MOBILOKKAL VAGY MOBILOKRÓL – MÉDIAMŰVELTSÉG A MOBIL ESZKÖZÖKKEL TÁMOGATOTT OKTATÁSBAN
4. Jó gyakorlatok a médiapedagógia és tréningmódszerek köréből
Az internetbiztonság, a közösségi média, a mobilhasználat mind olyan téma, amely feldolgozásánál nem elég a frontális ismeretátadás, a pedagógus „hegyi beszéde‖, hiszen a tanulók, még ha kevés releváns információjuk is van, alaposan benne vannak az online világban. Érdemes a diákokat aktívan bevonni a megértési folyamatba. A korszerű tanulásszervezési eljárások alapján fontos, hogy az elsajátítandó ismereteket mindig feladatosítsuk, különféle cselekvésekbe ágyazzuk, illetve ezek fejlesszék a tanulók készségeit. Erre az egyik legalkalmasabb módszer a projektpedagógia, amellyel hatékonyan feldolgozhatjuk az etikus mobilhasználattal kapcsolatos témákat. A produktumok elkészítéséhez természetesen a tanulók használhatják a saját mobileszközeiket is tanórán és tanórán kívül is.
„A projektek olyan komplex feladatok, amelynek középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll. A témát a tanulók széles körű, történeti, technikai, gazdasági összefüggésekben dolgozzák fel, így a hagyományos iskolai tantárgyi rendszer fellazítását igényli a módszer alkalmazása. A projekt kidolgozása történhet egyénileg és csoportosan, végeredménye minden esetben egy bemutató szellemi vagy anyagi alkotás‖ (Falus, 2003 278. old.).
A projektpedagógia azért nagyon hasznos, mert rokonítható a konstruktivista pedagógia elveivel. E szerint pedagógus nem kizárólagos birtoklója az információknak, nem egyszerű információátadó, aki a tananyagot a tanulók fejébe „önti‖. Egyébként is, a tanulóknak több előzetes tudásuk lehet a világhálóval kapcsolatban, mint a pedagógusoknak. Erre szükségszerűen építenünk kell a tanítási-tanulási helyzetben. A tanulás nem a mások által már feldolgozott ismeretek mechanikus elsajátítását jelenti, hanem saját konstrukciót, a belső világkép kiépítését. A tudást minden tanuló magának építi fel, miközben másokkal együttműködve tevékenyen dolgozik ezen (Nahalka, 1998).
Természetesen mielőtt a tanulók hozzákezdenének a kutatómunkához és a projektjeik elkészítéséhez, nem árt az előzetes beszélgetés, hogy bevezessük őket a témába, hogy átfogó képet kapjanak erről.
Választható feladatok:
Készítsetek képes illusztrációval ellátott, jó tanácsokból álló ötletgyűjteményt újonnan regisztrált Facebook-felhasználóknak! Mire ügyeljenek? Hogyan posztoljanak? Milyen előnyei és hátrányai lehetnek a közösségi médiának? Milyen veszélyek leselkednek a felhasználóra? Lehetőleg minél több hasznos pontot szedjetek össze!
Hozzatok létre olyan figyelemfelhívó és problémát megelőző, preventív társasjátékot, amely a mobilfüggőség és mobilzaklatás veszélyeire hívja fel játékosan a figyelmet! Találjátok ki a játékszabályokat, készítsétek el a játéktáblát, a bábukat, esetleg a különféle kártyákat!
Forgassatok tanulságos kisfilmet az internet buktatóiról felhívva a figyelmet az internet előnyeire és veszélyeire, vagy egy állásinterjúról, ahol a jelentkező kínos helyzetbe kerül tinédzserkori posztjai miatt!
197 szabályról‖!
Készítsetek montázst az Instragram-illúzióról és a valóságról, amelyben felhívjátok egymás figyelmét, hogy sokszor felesleges dolgok miatt van testképzavarunk és önbizalomhiányunk, nem mindig az a szép és a tetszetős, amit mások az interneten kreálnak! Figyeljetek a valós és valószerű különbségeire!
Dolgozzatok ki közösen (akár a tanáraitokat is bevonva) megállapodási szabálypontokat az iskolai mobilhasználatra (hangerő beállítása; mikor játszhatunk vagy cseveghetünk rajta; órán mire lehet használni; milyen funkciói lehetnek hasznosak a tanulásban; milyen applikációkat telepítenétek, amelyek segítik a tanulási folyamatot; melyek azok a funkciók, amelyek mellőzhetőek tanórán, vagy azok hogyan használhatóak, hogy ne zavarjanak téged és a másikat a figyelésben stb.). Az iskolai mobilhasználati stratégiát mutassátok be, vitassátok meg, majd egyeztetés után igyekezzetek a mobilhasználati megállapodás szerint telefonozni, korrekten figyelmeztessétek a másikat, ha ettől eltér!
―Én és az okosmobilom!‖ Készítsetek SWOT-analízist a mobilhasználatról! Milyen erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek rejlenek a mobilokban. Hívjátok fel a figyelmet a mobilfüggőség veszélyeire is!
Esetelemzés! Gyűjtsetek filmrészleteket, YouTube- felvételeket, blog- és vlogbejegyzéseket, amelyek a mobilhasználat előnyeit és hátrányait mutatja be, és tanulságosak lehetnek az internetbiztonság szempontjából. Mutassátok be a szövegeket/ felvételeket, vitassátok meg a többiekkel. Tegyetek fel gondolkodtató kérdéseket is az esetek megvitatásához!
198
2. ábra: 8. osztályos tanulók által készített társasjáték az internetbiztonság megértéséhez
Parry Aftab, internetbiztonságra szakosodott amerikai ügyvédnő a fiatalok számára kifejlesztett egy tréningprogramot, aminek a keretében háromtípusú cselekvési módot nevez meg, amit a gyerekeknek elektronikus zaklatás esetében érdemes betartaniuk. Az első és egyben az egyik legfontosabb dolog, hogy azonnal hagyják abba a fiatalok, amiket abban a pillanatban csinálnak, legyen szó bármilyen típusú online tevékenységről. Ezután használják a blokkolás funkciót a zaklatóval szemben, ami a legtöbb szolgáltatásban már megtalálható. Végül mondják el a szüleiknek a történteket. Viszont a WiredSafety.org alapítója azt emeli ki, hogy ilyen és hasonló esetekben a felelős internethasználattal tehetünk a legtöbbet (Nagy, 2010).
Fontos, hogy a projektmunkák elkészítését - még ha részben vagy teljes mértékben tanórán kívül készítik el a tanulók - pedagógusként mentoráljuk, hiszen csak így érheti el a projektmunka a valódi pedagógiai céljait. Miután választottak a csoportok feladatot, szánjunk időt arra, hogy megbeszéljük az ötleteket és a főbb szempontokat a tanulókkal. Érdemes ehhez projektnaplót is íratni, amelyben a gyerekek beszámolnak az elképzeléseikről, leírják a munkamegosztás és munkavégzés lépéseit, valamint röviden megfogalmazzák, miben fejlődtek, milyen új ismereteik lettek a témával kapcsolatban! A projektmunkák bemutatása és értékelése mellett minden esetben megbeszéljük az osztállyal közösen a különféle témákat, állapítsuk meg a konklúziókat, hogy tudatosítani tudjuk a tanulókban a hasznos és etikus mobilhasználatot az ismeretek, készségek és attitűdök szintjén is.
Összegzés
Tanulmányunkban a releváns szakirodalmak alapján áttekintettük a fiatalok médiahasználati szokásait, bemutattuk, az infokommunikációs technológia hatására hogyan jelentek meg a zaklatás különböző formái elektronikus környezetben, majd felvázoltuk, hogy a mobileszközök általános elterjedését követően miért vált még veszélyesebbé a cyberbullying. Mivel a netgeneráció mobilhasználati szokásai fontos társadalmi kihívást jelentenek, a tanulóközpontú és tevékenykedtető médiapedagógiából és tréningmódszereink közül mutattunk be néhány olyan
199 letöltés: 2014. november 20.
Domonkos Katalin (2013): Digitális felelősség és kötelezettség mint a digitális állampolgárság kompetenciaterülete. http://www.oktatas-informatika.hu/2013/11/domonkos-katalin-digitalis-felelosseg-es-kotelezettseg-mint-a-digitalis-allampolgarsag-kompetenciaterulete/ Utolsó letöltés: 2016. október 20.
EU Kids Online II. A magyarországi kutatás eredményei. 2011 Budapest, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság
Falus Iván (2003): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
IKT eszközök és használatuk. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal jelentés 2012
Keen, Ellie –Georgescu, Mara (2015): Böngésző. Emberi jogi neveléssel az online gyűlöletbeszéddel szemben. Budapest, Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesület
Magyar ifjúság 2012 kutatás első eredményei. Budapest, Kutatópont Kft.
Nagy Tamás (2010): Elektronikus zaklatás – Cyberbullying.:
http://www.mipszi.hu/cikk/110104-elektronikus-zaklatas-cyberbullying Utolsó letöltés: 2016.
október 20.
Nahalka István (1998): A tanulás. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanuláshoz Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Patchin, Justin W. - Hinduja, Sameer (2011): Traditional and Nontraditional Bullying Among Youth: A Test of General Strain Theory. Youth & Society. 43 (2) 727-751.
sz.n. (é.n.): Mit is jelent a cyberbullying?.:http://hun.tabby.eu/mit-jelent-a-cyberbullying.html Utolsó letöltés: 2016. október 20.
sz.n. Online bullying. Kézikönyv pedagógusoknak. (é.n.) Elérhetőség: http://tabby-hun.weebly.com/toumlltsd-le-az-informaacutecioacutes-fuumlzetet.html Utolsó letöltés: 2016.
október 20.
200
A XX. század utolsó évében, május harmadik napján Dave Ulmer történelmet írt, amikor ásóval a kezében elindult elrejteni a világ első geoládáját, és ezzel elkezdődött a „geolokáció kora‖. Az elmúlt 16 év technológiai fejlődésének segítségével ma már a világ szinte minden részén kereshetünk
„kicseket‖, és számtalan új alkalmazás született, melyek hasznos és tartalmas időtöltést kínálnak a felhasználók népes táborának.
A teljesség igénye nélkül ezek egy részét mutatom be, részletesebben az általam is nap mint nap használt alkalmazásokat. Ezek a Geocaching, Munzee, Eventzee, Ingress, Sighter, Flagstack, Pokémon Go.
Mindezek így elég öncélúnak és csupán a szórakozás eszközeinek tűnhetnek, de igyekszem kiemelni az oktatással való kapcsolódási pontokat, az ismeretek megszerzését, elmélyítését, esetenként mindezek megkönnyítését a különböző alkalmazások segítségével.
Analóg korszak Az alapjáték
1854-ben Angliában, a dartmoori lápvidéken (Cranmere Pool) James Perrott egy üvegbe tette a névjegyét, ezt egy kőrakásra tette, majd várta, hogy mások is kövessék a példáját, ezzel indult a Letterboxing2. Évekkel később az üveg helyett fémdobozt kezdtek használni, amibe naplót és pecsétet is tettek, így az arrajárók megszerezhették a pecsétet, igazolva, hogy megtalálták. Ezután a túrázók már saját pecsétet készítettek, és ezzel a ládákban lévő naplóba is bejegyeztek, az ott lévővel pedig a saját gyűjtőfüzetükbe. 2000 után az Egyesült Államokban is kezdett elterjedni, néhány éve hazánkban is fellehetőek letter-boxok. Emellett működnek más pecsételős túrázási lehetőségek nálunk is (pl.: Országos Kéktúra 1960-as évektől, a Tájak, Korok Múzeumok 1977-től), a gyűjtőfüzetben lehet dokumentálni a megtett távokat, és a megtalált érdekességeket.
Digitális korszak
Már 1957-ben a Szputnyik fellövésekor szóba került, de csak 1960-ban tesztelte az USA haditengerészete az akkor még csak 5 műholdból álló első GPS rendszert. A GPS (Global Positioning System – Globális helymeghatározó rendszer) jelenleg 24 műholdból áll (valójában több mint 30 kering), normális esetben 21 vesz részt a helymeghatározásban, a többi tartalék. A rendszer lényege, hogy olyan pozícióban helyezkednek el nagyjából három földsugárnyi (20200 km), távolságban, hogy a Föld minden pontjáról egyszerre legalább 4 látszódjon folyamatosan. A hidegháború időszakában kezdték kidolgozni, és a ’90-es évek végére lett teljes a rendszer. A katonai rendszerben zavaró jeleket sugároztak évekig, de a nemzetközi nyomás hatására megszüntették.