Képzés ÉMK ÉPK GPK GTK KSK TTK VBK VIK BME
Államilag finanszírozott 21,42 13,56 22,07 26,95 19,03 25,69 22,84 40,16 24,23 Költségtérítéses 17,83 11,58 18,92 22,97 16,32 21,54 19,41 32,04 20,59
Forrás: Fortuna (2007) 507.o.
Vizsgálatában a belső megtérülési ráta számítás teljes módszerét alkalmazta. Eredményei között bebizonyosodott, hogy az egyazon Kart látogató állami és költségtérítéses hallgatók megtérülési rátájában ugyan különbség mutatkozik az állami javára, azonban az egyes Karokon történő felsőfokú továbbtanulás megtérülésének sorrendje ugyanaz függetlenül attól, hogy állami vagy költségtérítéses képzésben tanul az egyén. Továbbá jövedelmezőbb a továbbtanulás mellett dönteni akár költségtérítéses képzés „árán” is, mint középfokú végzettséggel elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
116
A BME egyéni megtérülési rátái magasabbak (26. táblázat) T. Kiss általános egyetemi egyéni megtérülési rátájánál (20,05%) a rövidített és a teljes módszer közötti eltérésből adódóan. A rövidített módszer ugyanis nem veszi számításba a keresetek esetében az életkort, illetve nem kalkulál az egyes iskolai végzettségek aktivitási és munkanélküliségi rátáival. Polónyi és Fortuna egyaránt a teljes módszert alkalmazták egyéni megtérülési ráta-számításaikban, mégis Polónyi az egyetemisták körében (a 2000-es évre) 13,29%-os, Fortuna pedig (2007-ben) 20% fölötti megtérüléssel számol30 a BME legtöbb kara esetében az eggyel alacsonyabb iskolai végzettséghez képest. A Fortuna-féle kutatás adatai jól tükrözik, hogy a BME-n végzettek magasabb jövedelmet illetve az előző oktatási fokozathoz képest nagyobb jövedelemtöbbletet realizálhatnak az egyetem hírnevéből, piacképességéből adódóan. Konkrétan a BME által kibocsátott diplomák értéke, illetve az egyetem presztízse mellett általában a műszaki diplomák munkaerőpiaci kereslete is eleve magas, így a műszaki szakterületen szerzett egyetemi végzettség megtérülése is nagy eséllyel magasabb lesz az egyén számára, mint az egyéb más területen szerzett felsőfokú MsC végzettség. Megítélésem alapján főként ez az oka a Polónyi- és Fortuna-ráta nagyságrendbeli különbözőségének, azonban az eltérés egy része a ráta időbeli növekedéséből is ered, ugyanis 2000-2007 között az egyetemi végzettség felértékelődése folytatódott, igaz ugyan már csak kisebb mértékben, mint a rendszerváltás után.
Kutatásom keretében a hallgatók felsőoktatásba történő emberitőke-beruházásainak megtérülését vizsgálom az egyének szempontjából a vizsgálatomba bevont három intézménytípus példáján. Kutatási céljaim között az állam oktatási ráfordításainak indoklása, elemzése nem szerepel, így dolgozatomban az egyén felsőoktatásban való részvételének megtérülésének elemzésén túl a társadalmi megtérülés vizsgálatára nem térek ki. Az egyén költségei tartalmazzák az oktatás alatt elszalasztott jövedelmet és az összes tanulmányokkal kapcsolatosan felmerült költséget. Az egyén pénzügyi hozama az eggyel alacsonyabb szintű iskolai végzettséget szerzett egyénhez képest elért jövedelemtöbblet (adózott nettó kereset). Számításaim során a következő feltevésekkel éltem:
1. Kizárólag a továbbtanulásból ered a felsőfokú tanulmányokat elvégző egyének magasabb termelékenysége, s ebből következő jövedelemtöbblete.
2. A továbbtanulási döntés meghozatalakor a hallgatók célja nettó jövedelemtöbbletük maximalizálása.
30 a Villamosmérnöki és Informatikai Kar esetében 40%-ot is elérő rátával
117
3. A felsőfokú tanulmányok mellett döntő hallgatók emberitőke-beruházásuk megtérülése miatt döntenek a továbbtanulás mellett, amennyiben úgy ítélik meg, hogy nem térül meg számukra ez a befektetés, akkor a munkaerőpiacon való elhelyezkedést választják a felsőoktatás helyett.
Kiszámítottam a kiválasztott három intézmény hallgatóinak egyéni megtérülési rátáját, abból a célból, hogy megvizsgáljam és összehasonlítsam a felsőfokú továbbtanulás megtérülését intézményenként. A megtérülési ráta-számítást csak a nappali tagozatosak körében végeztem el, ahol az oktatás közvetlen költségein kívül az elmaradt keresettel is számolni kellett.31
A Psacharopoulos (1995) által használt becslési eljárást alkalmaztam, mely mind az egyéni, mind a társadalmi ráták megközelítésére alkalmas:
r=(Wh – Wh-1)/S*(Wh-1+Ch)
ahol az előbbiekben megadott jelöléseken felül:
Ch: a h-dik iskolázottsági szinthez tartozó közvetlen oktatási költségeket jelenti.
Az elszalasztott keresetek kiszámításához a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által iskolai végzettségek szerint kimutatott bruttó átlagkereseteit32 vettem alapul, melyeket saját számítás alapján nettósítottam. A 22. melléklet tartalmazza a bruttó és nettó átlagkereseteket iskolai végzettség szerinti bontásban. Három esetet különítettem el a felsőoktatási egyéni megtérülési ráta számításakor, adatok hiányában mindhárom esetben eltekintettem az iskolai végzettség szerinti keresetek kor alapján történő megbontásától, ami azért lett volna fontos, mert az eltérő végzettségű egyéneknek a keresetük is különböző mértékben nő életük előrehaladtával.
1. Amennyiben eltekintünk az felsőoktatás közvetlen költségeitől (Ch=0), s csak a közvetett költségeket vesszük bele számításunkba T. Kiss (2007) mintája alapján, akkor T. Kiss becsléséhez hasonlóan úgyszintén felülbecsüljük az egyén felsőoktatásban való részvételének megtérülési rátáját. Ezt ellensúlyozza az, hogy az aktivitási és munkanélküliségi rátákat nem vettem figyelembe a megtérülés kiszámításához (, melyek lefele torzítják a felsőoktatás egyéni megtérülési rátáját).
31 A levelező tagozatosak esetében egyrészt az életkor nagyobb szóródása miatt a továbbtanulásból eredő hozam beszedési idejének hossza nagyon különböző lehet, így a megtérülési ráta nagysága is jelentősen eltérhet az egyének között ezért nincs értelme az átlagos megtérülési ráta kiszámításának e tagozatra, másrészt ez esetben nem számolhatunk elmaradt keresettel sem.
32 Foglalkoztatási és Szociális Hivatal http://www.afsz.hu/sysres/adattar2010/index.html
118
Ebben az esetben a következőképpen alakul a fenti egyenlet, illetve az egyéni megtérülési ráta.
r=(Wh – Wh-1)/S*Wh-1=15,77%
A megtérülési ráta értéke szinte megegyezik T. Kiss által a főiskola 3 évére kiszámított egyéni megtérülés mértékével (15,31%), azaz a hároméves főiskola (jelen esetben BSc képzés) elvégzésének megtérülése nem változott az utóbbi öt év alatt.
2. A második esetben az oktatás közvetlen költségeit is belevettem a megtérülési számításomba. A közvetlen költségek között figyelembe vettem a lakhatási, utazási, többletétkezési, egyéb tanulmányi költségeket, a tankönyvek árát, továbbá a tandíjak, költségtérítések összegét, melyeket az egyén által kapott ösztöndíjakkal, egyéb tanulmányi támogatásokkal csökkentettem. A tanulmányi (közvetlen) költségek kimutatását itt az 27. táblázat, részletesebben az 23. melléklet tartalmazza.
27. táblázat Tanulmányokkal összefüggő évi közvetlen költségek és bevételek összesen