Migráns életutak párhuzamos bemutatására vállalkozom a következőkben, melynek segítségével az egész Trianon okozta migrációs hullám jobban megért hető, részletei tovább finomíthatók. Az egyes életutak nem csupán egyegy em -ber életét, kálváriáját mesélik el, hanem az események, a történelem kényszere okozta tipikus lehetőségeket is. Az egyedi életpályák, biografikus események jelentősége abban rejlik, hogy érvényük általánosítható, a csoportban érvénye -sülő normákat az életrajz mintegy empirikus bizonyítékként illusztrálja. Ezek ugyanis a leginkább jellemző, vagyis statisztikailag leggyakoribb életpályatípu -sok.3 Az életpályák tehát a társadalmilag tipikust jelenítik meg, melyet a törté -netileg meghatározott körülmények határoznak meg. Nemcsak a kontextus hat az életpályára, hanem ugyanakkor az életpályák is befolyásolják a társadalmi környezetet. Az életutak által bemutatható értékvilág mintegy újabb dimenzió -val egészíti ki a korábbi strukturális elemzéseket.4
Jelentős változást hoztak az 1918 utáni évek a szlovákiai, így a kassai taná rok életében is. A tanárok, a korábbi – a békeidőkre jellemző – hatéves perió dusban megfigyelt 42,5 százaléka helyett több mint a kétszerese: 86,5 százalé -kuk cserélődött ki 1924-ig az iskolákban. Jelentős tehát azoknak a tanároknak a száma, akik nem a megszokott okok miatt hagyták el a pályát: azért, mert kinevezték őket valamilyen magasabb beosztásba, vagy áthelyezték őket más városba, vagy mert meghaltak. Számtalan tanár jött át Magyarországra, azon
1 A publikáció az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Készült a „Társadalmi konfliktusok – Társadalmi jól-lét és biztonság – Versenyké-pesség és társadalmi fejlődés”, TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 azonosító számú projekt keretében.
2 Kodolányi János Főiskola, főiskolai docens
3 Levi, Giovanni (1989): Les usages de la biographie. In: Annales ESC. 1989/6. 1325–1336.
4 Koudela Pál (2007): A kassai polgárság 1918 előtt és után. www.lib.uni-corvinus.hu/phd/
koudela_pal.pdf
belül is elsősorban Budapestre, mert nem volt más megélhetési lehetősége, ál -lamesküt tenni pedig nem akart. És sokan maradtak Kassán, vagy nyugdíjazták őket, vagy munkát váltottak, vagy más módokon próbáltak megélni, másfajta állást vállaltak, mint pl. Sziklay Ferenc5 is, vagy akár a már korábban is meglé -vő másik állásukat folytatták. Erre adnak példát a premontrei tanárok, akik a rend kötelékében maradtak Kassán, részt vettek annak pasztorációs és kulturá -lis munkájában, de tanítani nem tanítottak korábbi iskolájukban.6 Kivétel Karel Murgaš, aki korábban premontrei kanonok volt, majd világi tanár, később mégis az állami reálgimnázium igazgatója lett. Őt majd Ivaskó Lajos történelemtanár váltotta fel az igazgatói székben. Ez utóbbi egyébként rutén, azaz kárpátukrán származású, s 1918 előtt a tankerületi igazgatóságon volt tollnok. Magyar kollé -gái nem szerették, opportunistának tartották, mert ha szlovák nyelvű okiratot írt alá, szlovákosan: -ško végződéssel írta a nevét, ha magyart, akkor magyar módon -skó-val.7 Vannak persze olyanok is, akik megmaradtak az állásukban, de nem egyszerűen a megélhetés vagy a hivatás folytatása kedvéért. Kassán maradt Gara János is, a nevét megváltoztatta: Šimeček János lett belőle, tanfe lügyelői kinevezést kapott, és a legnacionalistább csehszlovák lett. 1919 szept emberében két másik cseh tanár kíséretében lefoglalta a premontrei gimnázi -um épületét és felszerelését, majd mikor Szabó Adorján igazgató tiltakozott ez ellen, tizenegy fegyveres katonával tért vissza, s erőszakkal vette át az épületet.
Erre a diákok úgy reagáltak, hogy nem iratkoztak be az új iskolába, vagy csak na -gyon kevesen, hiába volt magyar osztály, hanem magánúton tanultak tovább8. Később létrejött egy illegális iskola is, ahol ezeket a diákokat a régi tanárok ok tatták, de nemcsak üldöztetésnek voltak kitéve ezáltal, hanem a végzettségü -ket sem ismerte el senki. Gara már 1906-ban a felsőkereskedelmi tanára volt, s egyben a női kereskedelmi tanfolyam, a kereskedő tanonciskola tanára is és a felügyelő bizottság tagja. Ő a Fő utcán, az Andrássy palotában lakott, még 1924-ben is, és továbbra is tanított, immár az Állami Kereskedelmi Akadémián.
A pályájukat elhagyó tanárokat, és általában a középosztályt, a legegysze -rűbb módon két alapvető és ezen belül több altípusba lehet besorolni: a Kassán maradó, de állást változtató, a Kassán maradó és állást nem változtató, a Kas -sát elhagyó, a Magyarországra költöző és kedvezőbb sorsú, a Magyarországra
5 Koudela Pál (2002): A magyar polgárosodás egy alternatívája a Felvidéken: egy kassai tanár, Sziklay Ferenc élete. In: LIMES 2002/2 85–105
6 A Jászó-Premontrei II. Rákóczi Ferenc-gimnázium évkönyve az 1939–40. iskolai tanévről. [sic.!] 17.
7 Sziklay László (2002): Egy kassai polgár emlékei. Budapest, Kalligram
8 A Jászó-Premontrei II. Rákóczi Ferenc-gimnázium évkönyve az 1939–40. iskolai tanévről. 14–15.
költöző, de kedvezőtlenebb sorsú és az egyéb helyre költöző tanárok típusába.
A számtalan kicserélődő tanár helyébe mások jöttek. Az ő életük lényegében nem különbözött azokétól, akiknek a helyére jöttek, tehát két alapvető típusuk inkább a nemzetiségük szerint állapítható meg, vagyis: csehek vagy szlovákok, ill. magyarok. Természetesen ezeket a típusokat is tovább lehetne osztani, sok értelme azonban nem volna, hiszen pl. a nem Magyarországra, hanem más or szágba elköltöző tanárok száma oly kevés, hogy külön típusként nem jellemez -hetők. Ezek a típusok azok, melyek némileg konkrétabb képet adnak a tanárok sorsáról, és tágabb értelemben az általános társadalmi változásokról is sokat mondanak. Tudjuk, hogy a tanárok egy része Magyarországra jött, hogy na gyobbára rossz anyagi körülmények közé került. A trianoni békeszerződés kö -vetkeztében az elcsatolt országrészekből mintegy ötszázezer ember, zömmel tisztviselő menekült vissza az anyaországba, hátrahagyva vagyonát, elveszítve állását.9 Ők éveken át a budapesti pályaudvarokon vasúti vagonokban laktak, miközben még 1918 előtt a háromszobás lakást tekintették átlagosnak. A nagy válság évei ugyanakkor elsősorban azért sújtották le a középosztályt, mert az egyetemekről kikerült gyermekeik éveken át állástalanok maradtak, nem tud -tak megfelelő önálló egzisztenciát teremteni maguknak. Az első világháborús hadikölcsönkötvényekbe fektetett pénzükkel elveszett a középosztálybeli csa ládok anyagi tartaléka, a leánygyermekeik kiházasítására szánt összeg, a “sta fírung” ára. Az 1920as évek közepéig tartó infláció Magyarországon a valami -kor irigyelt fixet és viszonylag magas fizetést olvasztotta el.10 Ugyanakkor nem tudjuk, hogy a Magyarországra került tanárok számára milyen életstratégiák, lehetőségek adódtak az anyaországban, ha szakmájukat akarták folytatni, vagy ha meg akartak élni egyáltalán. Az is ismert, hogy jöttek cseh területről is taná -rok a Felvidékre, de nem tudnánk a konkrét személyek ismerete nélkül, hogy vajon mennyire voltak mások ezek az emberek? Vajon csak az anyanyelvük tért el, vagy az értékrendjük, a mentalitásuk is az elődeikétől? Erre a kérdésre sok -féle választ kaptunk már. Simon Attila pl. azt állítja, hogy nem volt integráció, annyira eltérő volt a két népesség életszemlélete, pl. a valláshoz való viszonya, hogy erre nem kerülhetett sor.11 Egy szűkebb társadalmi csoport közvetlen meg -ismerése talán árnyaltabb képet ad.
9 L. Nagy Zs. (1991): Magyarország története 1919–1945. KLTE, Debrecen. 66.
10 L. Nagy Zs. (1991): Magyarország története 1919–1945. KLTE, Debrecen. 98.
11 Klinyecz Barbara (2011): A csehszlovákiai magyarság 1918–1938. In: Délkeket Európa-South-East Europe. International Relations Quarterly, Vol. 2. No. 2. (Summer 2011/2 nyár) http://www.
southeast-europe.org/pdf/06/DKE_06_M_N_KB.pdf
Koudela Pál
A Kassán maradó, de állást változtató tanár típusát, mint a legfontosabbat, ismerjük Sziklay Ferenc életútján keresztül.12 Más lett a sorsa azonban, azoknak, akik nem maradtak Kassán, hanem átjöttek Magyarországra. Ezen belül számsze rűen feltétlenül kevesebben voltak azok, akik anyagilag is, társadalmilag is sike ressé váltak. Érthető, hogy nehéz volt a helyzetük, részben éppen a sok anyaor -szágba érkező tisztviselő miatti munkaerő-túlkínálat és munkanélküliség folytán.