Nyitottság: a megszokott hivatalos formáktól is eltérő, másfajta szülő

tanár viszonyt feltételez.

Többek között: — a szülői munkaközösség jelzéseinek vizsgálatát és orvoslását, majd a visszacsatolását,

— a szabad nyelvválasztás lehetőségét,

—: a tanulmányi kirándulásokon való szülői részvételt,

— szülő-tanár sportvetélkedőt,

— szülő-tanár bált.

Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy engedjük megismerni egymást a hivata­

lostól eltérő körülmények között is. A szülő ugyanis így tud hiteles képet kapni arról, hogy milyen az iskola, ahová fiát vagy lányát beíratni akarja, mi van abban az iskolában, ahová a gyereke jár, mi lesz belőle, ha leérett­

ségizik.

De van más feladat és probléma is a nyitottsággal kapcsolatban. Az életre neveljünk! - de hogyan? Úgy, hogy harmonikus személyiségeket formál­

junk? Nem, mert ez lehetetlen: a társadalmi gyakorlat más, benne az in­

dividuális érvényesülés preferált érték - és minden bejön a nyitott iskolába, mint nevelési tényező. A legkonzervatívabb iskola sem konzerválhatja magát e hatások elől.

Akkor mi a teendő? A konfliktusok kezelésére kell a tanulókat felkészíteni, a választás, a döntés-helyzetek sokaságát kell biztosítani a diákok szákmára (pl. diáknapok, érdekképviselet, véleményeik kikérése), de ez már elvezet az újabb alapelvünkhöz: a gyermekközpontúsághoz.

2. Gyermekközpontúság

— minőségi tanár-diák viszonyt feltételez

Lényege nagyon egyszerű. Mi, a pedagógusok vagyunk a gyerekekért.

Önmagában mindez nagyon egyszerűnek és természetesnek tűnik (magában hordozza a pedagógus hivatásszeretetét, az empátiakészséget, szakmai felkészültségét és sok-sok pozitív emberi tulajdonságot). Mindezek

megjelennek a mindennapi pedagógiai munkában, s végső soron ott dől el, milyen ez a viszonyulás, érvényesülhetnek-e a tanulói jogok, teljesülnek-e a tanulói kötelességek. (Igazolódó példái ennek a diáknapi programok, a házirend, az érdekérvényesítés.)

Az említett két alapelv elfogadása és érvényesülése miatt néha a liberaliz­

mus vádjával illetik a gimnáziumot. A rosszhiszeműen gondolt liberalizmus helyett a jó iskolai közérzet biztosításának feltételeiről van szó.

3. Teljesítményorientáltság: nem csak alapelv, de követelmény is a gimná­

ziumi funkció érvényesüléséből következően. (Ennek az alapelvnek a meg­

fogalmazása viszont időnként a konzervatizmus vádját osztja az iskolára.) Megnyilvánulásai: — képességmérés, a felvétel előtti orientáció,

— elvárások a tanórai munkában,

— belső vizsgarendszer működtetése,

— igényes versenyeztetés,

— nyelvvizsga, érettségi és felvételi előkészítők,

— illetve mindezek következtében konkrétan is mérhető eredményesség.

Az eredményesség motiválására tanári és tanulói ösztönzési rendszert dol­

goztunk ki. Ezen kívül a nyomatékosabb tanári késztetésre belső szakmai ellenőrzési, tantárgygondozói és tanácsadói rendszert (szakirányítást) mű­

ködtetünk.

Úgy hiszem, az említett alapelvek, s azok érvényesítéséből következő gya­

korlat meghatározó tulajdonságjegyeket formált az iskola számára.

Többségi támogatottságot élvező alapértékek

1. Általános műveltségi elemek széles körű értelmezése (nem a jelenleg érvényben lévő kötelező tantervi műveltségtartalom!)

— Nem csupán a humán és a reál, a társadalom és természettudományos ismeretek, hanem:

— kommunikációs-technikai (informatika, számítástechnika) ismeretek,

— modern és klasszikus idegen nyelvi ismeretek,

— egészség- és környezetvédelmi ismeretek és szemléletmód.

2. A személyes érdeklődés és adottság figyelembevétele a képességek kibon­

takoztatása, a tehetségek gondozása (a differenciáltság figyelembevétele, egyfajta specializáció biztosítása).

3. A tanulóknak a boldog gyermekkort (kamaszkort), a tanároknak a szakmai érvényesülést (sikereket) lehessen elérniük.

A sarkalatos alapelvek és a meghatározó értékek együttesen sajátos arcula­

tot biztosítottak az iskolának. Az alapelvek és alapértékek a mindennapi mun­

kához a pedagógiai programban, a munkatervekben megjeleníthetők:

Elsődleges programpontok:

— a tehetséggondozás (személyes adottságok, érdeklődés és ambíciók figyelembevétele),

— a modern és klasszikus idegen nyelvek oktatása,

— az informatikai és számítástechnikai kultúra fejlesztése,

—a humán értékek ápolása, az erkölcsi nevelés fontossága,

— a természettudományos érdeklődésű tanulók szakirányú felkészítése,

—az egészségnevelés, a testi kultúra, a tanulók edzettségi állapotának fejlesztése (testnevelési órák számának emelése: minimum heti 3 óra, az USA egészségnevelési programba való bekapcsolódás),

—a környezetvédelmi ismeretek oktatása (Ember és környezete c.

tantárgy, Diákbiológus és Környezetvédelmi Napok).

Az érdekvédelmi képviselőkkel közösen kimunkált lényeges konklúzió: ha az elfogadott koncepció és program elfogadott alapelveken és alapértékeken nyugszik, akkor különlegesen igazolt erkölcsi alap van arra, hogy a pedagógus munkája és a munkához való viszonya lehet az egyetlen mérce az elismerésben.

Ezt elősegítendő a kialakított ösztönzési rendszer és az egyéniségre osztott fel­

adatok.

Mivel az elfogadott alapelvek, az általános pedagógiai és morális értékek ellenére is léteznek a munkából és a szemléletből következő eltérések, ezért lé­

teznek - esetenként jelentős - elismerésbeni különbségek is. Mindezek megérte­

tése és elfogadtatása nagyon nehéz. Ezért ki kell szenvedni, meg kell harcolni a jövőt!

A koncepció, a pedagógiai program megvalósíthatóságának feltételei: a meglévő feltételeket hozzá kell igazítani, a hiányzókat meg kell teremteni az új feladatokhoz.

A feltételeket folyamatosan kell megteremteni a:

—vezetésben-irányításban (szakmai irányítás — középvezetés — szakirá­

nyítás),

—az érdekeltség terén:

- "F" kategória

- versenyeken elért eredmények elismerése

— személyi ügyekben:

- pályáztatások -újak

- régiek

—tárgyi eszközöknél:

- pályázatok (számítógépek)

- belső funkcionális átalakítások (pl. kondi terem) — belső tér?

- könyvtár-fejlesztés

—pénzügyi forrásoknál: - több lábon állás:

- költségvetés - alapítványok - vállalkozás

- szponzorok (adományok)

Hogyan valósuljanak meg ezek az elképzelések, a koncepcióban megfo­

galmazott, továbbá az alapelveken és alapértékeken nyugvó célok?

Úgy határoztunk, lépni kell a gimnáziumon belüli szerkezet rugalmasabbá tételével:

— új struktúra kialakítás: — 8. o. gimnázium — tehetséggondozás

Cél: Ez a gimnáziumi típus a 10 éves korosztály legtehetségesebb gyerme­

keit az alapfokú képzésből kiemelve magasabb fokon, gyorsabb haladási ütemben juttassa el az egyetemes kultúra értékeinek elsajátításáig.

— az átadáskor kigondolt struktúra módosítása.

A régi általános tantervű (3. o.) és testnevelési (1. o.) osztályok helyett az új csoportszerkezetű nevelés és oktatás biztosítása, a széleskörűen értelmezett ál­

talános műveltségtartalom egységes és specifikus formájú megjelenítésével.

— speciális nyelvoktatás angolból és németből

— humán csoport (magyar, történelem, latin)

— reál csoport (matematika, fizika, informatika-számítástechnika)

— testnevelési csoport

— általános tantervű csoport

— 7 idegen nyelv oktatása (angolból és németből négy szintű oktatás bevezetése).

Biztosított:

— az egyéni szándék

— specializáció

— az általános műveltség elemeinek differenciált elsajátítása.

Az elhatározást tettek követték. Gyorsan léptünk, sikeresen változtattunk.

A szembetűnő és dokumentáltan igazolható változások:

— Rendkívüli módon megnőtt az érdeklődés iskolánk iránt.

- a 14 éves korosztály érdeklődése a felvehetőkhöz viszonyítva 4—5-szörös,

- a 10 éves korosztály jelentkezési aránya pedig több, mint 6—szoros.

— A szülők gyakran és nagy számban vesznek részt az iskola különböző rendezvényein (pl. sportvetélkedők, közös bálok, tanulmányi kirándulások... stb.)

— Nincs tanárhiányunk, mert a meghirdetett álláshelyekre több tanár közül tudtunk idáig válogatni (még a frekventált nyelveket — angolt és németet — tanítók esetében is).

— Jelentősen bővült és korszerűsödött az iskola eszközparkja. A pályázati pénzeken (6 millió forint) 44 korszerű számítógépet vásároltunk és állítottunk — hálózaton át — rendszerbe.

Az ETALON SE—vei közösen igen magas színvonalú kondicionáló termet működtetünk.

— Javulóak a továbbtanulási és a nyelvvizsga eredmények. 1989-től 1993-ig a végzőkhöz viszonyítva 35 %—45 % között, a jelentkezőkhöz képest 43 %—64 % között változott a továbbtanulók aránya.

A sikeres nyelvvizsgázók aránya is folyamatosan nő, ma már 10 % feletti.

— Versenyeredményeink még ugyan szerények, de megemlítendő, hogy - angolból volt OKTV-n országos döntős tanulónk,

- angolból — két alkalommal is — megyei 1. és 2. helyezést értünk el, - kémiából az Irinyi János Országos Tanulmányi Versenyen döntőbe

került egy tanulónk (a döntő még hátravan),

- a Nemes Tihamér Országos Számítástechnikai Tanulmányi Versenyen két tanulónkat felterjesztettük az országos döntőbe (a döntő még hátravan),

- a 8 osztályos gimnazisták közül egy tanulónk bekerült a Zrínyi Ilona matematikai verseny országos döntőjébe, egy tanuló Csokonai szavalóversenyt, egy pedig országos képzőművészeti díjat nyert.

Feladatul tűztük ki a tovább nem tanulók, de nyelveket és informatikai­

számítástechnikai ismereteket jó színvonalon elsajátítok életben való elhelyez­

kedésének megkönnyítését.

Ezért:

— a gyakorlati fakultáció keretében és szaktanfolyamokon képesítést adó szakmai képzést szerveztünk

- idegenvezetői, illetve idegenforgalmi, - számítógépkezelői,

- szoftverüzemeltetési ismeretek átadásáról.

— tervezzük a legújabb — az OSZJ-be most felveendő — interaktív multimédia szakképzés megalapozását is.

Nem a jövő, csak a jövő tervei körvonalazódtak. Hogy megvalósíthatók le­

gyenek, ahhoz anyagiaknak, partnereknek és megfelelő jogi kereteknek kell rendelkezésre állniuk.

Tisztában vagyunk vele, hogy ez csupán az iskolának egyedül nem, vagy csak nagyon nehezen sikerülne.

Az oktatást-nevelést jó, használható törvényekkel — mozgási lehetőséget biztosító —jogi keretek közé kell helyezni. Kell hozzá erős iskolai törekvés és szándék, szülői támogatás és nem utolsó sorban — anyagiakkal is támogatott — helyi oktatáspolitika. Ez utóbbi — az ország és a város pénzügyi lehetőségei mi­

att — ma nem biztosított. A támogatás szándéka viszont talán igen. Azt hiszem ezt igazolja, hogy az iskola kidolgozott koncepcióját és programját az önkor­

mányzat elfogadta, amit a módosított alapító okiratban is visszaigazolt.

Szeretném idézni az okiratból az alapfeladatok meghatározását:

"Középiskolás korú 10—19 éves tanulók gimnáziumi nevelése, oktatása. A tanulók felkészítése a felsőoktatási intézményekben folytatható tanulmányokra, kisebb hányadában meghatározott szakirányú szakmai ismeretek megszerzésére, s mindezeken keresztül olyan tudásanyag közvetítése, melynek birtokában szükségletnek megfelelően hajthat végre pályamódosítást.

Évfolyamonként egy nyolcévfolyamos osztályban, valamint a 14—18 éves korosztály számára kialakított profilon belül — speciális angol, speciális német,

reál, humán, testnevelési és beiskolázott tehetséges fiatalok gondozása, a fiatalok magas szintű nyelvtudásának továbbtanulásra való felkészítése, egy részüknek pedig nyelvtudáshoz is kötődő elméletigényes szakirányú ismeretek elsajátí­

tásának biztosítása."

Elképzelésünk helyességét a társadalmi környezet visszaigazolta. Megva­

lósítása rajtunk nem fog múlni.

In document -4-S4 NEMZETKÖZI ISKOLATORTENETI KONFERENCIA (Pldal 102-108)