Intézmény
Összes tanulmányi
költség /A/
Ösztöndíjakból, támogatásokból
származó bevételek
/B/
A hallgatók évi összes
költsége /A-B/
BGF 532 238 276 672 255 566 KJF 739 094 169 344 569 750 SZE 447 896 225 468 222 428
Mindegyik intézmény hallgatója esetében azonos nettó átlagkeresettel számoltam, így a tanulmányok ideje alatt elszalasztott kereset is megegyezett, csak az oktatás közvetlen költségeinek különbözőségéből adódott a belső megtérülési ráták intézményenkénti eltérése (28. táblázat). Az oktatás közvetlen költségei a KJF hallgatóknál a képzés túlnyomó részben költségtérítéses formája miatt magasabbak, ezért itt alacsonyabb egyéni megtérülési rátát kaptam, de még ilyen formában is megéri a felsőoktatási tanulmányokba beruházni.
119
28. táblázat Egyéni belső megtérülési ráták az oktatás közvetlen költségeit is beszámítva hallgatók által elérhető nettó átlagkereseteket. A diplomás pályakövetés keretében az Educatio Kft. által végzett kutatás adott információt a végzettek havi nettó átlagos összjövedelméről intézményenként (24. melléklet).
29. táblázat Egyéni belső megtérülési ráták intézményenként
Intézmény tagozatos hallgatóinak gazdaságtudományi BSc képzésben való részvételének előző oktatási fokozathoz képest történő megtérülésére vonatkozóan. Az egy szinttel alacsonyabb iskolai végzettséghez viszonyított jövedelemtöbblet kiszámításakor az adott végzettségkategóriára vonatkozó aktivitási és munkanélküliségi rátáktól eltekintettem, melynek következtében a felsőfokú végzettség hozamát kissé alulbecsültem, hiszen e körben magasabb aktivitási és alacsonyabb munkanélküliségi rátával számolhatunk, mint az alacsonyabb végzettségűek esetében. Számításomat a rövidített módszer alapján végeztem el, ugyanis iskolai végzettség és egyben kor szerinti bontásban nem álltak rendelkezésemre a kereseti
33 Az Educatio Nonprofit Kft. által végzett mintavételes kutatás a 2007-ben végzettek kérdőíves vizsgálatával.
A 2007-ben végzettek havi nettó átlagos összjövedelme alapján végeztem átlagszámítást.
120
adatok, ezért az iskolai végzettségek szerinti nettó átlagkereseti adatokat vettem alapul (24. melléklet). Az oktatás közvetlen költségeit is figyelembe vevő rövidített módszer eredményéül az 29. táblázatban szereplő belső megtérülési rátákat kaptam intézményenként a nappali tagozatos hallgatókra. A BGF-en történő továbbtanulás a legjövedelmezőbb megtérülési szempontból, ennek oka a nagy múlttal, tradícióval rendelkező intézmény presztízse, az itt szerzett diploma munkaerőpiacon történő jó eladhatósága mellett az itt folytatott tanulmányok közvetlen költségei viszonylag alacsonyak, főleg a KJF egyéni oktatási költségeihez képest, ahol a hallgatók túlnyomó része költségtérítést fizet, ez okozza a belső megtérülési ráta nagyságrenddel kisebb összegét. A KJF-es hallgatókhoz hasonlóan a SZE gazdaságtudományi BSc képzésén továbbtanuló nappalis hallgatók egyéni megtérülése is szerényebb mértékű a BGF hallgatókhoz képest a BSc végzettségükkel szerezhető alacsonyabb átlagkereset következtében. Tehát míg a SZE hallgatók esetében az alacsonyabb jövendőbeli jövedelem, addig a KJF-es hallgatóknál a magasabb oktatási közvetlen költségek az okai a BGF-hez képKJF-est elmaradt nagyságú egyéni belső megtérülési rátának. Mindegyik felsőoktatási intézmény esetében azonban elmondható, hogy még mindig jobban megéri a felsőoktatásba beruházni, mint középfokú végzettséggel megelégedve munkát, s életkeresetet keresni.
A diplomás pályakövetés keretében lebonyolított kutatás korlátaival tisztában lévén, az intézményekre kapott átlagkereseti adatokat, és az azokból kapott eredményeket óvatosan kezelve, megítélésem alapján a legutóbbi (3. eset) számítás tükrözi a legárnyaltabb képet a vizsgált intézmények hallgatói által várható egyéni megtérülés mértékéről. Véleményem szerint a különböző intézményekben végzett hallgatók által elérhető nettó átlagkereset nagyságában indokolt a különbségtétel, ugyanis a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet 2008-as tanulmánya34 is ezt támasztja alá, mely a munkaadók felsőoktatási intézményekről alkotott képét vizsgálta. A kutatás megerősítette azt az állítást, hogy a munkaadók fejében létezik a felsőoktatási intézményeknek egy hallgatólagos preferencia rangsora. A munkáltatók szemében - főként a pályakezdők esetében - fontos szempont a diplomát kibocsátó intézmény kiléte, azaz vannak nagy presztízzsel rendelkező intézmények, amelyek által kibocsátott diploma értéke nagyobb a munkaerőpiacon, mely ezáltal növeli a
34 Diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemszögből címmel a gazdasági és műszaki területen végzett illetve elhelyezkedett hallgatók és a diplomájukat kibocsátó felsőoktatási intézmények megítélését elemző tanulmány 3200 vállalat körében végzett kutatás eredménye.
ftp://www.gepesz.bme.hu/hirek/diploma_munkaeropiac_2008_090204.pdf (letöltve 2010. március 30.)
121
diplomával elérhető keresetet. Számításom (3. eset) szerint a BGF elvégzésének egyéni megtérülési rátája a legmagasabb, mely egyértelműen a BGF-es diplomával elérhető nagyobb nettó átlagkeresetnek köszönhető, s ez egybecseng az említett kutatás eredményével is, miszerint a munkáltatók által említett felsőoktatási intézmények általános presztízsrangsorának második helyén a BGF szerepel. Az elvégzett számításom eredményei is alátámasztják a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet 2008-as kutatását, mely szerint nem a diploma minősítése és nem a végzettség fajtája (főiskola vagy egyetem) alapján döntenek a munkaadók, hanem a diplomát kibocsátó intézmény érdekli őket a legjobban. Ezért úgy gondolom, hogy az egyéni megtérülési ráta számítás nemcsak a felsőoktatási intézmények vezetői számára fontos visszajelzés, hanem hasznos segítséget nyújthat a gazdasági szakterületen továbbtanulni szándékozó, döntés előtt álló hallgatók számára is, hogy melyik felsőoktatási intézménybe érdemes jelentkezniük, emberitőke-beruházásuk hol térül meg leginkább.
Az egyéni megtérülési ráta számításon felül a kereset elmaradás „behozása” szempontjából végeztem becslést a vizsgált intézményekben végző hallgatók befektetésének megtérülési idejét kutatva. Vizsgálatom arra irányult, hogy a hároméves BSc képzést elvégző hallgatók átlagosan mennyi idő alatt hozzák be a három év alatt elszalasztott keresetüket középfokú végzettségű társaikhoz képest. A 2. és a 3. esetben a tanulásuk közvetlen költségeit is belevettem számításomba, és arra kerestem a választ, hogy az elmaradt kereset illetve a felsőfokú tanulmányok közvetlen költségei együtt átlagosan hány év (illetve hónap) alatt térülnek meg az egyének (illetve családjuk) számára a felsőfokú végzettség jövedelemtöbbletéből adódóan középfokú végzettséggel három évvel előbb elhelyezkedett társaikhoz képest (30. táblázat). Számításom során eltekintettem a tanulmányukat az előírt tanulmányi időnél hosszabb idő alatt elvégző hallgatók esetétől (többletköltségeitől).
122
30. táblázat Mennyi idő alatt hozza be kereseti elmaradását (3 év) - és a tanulás