H5: Megvizsgáltam, hogy milyen erős tényező az emberitőke-elmélet által képviselt néhány közgazdasági összefüggés a hallgatók felsőoktatásban való részvételről hozott döntéseiben. Feltételeztem, hogy az emberitőke-elmélet erős faktor a hallgatók döntési folyamatának megértésének a segítésében, így a válaszadók lényeges hányadától elvárt, hogy egyetértsen a következő állításokkal:
- a tanulmányok költsége mérlegelve lett azzal az eséllyel szemben, hogy végzettség nélkül szerzett volna állást az egyén,
- figyelembe lett véve a tanulási idő alatt elmaradt jövedelem,
- elvárása volt, hogy a jövőbeli keresetek kompenzálják a tanulás költségeit és az elmaradt jövedelmet.
A 14. ábra jól szemlélteti, hogy a tanulmányi költségeket mennyire vették figyelembe a továbbtanulásról szóló döntés meghozatalakor a vizsgált intézmények hallgatói. Messze legnagyobb mértékben azzal számoltak, hogy a jövendőbeli kereset mennyire kompenzálja a tanulmányi költségeket. A tanulmányi költségeket már jóval kisebb mértékben vették figyelembe, és a legkisebb mértékben az elmaradt jövedelmet mérlegelték. A vizsgált felsőoktatási intézmények közül a BGF hallgatói vélekedtek a legpozitívabban arról, hogy tanulmányi költségeiket jövőbeli keresetük jelentős mértékben (átlagosan 4,21 értéket kapott) kompenzálni fogja. Az elmaradt jövedelemmel és a tanulmányok költségeivel ugyanezen hallgatók jóval kisebb mértékben számoltak a KJF és a SZE hallgatóihoz
98
számítanak, a szülői havi támogatás összege itt szignifikánsan nagyobb a másik két intézmény hallgatói által kapottnál. A korrelációs mátrix (22. táblázat) egyik változója: „a gazdasági felsőfokú tanulmányok választásakor milyen mértékben mérlegelte a tanulmányai költségét azzal a lehetőséggel szemben, hogy gazdasági szakirányú végzettség nélkül helyezkedik el” közepesen pozitív kapcsolatot (R=0,535) mutat azzal, hogy „milyen mértékben számolt a tanulmányok végzése miatt elmaradt jövedelem költségeivel”, tehát, minél nagyobb mértékben figyelembe vette a tanulmányi költségeket, annál nagyobb valószínűséggel számolt az elmaradt jövedelem nagyságával is. A harmadik tanulmányi költségekkel összefüggő kérdés, hogy „mennyire gondolja, hogy a jövendőbeli keresete kompenzálni fogja a tanulmánya költségeit és azt a pénzt, amit nem keresett meg a tanulmányai alatt” az előzőekben felvázolt változókkal nem mutatott lineáris kapcsolatot (22. táblázat).17
22. táblázat A tanulmányi költségek mérlegelésének korrelációs mátrixa Milyen többletkeresetük kompenzálni fogja az elmaradt keresetet és a tanulmányi költségeiket, ami alátámasztja azt a kutatás során kapott másik eredményt, hogy saját intézménytípusukon (állami főiskola) szerezhető végzettség karrierhasznáról messze
17 Amennyiben az életkor alapján, korcsoportok szerint vizsgáljuk a fentiekben említett három kérdést, azt kapjuk eredményül, hogy a korral az utóbbi, hogy „mennyire gondolja, hogy jövendőbeli keresete kompenzálni fogja a tanulmánya költségeit és az elmaradt jövedelmet” nem mutat szoros kapcsolatot. Az első két kérdés, azaz hogy milyen mértékben számolt a tanulmányi költségekkel illetve az elmaradt jövedelem költségeivel gyenge pozitív kapcsolatot mutat a korcsoportokkal, azaz minél idősebb az egyén, annál valószínűbb, hogy nagyobb mértékben számol a továbbtanulás költségeivel illetve a tanulás miatt elmaradt jövedelem nagyságával, igaz ez esetben az elmaradt jövedelem is jóval magasabb összeget tesz ki, mint a fiatalabb korcsoportba tartozó hallgatótársaknál.
99
pozitívabb véleménnyel rendelkeztek, a nagy múltra visszatekintő állami főiskolák gazdasági képzésének piacképességét magasabbnak ítélik meg, mint a többi intézménytípus hallgatója.
TH5: Az emberitőke-elmélet - néhány vizsgált közgazdasági összefüggése tehát számszerűsítve jó közepes mértékben – áll a hallgatók felsőoktatásba történő beruházásaik megfontolása terén. A feltett hipotézist elfogadtam annak ellenére, hogy a hallgatók a tanulmányok alatt elmaradt keresettel csak kismértékben számoltak. A jövőbeli magasabb keresetet viszont számottevő mértékben vették figyelembe úgy mint, amely kompenzálja a tanulási idő alatt kiesett jövedelmet és a tanulmányi költségeket. A hallgatók a tanulmányok költségével közepes mértékben számoltak (az állami főiskola hallgatóit kivéve) továbbtanulási döntésük meghozatalakor.
Másik nagyon fontos tényező a továbbtanulás esélye szempontjából: az anyagi tőke, hiszen a magán felsőoktatásban tandíjat kell fizetni. Vajon van-e különbség az állami- és a magán felsőoktatási intézményben tanulók anyagi háttere szempontjából? Dolgozatomban az anyagi tőke továbbtanulást befolyásoló hatását behatóan nem vizsgálom, a terjedelmi korlátra való tekintettel csak érintem ezt a kérdéskört. A hallgatók saját (ill. családjuk) anyagi helyzetének szubjektív megítélése szempontjából közelítettem meg ezt a témát, valamint azon keresztül, hogy a különböző intézménytípusokba járó hallgatóknak mekkora a havi bevételük a szülői támogatásokból és milyen mértékben vesznek igénybe ösztöndíjakat, egyéb támogatásokat, amelyek pozitívan hatva a társadalmi mobilitásra, elősegíthetik a hátrányosabb társadalmi helyzetű rétegek felsőoktatásban való részvételét.
Kutatások támasztják alá, hogy a nagyobb presztízsű állami felsőoktatási intézményekbe – ahol nem kell tandíjat fizetni - nagyobb eséllyel jutnak be a jómódú családból származók, így az alacsonyabb jövedelmű családok gyermekei inkább a magánfelsőoktatásba kényszerülnek. A vizsgált intézmények hallgatói tanulmányi költségeik finanszírozása céljából ugyancsak különböző nagyságú havi támogatást kapnak szüleiktől, illetve szignifikánsan eltérő bevételeik származnak ösztöndíjakból, más támogatásokból és egyéb jövedelemforrásokból, melyeket a 12. számú melléklet szemléltet. Összesen 229 hallgató nyilatkozott úgy, hogy egyéb forrásból származó jövedelemmel rendelkezik (szintén 12.
számú melléklet). 18 A szülői havi támogatás, a diákhitel, a munkavégzés (diákmunka) és a
18 A leggyakoribb forrásbevétel diákmunka vállalásából ered. Az egyéb forrásból jövedelemmel rendelkezők 53%-a vallotta, hogy a tanulás mellett részmunkaidőben dolgozik. A második leggyakoribb forrás (19%) a szülők anyagi segítsége. A legmagasabb támogatást havonta a tanulmányi szerződéssel rendelkezők kapják, nem sokkal marad el ettől a gyeden lévő hallgatók által kapott havi összeg és a diákhitel havi mértéke.
100
képzéstámogatás (tanulmányi szerződés) gyakoriságát a továbbiakban részletesen intézménytípusonként, tagozatonként elemzem (16. számú melléklet).
Feltételezésem szerint a havi szülői támogatás nagysága mögött főként a szülők végzettsége, s foglalkozása húzódik meg. Az előbbit bizonyítja a 15. ábra, mely az édesapa végzettségének függvényében mutatja a szülői tanulmányi támogatás átlagos havi összegét (15. számú melléklet).
15. ábra A szülői havi támogatás átlagösszege az apa legmagasabb iskolai végzettsége