Szikom Henrikné (Tatabánya)
A magyarországi iskolák 1000 éves történetében talán az egyik legfiatalabb intézmény a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája.
Alapításának érdemi előkészületei 1988 nyarán indultak, ekkor kezdődtek meg az első tárgyalások a Művelődési Minisztérium illetékes vezetőivel egy ta
tabányai székhelyű felsőoktatási intézmény létesítési tárgyában. A főiskola lét
rehozását meghatározóan a gazdasági szerkezetváltás és az ehhez szükséges képzési rendszer átreformálásának igénye motiválta, de szerepet játszottak presztizsokok is. A 80-as évek végén ugyanis már csak Tatabánya volt az egyetlen megyeszékhely, amelynek nem volt felsőoktatási intézménye.
A tervezett főiskola képzési profiljára, szervezeti formájára vonatkozóan több elképzelés született. Felmerült önálló állami főiskola vagy kihelyezett tago
zat létrehozására, de ennek gondolatát a minisztérium illetékesei költségvetési, finanszírozási okok miatt eleve elvetették. Reális esélye így csak egy önálló alapítványi főiskola létesítésének maradt. A képzési profilt illetően is több el
képzelés volt: külkereskedelmi, idegenforgalmi, nyelvtanári, városüzemeltetési üzemmérnök és szociális munkás képzés egyaránt szóba került. Az önálló ala
pítványi főiskola anyagi alapjának megteremtése érdekében helyi kezdeményezés indult egy főiskolai alapítvány létrehozására. 1990 júniusában 7 alapító részvételével, 18.310.000 Ft induló tőkével létrejött a Modern Üzleti Tudomá
nyok Főiskolája alapítvány. Az alapítványtevők a városi és megyei önkormány
zat, a város és a megye gazdálkodó egységei voltak, szakmai segítséget a Külke
reskedelmi Főiskola ajánlott fel.
Az alapítók alapítványi célként egy nyitott, államilag elismert gazdasági főiskola létrehozását jelölték meg. A cél megvalósítására kuratóriumot hoztak létre, amelyre nagy feladat hárult, többek között:
— az engedélyeztetési okmányok előkészítése és felterjesztése jóváhagyásra,
— az anyagi alapok folyamatos bővítése, újabb alapítványtevők felkutatása,
— a képzés személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése,
— az oktatási épület tulajdonjogának megszerzése és még lehetne sorolni a feladatokat.
Mivel a képzési tematika elkészítése és az alapítás engedélyeztetése hosszú időt vett igénybe, ezért átmeneti megoldásként — ehhez ugyanis nem volt szük
ség jóváhagyásra — 1990 szeptemberében a Külkereskedelmi Főiskola másod
diplomás képzését, 1991 őszén pedig a főiskolai tanulmányokra előkészítő ún. 0.
évfolyamot indítottuk be.
S végre, valamennyiünk örömére 1992 nyarán megszületett a jóváhagyás is, a Kormány az 1033/1992. (VI.30.) sz. határozatával elismerte az új felsőoktatási intézményt és besorolta a "nem állami főiskolák" közé. Az elismertetést azt jelenti, hogy a Modem Üzleti Tudományok Főiskoláján szerzett diploma a rang és elfogadás szempontjából azonos értékű más állami főiskolák végbizonyítványával. A gyakorlatban pedig talán még többet is nyújt az új in
tézmény, hiszen egy üzleti alapokon szervezett főiskolától ezt elvárják a hallga
tók, az alapítók és a leendő munkaadók.
A képzés jellemzői:
A főiskola filozófiája és felvállalt elhivatottsága, hogy
— idegen nyelveket kiválóan beszélő,
— a hazai és nemzetközi piacokon vállalkozni képes és arra felkészült üzletembereket képezzen.
Törekvésünk, hogy végzett hallgatóink rendelkezzenek azzal az elméleti szakismerettel, gyakorlati felkészültséggel, amellyel piacképesek lesznek a munkaerő-piacon, s amely hosszabb távon segíti a magyar vállalkozások európai orientációjának erősödését is.
Az intézmény írásban rögzített stratégiai elképzeléseit 10 pontban foglaltuk össze, ezek tartalmazzák mindazt, amit egy a Modem Üzleti Tudományok Főiskoláján végzett hallgatónak tudnia kell.
1. Felismeri és megérti a világ- és belgazdasági tendenciákat
2. Átlátja és alkalmazza a közgazdasági összefüggéseket és törvényszerű ségeket
3. Képes megszervezni, beindítani és menedzselni egy üzleti vállalkozást 4. Jól alkalmazza a piacmegismerés technikáit, reális piaci tervet és hatásos
marketingstratégiát készít
5. Elkészíti a pénzügyi tervet és irányítja a cég pénzügyi folyamatait 6. Világosan látja a szabályszerű gazdálkodás követelményeit 7. Ismeri a hatékony gazdálkodás feltételeit és módszereit
8. Alkalmazni tudja a jó és kölcsönösen előnyös üzletkötés mesterfogásait 9. Járatos a választott szűkebb szakterületének sajátosságaiban
10. Tudja, hogy melyek az értelmiségi foglalkozású, vezető beosztású személyre háruló társadalmi, közéleti és erkölcsi követelmények.
A főiskolán a képzési idő 8 félév, amelyből a 7. félévet külföldi szakmai gyakorlaton töltik a hallgatók. A főiskolán két idegen nyelv tanulása kötelező, közülük az egyiknek az angol nyelvnek kell lennie. A negyedik szemesztertől szakirányt választhatnak a hallgatók, ezek jelenleg a következők: nemzetközi üzletek, marketing, vállalkozás és non-profit menedzsment.
A megszerezhető diploma elnevezése: közgazdász kereskedelmi szakon.
A főiskolai felvétel minimális követelményei között egy "C" típusú közép
fokú nyelvvizsga megléte és legalább jó rendű érettségi átlag szerepel. A jelent
kezők kiválasztása tanulmányi eredményük, nyelvi felkészültségük mellett a
pályaalkalmassági vizsgán nyújtott teljesítményük alapján történik. Az érdeklő
dés nagy, a túljelentkezés 3—4-szeres.
A főiskolán ma már a nappali tagozatos alapképzés mellett részidős képzés is folyik, sőt az 1994/95-ös tanévtől másoddiplomás képzés indítását is tervez
zük. Évente indítunk 0. évfolyamot, amelyet 1—2 éven belül post-secondary kép
zéssé kívánunk átformálni.
Egyéb képzési formáink közül említést érdemelnek az European Business Scholl-lal közösen szervezett euromenedzser vezetőképző tanfolyam, az ukrán gazdasági szakemberek számára szervezett menedzserképző kurzus, az Open University tanfolyam és más hosszabb-rövidebb időtartamú menedzserképző foglalkozások.
A Külkereskedelmi Főiskola másoddiplomás képzésének természetesen jelenleg is helyet adunk.
Mindezekből az is következik, hogy a Modern Üzleti Tudományok Főisko
lája fontos feladatának tartja, hogy jó kapcsolatot alakítson ki a hazai felsőokta
tási intézményekkel, ezen belül is elsősorban a gazdasági egyetemekkel, főisko
lákkal, valamint a külföldi intézményekkel.
Nemzetközi kapcsolataink közül meg kell említeni a holland Amsterdami Közgazdasági Főiskolával, a németországi Aaleni Szakfőiskolával (Baden-Württemberg) és az European Business School (Hessen) magánfőiskolával ki
alakult együttműködésünket, amelyeket írásos megállapodás is rögzít. Kezdeti lépések történtek még az amerikai Fairfield és a francia Dunkerque városok szakfőiskoláival történő kapcsolatfelvételre.
Nemzetközi kapcsolataink nagy segítséget nyújtanak abban, hogy hallga
tóink számára biztosítani tudjuk a féléves külföldi szakmai gyakorlat lehetőségét, valamint abban is, hogy kölcsönös tanár- és diákcserékkel hallhatóinknak nagyobb kitekintési lehetőséget adjunk a nemzetközi üzleti életre, az európai pi
acra.
Gondjainkról is néhány szót: a főiskola épületét már induláskor kinőttük, azóta is folyamatosan keressük a bővítés lehetőségét. Jelenleg éppen emeletrá
építés folyik, de elhelyezési gondjainkon ez csak enyhít, megoldást nem jelent.
Szűkös a kollégiumi kapacitás, nincsenek kulturális, sport- és szabadidős léte
sítményeink, stb.
Végezetül elmondható, hogy a tatabányai főiskola létrehozására tett erőfe
szítések nem voltak hiábavalók. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája nem csak formailag, hanem tartalmilag is újszerű képzést alakított ki. Ennek lényege az, hogy ez egy vállalkozási szemléletű főiskola, amely csak akkor számíthat anyagi támogatásra (fejlesztési pénzeszközökre, tandíjakra), ha az adományozók (hallgatók, potenciális munkaadók) igényeit a lehető legjobban kielégíti.
Az újszerű képzési forma, az új tananyagok, a közvetlen vállalati kapcsola
tok és a magas követelményszint egyértelmű gazdasági előnyökkel jár, mert a hallgatók a végzés után akár saját vállalkozásban, de alkalmazottként is közvet
lenül és gyorsan hasznosítható ismeretekkel lépnek munkába. A külföldi szakmai
gyakorlat révén pedig az európai gazdálkodási szemléletet, munkamorált és a piacgazdaság gyakorlati fogásait is gyorsan képesek lesznek átültetni a hazai vállalkozásokba.
Mindezek alapján talán nem tekintenek szerénytelennek, ha abban bízom, hogy 100 év múlva a magyarországi iskolák történetét elemző konferenciákon a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláját már a kiváló iskolák sorában említik.