• Nem Talált Eredményt

Új tanárok, akik mégsem annyira újak

De nem mindenki cseh vagy szlovák, aki Kassára érkezett, és nem minden magyar csak elfele ment. Cseh Károly34 1918 előtt egy Kassától délre fekvő falu -ban, Lazonyban volt magyar tanító, felesége tanítónő volt ugyanott, s egy olyan házban éltek, ahol még villany sem volt. Természetesen felemelkedés volt szá -mára Kassára kerülni, még ha a Kinizsi utcai elemi, ahol 1916-ig tanított, nem is tartozott a legjobb iskolák közé, ha nem is volt túl jó nevű, s nem is a legjobb környéken volt. Érthető a Kassára kerülés igénye is, hiszen Cseh Károly Bártfán született, ahol apja id. Cseh Károly erdészeti hivatalnok volt, és testvérei is mind tisztviselők, vagy azoknak a feleségei lettek Bártfán. Nagyobbik húga, Cseh Má -ria, Kosztrapszky Gyula postai tisztviselő felesége volt, s Bártfán a főtértől nem messze, a Rhody u. 8-ban laktak egy, a régi várfal tövében épült, földszintes házban. Igaz, hogy a polgári életmód még sok ellentmondást rejtett ekkortájt,

33 Csanda Sándor (1956): Magyar regény az első Csehszlovák Köztársaságról. In: Új Szó, 1956. július 2.

34 Sziklay Lászlóné közlései alapján

hiszen ez a ház ekkor még csak háromszobás volt, a fürdőszoba egy külön épü -letben helyezkedett el, ami igazából mosókonyhának szolgált, másik fele pedig raktárnak, s a fürdés csak másodlagos funkciót töltött be, ugyanakkor a szalon -ban faragott ónémet bútorokat találhattunk.35

Cseh Károly és felesége, Rohringer Irén, 1918 Forrás: saját kép

Felesége, Rohringer Irén kassai volt, testvére Rohringer Gézának (legkisebb lányát veszi feleségül Sziklay Ferenc idősebb fia), akinek ekkor már jól menő te -metkezési vállalkozása volt a Fő utca 55. szám alatt36, és Rohringer Sándornak, aki műegyetemi tanár volt Pesten. Nem is voltak olyan fiatalok már ekkor: 39 és 37 évesek 1918-ban. A Kluzsénszky Pál utca 21.-be költöztek először Grigely György házába. Grigely Györgynek a Legionárius téren, azaz az Erzsébet téren működött rőföskereskedése, s fia, Viktor, aki egyben apja üzlettársa is volt, Cseh Károly és Rohringer Irén lányát, Cseh Irén anyakönyvi tisztviselőt vette el feleségül, s mindketten Kassán maradtak37. Nemsokára azonban beköltöztek

35 Kosztrapszky Gabriella hagyatéka és levelezése. (magántulajdonban) 36 KVMC 1924: 233.

37 Interjú Dr. Sziklay Lászlóné, született Rohringer Erzsébettel. 1999.

Koudela Pál

özv. Braun Ferencné, született Rohringer Margit, Fazekas utca 5. szám alatti há -zának négy lakása közül az egyikbe. Braun Ferenc a tiszti kaszinó tulajdonosa, s egyben egy vendéglő tulajdonosa is volt, felesége pedig Cseh Károlyné testvére volt. Ez a ház a Fazekas utca és a Premontrei utca sarkán álló ház mögötti épü -let volt, s közepét egy nagy kert díszítette. Cseh Károlyék az egyik földszinti, nagy üveges verandával lezárt, háromszobás lakásba költöztek, ahol nemcsak villany, hanem fürdőszoba is volt. 1926-ban azonban Cseh Károly otthagyta a Kinizsi utcai elemit, és elment a jóval kedvezőbb anyagi feltételeket biztosító Nemessányi szanatóriumba igazgatónak. Nemessányi László, sebész főorvos, a szanatórium tulajdonosa, rokona, Rohringer Sándor sógora volt.

Ekkor került Kassára tanítani Pethe Ferenc is, aki évtizedek óta tanított az eperjesi kollégiumban magyar, latin és tornaszakos tanárként, ő honosítot -ta meg Eperjesen a labdarúgást.38 Amikor Eperjesen megszüntették a magyar nyelvű tanítást az 191920as tanítási évtől, felmenő rendszerben, a jogakadé -mia Miskolcra, a teológia és a tanítóképző Budapestre költözött át. A tanárok nagyobbik fele is Magyarországra ment, egy része azonban ott marad Eperje sen, s mivel a régi tanári karból összesen ketten beszéltek szlovákul, öten Kas -sán kezdtek tanítani. Ezek a tanárok minden reggel felültek a személyvonatra, és este visszautaztak harminc kilométert. Pethe Ferenc igazi ideáltípusa volt a békebeli tanárnak, szigorú, de emberséges, konzervatív ízlésű: valaha Gyulai Pálnak volt tanársegédje. A latin grammatika és Arany János versei fémjelezték ízlését, de Ady, Móricz, Szabó Dezső már túl modern volt számára. Értékrendjé -ben, érzelmeiben központi fontosságú volt, hogy magyar, mégsem nevezhető sovinisztának, diákjainak ugyanúgy tanította Hviezdoslav Zuzana Hraškovie-t, mint Arany Jánost. Persze azok a tanárok, akik valamilyen oknál fogva közelebb álltak a modern művészethez, már másképp gondolkodtak, ugyancsak a reál -gimnázium magyartanára volt ekkor Schöpflin Géza, Schöpflin Aladár testvére:

ő nyilván könnyebben fogadta be Adyt. 1926-ban került át Eperjesről Kassára, a Reálgimnáziumba. A Schöpflinek Baden-Baden-ből származtak, valószínűleg ugyanabból a családból, amelyből Johann Daniel Schöpflin, világhírű történész is, Goethe tanára. A család a 18. század végén a morva határ menti Kopcsányban telepedett le, ősüket még Mária Terézia férje. I. Ferenc hívta meg vadásznak bir -tokára.39 Schöpflin Géza a Nagyszombat közelében fekvő Manigán (Malženice) született. Magas, bár botra támaszkodó, de délceg alakja, széles karimájú kalap

-38 Gömöry J. (1964): Emlékeim egy letűnt világról. Szépirod. Kvk., Budapest.

39 Fukári Valária (1995): Képes riport a 18. századból. Schöpflin Aladár őse nyomában. In: Nap 7/2 17–19.

ja alkonyat fele minden nap feltűnt Eperjes Fő utcáján, amint kilépve a Szebeni úti otthonából a korzóval átellenes oldalon, az ősi kollégium épülete mellett vé -gighaladt a Kassai úti főgimnáziumig még az ötvenes évek elején is.40

Ezek a békebeli tanárok még olyanfajta hivatástudattal és értékrenddel ren -delkeztek, melyben a tudás szent volt. Nevelési eszközeik igencsak poroszosak, köztük a pofonok, fül- és hajhúzások természetesek voltak, mindez azonban a szent célt szolgálta, a tudást, s diákjaik lelkivilágában sem hagytak vele fel tétlenül negatív emlékeket. Az ilyen magatartás a legnagyobb mértékben ösz -szefért a diákok iránt érzett szeretettel. Ezek a tanárok igyekeztek a legtöbbet megtenni szakmájukért, sok esetben komoly tudományos munkát végeztek, pl.

Kerekes György, aki a monarchia alatt a felsőkereskedelmi tanára volt, majd az izraelita női kereskedelmiben tanított, emellett számtalan történeti monográfi -át is írt, vagy a premontrei kanonok, Wick Béla szintén jelentős történeti írások megalkotója volt.