjuk.
Jelenleg a romos épületek helyreállítása folyik.
Ugyancsak fontos szerepet játszik iskolánk életében, hogy a Szlovák Köz
társaság egy komáromi mezőgazdasági iskolájával tartunk fenn kapcsolatot. Ta
nulóink náluk, az ő tanulóik itt, Tatán végezhetik nyári összefüggő gyakorlatuk egy részét.
Az építkezések
Iskolánk története egy kicsit az építkezések története is. Az egyre dinami
kusabban fejlődő oktatásnak nagy volt a helyigénye. Az 1944-ben átadott főépü
let (1) a mai kollégium (1/b) egy része és az udvari lakások (l/a + 17 épületegyüttese). 1950-től a testnevelés kiszolgálására pályákat építettek (egészen 1959-ig): 2/a kézilabda-, 2/b futballpálya.
1962/63-ban felépült egy nagy szabadtéri uszoda. Vizét az akkor még a ta
tai plébániakertben feltörő bővizű karsztvízforrás biztosította.
1968-ban — a maga korában igen korszerűnek számító — kémiai előadó és laboratórium épült néhai kollégánk, Molnár Mihály tervei alapján (4. sz. épület).
Ugyanebben az évben épültek fel a műhelyek (4/a) és az ólak (14) iskolai és az iskola területén lakó tanárok céljaira, valamint az ún. pajta-tornaterem az U alakú főépület két szárnya között (4/b), és az uszoda vizét adó Pác-forrás elapadása miatt vízpótlásra szolgáló fürt kút is ebben az évben készült egy hidroglobusszal együtt. Az előbb említett pajta-tornaterem tulajdonképpen egy fedett pajta volt, vaslábakkal, s az egyik oldalán a szél elleni védelemként teljes felfalazással.
Minden alapvető tornaeszköz a rendelkezésére állt a testnevelő tanárnak. Ettől kezdve megszűntek a folyosói tornaórák. Ezt a pajtát a későbbiekben körbefalazták, belül tantermeket alakítottak ki, s itt működött hosszú ideig a mérnök továbbképző és részben a felnőttoktatás, ma pedig itt van a magyar szaktanterem, a könyvtár, az olvasó, a feldolgozó és a folyóiratolvasó (10). Ez az átalakítás 1977-ben következett be.
A főépület (1) egyik szárnya földszintes volt. Itt volt az ebédlő és a konyha.
Erre építettek egy emeletet, s itt helyezték el a tanárit és az igazgatói irodákat (5) 1969-ben. A főépület másik oldalszárnyában a földszinten és az emeleten is tanári lakások készültek.
A pajtatornaterem adta ötlet — ti. a pajtaszerkezetre való építés — a további építkezésnek is alapja lett. 1970-ben felépült egy nagy pajta. A következő évben felújítási pénzből falakat húztak, ablakokat, ajtókat építettek be, s elkészítették a biológia, fizika, matematika szaktantermi blokkot (6). 1973-ban a busz-garázs és mosó (7), valamint a tornaterem (ugyancsak pajtaszerkezettel készült el) (7/a).
Az egyedi fűtést felváltotta a központi fűtés. Az olajkazánok a szomszédos növényvédő állomáson működtek. A közös fenntartású fűtéshez iskolánk két hőcserélő központot épített (8). A tornateremhez tartozó központban egy önálló kazán látta el meleggel a tornatermet illetve melegvízzel a kollégium fürdőszo
báját. (1983-tól az olajfűtést felváltotta a most már csak iskolai kezelésben mű
ködő széntüzelés).
A mezőgazdaság korszerűsödésével egyre több értékes gép került az iskola tulajdonába. Ezeknek garázst kellett építeni. A korábbi kocsiszínek és új gará
zsok gyarapították az építmények számát (9).
A kollégium második része (most alakult négyszöggé az épület) 1980-ban épület fel (11). Ebben az évben bontották le a hidroglóbuszt, s kapcsolták rá az épületet a városi vízre.
A baji állami gazdasági szőlőt is 1983-ban kapja meg bérletbe az iskola.
Közben a házi vízrendszer vastalanítóját (12) raktárrá alakították át.
1992-ben a szakképzési alap lehetőségeit felhasználva megépült egy új épület. Ebben géptani bemutató, különféle szaktantermek, a felnőttképzés, a gazdaképzés és a számítógéppark kapott helyet (18). Ugyancsak ebben az évben készült el a gépjárművezetést kiszolgáló rutinpálya (19), s ettől kezdve használ
ják az üvegházat (28) is.
A végzettekről
Az iskola igyekezett a mezőgazdaság mindennapi igényeinek megfelelni.
Elég viharos évtizedeket tudhat maga mögött. Sok jeles ember dolgozott és dol
gozik ma is a mezőgazdaság különféle területein, de sokan pályamódosítással egészen más területre kerültek az iskolánkban végzettek közül.
A Babos József, Nagy Antal, Schróth László és jelenleg Hartmann Márton igazgatása alatt dolgozó szakközépiskola jeles emberei, a teljesség igénye nélkül:
Liebmann Lajos, a gyöngyösi főiskola tanára Simon Ferenc, az Állatorvosi Egyetem tanára
Szűcs Mihály, Magyaróvár, tanszékvezető egyetemi tanár dr. Somogyi Árpád, egy berlini kutatóintézet vezetője (orvos) Molnár Ferenc, Amerikában képzőművész, főiskolai tanár Két TV-s szakember: Bucsi János operatőr, Kovalik András Kiemelkedő sportolók
Dobi Imre (jelenleg Tatabányán állatorvos) NB l-es kézilabdázó Sajtár Lajos, az 1972-es müncheni olimpia kerettagja kalapácsvetésből Hegedűs Ferenc, a szöuli olimpia vívócsapatának tagja
Hárs György író
Az elhangzott korreferátum igyekezett vázlatos iskolatörténetet felrajzolni.
Erre építve — sok elő nem került részt felderítve — meg lehet kísérelni egy részletes történet megírását, hisz az 50 éves jubileum ezt kívánatossá is teszi.
A "JAVORKA S." MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉPÜLETEINEK ELHELYEZKEDÉSE VÁZLATOS JELEKKEL