Az emberi tőke más tőkefajtáktól eltérő tulajdonsága, hogy az ember részét képezi: az emberben testesül meg. Tőkéről van szó, mert jövőbeli szükségletkielégítés illetve jövőbeli jövedelem, vagy mindkettő forrása. Machlup szerint a termelő ember tőke, azaz olyan befektetés, amely „jövedelemszerző potencialitás” (Machlup, 1982). Véleménye szerint akkor képződik emberi tőke, amikor az egyének szellemi vagy fizikai felkészültségét átalakító beruházások képessé teszik őket több vagy jobb áru/szolgáltatás nyújtására, magasabb pénzjövedelem szerzésére, jövedelmük értelmesebb elköltésére, illetve az életből több öröm szerzésére. Az első kettő azt jelenti, hogy annál színvonalasabb az emberi tőke minél nagyobb anyagi haszonnal jár. A két utóbbi pedig a boldogabb élet lehetőségére utal, mely közvetetten az emberi tőke termelőképességére is kihat. A nagyobb élvezeti képességből eredő nem pénzbeli elégedettséget, az ún. „lelki jövedelmet” nem lehet megbecsülni.
Az emberi tőke egyedi tulajdonságokkal rendelkező erőforrás (Polónyi, 2002):
- illikvid, azaz nem választható el a tulajdonosától (ez különbözteti meg a többi tőkefajtától)
- nem adható el, vagy ajándékozható oda, mely az előbbi tulajdonságból következik, - élettartama legfeljebb a tulajdonosának az aktív élettartama lehet,4
4 Bár vannak ezzel ellentétes állásfoglalások is, például Laáb más véleménnyel rendelkezik az emberi tőke élettartamáról: „…az emberi tőke használati ideje legfeljebb tulajdonosa aktív élettartamával egyenlő.
Praktikusan igaz. Ugyanakkor az is tény, hogy az emberi tőke képes túlélni tulajdonosát részint a
24
- megszerzése nemcsak más erőforrásokat, hanem időt vesz igénybe,
- az emberi tőkét birtokló egyén önálló, saját akarata van, ezáltal befolyása van a termelőképessége felett,
- az emberekbe történő befektetéssel lehet emberi tőkét létrehozni, - két részre bontható: öröklött és megszerzett képességekre, - láthatatlan, csak a belső/külső hatását lehet észlelni,
- az emberi tőke belső hatásairól, azaz arról, amit az emberek megtanultak, sokat tudunk,
- külső hatásai pozitívan hatnak a gazdasági növekedésre, pl. a tovagyűrűződő hatások (spill-over effects), mely azt jelenti, hogy termelékenyebb, magasabb emberitőke-környezetben az emberek jártasságának, tudásának, szakértelmének szintje magasabb, mint alacsonyabb emberitőke-környezetben.
Az emberi tőke nem idegeníthető el, ezáltal beruházásának finanszírozása céljából nehezebb hitelt szerezni, azért is, mert a jövőbeli keresetet a hitelintézetek nem tudják zálogként kezelni.5 Másrészt az emberitőke-beruházásnak jóval nagyobb a kockázata és a bizonytalansága, mint a fizikai tőkének, az is előfordulhat, hogy nem térül meg. A haszon elmaradása feletti bizonytalanságnak több oka lehetséges:
- az egyén nincsen pontosan tisztában a veleszületett képességeivel, azaz az önmagába történő beruházás mellett vagy ellen való döntésekor nincs elegendő információ birtokában (főleg a felsőoktatás esetében),
- az egyén élettartamát, mely a hozammal erős pozitív korrelációban van, csak becsülni lehet, nem lehet pontosan előre kiszámítani,
- több évtizedbe is telhet a megtérülés időtartama, a fizikai tőkével ellentétben, ahol a haszon pár év, esetleg egy évtized alatt realizálódik. Előfordulhat, hogy generációkkal később térül meg, az is lehet, hogy nem pénzügyileg, hanem „emberi kvalitásban, életszínvonalban és életminőségben” (Éger, 2005). A bizonytalanságot az is növeli, hogy a gazdasági környezet milyenségét szintén nem lehet előrejelezni, mely erősen befolyásolja a realizációt,
hátrahagyott tárgyiasult szellemi termékeiben, részint példamutatásával, szellemi kisugárzásával, tudása átörökítésével gazdagíthatja az egyetemes emberi kultúrát.” (Laáb, 1994)
5 Friedman ezzel kapcsolatosan a következőképpen nyilatkozik: "Az emberekbe történő befektetést azonban nem lehet ugyanazokkal a feltételekkel, vagy ugyanolyan könnyedén finanszírozni, mint a fizikai tőkébe történő befektetéseket. Könnyű belátni, hogy miért. Ha fizikai tőkébe történő beruházásra kölcsönöznek egy összeget, akkor a kölcsönadó azáltal szerezhet kölcsöne számára némi biztonságot, hogy jelzálogot jegyeztet be a tulajdonra, vagy egy bizonyos követelési jogot magának tart fenn a vagyontárgyon és adott esetben számíthat rá, hogy befektetésének legalább egy részét a vagyontárgy értékesítésével visszaszerzi. Viszont egy ember keresőképességének megnövelésére adott hasonló kölcsön esetén nyilvánvalóan semmilyen hasonló biztosíték nem szerezhető. Egy nem rabszolgatartó társadalomban a befektetést megtestesítő embert nem lehet sem eladni, sem megvásárolni.” (Friedman, 1996 – 111.o.)
25
- előfordulhat, hogy a várakozásokkal ellentétben nem kap munkát a képzett egyén (ez az előbbivel szoros összefüggésben van, mert a munkanélküliségi ráta erősen függ a gazdasági környezettől), habár az iskolázottság véd a munkanélküliségtől.
A munkanélküliség hatása az emberi tőkére
A munkanélküliek aránya a képzettebb rétegekben alacsonyabb, a különbség szignifikáns a munkanélküliségi rátában az egyes oktatási szintek között. Nemcsak annak valószínűsége nő, hogy egy magasabb képzettségű részt vesz a munkaerőpiacon, hanem az aktív munkaidő is emelkedik az oktatási szint növekedésével. A 25-64 éves korcsoport végzettségi szintek szerinti munkanélküliségi rátái (1. táblázat) azt igazolják, hogy az alacsonyabb iskolázottság a bérhátrányon kívül a munkanélküliség nagyobb kockázatával jár. A nemzetközi adatok is arról tanúskodnak, hogy a magasabb képzettség csökkenti a munkanélküliség kockázatát. „Sajátos az emberi tőke hozamtermelő képessége is: a begyakorlottság, a jártasság, a szerzett tapasztalat révén az idő előrehaladtával jellemzően nem csökken, hanem növekszik, az intenzív igénybevétel erőnlétét, edzettségét fokozza, míg kímélése berozsdásodáshoz, leépüléshez vezet. Akkor avul látványosan, ha mellőzik (munkanélküliség, kényszernyugdíjazás) vagy ha rosszul használják (alacsonyabb, vagy magasabb felkészültséget, képességet, érettséget igénylő munkakörben)”. (Laáb, 1994)
1. táblázat Munkanélküliségi ráta iskolai végzettség szerint az EU-ban, 2007, 25–64 éves korcsoport (%)