HAJNALI HÁZTETŐK - IRODALMI SÉTA OKOSTELEFONON Márkus László Zsolt
3. Egyedi tartalmi fejlesztések: Látva a sétaútvonal hosszát, valamint a regényrészletek és multimédia csomagok időbeli terjedelmét, már a tesztelések előtt is
megfogalmazódtak a közreműködő partnerekben azok a kérdések, hogy az okostelefonok fogják-e bírni akkumulátor kapacitással a séta felhasználók általi egyvégtében történő végigjárását, illetve hogyan lehetne gyorsítani az egyes üres szakaszok feldolgozását. Kérdéseink nem voltak hiábavalóak, hiszen az első tesztelés során a séta feléig sem jutottunk el, amikor a tesztelésre szánt eszközeink (iOS, Android) egytől-egyig lemerültek, illetve voltak a sétaútvonalon olyan üres szakaszok, amik gyalogosan igen hosszúnak bizonyultak. Ezekre a problémákra a következő megoldások születtek:
a) Akkumulátor problémák kiküszöbölésére: Ennek a problémának a kiküszöbölésére két egymástól függetlenül is alkalmazható megoldás született.
i. A GUIDE@HAND okostelefonos alkalmazás sétatervező moduljába beleépítettünk egy olyan funkciót, hogy a felhasználó bármikor manuálisan megszakíthatja a sétát (8.a. ábra). Ez lehet az akkumulátor alacsony szintje miatt vagy csak azért, mert meg akarja szakítani a séta lejátszását.
Amikor újraindítja a sétát, akkor lehetőséget biztosítottunk arra, hogy onnan folyatassa (8.b. ábra) ahol előzőleg abbahagyta, vagy elölről kezdje a séta lejátszását. Ezekre a lehetőségekre még a séta elején felhívjuk a felhasználó figyelmét, amikor az általános bevezető részben az alkalmazás és a séta használatáról tájékoztatjuk.
66 8.a. ábra: Séta befejezése,
megszakítása 8.b. ábra: Séta folytatása
ii. A fejlesztés során felismertük, hogy nem csak technológiai, hanem módszertani oldalról megközelítve is van megoldás ennek a problémának a kiküszöbölésére. Ezért beépítettünk olyan helyszíneket (szórakozó hely, étterem) is a sétába, ahol megkérjük a felhasználót, hogy egy kávé vagy üdítő elfogyasztása mellett ismerje meg a regény részleteit, és mindemellett arra is felhívjuk a figyelmét, hogy olyan helyhez érkezett ahol a készülékét is feltöltheti.
b) Üres szakaszok áthidalására: Ezeknek a szakaszoknak az áthidalására, gyorsítására kézenfekvő megoldásként a városi tömegközlekedést használjuk. A sétaútvonal felmérése során három ilyen szakaszt találtunk, ahol a felhasználóknak tömegközlekedési eszközöket ajánlunk:
i. Széll Kálmán tér Tas Vezér utca (Feneketlen-tó), ii. Móricz Zsigmond körtér Fővám tér,
iii. Wesselényi utca (Erzsébet körút) Mester utca (Ferenc körút).
Ezeken a tömegközlekedési szakaszokon minden esetben időben figyelmeztettük a felhasználókat, hogy hol kell fel-, illetve leszállniuk a járművekről, és utazás közben átvezető történeteket, regény részleteket hallgathattak.
Tapasztalatok
A tesztelés során a pilot sétához hasonlóan arra kellett különösen figyelni, hogy az egyes tartalmi csomagok (regény részlet és/vagy multimédia tartalmi csomag (kép, videó, cikk) és navigációs utasítások a megfelelő helyen és időben hangozzanak el, aktiválódjanak. Az esetleges térbeli pontatlanságokat az alkalmazás sétaszerkesztő funkciójának segítségével még tesztelés közben a helyszínen tudtuk javítani, módosítani és közvetlenül az alkalmazáson keresztül feltöltöttük a Webes Adminisztrációs Rendszerbe, így frissítve a séta elemeinek pozícióját. Az utolsó sikeres tesztelés után a sétát Ottlik nyomában - Interaktív irodalmi séta
67 9.a. ábra: Teljes séta
elérhetősége, letöltése 9.b. ábra: Teljes séta
indítása 9.c. ábra: Teljes séta kezdő képernyője
Összegzés
Elismerések
Az interaktív séta az alábbi hazai és nemzetközi elismerésekben részesült:
Az International Center for New Media által kiírt Europian Youth Award győztese az Education for All! kategóriában.
Az Infotér Egyesület által szervezett, a hazai online és multimédia szakma kiváló digitális tartalomfejlesztési gyakorlatát bemutató eFestival versenyen fődíj a Mobil felület Oktatás kategóriában.
További célok
A projekt során több lépésben kialakított újszerű ismeretátadási módszertan a könyvolvasás népszerűsítése mellett egyéb célok támogatására is alkalmas. Ennek köszönhetően azóta már elkészült egy újabb interaktív séta „József Attila Ferencvárosban‖ címmel, amely a költő gyermekkorának ferencvárosi helyszíneit mutatja be. Ehhez a forrásanyagot a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény és a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjtötték össze és készítették elő az MTA SZTAKI eLearning Osztályának alkalmazásfejlesztői számára.
68 Irodalom
Márkus Zs. L. – Wagner B. 2011: GUIDE@HAND: Digital GPS Based Audio Guide that Brings the Past to Life. In: The Proceedings of International Conference on Digital Presentation and Preservation of Cultural and Scientific Heritage, Vol. 1, (1), 15-25.
Külső hivatkozások
A GUIDE@HAND alkalmazás család hivatalos weboldala:
http://guideathand.com
Az interaktív séta bemutató videója:
http://files.elearning.sztaki.hu/demo/Ottlik_demo.mp4
69
Ma, 2016-ban már világosan látszik, hogy a Z generáció hatékony motiválásához, és eredményes oktatásához szükséges, hogy az iskola tábla-kréta világán túl megpróbáljuk becsempészni a technikának azt a szintjét, amely egyébként körülveszi őket.
A korábbi kutatások eredménye azt mutatja, hogy Magyarországon az informatikai szemlélet és az IKT eszközök tanórai használata elmarad az európai átlagtól, sőt sokan kimondottan elzárkóznak a számítógépek órai használatától. (Tót, 2001)
A különböző pályázatoknak köszönhetően rengeteg eszköz került az iskolákba, de sok iskolában IKT stratégia és kellő ismeretetekkel rendelkező kollégák hiányában az eszközök csak állnak, illetve esetlegesen csak néhány pedagógus fér hozzájuk, akiknek kellő motivációjuk van a mindennapi feladataikon túl a saját önképzésükre. A pedagógusok nagy részének számára csupán az bír ösztönző erővel, hogy a pedagógus minősítési rendszer előírja az IKT kompetencia meglétét, így félelmüket legyőzve, frontálisan bevetnek instant feladatokat, projektorral kivetítve, hogy eleget tegyenek a követelményeknek.
Az informatika termek gépparkja esetenként frissül, de az egyéb termekbe alig kerülnek tanári számítógépek — a meglévők többsége pedig elavult. Az interaktív táblák a frontális osztálymunkát támogatják, és a diákok érdeklődését már sokkal kevésbé köti le ennek az eszköznek a használata, mint 6-8 évvel korábban—az érintőképernyős mobilok és táblagépek széleskörű elterjedését megelőzően. (Prievara, 2016)
Ami leginkább hiányzik a kollégák számára, az az infrastruktúra karbantartása, valamint egy IKT koordinátor, aki segítséget nyújt az önképzésben és a technikai problémák áthidalásában. (Antaliné Miss Lilla, 2014.)
Ezeket a problémákat igyekezett áthidalni egy nagyon jó kezdeményezés, az I. Digitális Témahét, melynek során az érdeklődő pedagógusok webináriumok formájában bővíthették a tudásukat, és az iskolák alapvetően nyitottabban álltak az IKT eszközök tanórai használatához. Ennek során megvalósított projektjeim tapasztalatait kívánom megosztani Önökkel.
Jómagam az előző tanév során is előszeretettel alkalmaztam az általam tanított évfolyamokon
— mind az öt osztályban— oktatási eszközként a mobileszközöket, hiszen egy-egy osztályban több százezer forint értékű tanulói számítógéppark lapul a zsebekben, táskákban, folyamatos motivációval, hiszen a Z generáció lételeme az online jelenlét.
A projekt leírása
Az 5. illetve 6. osztályos projektben a közös olvasmányainkat, A Pál utcai fiúkat és az Egri csillagokat dolgoztuk fel a tanulók mobil eszközeivel és számos ingyenesen használható applikációval egy héten keresztül, összesen négy osztályban magyar, technika, informatika, és rajz órák keretében.
70
A projekt végrehajtásakor sokféle tartalmi követelménynek meg kellett felelni, s mint a projektpedagógia alapelvei megkövetelik, több tantárgy tananyagtartalmát kellett egységbe olvasztani a Nemzeti Alaptanterv követelményeit szem előtt tartva.
Tartalmi követelmények
A munka során a tanulók a magyar nyelv és irodalom tananyagtartalma mellett a történelmi, matematikai, földrajzi, és technikai ismeretei is bővültek, és a művészeti és erkölcsi nevelés eszköztárát is alkalmaztuk.
Magyar irodalmi projekt lévén elsődlegesen az írás, fogalmazás, helyesírás fejlesztése, és az alapvető erkölcsi értékekkel való azonosulás (szerelem, hazaszeretet, hűség, helytállás), az emberi magatartások megítélése és értékelésének fejlesztése volt a cél, a házi olvasmányok korábban megismert megközelítési lehetőségeinek felidézése, alkalmazása által. Célom volt a tanulók felkészítése a mű sok szempontú befogadására, értelmezésére, az olvasottak önálló dokumentálására.
A digitális eszközök által segített feldolgozás során szükséges volt a tanulókat megismertetni a informatikai eszközökkel és módszerekkel véghez vitt problémamegoldás lehetőségeivel.
Ehhez az informatikaórán is segítséget kaptak
Történelmi regény feldolgozása kapcsán pedig a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek követelményei közül az időben és térben való tájékozódásra helyeztem a hangsúlyt:
(Pl. információk gyűjtése a három részre szakadt ország térképének segítségével.)
Az áldozatkészség, a csoport érdekeinek előtérbe helyezésére pedig keresve sem találunk jobb, és közismertebb, gyermekek által is kedvelt regényeket, az Egri csillagoknál, és A Pál utcai fiúknál.
A projekt végrehajtása során a természetismeret tudástartalmait is mozgósítottuk; a regényekhez kapcsolódó topográfia ismeretek, a távolság-mérés szabályainak ismerete által.
A készségtárgyak bevonásával — a kolléganők vezetésével10— a technika, illetve a rajz és vizuális kultúra tananyagtartalmával is bővítettük a tanulók ismereteit, a tárgyak elkészítésével pedig még közelebb kerültek a regény világához.
A dramatikus tevékenységekkel, a történetek szituációkra bontásával, döntési helyzetek elemzésével, a Küzdelem és játék11 tantárgyon belül is tevékenykedtünk.
Pedagógia célok
A kitűzött célok is a sokrétű kompetenciafejlesztés köré csoportosultak a beépített tantárgyi tartalmakhoz illeszkedve. Így a digitális kompetencia területén az információ felismerésének (azonosítása), visszakeresésének, értékelésének, tárolásának, előállításának, bemutatásának és cseréjének támogatása; digitális tartalomalkotással és – megosztással kapcsolatos tudás fejlesztése; az anyanyelvi kommunikáció területén a szókincs bővítése, a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismeretbővítése, saját valóságának és valóságértelmezésének támogatása. A szociális és állampolgári kompetencia Kreativitás és innováció fejlesztése, kritikai gondolkodás és problémamegoldás került fókuszba.
10 A rajz és vizuális kultúra órákon Szatmáriné Klaics Mária, a technika órákon Szentgyörgyi Andrea közreműködésével készültek a műhöz kapcsolódó alkotások.
11 Köznevelési kerettantervű sportiskolákban a Tánc és dráma tantárgy megfelelője.
71
adatot kerestek a korabeli közlekedési lehetőségek sebességére, és ezek figyelembe vételével kellett optimális utat tervezniük. A főbb szereplők szintén megkapták saját közösségi oldalukat, névjegykártyáikat, és digitális avatárjukat. Az egyik csapat annyira lelkes volt, hogy megépítették Minecraftban a vár rekonstruált mását. (Korábban egy szünetben beszélgettünk a Minecraft iskolai felhasználásának lehetőségeiről, és ők most kaptak az alkalmon.) A történetekhez képregényeket, illusztrációkat készítettek online és offline. Minden elkészült oldalhoz QR kódokat generáltak a csapatok, és a közös munkákat egy OneNote munkafüzetbe gyűjtve fűzték össze a digitális lapbookjukat.
Az SNI-s tanulók minden mozzanatot dokumentáltak és ebből néhány lelkes diákom segítségével több kisfilmet készítettünk. Azért, hogy a megszokott és már-már követelt játékaink se maradjanak el, az összefoglalást Kahoot-tal vittük véghez, és Learningapps-ban gyakoroltak illetve alkottak saját tankockákat, végül rendhagyó módon, táblagépeken és okostelefonokon, Redmenta segítségével írták a témazáró dolgozatukat.
A projektek során úgy tanultak, hogy a saját digitális világukban mozogtak, és valójában észre sem vették, hogy mennyi érdekes és hasznos tudással lettek gazdagabbak. A legnehezebben kezelhető és motiválható diákok is lelkesen és örömmel mélyültek el a munkában, mely inkább csak számomra volt az, mert nekik csupán játék volt az egész.
Értékelés
A tanulók a csoportfeladatok során ön- és csoportértékelést végeznek az ellenőrző listák alapján. (egymást pontozták a csapatok 5 szempont alapján 1—10-ig, majd egy-egy feladat után a csapattagok szétosztják a csoportpontot egymás között) végül a projekt zárásakor ön—
és társértékelő lapot töltenek ki a Google kérdőív felületén.
Az egyéni feladatokat (Az én hősöm c. fogalmazást) tanári értékelés követte a fogalmazások helyesírási és anyanyelvi követelményének megfelelően (max. 50 pont)
A külön vállalt feladatot —Minecraftban megépített egri vár — külön 30 ponttal értékeltem, melyet a résztvevők egymás között elosztva könyvelhetnek el, és a projekt zárásakor a kevésbé sikerült teszt mellett kompenzálhatják vele a végső jegyüket.
Az összefoglalásként alkalmazott Kahootban nyertes csoport szintén 50 ponttal gazdagodott, a második 40, a harmadik 30, a negyedik 20, míg az ötödik csapat 10 pontot kapott.
A megszerzett ismereteikről egy 10 kérdésből álló Redmenta teszt során adtak számot, mely szintén 50 pontot érhetett 100%-os teljesítés esetén.
A pontok jegyre váltása az iskolánk Pedagógia Programjában megadott százalékos értékeléssel történt.
12 A Facebook profil oldalához hasonló megjelenésű, kimondottan oktatási céllal készült felület, melyen a tanulók történelmi személyek, írók, költők, kitalált szereplők elképzelt közösségi oldalát hozhatják létre. http://www.classtools.net/FB/home-page
72 Tapasztalatok
Szervezési tapasztalataim
Mint bármely sok tanulót mozgósító projekt megszervezése, ez is kihívások elé állított, és rendkívül nagy előkészítési munkát igényelt. Korábban nem voltam résztvevője hasonló profilú rendezvénynek, de a háttértámogatás az IVSZ részéről hatalmas segítséget nyújtott a programok megvalósításában.
A webináriumok és a tanári fórum — véleményem szerint a hiányzó IKT koordinátori szerep képzési és segítségnyújtási funkcióját látták el— lehetővé téve ezt a hatalmas szervezési és kivitelezési munkát a résztvevők számára.
Tantestületünk is nyitottan állt a kérdéshez, de a modern oktatástechnológia területén kevésbé jártás kollégák a tavalyi évben többségében inkább külső szemlélőként nézték a végrehajtást, de az idei tanévben már egyre többen éreznek bátorságot a bekapcsolódáshoz.
Az infrastrukturális feltételek hiányosak voltak. A bázisként használt tanteremben volt tanári számítógép, projektor és aktív tábla, valamint internet elérhetőség, de a tanulói eszközöket a diákok saját eszközei biztosították. A legnagyobb gondot a folyamatos internetelérés jelentette, melynek javítására, fejlesztésére jelenleg sincs megoldási lehetőség.
Megvalósítási tapasztalatok
A diákok nagy örömmel fogtak hozzá a megvalósításhoz, ami az eszközhasználat motivációs többletének is köszönhető (Námesztovszki – Glušac– Arsović, Branka, 2013). A tervezett és a szabadon választható feladatok során az a lehetőség, hogy saját kreativitásukat kiélve foglalkozhattak egy-egy részlettel, szintén hozzájárult ahhoz, hogy a diákok nem munkának fogták fel a tevékenységeket. Ezt erősítette a gamification eszköztárából kölcsönzött pontozásos értékelés is. A folyamatos ön- és társértékelés a szociális kompetenciát is fejlesztik, és sorozatos visszajelzést adnak a diákok teljesítményéről, és még jobb eredmények elérésére motiválja őket.
A végrehajtási hét során gyűjtött egyéni pontok összesítésekor csupán két közepes eredmény született a négy osztályban, így szinte kizárólag jó, jeles és kitűnő értékelésekkel zárták a tanulók a témát.
A hatodik évfolyamon 52 fő, az ötödik évfolyamból 24 fő végzett a teljes héten munkát, így az ő értékelésüket vettem alapul az összesítésnél. A projekt eredményességét a primer tudástartalom elsajátítására tekintetében Redmentában elvégzett teszttel vizsgáltam, melynek eredménye is igen pozitív. 76 főből mindössze 2 tanuló tesztje lett 10 pontos, 9 diáké 20 pontos, 23 fő ért el 30 pontos eredmény, vagyis 50%-os teljesítmény körüli eredményt, és 14 fő 40 pontos, 28 fő pedig 90%-nál jobb eredményt produkált.
73
15. A témazáró dolgozat pontjainak eloszlása
A projekt tanulói értékelése
Zárásként a diákok13 is értékelték a heti munkát tetszés, információszerzés, tudásépítés, hasznosság alapján. Az eredmények magukért beszélnek, de ezek sem képesek azt a magával ragadó hangulatot leírni, amely a diákjaimat jellemezte.
16. A DTH projektünk tetszés indexe
13 A diákok nem egyénenként, hanem munkacsoportonként értékeltek.
74
17. Tanulói vélemény az információszerzésről
18. Tanulói vélemény a tudás épüléséről
19. A digitális eszközhasználat hasznosságának tanulói értékelése
75
20. A megismert app-ok hasznosságának értékelése
21. A kiegészítő ismeretszerzés értékelése
Összegzés
A hatalmas munka ellenére örömmel gondolok és gondolnak vissza tanítványaim erre az egy hétre. A fentebb bemutatott adatokon túl, számomra a legnagyobb eredménye a Digitális Témahétnek, hogy az ekkor megismert applikációkat azóta is előszeretettel használják a diákok, és minden új témakör bevezetésekor várakozásteljes kérdésük, hogy ezt is az akkor megismert eszközökkel és módszerekkel dolgozzuk-e fel.
76 Irodalom:
Nemzeti Alaptanterv http://www.budapestedu.hu/data/cms149320/MK_12_66_NAT.pdf Antaliné Miss Lilla (2014): Az oktatástechnológia fejlesztési lehetőségei a közoktatásban.
Empirikus vizsgálat. Szakdolgozat. Budapest: BME GTK APPI .
Námesztovszki Zsolt – Dragana, Glušac– Arsović, Branka (2013): A tanulók motiváltsági szintje egy hagyományos és egy IKT eszközökkel gazdagított oktatási környezetben.
[Online]
Available at: http://www.oktatas-informatika.hu/2013/03/namesztovszki-zsolt-glusac-
dragana-branka-arsovic-a-tanulok-motivaltsagi-szintje-egy-hagyomanyos-es-egy-ikt-eszkozokkel-gazdagitott-oktatasi-kornyezetben [Hozzáférés dátuma: 17 december 2013].
Prievara Tibor (2016): Szemfényvesztés és parasztvakítás?. [Online]
Available at: Szemfényvesztés és parasztvakítás? http://tanarblog.hu/cikk/szemfenyvesztes-es-parasztvakitas-avagy-mennyire-szorakoztasson-az-oktatas
[Hozzáférés dátuma: 28. július 2016].
Tót Éva (2001): A számítógép, mint a tanárok kommunikációs eszköze, Új Pedagógiai Szemle. [Online] 2001. július-augusztus. [Hivatkozva: 2014. szeptember 9.]
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00051/2001-07-it-Tot-Szamitogep.html.: ismeretlen szerző
77
A számítógépek és okos eszközök terjedése szükségszerűen együtt jár az oktatásban használt elektronikus tananyagok tömegesedésével. Gyorsabb átfutási idő, demokratikusabb, kötetlen elérhetőség, többfajta médium együttes alkalmazása – számtalan előny, amivel a tanulást segítik.
Ám a felsőoktatás és akadémiai szféra folyóirat- és a könyvkiadása területén megjelentek a tudományos publikáláson élősködő predátor kiadók – ami elsősorban az elektronikus megjelenést érinti. Visszaszorításukra jó megoldás, ha az egyetemi oktatásban, képzésben és kutatásban tereljük rendezett mederbe a publikálási folyamatot: egyrészről különböző szintű kurzusokon, rendezvényeken bevezetjük az egyetemi polgárokat a tudományos kutatás módszertanába. Másrészről szabályozott publikálási lehetőséget nyújtunk. Az egyetemi könyvtárak tartalomszolgáltató és -fejlesztő szerepe az e-kiadványok területén sem újdonság (Carlucci Thomas, 2011; Bátfai, Bátfai és Kőrösi, 2014), pl. már harmadik éve jelenik meg a Library Publishing Coalition (LPC) által kiadott „Library Publishing Directory‖. Hazánkban is több egyetem rendelkezik saját kiadóval, nem ritkán ezek az egyetemi könyvtárak részei. A Debreceni Egyetem kiadója a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának (DEENK) egysége.
A DUPress fő profilját az egyetem karainak lektorált jegyzet-, e-jegyzet, szakkönyvkiadása és széleskörű terjesztése; valamint tudományos, open access folyóirat kiadáshoz online szerkesztői-szolgáltatási platform biztosítása adja. 2014 őszétől e-jegyzeteket szolgáltat: a DUPress e-jegyzetek nyílt hozzáférésű, Creative Commons védelem alatt kiadott egyetemi jegyzetek, melyeket a hallgatók több e-könyves formátumban (epub, mobi) és PDF-ben érnek el. A tananyagok többféle eszközzel, e-könyv olvasókkal, okos eszközökkel is használhatók.
Önmagunkkal szemben felállított feladatunk megvizsgálni, hogy a hordozott előnyök mellett a hatékonyság is társítható-e az e-jegyzetekhez. Ehhez azt is tudnunk kell, hogy a hallgatók mit és miként használnak a tanulmányaikhoz.
Elképzelésünk szerint az alábbi kérdésekre születő válaszok segíthetik a hatékonyabb elektronikus jegyzetek megszületését, ill. szolgáltatását:
Mennyire szocializáltak a hallgatók az e-jegyzetek használatára?
Kimutatható-e összefüggés a preferált forma és a tanult tudományterület között?
A használt jegyzet formátuma befolyásolja-e a hallgató tanulmányi eredményét?
Az e-jegyzetek tipográfiai sajátosságai segítik-e a tanulást?