ír ta : Zrínyi Miklós.
I. ének. A nagy Mindenható látja a magyarok romlott erkölcseit és el
határozza, hogy régente kedvelt nemzetét megbünteti. Elküldi Mihály arkangyalt a pokolba, válasszon egyet a haragos fúriák közül, aki Szolimán szultánt a magyarok ellen ingerelje. Mihály Alektót választja ki, fölszabadítja kötelékeiből és Szolimánhoz küldi.
A szultán nyomban tanácsot tart vezéreivel, elhatározzák, hogy elindulnak hazánk ellen. Május elejére Drinápolyban összegyűlnek a seregek. Legkiválóbb vezéreik a szép Hamviván, a kegyetlen Demirhám és a tatár kán fiay Delimán.
Ez utóbbiról megtudjuk, hogy Kamillába szerelmes, a szultán leányába, feleségül is szeretné venni, de a leány közben Rusztán bég felesége lett.
II. ének. Arszlán bég, a budai fővezér, közben megszállja Várpalotát, de Túri György szétveri seregét. A szultán e közben hadával már Gyula alá érke
zett és nem tudja, Eger vagy Szigetvár ellen menjen-e. — Zrínyi ezalatt a feszü
let előtt könyörög térdre borulva nemzetéért.
Nem nékünk, nem nékünk uram, tisztességet, De szent nevednek adj örök böcsületet.
Minket azért áldj meg, hogy híjuk nevedet Mi segítségünkre és bízunk tebenned.
Uram, te felségedet arra is kérem : Látod immár a vénség majd elér engem, Immár nem lesz oly erő az én testemben, Hogy ellenségedet mint előbb törhessem;
Vedd hozzád lelkemet, mely téged alig vár, Miként segítséged hadtól megszállott vár:
Vedd ki én testemből, melyen vagyon nagy zár, Ne süllyessze bűnöktől megnevelt vizára
így az Isten előtt Zrínyi esedezett ; Azért meghallgatá az ő könyörgését.
Háromszor láttatott Zrínyinek feszület Hogy hozzá lehajlott, felelvén ezeket :
«Im az te könyörgésedet meghallgattam, Az te buzgó szűvedet mint általláttam, Atyai kedvemben ügyedet fogadtam,
Ne félj, mert nem héában érted megholtam.
Örülj, én jó szolgám, mert jól kereskedtél, Mert öt talentomodra még ötöt nyertél, Világon magadnak koronát kötöttél, Melyet aranyasan atyámhoz viszed fel.
Ottan az angyalok téged készen várnak, Eendelt seregekben cherubinok állnak.
Téged jobb kezére atyámnak állatnak, Veled együtt örökkén vigadni fognak.
Hozzám vészem immár az te szép lelkedet, Magad is kivánod s így jobbnak esmerted ; De hogy még fényesebb korona fejedet Tisztelje, im néked adok ily kegyelmet :
Mártiromságot fogsz pogánytul szenvedni, Mert az én nevemért fogsz bátran meghalni.
Zrínyi, hallgasd meg most mit fogok mondani, lm te jövendőidet fogom számlálni.
Szulimán haddal jön az Magyarországra, És legelőször is fog jünni váradra,
Lesni, mint éh farkas, fog te halálodra, Hatalmát, erejit veszti Szigetvárra.
De ő nem fogja te romlásodat látni, Mert vitéz kezeid miatt fog meghalni.
Sok ezer töröknek kell ottan meghalni, Akkor az te lelked fog hozzám szállani.
De az te fiad György támasztja nevedet, Felserkenti fénnyel tündöklő nevedet, Mint phoenix hamubul költi nemzetségét : Ügy okossággal ez megtartja híredet.»
I l i — VI. ének. Zrínyi megtámadja Siklósnál a Boszniába induló Mehmetet, seregét megfutamítja, öt magát megöli. Ennek hírére a szultán elhatározza, hogy Szigetvár ellen megy. Zrínyi megesketi vitézeit, hadnagyait és vajdáit, hogy a világbíró császárral fölveszik a harcot.
163
1 1*
Harcolnunk peniglen nem akármi okért Kell, hanem keresztény, szerelmes hazánkért, Urunkért, feleségünkért, gyermekinkért, Magunk tisztességéért és életünkért.
Meg esküsznek, hogy vagy dicsőségesen győznek, vagy együtt halnak a vár védelmében. Azután Zrínyi levelet ír a királyhoz, fiait oltalmába ajánlja és György fiával — akit istenfélelemre, hazaszeretetre, vitézségre és jóságra int — elküldi a levelet. Majd a szultán követét fogadja, aki a vár megadására szó
lítja fel őt. Zrínyi kemény szavakkal utasítja el a követet. Erre megkezdődnek az első csatározások, amelyek során máris kimagaslik a védőseregből Deli Vid.
Rettenetesen öldökli a törököket és levágja egyik vezérüket is, Hamvivánt.
V II— V III. ének. Hamviván haláláért De mirhám bosszút esküszik, és amikor újabb harcban Zrínyi a török sereget veri, szembe kerül Deli Vidd el.
Egyenlő erővel harcolnak és kardjukkal nem árthatnak egymásnak. Mikor besötétedik, elhatározzák, hogy máskor folytatják a viadalt. A szultán immár kétszer szenvedett vereséget^ azért haditanácsot tart, ahol vitéz támadásokra serkenti vezéreit. Delimán fölajánlja, hogy hatodmagával Zrínyit és öt had
nagyát viadalra hívja és ha azokat elpusztítják, a vár is elesik. A szultán csak hosszú kérlelésre egyezik ebbe bele, de előbb ágyúkkal akarja a vár bevételét megkísérelni.
IX . ének. Csakugyan lövetni kezdi a várat, amelyből Zrínyi ezúttal nem rohan ki, azt akarja, hogy a török bízza el magát, akkor könnyebben végezhet vele. Ezalatt Miksa császártól gyors segítséget kér. Hírvivőkül Juranicsot és Radivojt küldi ki, akik már-már áthatolnak a török táboron. Ám Juranicsot a tatárok észreveszik és megölik, amire Radivoj, a hű barát is megfordul és nagy pusztítást vivén végbe az ellenségben, maga is elesik. Deli Vidnék azután Radivoj megjelenik álmában, elmondja vértanuságukat és megjövendöli, hogy Zrínyivel együtt neki, Deli Vidnek is mártiromságot rendel az Isten.
X. ének. A vár egyik bástyája már ledőlt, a város leégett. Zrínyi a belső várost is odahagyta és csak a várat magát védi. A török újabb hatalmas táma
dást intéz a vár ellen. Demirhám, Delimán, Ajgás basa tiporja, gázolja, öldökli a keresztényeket. De Zrínyi ezt a rohamot is visszaveri.
X I. ének. Delimánnak Zrínyi ellentámadása elől menekülnie kellett és ezt vetélytársa, Rusztán bég, Kumilla férje, gúnyosan veti a szemére. Delimán haragjában reátámad, megöli és elbujdosik. Ezalatt Deli Vid megüzeni Demir- hámnak, hogy a pataknál várja a párviadal folytatására. Rettenetes küzdelem kezdődik közöttük, amely már-már Deli Vid javára dől el, amikor nagyobb török csapat jön Demirhám segítségére. Deli Vid Demirhámnak fölrója hitet
lenségét, de Zrínyi is meglátja a várból a történteket, kirohan ötszáz vitézével és — bár Deli Videt szem elől veszti — mint a kegyetlen halál pusztít a török között.
X II. ének. A bujdosó Delimánban föléled régi szerelme és elmegy Kamillá
hoz, Nándorfehérvárba. A szultán azonban megbocsát neki, visszahivatja és Kumilla is velejön. Útközben egy forrásnál megpihennek és Kumilla urának bőrpoharából iszik: ámde a pohárban mérges sárkányvér cseppje volt és Kumilla nagy kínok között meghal tőle.
165
X I I I — X IV . ének. Deli Vid a törökök között maradt, de azok nem ismerik föl őt. Felesége elébb hiába sir utána, majd — mivel maga is török leány volt — páncélba öltözik és a török táborba keresésére indul. Egy szerecsen- nel találkozik, aki már fölismerte Deli Videt és megy jelenteni a szultánnak, hogy a magyar hős török ruházatban alszik egyik sátorban. A hősies asszony erre a szerecsent kopjával kiveti a nyergéből és gyorsan levágja a fejét. Az erre támadt nagy zenebonában azután Deli Vid is előkerül, fölismeri feleségét, lovára kapja és a törökök csak akkor ismernek rá, amikor már Sziget felé jár szép prédájával. A szultán újabb haditanácsot rendelj amely azonban nem tud dűlőre jutni. Ekkor fogják el Zrínyinek egy postagalambját és rajta a levelet, amelyben Zrínyi megírja a királynak, hogy a várat már csak legföljebb két napig tudja tartani. A varázsló Abderán a poklok lakóit is segítségül hívja és megkezdődik az utolsó harc. Isten a keresztényeket védi és azért, bár sok magyar hal meg, még többen vesznek el a törökök közül. Demirhám még egyszer
szembekerül Deli Viddel és egy utolsó összecsapásban mindketten elesnek.
X V . ének. Zrínyi az utolsó harcra készül. Vitézeit hősies magatartásra buzdítja, azután kincseit elégeti, maga legszebb ruhájába öltözik és dolmányába száz aranyat tesz. Isten Gábriel arkangyalt küldi segítségére, aki angyalaival a poklok hadát elűzi. Zrínyi pedig ötszáz megmaradt vitézével kirohan a várból.
A szultán messziről, mint a nyárfa levele, reszketve nézi kijövetelüket. Sokszor megbánta már, hogy Szigetet megszállta. De Zrínyi nem csinál sok pompát, hanem megy ellenük és nyomában ötszáz halál rohan a törökre. Száz szablya, száz dzsida esik Zrínyi pajzsára, de nem árt neki : halál formájára jár maga a török között és dőlnek, hullanak előtte az emberek. Hosszas küzdelem után Delimánt is leteríti.
De az vitéz Delimán mihent elesék, Egész török tábor gyorsan megfélemlék, Legvitézb emberek rettegni kezeiének, És azután futni az mint van erejek.
Az futó népekkel összekeveredett, Vágja mindenfelé az futó népeket.
Végre császárhoz is nem messzi érkezett, Zríni távulrul is megesmeré ütet.
És egy nagy óhajtást az Istenhez bocsát, Mert tisztességéért keresi az próbát,
Osztán sietséggel megy az hon császárt lát, Fegyverében viszi szörnyű villámlását.
Sok ezer bosztáncsi, számtalan spahoglán, Az megijedt császárt veszik körül sáncban : De mindazonáltal néki megy horvát bán, Utat csinál karddal iszonyú hatalmán.
Senki nem mér nézni vitéz szemeiben : Százat egymás után ő megöl egy helyben.
Még más százra viszen halált kémélletlen.
Szulimán jó lóra ülni igen siet,
De bán gyorsasága már régen ott termett, Tizet ottan levág császár segétségét, íg y császárnak oztán Zrínyi szólni kezdett.
«Vérszopó szelendek, világnak tolvaja, Tehetetlenségednek eljütt órája.
Isten bűneidet tovább nem bocsátja, El kell menned, vén eb, örök kárhozatra.»
íg y mondván, derekában ketté szakasztá, Vérét és életét az földre bocsátá.
Átkozódván lelkét császár kiindítá, Mely testét éltében oly kevélyen tartá.
Ez volt vége az nagy Szulimán császárnak^
Ez az ő nagy híres hatalmasságának, Az Isten engedte gróf Zrínyi Miklósnak Dícséretit ennek hatalmas próbának.
Mikor bán visszanéz, meglátja távulrul Elmaradt serege török kard miátt hull, Mint pásztor nyájához, ő hamar megfordul, És így szól hozzájok nagy hangos torkábul
«Eddig éltünk vitézek, tisztességéért, Annak ki körösztfán holt szabadságunkért : Ma meghaljunk örömest, és jó hírünkért Vitézül meghaljunk azért mindezekért.
Ahon nyitva látom Istennek országát, Ahon jól esmérem nagy Élőim fiát!
Esmérem, esmérem az Isten angyalát, Rothadatlan ágbul tart nekünk koronát.»
167
De török számtalan körülvék sereget, Messziről jancsárság Kivik vitézeket:
Nem merik próbálni mert karddal ezeket, Senki várni nem meri az ö kezeket.
Mindennyi között is egy jajgatás nincsen, Mert nagy vigasággal s örömmel hal minden.
Az mely helyen állnak, ugyanazon helyben Bocsátják lölköket Isten eleiben.
Nem mér az nagy bánhoz közel menni senki, De jancsár-golyóbis Zrínyit földre v e t i:
Mellyében ez esett, más homlokát üti, Vitézivel együtt az földre fekteti.
Angyali légió ott azonnal leszáll, Dicsérik az Istent hangos muzsikával.
Gábriel bán lelkét két tized magával, Eöldrül fölemeli gyönyörű szárnyával.
És minden angyal visz magával egy lelket, Isten eleiben így viszik ezeket.
Egész angyali kar szép muzsikát kezdett, És nékem meghagyák szómnak tegyek véget.
Vitézek Istene! ime az te szolgád Nem szánta éretted világi romlását ; Vére hullásával nagy bőt ükét formált, Ily subscribálással néked adta magát : Ö vitéz véréért vedd kedvedben fiát.
A berekesztésben a költő halhatatlanságot igér magának munkája után.
Jegyzetek. — Gróf Zrínyi Miklós (1618-—1644), a Szigeti veszedelem szerzője, már gyermekkorában, Csáktornyán szemtanúja volt egy-egy por
tyázásnak, már akkor megfoganhatott benne a törökgyűlölet. Apjának korai halála után Pázmány Péter lett gyámja, jezsuita iskolákban nevel
tette őt és olaszországi tanulmányútra küldte, ahol látóköre és ismeretei tágultak. Hazatérve, fényes katonai pályát futott meg : a magyar-horvát csapatok parancsnoka, generális, horvát bán és a törökök réme lett. Karddal
■és tollal harcolt. Nagyon olvasott, művelt ember volt, akin a renaissance hatása is meglátszott. Szigeti veszedelem c. műve 1651-ben jelent meg.
Hazaszeretete és a töröknek ádáz gyűlölete jellemzően tör ki
vészkiáltásá-bán : Ne vészkiáltásá-bántsd a magyart! Ez a riadó hangzott ki Az török ájium ellen való orvosság c., kéziratban terjesztett röpiratából is. (Ájium—ópium itt mérget jelent.) A szózat alapgondolata él benne : a nagyvilágon e kívül nincsen számunkra hely, itt kell élnünk vagy meghalnunk. Példájával erősítette tanítását. 1661-től kezdve élete egyetlen, diadalmas hadjárat a török ellen, a Dunántúl védelme a Csallóköztől a déli végekig. Egész Európa magasz
talta érte, csak a féltékeny osztrák vezér, Montecuccoli hátráltatta és hagyta hadakozásaiban cserben. Zrínyi sértődötten vonult vissza, Monte
cuccoli pedig megkötötte a szégyenletes vasvári békét. Az ország elégedet
lenkedett a háttérben, a Wesselényi-összeesküvés felhői tornyosodtak, Zrínyi maga azonban ugyanabban az évben egy sebzett vadkan áldozata lett, a közhit halálában ellenségének kezét sejtette. Szilárd egyéniség, férfias jellem, hazáját lángolón szerető magyar és vallásos ember volt. Rendület
lenül bízott azokban a nehéz időkben is nemzete jobb jövőjében. Ezt akarta siettetni avval, hogy a törököt bármi módon is kiverje hazánkból.
Alapeszme.
Az irodalomban leginkább a Szigeti veszedelem, közkeletű nevén a Zrínyiász, őrzi nevét.
A költemény alapeszméje : Isten a bűnbe sülyedt magyarságra méltó haragjában a török átkot küldte. Ekkor a hős Zrínyi erkölcsi erejével, haza
szeretetével, vitézségével és önfeláldozásával megnyeri a nemzet számára az Isten kegyelmét és megtöri a török hatalmát. Ez az alapeszme is mutatja,, hogy a Zrínyiász 1. keresztény, 2. nemzeti eposz.
Szerkezet, jellemek.
A szigeti veszedelem egyik legnagyobb jelessége szerkezete. Szerkezeté
pek ereje az egység. Bár széles mederben mondja el a cselekvényt, annak minden szála a főhősnek, Zrínyinek kezében fut össze. Ő mozgatja az esemé
nyeket, minden harcban ott van, mindig elől jár és tudatosan viszi a cse
lekvényt hivatásának betöltése felé. Öntudatában él végzetszerű hivatása és a fennkölt eszméért lelkesedve hajtja azt végre. Jelleme mindig azon a magaslaton van, amelyen a kezdetnél megismertük ; alakja mindig nagy és részleteiben is tökéletes, fönséges és mégis emberi. Gondolkodása nemes.
Különösen megkapó mély vallásossága és páratlan, önfeláldozó hazaszeretete.
Fiának is különösen az istenfélelmet és a hazához való hűséget köti lelkére.
Katonáinak nemcsak példás vezére, hanem gyöngéd, szerető atyja is.
A körötte és vele szemben álló hősök (emitt kivált Deli Yid, amott Delimán és Demirhám) is mind kiválóak, bátrak, erősek ; de épen az ilyen nagy vitézek között magaslik ki Zrínyi igazi nagysága. A hős kiválóságát akarja fokozni a költő, amikor — a történelemtől eltérően — Zrínyivel öleti meg a XV. énekben a török császárt.
Epizódok.
Az epizódok szervesen illeszkednek a főcselekmény fejlődésébe. Külö
nösen három jeles epizódja van. Radivoj és Juranics története, Deli Vid feleségének hősies kalandja és Delimán meg Kumilla tragikus szerelme.
A két hűséges jóbarát szeretete és a két szerelmi történetnek gyöngéd kézzel, finoman festett részletei melegebbé teszik a zordon háborús hangu
latot és változatosabbá a cselekvényt.
169
Nyelv.
A Zrínyiász nyelve csiszolatlan, kissé nyers. A költőnek nem volt ideje átsímítani. De így is meglátszik nyelvművészi hatalmas ereje. Előadása mindvégig nagyszerű, az egyes részletek, párviadalok. Zrínyi kirohanása stb. szemléletesek és gyors egymásutánban gördülnek. Az eposz zordon tárgyához még illik is ez a darabosság.
A Szigeti veszedelem mindmáig a legtökéletesebb klasszikus nemzeti eposzunk.