A digitális kompetencia szerepe és jelentősége a hangszeroktatásban

1.1. Digitális körkép/kórkép

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a zenetörténet legnagyobb, „legvéresebb‖ forradalmát a digitális technológia megjelenése hozta el. A digitális forradalom is teljesen átalakította – és folyamatosan alakítja - a teljes zeneipart, ideértve a szerzők-, előadók-, kotta- és zenei kiadók-, műsorszolgáltatók életét és a zeneoktatást is. Kevesebb szó esik a pozitív hatásokról, ezért ezekből szeretnék most néhányat kiemelni:

az online áruházak és különböző zenei témával foglalkozó portálok hatalmas mennyiségű tartalmat (hanganyagot, kottát, oktatási segédanyagokat) tesznek közzé ingyen vagy a hagyományos bolti árnál kedvezőbb áron,

az online térben földrajzi távolságtól független szakmai csoportok, zenei formációk tudnak könnyen, akár ingyen kommunikálni és dolgozni, tartalmakat és tudást megosztani,

a digitális technológia a társadalom széles rétegeit is hozzásegíti a minőségi kultúra eléréséhez, a digitális eszközök olyan hangfelvételek, kották és egyéb zenei kiadványok elkészítését teszik lehetővé otthoni körülmények között, amelyeket előtte csak céges vagy nagyvállalati környezetben lehetett létrehozni,

az oktatás területén is új perspektívák nyíltak és nyílnak szinte folyamatosan.

A negatív hatásokról sem szabad azonban megfeledkeznünk:

csökkenő lemezeladási adatok,

illegális letöltések és egyéb szerzői- és előadói jogok megsértése, csökkenő koncert nézőszámok,

csökkenő zeneiskolai tanulólétszám.

A krízis megoldásában az oktatásnak kulcsszerepe lehet, hiszen személyiségformáló ereje a társadalom széles rétegeire hat. A gyors változásokra azonban egy ilyen hatalmas méretű és összetett rendszer mint az oktatás csak viszonylag lassan tud reagálni. A digitális kompetencia mentén is kettészakadtak a generációk, hiszen az oktatók nagy része jelenleg még digitális bevándorló, míg azok a tanulók, akiknek a tudást szeretnék átadni, azok digitális bennszülöttek.

Sajnos még az az előnye sincs meg az oktatóknak, mint annak idején azoknak az oroszt tanító tanároknak, akik egy leckével jártak csak a tanulóik előtt, hiszen ma a pedagógusoknak olyan eszközök használatának elsajátítását kell magukévá tenniük, amelyekkel a mai gyerekek már szinte a kezükben születnek. Ezek a pedagógusok hiába jól képzettek és szakterületükön sokéves tanítási tapasztalattal rendelkeznek, ha módszertani fegyvertárukat nem tudják az IKT eszközök

40 http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/lifelong_learning/c11090_hu.htm

160

használatával kiegészíteni. Ezt a kompetenciahiányt vagy deficitet az alábbi okokra is visszavezethetjük:

1. Ezen ismeretek megléte sem a diplomájuk megszerzésének, sem pedig eddigi – értsd a minősítési rendszer bevezetéséig - pedagóguspályájuk gyakorlásának nem volt feltétele.

2. Jelen pillanatban sem elérhetőek még megfelelő minőségű és mennyiségű

 továbbképzések,

 szakkönyvek (célirányos módszertani segédanyagok),

 posztgraduális képzések.

Némileg lesarkítva, digitális analfabétaként kell digitális írástudókat oktatniuk, miközben a zenész tanárok körében nem ritka a technikai eszközök használatának teljes elutasítása sem. Komoly dilemma tehát az, hogy hogyan lesznek képesek ezek a tanárok az új generációk digitális kompetenciájának megalapozására és a minősítési rendszer követelményeinek való megfelelésre.

A tanárképzés is nagy feladat előtt áll, hiszen a Z-generáció tagjai most kerülnek be a felsőoktatás rendszerébe. Nekik már most, erre az új kihívásra felkészített oktatók, kész módszertani eszközöket kell(ene), hogy a kezükbe adjanak ahhoz, hogy öt év múlva a képzésből kilépve, ebből a szempontból is jól felvértezve állhassanak a tanári pulpitusra.

Ha eltekintünk attól, hogy a zenetanárok egy jelentős részének digitális kompetenciával kapcsolatos frusztrációját csak növeli a minősítési eljárás alapját képező 8 tanári kompetencia 77 indikátorában megjelenő IKT eszközök használatával kapcsolatos elvárások mennyisége, akkor az

„Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez – Alapfokú művészetoktatás (egyéni zenei képzés)‖ című dokumentum, kiváló alapot képezhet a hangszeres tanárképzés legújabb módszertani és pedagógiai tankönyveihez. Bízom benne, hogy ezt a későbbiekben bizonyítanom is sikerül.

A minősítés „megkerülhetetlen‖, hiszen előbb-utóbb minden pedagógus minősülni fog vagy a fokozatlépés céljából vagy a szakmai ellenőrzés okán. A dilemma tehát az, hogy adva van egy olyan elvárásrendszer, amelyben a digitális kompetencia másik hét kompetencián belül is megjelenik, de a pedagógus részéről, az ezeknek való megfelelés mind tárgyi, mind személyi feltételei (egyéni felkészültség) nem adottak. A tárgyi feltételek meg(nem)léte, úgy vélem mindenki számára ismertek. Nagyon kevés alap- vagy középfokú művészetoktatási intézményről mondható el az, hogy gyors internetkapcsolattal rendelkezne, amelyet a tanárok és diákok egyaránt használhatnak, az iskola által biztosított tanári és/vagy tanulói laptopokon, táblagépeken. A tárgyi feltételekhez sorolnám még a digitális zenei tananyagok, szoftverek és mobil applikációk csekély számát is.

Nehéz helyzetben lehet ezért az a minősítő vagy tanfelügyelő, aki a minősítőlap kérdései mentén haladva a digitális eszközök és források használatáról faggatja a minősülő tanárt.

Ha kellően elszánt és elkötelezett a tanár a digitális eszközök és források alkalmazásával kapcsolatban, megtalálja annak a módját, hogy a saját vagy a tanuló mobiltelefonját, táblagépét oktatási célra is használja. Az már egy külön kérdés, hogy az intézményen belüli oktatási eszközök biztosítása kinek a feladata. Valószínűsíthető azonban az, hogy ez az elkötelezett tanár sem nem a felsőoktatásban, sem pedig nem valamilyen szakirányú továbbképzésen szerezte ezirányú ismereteit, mert klasszikus zenét tanító tanároknak szánt akkreditált továbbképzést ezideáig (2016 október) még nem találtam. Tehát aki vagy belső igényből, vagy a minősülés okán kívánja digitális kompetenciáját bővíteni nincs könnyű helyzetben.

Hasonló a probléma a felsőoktatás képzéseivel is, ahol ugyan a pedagógiai tárgyak közt kapnak IKT-s ismereteket az egyéni hangszeres oktatásra felkészülő tanárjelöltek, de azok a digitális anyagok és eszközök a csoportos órákra készítik fel a hallgatókat. Az előzőekben felsorolt problémák tehát a felsőoktatásban duplán ütnek vissza, hiszen sem az elméleti (pedagógia) tantárgyak anyagából nem kapnak a hangszeresek releváns információkat, sem pedig a hospitálás és gyakorlati tanítás során nem látnak jó gyakorlatokat, hiszen ma még kevés hangszeres gyakorlatvezető tanár használ aktívan digitális eszközöket.

161

1.2 A minősítési rendszer elvárásai a digitális kompetencia tükrében (+reflexió) 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi

tudás

Ismeri a zeneoktatásban használatban lévő tananyagokat, taneszközöket, online adatbázisokat és azokat a megfelelő körültekintéssel használja a növendék egyéni fejlődési ütemét figyelembe véve.

Indikátorok

Szakterületi/specifikus példák

A portfólió alapján Az óralátogatás alapján kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki

162

biztost, hogy – a szükséges tárcaközi egyeztetések mellett – készítse el a Digitális Oktatás Stratégiáját (DOS)‖41. A stratégiától azt várják, hogy 2020-ra befejeződik a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakítása. Minden tanárnak és oktatónak lehetősége lesz döntő részben ingyenes kompetenciafejlesztésre, az állampolgároknak az alapvető digitális tudás elsajátítására.

Jelen pillanatban a zenetanárok számára nincs (vagy sincs) központilag meghatározott online adatbázisokba rendezett digitális vagy digitalizált tananyag, módszertani ajánlásgyűjtemény. Ezek elkészültéig lehetőség van saját, formális- és/vagy informális csoportok által elkészített online adatbázisok létrehozására vagy meglévő adatbázisokhoz való csatlakozásra, amivel hozzájárulhatunk a meglévő tudás frissen tartásához, új ismeret szerzéséhez és megosztásához. A növendék egyéni fejlődési ütemét szem előtt tartó releváns válaszokat találhatunk, miközben elősegíthetjük az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját. Ahogy az oktató-, nevelőmunka kihat a tanuló osztálytermen kívüli viselkedési normáira, úgy szükség van az online térben való viselkedési normák kialakítására, szabályok megismertetésére és betartatására.

Többféle típusú online adatbázist hozhatunk létre, ezért érdemes először felmérni azt, hogy melyik az a program, applikáció vagy webes felület, amelyik célunknak a legmegfelelőbb. Egy ilyen adatbázis lehet például egy linkgyűjtemény (pl. www.symbaloo.com), ahol létrehozhatunk egy óra, egy témakör vagy egy projekthez szükséges általunk ajánlott weboldalak – akár kategorizált - gyűjteményét, amelyet a növendék is tovább bővíthet.

Ha Google szolgáltatásait állítjuk szakmai munkánk szolgálatába, ez is képezheti online adatbázisaink alapját. A Google Drive dokumentumaink, prezentációink, hang- és videóanyagaink tárolását és megosztását segíti (alapból 15 GB tárhellyel), a YouTube-on szakmai videókat találhatunk vagy oszthatunk meg, vagy a Blogger segítségével, blog formájában oszthatjuk meg tartalmainkat, szakmai tapasztalatainkat, véleményünket.

2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a