könyvek a felsőoktatásban

A technológiai fejlődés, a költséghatékonyság és az ábécé végi generációk/netgeneráció (Tapscott, 2001) szimbiózisa elhozta a Gutenberg-galaxis elektronikus verzióját is. Mostanra egyre kevesebben gondolják, hogy a nyomtatott vs. e-könyvilág Armageddonjának napjait éljük, a könyvforgalmazási (IPA, 2014) és könyvkölcsönzési statisztikák (eBook use, 2015) sem igazolják az írásos világ végét. Az oktatásban megjelenő információs és kommunikációs technológiák (IKT) hatékony oktatástámogató funkcióval bírnak. Napjaink generációi

78

elektronikus szövegeken nőnek fel, amihez új olvasási készségek és stratégiák szükségesek (Józsa és Steklács, 2009).

Az elektronikus oktatási anyagok jelentős részére jellemző a partizán/szürke használat: ide kerülhetnek az oktató által összeállított nyílt vagy zárt terjesztésű anyagok; a közvetlenül az oktatókkal (mint szerzőkkel) kapcsolatba kerülő, a könyvtárakat kikerülő aggregátorok/kiadók. Ezek mérése (különösen a hatékonyság a mérése) igen nehéz feladat – sokszor akár amiatt is, mert szerzői jogot némileg figyelmen kívül hagyva kerülnek ide az anyagok. A tartalom gyakran változhat is vagy a hallgatók csak bizonyos ideig férnek hozzájuk.

A MOOC egy sokkal kiforrottabb forma, egy jól kialakított kurzusban már van beépített mérés is – teszt formájában akár, ám ezeket is ki kell hagynunk az eltérő minőség, mélység és elérhetőség miatt.

A könyvtárak/konzorciumok által előfizetett e-könyvcsomagok statisztikáival sem közelünk sokkal közelebb a válaszokhoz: egyrészről szinte csak PDF formátumokról beszélhetünk, másrészről megnyitásokat számolnak – gyakran könyvfejezetenként. A Debreceni Egyetem esetében pl. a Science Direct e-könyveit 2014-ben 1583, 2015-ben 1757 alkalommal nyitották meg. Mivel csak manuális munkával tudnunk tudományterületi statisztikát varázsolni (a Science Direct e-könyveinek több, mint 60%-a élettudományi témájú volt 2015-ben), ráadásul az ekönyv-csomagok tartalma változik, valamint pl. a jogtudományi könyveket kevésbé tudják tömegesen használni a magyar hallgatók a tanulmányaikhoz, mint az orvostudományit, ill. jelentősen több angol nyelvű orvostudományi képzésben tanuló hallgatóink van, mint jogtudományi – így a gyűjteményi statisztikák némileg illúziók.

E-könyvekkel 1971 óta találkozhatunk, ám az eltelt 45 évben még nem forrott ki az e-könyv pontos definíciója. Jelen cikket nem szeretnénk szétfeszíteni a fogalom történeti tárgyalásával: itt e-könyvnek (e-jegyzetnek) a „szakkönyvszerű‖ kiadványt tekintjük (előzéklapok, hosszabb (min. 3 ívnyi) összefüggő, strukturált tartalom, érzékelhetően átgondolt tipográfia, járulékos részek). Az egyetemen elsősorban tudáskínáló szövegekkel találkoznak a hallgatók. Jelen kutatásban elsősorban e-könyvek használatával foglalkozunk.

DUPress e-jegyzetek a Debreceni Egyetemen

A DUPress a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagjaként, az OTKA által elismert szakmai színvonallal rendelkezik. Működését a Debreceni Egyetem Kiadói Szabályzata határozza meg, tanácsadó és döntéshozó testülete az Egyetemi Könyvtári és Kiadói Bizottság.

Fő profilját az egyetem 14 karának lektorált jegyzet-, e-jegyzet, szakkönyvkiadása és széleskörű terjesztése; valamint tudományos, open access folyóirat kiadáshoz portál felület és online szerkesztői-szolgáltatási platform biztosítása adja.

Az e-jegyzetesítés munkafolyamatát szabad szoftverek keresésével, kipróbálásával, tesztelésével és betanulásával alakítottuk; összeállítottuk a(z azóta 4.0 verziónál tartó) belső kézikönyvünket. A DUPress e-jegyzetek modellben Creative Commons (CC-BY-NC-ND-4.0) licenc védelemmel látunk el a könyveket. A modell bevezetésének eredménye, hogy az egyetemi hallgatók jogtisztán tanulhatnak ellenőrzött tartalmú, friss jegyzetekből, melyeket legálisan tölthetnek le a kiadó oldaláról. A PDF, epub és mobi fájlokat a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumában (DEA) töltjük fel: a szabad hozzáférés és a keresőmotorok számára jól járható DEA az oktatók munkáját jobb láthatóságát is eredményezi.

(Honlapunkon, ügyfélszolgálatunkon és személyes konzultációk alkalmával technológiai támogatást is nyújtunk.) A hagyományos könyvek szerelmesei igény szerint példányt (PoD) is rendelhetnek. (2014 óta az egyetem oktatói és Ph.D. hallgatói Kindle Paperwhite-okat kölcsönözhettek a DEENK két egységéből, ami mind a könyvtárosok, mind az oktatók

79 (Bloomert és Csépe, 2012).

Az elektronikus olvasás alatt főként a képernyőolvasást értik. A gyakorlott olvasástudáshoz különböző elektronikus szövegekkel megszerzett olvasási stratégiákkal kell bírnunk. Több vizsgálat szerint mind az e-szövegek esetében jobban kell használnunk a munkamemóriánkat (Wästlund, 2007; Schnotz és Molnár, 2012), kevésbé emlékszünk az olvasott tartalomra (Mangen, 2012; Ackerman és Lauterman, 2012).

A szövegemlékezethez fontos a szövegen belüli navigáció, az érzékszervi tapasztalatok (vizuálisan a szövegkép, forma, tapintás, súly, szag), mivel ezek segítenek a bevésésben – egyben hiányoznak az e-szövegek esetében (Jabr, 2013). Szakértő olvasók esetében nem tapasztalunk formátumfüggő eltérést a szövegértésben, jelenleg többnyire preferenciák nyomán járunk, mivel az olvasó lakosság elsősorban papír alapú közoktatási/társadalmi környezetben szocializálódott.

Az E-READ vizsgálat (Mangen és Weel, 2016) alaptételei mentén (az olvasás az ember és a technológia kölcsönhatásának eredménye, illetve az olvasás egy testet öltött tevékenység) a következő területek vizsgálatát tartja fontosnak: ergonómiai, figyelmi/észlelési, kognitív, érzelmi, fenomenológiai szociokulturális és kultúrevolúciós dimenziók.

Jelen vizsgálat ezek közül az észlelési, érzelmi és szociokulturális attitűdökre irányul.

Elektronikus dokumentumok

Az elektronikus dokumentumok, e-könyvek hatékonyságának kérdéskörében már több hazai vizsgálat történt (Fehér, 2014; Racskó és Rimányi, 2015; Fehér és Bátfai, 2015a, 2015b); a PISA felmérések az mutatják, hogy a magyar tanuló gyengén teljesítettek az e-szövegek olvasásával kapcsolatos felméréseken (Lannert, 2014). A fő kérdés, hogy a formátum változása (és az olvasáshoz szükséges eszközök használata) befolyásolja-e az olvasást, a tanulás hatékonyságát? Ezek miatt elérkezettnek láttuk az időt egy kérdőíves vizsgálatra.

2016. márc. 9-27. között, az E-könyv Olvasás Hetéhez kapcsolva, e-dokumentumok használati szokásainak feltérképezésére online, anonim önkitöltős felmérést végeztünk az egyetem 14 karának hallgatói körében. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, milyen előnyeit-hátrányait látják az elektronikus anyagoknak, mi motiválja őket ezek használatára, mennyire tartják az e-olvasást hatékonynak. A kérdőíveket összesen 497-en töltötték ki. A felmérésből kiderült, hogy szinte minden hallgató (96%) a tanulmányi okból olvas elektronikus dokumentumot. A felhasználói elvárások/szokások tükrében a hallgatók a tankönyveket, jegyzeteket szívesen használják e-formában (74,25%), viszont szakirodalmat (58,75%) és szépirodalmat (29,4%) jóval kevesebben választanak ilyen formában.

Fontos megállapítás továbbá, hogy a hallgatók a tanulás során hatékonyabbnak tartják a papír alapú dokumentumok használatát az elektronikus formától a tanulás során.

80 Használati statisztikák

Mivel az e-jegyzetek fájljai a DEA-ban tároljuk, pontos statisztikával tudunk szolgálni a letöltésekről. Sejtésünk szerint azért nagy a PDF letöltések aránya (2015: 2912, 90%, 2015:

5736, 92%, 2016 első fele: 2969, 86%), mert a hallgatók kinyomtatják/kinyomtattatják a jegyzeteket. Ez sajnos azt jelenti, hogy az arany út ellenére a hallgatók duplán finanszírozzák a jegyzeteket, ráadásul esélyesen rosszabb minőségben (kicsinyítve, spirálozva, amiből kevésbé hatékonyan tudnak készülni), mintha egyedi példányokat rendelnének.

A letöltési statisztikákból kiolvashatjuk a karok hallgatóinak eltérő preferencia irányait, pl. az Általános Orvosi Karon használt Bevezetés az immunológiába c. jegyzetnél az e-könyves formátumok választása kiegyensúlyozott képet mutat (2016: PDF: 34% vs. epub: 40%, mobi:

26%).

Az „informatikaibb‖ tematikájú Agrárinformációs rendszerek c. jegyzet (GTK) esetében a mobi volt az idei első félévben (2016: mobi: 41%) népszerű (tavaly még itt is jellemzően a PDF-ket -86%- használták). Az agrártudományi jegyzeteinél viszont egyértelműen a PDF-k vezetnek.

A 2016/2017-es tanév végére a DUPress e-jegyzetek által lefedett tudományterületek szélesebb spektrumot ölelnek majd át (agrártudomány, gazdaságtudomány, informatika, jogtudomány, orvostudomány). A jegyzetek legalább 1 tanéves, 5 e-jegyzetet aktívan használó kart lefedő használata és egy megismételt attitűdvizsgálat megmutathatja majd, hogy a kedvelt jegyzetforma és a tudományterületek milyen összefüggésben vannak egymással. Az elektronikus dokumentumhasználati-felmérésből azt láttuk, hogy épp szépirodalmat szeretnek kevésbé elektronikus formában olvasni, miközben a gyakorlott „e-könyv szerelmesek‖ ezt a tartalmat preferálják (Fehér és Bátfai, 2015b) és épp a szépirodalom felülreprezentált az e-könyv kínálatban.

Tipográfia

Nem kihagyható szempont, hogy a képernyő előtti olvasás milyen hatással van a szemre és az e-jegyzetek szemészeti szempontból problémát vagy megoldást adnak-e. Egyrészről az e-ink technológia „papír-élményt‖ ad (amennyiben e-könyv-olvasón használjuk, háttérvilágítású eszközökkel számítógép okozta szembántalomtól szenvedhetünk (Computer Vision Syndrome – CVS (Blehm és tsi, 2005)); másrészről az olvasó igénye szerint belenyúlhat a tipográfiába.

Mind a jól megválasztott betűcsaládok, mind az oldalkép (margók, szó- és sorközök) segíthetik vagy akadályozhatják az olvasást, így javíthatják vagy ronthatják a hatékonyságot (Gara, 2001; Virágvölgyi, 2004).

Egy rosszul megválasztatott tipográfia miatt sérülhet a szórutin, ami befolyásolhatja az olvasás sebességét. A szövegértésre is hatással lehet: a vizuális input a gyakorlott olvasók esetében is hatékonysági tényező (Gósy, 2008), ám tekintettel kell lenni a Ranschburg-féle gátlásra is – azaz a szövegkép ne legyen teljesen homogén. E-könyvek esetében nehezebben kötődhet vizuális emlék a tartalomhoz. Elektronikus szövegek vizsgálatakor eltűnni látszik az a feltevés, miszerint papíron a talpas, képernyőn a talpatlan/élsimított betű vezet a

81

mobilapplikáció képes külön listázni ezeket, ami a (vissza)keresést segíti. Fontosnak tartjuk az e-ink technológia népszerűsítését is.

Végszó

Az inkubátor kísérletből kifejlődött komplex szolgáltatásunk épp kétéves, így nem meglepő, hogy a kérdéseinkre még nem találtuk meg a teljes körűen kielégítő válaszokat.

Az érzékelhető, hogy a hallgatók nem idegenkednek sem az elektronikus forrásoktól, sem a jegyzetek ilyen formájától, a karok, oktatók is egyre jobban támaszkodnak rá, s a statisztika fényében az éritett egyetemi hallgatóktól többen használják e-jegyzeteinket a tanulmányaikhoz.

A tudományterületek művelőinek preferenciáit jelenleg nehéz elkülöníteni a kínálattól – abból tudnak tanulni, ami rendelkezésre áll.

A tanulási hatékonyság és ennek hatékony segítése további vizsgálatokat és fejlesztéseket igényel, a használt formán túl vizsgálnunk kell a hallgatók szociokulturális hátterét is, motivációs céljaikat.

A tipográfia hatása mellett az e-formából eredő nagyobb munkamemória-terhelés lehetséges kompenzálása is érdekes terület: a képek/táblázatok feliratozása, idővel a metaadatolás és epub3 lehetőségeinek (pl. animációk, videók) jobb kihasználása segíthet.

Az egyetemi oktatás trendjei, valamint a megrendelői elvárások és az elkezdett kutatás eredményei alapján úgy látjuk, hogy a DUPress e-jegyzeteknek helye van az egyetemi oktatásban, valamint az egyetemi könyvtári publikálási szolgáltatásban.

A jövőben a felhasználói szokások jellegzetességeit figyelembe véve tervezzük ennek a jelenleg még kezdeti fázisban lévő szolgáltatásnak a tovább fejlesztését és folyamatos vizsgálatát.

82 Irodalom

Ackerman, Rakefet, Lauterman, Tirza (2012): Taking reading comprehension exams on screen or on paper? Computers in Human Behavior. 28(5):1816-1828.

Bátfai Erika, Bátfai Norbert, Kőrösi Krisztina (2014): Az olvasás felvillanyoz – azaz könyvtár a zsebben. Tudományos és műszaki tájékoztatás. 61(9):331-341.

Bernad, Michael, Mills, Melissa (2000): So, What Size and Type of Font Should I Use on My Website? http://usabilitynews.org/so-what-size-and-type-of-font-should-i-use-on-my-website

Bernad, Michael et. al. (2002): A Comparison of Popular Online Fonts: Which Size and Type is Best?

http://usabilitynews.org/a-comparison-of-popular-online-fonts-which-size-and-type-is-best

Blehm, Clayton, Vishnu, Seema, Khattak, Ashbala, Mitra, Shrabanee, Yee, Richard W.

(2005): Computer Vision Syndrome. Survey of Ophthalmology. 50(3): 253–262.

Blomert, Leo, Csépe Valéria (2012): Az olvasástanulás és -mérés pszichológiai alapjai. In.

Csapó Benő, Csépe Valéria (szerk.): Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez, Tankönyv Kiadó, Budapest, 17-85.

Carlucci Thomas, Lisa (2011): Libraries and the Future of Electronic Content Delivery.

https://americanlibrariesmagazine.org/2011/07/13/libraries-and-the-future-of-electronic-content-delivery

Cousins, Carrie (2013): Serif vs. Sans Serif Fonts.

https://designshack.net/articles/typography/serif-vs-sans-serif-fonts-is-one-really-better-than-the-other

DEA https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/121211 eBook Use Up 33% in 2014 in Libraries through OverDrive.

http://company.overdrive.com/ebook-use-up-33-in-2014-in-libraries-through-overdrive/

Fehér Péter (2014): A Netgeneráció és e-learning - a Netgeneráció elektronikus tanulási szokásainak elemzése. In: Buda András (szerk.): Oktatás és nevelés - gyakorlat és

tudomány. ONK, 2014. Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete, Debrecen, 307.

Fehér Péter, Bátfai Erika (2015a): Hatékony-e az e-olvasás? In: Námesztovszki Zsolt – Vinkó Attila (szerk.): 21. Multimédia az oktatásban és 2. IKT az oktatásban konferencia.

Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka, 226-228.

Fehér Péter, Bátfai Erika (2015b): Olvassunk! – Digitálisan vagy papíron?! Problémák a digitális szövegértés körül. Létünk. 45(4):121-127.

Gara Miklós (főszerk. 2001): Nyomdaipari enciklopédia. Osiris, Budapest, 21-29.

Gósy Mária (2008): A szövegértő olvasás. Anyanyelv-pedagógia. 1(1) http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=25

International Publishers Association (IPA) (2014): Annual report.

http://www.internationalpublishers.org/images/reports/2014/IPA-annual-report-2014.pdf

Jabr, Ferris (2013): The Reading Brain in the Digital Age.

https://www.scientificamerican.com/article/reading-paper-screens

83

digitisation: an integrative framework forreading research. Literacy. 50(3): 116-124.

http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/lit.12086/epdf

Racsko Réka, Rimányi Zita (2015): Digitális hátizsákkal az iskolában. Új Köznevelés.

71(5-6): 34-39.

Schnotz, Wolfgang, Molnár Edit Katalin (2012): Az olvasás-szövegértés mérésének társadalmi és kulturális aspektusai. In: Csapó Benő, Csépe Valéria (szerk.): Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. Tankönyv Kiadó, Budapest, 87-136.

Tapscott, Don (2001): Digitális gyermekkor. Kossuth, Budapest, 25-47.

Virágvölgyi, Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel. Osiris, Budapest 13-21, 48-50.

Walker, Tommy (2014): The Effect of Typography on User Experience & Conversions.

http://conversionxl.com/the-effects-of-typography-on-user-experience-conversions Wästlund, Eric (2007): Experimental Studies of Human-Computer Interaction.

https://gupea.ub.gu.se/bitstream/2077/4693/1/gupea_2077_4693_1.pdf

84

A DIGITÁLIS TÉMAHÉTRE KÉSZÍTETT JÓGYAKORLAT BEMUTATÁSA

In document MOBIL – VILÁG – ISKOLA (Pldal 77-84)