All members together
4.2 Közösségi támogatással megvalósuló magyar-horvát határ menti együttműködések
A határ menti együttműködések másik csoportját az Európai Unió által in -dított programok és közösségi támogatással megvalósuló kezdeményezések alkotják, melyek ebből kifolyólag csak később indulhattak. Az első ilyen jellegű együttműködés az Európai Unió 2000-ben születetett döntésének megfelelően a CBC (Crossborder Cooperation) program volt, mely a két állam kooperáció -ját a Phare, illetve a CARDS programokból finanszírozta. A 2003-ban elinduló első határ menti együttműködés a Phare CBC MagyarországHorvátország Kí
-48 Bali Lóránt (2012) Az euroregionális együttműködések életrajzi sajátosságai a horvát-magyar határtérségben. In. Gulyás László (szerk.) Virtuális Intézet KözépEurópa Kutatására Közlemé -nyei. Egyesület Közép-Európa Kutatásra. IV. évf. 3. 67–74.
49 Bali Lóránt (2012) A horvát-magyar határon átnyúló kapcsolatok jelene és jövője. Underground Kiadó, Budapest – Szepetnek
sérleti Kisprojekt Alap (PSPF–Pilot Small Projects Fund) keretein belül valósult meg (ekkor az INTERREG III A program még nem támogatta ezt a határszakaszt, a III C program kedvezményezett országai között pedig továbbra sem szere -pelt Horvátország). A kezdeményezés jellegénél fogva a nonprofit határ menti együttműködést és a helyi közösségi fejlesztéseket tekintette fő céljának, hogy ezáltal a potenciális pályázói kört felkészítsék a jövőbeni INTERREG támoga -tási lehetőségre, ennek megfelelően elsősorban a határrégióban élő emberek és az ott működő intézmények együttműködésének ösztönzését és a meglevő intézményi és gazdasági kapacitás fejlesztését támogatta. A pályázható témák a területfejlesztés és településrendezés, a gazdaságfejlesztés és gazdasági együttműködés, ideértve a turizmust is, a humánerőforrás-fejlesztés, valamint a természet- és környezetvédelem voltak. Pályázni a magyar-horvát bilaterális határtérségen belül (NUTS 3 szintű régiók), vagyis az itt található megyéken belüli központtal vagy képviselettel rendelkező nonprofit szervezetek voltak jogosultak. Ezen megyék hazánk részéről Baranya, Somogy és Zala megye, míg Horvátországból EszékBaranya, VerőceDrávamente, KaproncaKörös és Mura -köz megye voltak.
A kisprojekt alap legfőbb eredményei között tartjuk számon, hogy feltárta a régió kihasználatlan gazdasági lehetőségeit, jelentősen kibővítette az itt élő vállalkozók pénzügyi, marketing és információs technológiai ismereteit, ösztö nözte a vállalkozások közötti kapcsolatteremtést, a turizmust, a Dráva környe zetvédelmét, továbbá a helyi civil szerveződéseket, a kulturális és oktatási kap -csolatok ápolását, a hagyományőrzést, az iskolák közötti együttműködést. A Horvát-Magyar Kísérleti Kisprojekt Alap 2003 pályázható keretösszege 631 667 eurót tett ki, ebből az európai uniós Phare támogatás 465.000 euró, melyhez 166 667 euró kormányzati társfinanszírozás járul. Egy projekt minimális támo -gatása 5 ezer euró, a maximális 50 ezer euró lehetett. A pályázóknak a projekt költségvetésének minimum 10%-át saját hozzájárulásként kellett biztosítaniuk.50 2004ben indult útjára a Szlovénia–Magyarország–Horvátország Szomszéd -sági Program, melynek feladata a határon átnyúló kapcsolatok erősítése volt. A program két prioritásból állt, első helyen a gazdasági és szociális kohézió erősí -tése, a másodikon pedig a fenntartható fejlődés szerepelt. Ezek megvalósítására különböző intézkedéseket hoztak, melyek közül kiemelkednek a közös gazdasági térség és a közös emberi erőforrás fejlesztése, valamint a közös turizmus és kul -túra fellendítése. Nagy hangsúlyt fektettek a természeti erőforrások fenntartható
50 VÁTI (2005) Sajtóközlemény. www.pharereg.hu
Lőrinczné dr. Bencze Edit
használatára, továbbá rendkívül fontosnak tartották a környezet és természet -védelmet. A szomszédsági programban két alkalommal került pályázati felhívás kiírásra. Az első 2004 decemberében, melynek során 5 857 379 euró támogatással 28 projektet valósítottak meg. A második pályázati felhívására 2005 novembe -rében került sor. Ekkor magyar oldalon 6 078 840 euró, Horvátországban pedig 6 000 000 euró állt rendelkezésre. A magyar pályázók 179, a horvát pályázók pedig 112 pályázatot nyújtottak be. Ezekből a közös projektek száma Magyarországon 103, Horvátországban 32. A program kiváló lehetőséget biztosított a következő, 2007-ben induló új költségvetési időszakra történő felkészülésre.51
A MagyarországHorvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Prog ram az Európai Unió a 20072013as költségvetési időszakában nyújtott támo gatást a magyar horvát határon átnyúló együttműködési projektek finanszí -rozására.52 A program finanszírozása magyar oldalról az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaiból, horvát oldalról pedig az Előcsatlakozási Eszköz, az IPA program második komponense forrásaiból valósul meg.53 A program a NUTS 3 egységeket (megyéket) célozta meg. Magyarországon a támoga -tásra jogosult területet Zala, Somogy és Baranya megyék alkották, amelyek közül Zala megye a NyugatDunántúli Régió része, Somogy és Baranya me gyék pedig a DélDunántúli Régióhoz tartoznak. Horvátországból EszékBa -ranya, Verőce-Drávamente, Kapronca-Körös és Muraköz megyék tartoztak a programhoz. Ezen határ menti megyék mellett azonban további négy NUTS 3 szintű területi egység ún. csatlakozó területként – Varasd, Belovár-Bilogora, PozsegaSzlavón, VukovárSzerémség – vett részt a programban. Ezen szom -szédos területek bevonásával a támogatásra jogosult terület mindkét oldala nemcsak hasonló földrajzi, demográfiai és gazdasági jellemzőkkel rendelkezik az együttműködésben, hanem hozzávetőlegesen hasonló nagyságú területtel és lakosságszámmal.54
51 Neighbourhood Programme (2004) Slovenia – Hungary – Croatia 2004–2006. http://www.
interreg-slohucro.com/modules/vsebina/priloge/173/Programme%20complement.pdf
52 Nemzeti Együttműködési Programok Irányító Hatósága: Magyarország – Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013. (Továbbiakban NEPIH)
53 Európai Unió Tanácsa 1085/2006/EK (2006. július 17.) rendelete egy előcsatlakozási támoga tási eszköz (IPA) létrehozásáról rendelete egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létre -hozásáról HL L 210 2006. 7. 31. 82–93.
54 NEPIH i. m. 6–7.
3. térkép. Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Forrás: Nemzeti Együttműködési Programok Irányító Hatósága:
Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program http://www.hu-hr-ipa.com/hu/programterulet
A programot 85%ban a Közösség finanszírozta, a többi nemzeti hozzájá -rulás, melyből a pályázótól 5% önrészt vártak el. A programban összesen 52,4 millió euró állt rendelkezésre, melyből a projektek támogatására felhasználható keret közel 47,2 millió eurót tett ki. A három pályázati kiírás során számtalan pályázat érkezett be, melyek közül az elsőben 42 nyertes 12,3 millió euró, a má -sodikban 60 projekt 14 millió euró, míg a harmadik kiírás kapcsán 39 nyertes 26,2 millió euró közösségi támogatást nyert el.55
A szóban forgó horvátországi szomszédos megyék magyar oldallal való együttműködése egyrészt már korábbi kapcsolatokból táplálkozik, másrészt a megyék stratégiai prioritásai között szerepel. Így például Varasd megye együtt -működési megállapodást írt alá Zala megyével, valamint a magyar és szlovén partnerekkel részt vesz a CADSES III/B projektben is. Ez a Mura és Dráva folyók kal kapcsolatos pályázatok kidolgozására és végrehajtására fókuszál, a környe
-55 NEPIH i. m. 6.
Lőrinczné dr. Bencze Edit
zetvédelem, valamint a közös hulladék- és szennyvízkezelési tevékenységek szempontjából. A közös turisztikai kínálat irányában már lépések történtek az INTERREG III/A projekteken keresztül, s az IPA ezt az együttműködést kívánja továbbvinni.
Belovár–Bilogora megye azzal a hivatkozással kezdeményezte részvételét az IPA Határon Átnyúló Programban, hogy regionális programjának alapvető célkitűzése a határ menti együttműködésben való részvétel. Míg Pozsega–
Szlavón és Vukovár–Szerémség megyék a Duna–Dráva–Száva eurorégió tagjai és ebben szoros együttműködést alakítottak ki más horvát, illetve magyar me gyékkel. A Duna és a Dráva mint vízi összekötőkapocs jelentik az együttműkö -dés alapját egymással és a magyar oldallal.
A magyar és horvát megyékkel a támogatásra jogosult terület kiterjedése 31 028 km2.A támogatott terület mindkét oldalon jellemzően a periférián levő vidéki terület. A térségek városai – magyar oldalon: Kaposvár, Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Komló; horvát oldalon: Kapronca, Csáktornya, Verőce, Varasd és Belovár – leginkább csak helyi jelentőséggel bírnak, a városi központnak csak Pécset és Eszéket tekinthetjük, de a domináns településszerkezetet leginkább a falvak, néhány megye esetében aprófalvak jelentik. Ezekre a nagyon kicsi tele -pülésekre jellemző az elöregedő népesség és a nagy munkanélküliség. A belső közlekedési hálózat rendkívül rossz állapota miatt a régióközpont elérhetősége nagymértékben romlik, Baranya megyében 76, Somogy megyében 74 úgyneve -zett zsáktelepülés található.56
Prioritás Támogatás összege/euró
1. Fenntartható környezet és turizmus 21 325.330,00 2. Együttműködő gazdaság és közösségek közötti
humán erőforrás-fejlesztés 10 662.665
3. Technikai segítségnyújtás 3 554.221
Összesen 35 542.216
4. ábra. Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program prioritásai
Forrás: NEPIH i. m.
56 NEPIH i. m. 20.
A fenntartható környezet prioritás keretén belül a Dráva-völgy és az ahhoz kapcsolódó természeti és vidéki területek környezeti stabilitásának és vonze -rejének növelése, továbbá a Mura–Dráva–Duna területből és az azt körülvevő természeti és vidéki területekből egy fenntartható, közös regionális turisztikai termék kialakítása a legfőbb feladat. A második prioritás magában foglalja a két oldal gazdasági együttműködésének szorosabbá tételét, továbbá kiemelt figyelmet szentel a közös kulturális örökség fejlesztésére és fenntartására, a kulturális értékek és hagyományok népszerűsítésére, továbbá az emberek, az oktatási és civil szervezetek közötti intenzív kulturális és oktatási kapcsolatok előnyeinek kihasználására. Mindezek alapján a projektek jelentős része az öko -turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket, a kulturális örökség tematikus útvonalainak kialakítását és továbbfejlesztését, a határon átnyúló oktatási, képzési és kulturális csereprogramok, valamint a közös helyi tervezés megvalósítását preferálta.57
57 NEPIH i. m. 46-54.
Lőrinczné dr. Bencze Edit