Szóképzési paradigmák a magyar frekventatív–duratív igeképzésben

A frekventatív–duratív igeképzés (azaz a tartós–huzamos, ill. gyakorító igék kép-zése) kiválóan alkalmas a szóképzési paradigmák témájának vizsgálatára, mivel ez az egyik legváltozatosabb képzésmód a magyarban.

A magyar igék legnagyobb hányada a fenti szóképzési jelentésben egyetlen képzett alakból álló szóképzési paradigmát mutat fel, mégpedig rendszerint a -gAt képzővel:

(43) -gAt: pl. olvas-gat, néz-eget, ír-ogat

A frekventatív–duratív képzésben a fenti alosztályba tartozó paradigmákon túl előfordulnak különböző olyan paradigmák, ill. rájuk épülő alosztályok is, amelyek-ben a -gAt helyett egy másik képzőelem hordozza ugyanazt a szóképzési jelentést:

(44) (a) -(V)g: pl. per-eg, csör-ög, brek-eg

(b) -(V)z(ik): pl. kiált-oz-ik, üvölt-öz-ik, sóhajt-oz-ik (c) -dVgÁl: pl. ül-dögél, áll-dogál

stb.

A frekventatív–duratív képzés fenti alosztályaiba ((43), (44 a,b,c)) tartozó, csupán egy képzett alakot tartalmazó paradigmákon túl előfordulnak különböző

olyan paradigmák, ill. rájuk épülő alosztályok is, amelyekben a -gAt mellett egy vagy több másik képzőelem is ugyanazt a szóképzési jelentést hordozza:

(45) (a) -gAt ~ -kVd ~ -dVs, pl.:

lop-ogat csap-ogat lop-kod csap-kod lop-dos csap-dos

(b) -gAt ~ -dAl ~ -dVs, pl.:

rúg-ogat vág-ogat rug-dal vag-dal rug-dos vag-dos

(c) -gAt ~ -kVd, pl.:

nyom-ogat töm-öget

nyom-kod töm-köd

(d) -gAt ~ -dVs, pl.:

nyal-ogat bök-öget nyal-dos bök-dös

(e) -gAt ~ -dAl ~ -kVd ~ -dVs, pl.:

tép-eget tűz-öget tép-del tűz-del tép-ked tűz-köd tép-des tűz-dös

(f) -gAt ~ -(V)z, pl.:

küld-öget told-ogat küld-öz told-oz

(g) -gAt ~ -dVgÁl, pl.:

növ-öget néz-eget nő-dögél néz-degél

B/I. Elvek és esetek: két példa a magyar igeképzésből 103

stb., ill. előfordulnak olyan képzési paradigmák is, amelyekben a -gAt-tól eltérő, más képzőelemek fordulnak elő:

(46) (a) -Vng ~ -Vz(ik), pl.

visít-oz-ik sikít-oz-ik vis-ong sik-ong

(b) -dVgÁl ~ -Vng, pl.:

hull-dogál áll-dogál

hull-ong ?áll-ong (Szóvégmutató Szótár, 134)

A fentebb felsorolt különféle paradigmákba tartozó szavak szóképzési alosztá-lyokat alkotnak a frekventatív–duratív képzési osztályon belül. A képzési osztály-hoz tartoznak olyan ún. elszigetelt paradigmák is, amelyek nem részei egyetlen alosztálynak sem, mivel nincs még egy olyan szó, amelynek képzési paradigmája teljes egészében azonos lenne bármelyikükével is, pl.:

(47) (a) lép-eget (b) száll-ong (c) nyög-del

lép-des száll-dogál nyög-décsel

lép-ked száll-dos

lép-del

lép-degél stb.

Felmerül a kérdés, hogy a fentebb vázlatosan bemutatott, nagyon változatos frekventatív–duratív képzésben melyek a produktív és melyek a kevésbé vagy nem produktív képzésmódok. Az A/IV./5. fejezetben megadott kritériumok alapján pró-bálunk meg választ adni erre a kérdésre.

A produktivitás első kritériuma, a wurzeli másodlagos produktivitás fogalma a deverbális képzésekre ebben az esetben nem alkalmazható, mivel a magyarban csak a rendszerbe már igeként beillesztett elem képezhető tovább, azaz a print, edit, install stb. típusú idegen igetövekhez a beillesztő képző nélkül más igeképző nem járulhat, így

(48) *print-get, *edit-get, *install-gat

típusú derivátumok nem fordulhatnak elő.

A wurzeli elsődleges produktivitás kritériumának csak a -gAt-os képzésmód fe-lel meg: az igeként a rendszerbe adaptált idegen elemek frekventatív–duratív derivátumot csak ilyen módon hozhatnak létre:

(49) printel-get, editál-gat, installál-gat, stb.

A produktivitásra vonatkozó harmadik kritérium igék esetében szintén nem jö-het számba, mivel rövidítések, ill. betűszók verbumképző nélkül nem lejö-hetnek igék a magyarban, tehát a deverbális verbumképzés alapjául közvetlenül nem szolgál-hatnak:

(50) *kft-get, *LSD-get

A negyedik kritérium a képzésmód megváltozása, azaz a kevésbé produktív képzésmód mellett vagy helyett a produktív vagy legalábbis a stabilabb képzésmód szerinti derivátum megjelenése. Párhuzamos produktív – nem produktív képzésre l.

a (45)-ben található példákat (nem produktív képzésmódok mellett a produktív -gAt-os képzésmód megjelenése). Párhuzamos nem produktív képzésekre pedig l. a (46a)-ban szereplő példákat. Ez utóbbi esetben a -(V)z-zal történő képzés, bár szin-tén nem produktív, azért stabilabb, mert tartalmazza az alapigék egy szemantikai-lag egységes csoportját, a mondást, ill. hangadást jelölő igéket (lásd a (44b)-t), és ebbe a csoportba – megfelelő szemantikai jegye alapján – a visít és a sikít ige is beleillik.

A produktivitás legalacsonyabb rangú kritériuma a képzésmód alkalmazható-sága az adott nyelvben keletkezett neologizmusokon. Ebben a csoportban is csak a -gAt-os képzésmód működik produktívan, egyetlen alcsoportot, bizonyos sajátos jellemzőkkel bíró egyszerű szótöveket kivéve. Tetszőleges egy szótagú, mással-hangzóra végződő, zajt utánzó neologizmusokból vagy (zajként aposztrofált) non-szensz hangsorokból ugyanis a magyar beszélők frekventatív–duratív igét általában -(V)g képzővel hoznak létre. Bár ez a képzésmód csak egy nagyon szűk körben működik, tehát bázisa kicsi, de nem zárt, ezért az erősen produktív -gAt mellett ezt a képzőt is termékenynek kell tekintenünk, hacsak kis mértékben is. Olyan speciá-lis riváspeciá-lis képzésmódként kell felfognunk, amely korlátozza a -gAt-os főszabály hatókörét (l. még KIEFER–LADÁNYI 2000b, 201, ill. a C/I./2.1.2. pontban; a ver-sengő morfológiai szabályokról, valamint az általános és a speciális eset viszonyá-ról pedig l. RAINER 1988,174).

A fenti szóképzési paradigmák különböző képzésmódjaihoz nem mindig fo-galmazhatók meg szóképzési szabályok (minél esetlegesebb az adott képzőelem előfordulása, annál kevésbé), de – amint láttuk – még ha szabályszerűség tapasz-talható is (l. pl. a (44b)-t), akkor sem feltétlenül produktív képzésről van szó.

Mint azt a korábbiakban már részletesen bemutattuk, a szóképzési szabály pro-duktivitása azt jelenti, hogy a megadott tulajdonságokkal jellemzett bázisba (azaz a szabály hatókörébe) tartozó szavak bármelyikén alkalmazva végeredményképpen az adott nyelv egy nyelvtanilag helyes, grammatikus szavához jutunk. Arról is szó esett már, hogy a homonim alakok kiküszöbölésére való törekvés, illetve a szino-nímia megakadályozhatja a szabály működését – ez a lexikai akadályozás jelensége

B/I. Elvek és esetek: két példa a magyar igeképzésből 105

(vö. A/IV./1.), másképpen a szabály blokkolása. Egy nem produktív képzésmóddal képzett szó főként akkor blokkolhatja lexikailag a produktív szabály alapján törté-nő képzést, ha viszonylag gyakori előfordulású (ez a példányok szintjén törtétörté-nő akadályozás (token blocking), vö. RAINER 1993, 114–117), pl.:

(51) üldögél, álldogál – *ül-öget, *áll-ogat

A produktív képzési szabály megfogalmazásakor a rivális képzésmód által le-foglalt alapszavak körén túl, amelyeken az adott szabály szintén nem működik (ez a típusok szintjén történő lexikai akadályozás (type blocking), vö. Rainer 1988), meg kell adni a nyelvhasználattal összefüggő példány szintű lexikai akadályozási szabályokat is (l. még RAINER i. h.).

Kevés tagból álló, nem produktív képzésmódokra épülő alosztály egy tagjának paradigmája az alosztály kiürülésével (azaz a többi tagok elvesztésével más képzési alosztály(ok) javára) elszigetelt paradigmává válhat. Így pl. a Szóvégmutató Szótár korábban idézett adata szerint az áll igének az áll-dogál mellett korábban még áll-ong derivátuma is volt, ezért a hull igével egy képzési alosztályba tartozott (vö.

a (46b)-vel). Az állong derivátumnak a rendszerből való kihullásával a hull képzési paradigmája elszigeteltté, míg az áll képzési paradigmája az ül igéével megegye-zővé vált/válik (vö. a (42c) példával). Két vagy több képzett alakot tartalmazó el-szigetelt képzési paradigmák szintén felszámolódhatnak hasonló módon, megma-radt derivátumukkal vagy derivátumaikkal többnyire a produktív vagy legalábbis egy stabilabb képzési alosztályba illeszkedve.

In document Produktivitás és analógia a szóképzésben: elvek és esetek (Pldal 99-103)