A tönkre igekötő a mai nyelvi rendszerben

Egy viszonylag újabb keletű grammatikalizációs folyamat eredményeképpen vál-hatott igekötővé a tönkre elem is (vö. D.MÁTAI 2003,646), amelynek igekötői stá-tusza azonban több forrásban nem egyértelmű: a magyar igekötők nyolc különböző listája közül csak kettőben szerepel igekötőként (ezek egyike az ÉrtSz.). (A leglé-nyegesebb listák összefoglalását l. JAKAB 1982, 60–61, ill. KOMLÓSY i. m., 495–

497.) Ebben szerepet játszhat az is, hogy a tönkre elem történeti szempontból mor-fológiailag komplex alakulat, a tönk főnév latívuszi határozóragos alakja,¹⁷⁹ és ezért kérdéses lehet, hogy a tönkre  tönk + -re típusú elszigetelődési folyamat be-fejeződött-e már vagy sem. A tönkre elem a KIEFER–LADÁNYI 2000c-ben meg-adott szempontok szerint azonban egyértelműen igekötőnek minősül, mivel a) ige-módosító, b) nem argumentuma az igének, c) produktív kapcsolódási mintái álla-píthatók meg. (Ezeket a produktív kapcsolódási mintákat részletesen tárgyaljuk majd a 3.4. alfejezetben.)

Annak ellenére, hogy az ÉrtSz. is igekötőnek sorolja be a tönkre elemet, való-jában nagyon kevés tönkre igekötőt tartalmazó igekötős alakot közöl (mindössze hatot, mégpedig a tönkre-jut, tönkre-megy, tönkre-tesz, tönkre-silányít, tönkre-ver

179 Vö. Ráülök erre a tönkre, ahol a tönk lexikai egység és a -rA irányt jelölő grammatikai mor-féma (latívuszi határozórag) kapcsolata transzparens jelentéssel, azaz az egész ragos alakulat jelentése a részek jelentésének összegéből áll elő. Ugyanakkor A papír tönkreázott (tönkrement); A szakácsnő nem figyelt oda, és tönkresózta (tönkretette) a levest; A férj mostanában tönkredolgozza magát, hogy a család meg tudjon élni mondatokban a tönkre-vel kapcsolatban ez a transzparencia nem áll fenn, az ezekben szereplő tönkre elem nem bontható részekre, és jelentése nem vezethető le sem a tönk főnév lexikai, sem a latívuszi határozórag grammatikai jelentéséből. A morfológiai és a szemantikai fel-bonthatatlanság azt is jelzi, hogy kategóriaváltás következett be: a tönkre elem a ragos főnévi kategó-riából átlépett az igekötő kategóriájába.

B/IV. A szóképzés határán: igekötős igék 191

és tönkre-zúz igéket). Ugyanakkor a tönkre elem nagyon produktív a beszélt nyelv-ben.

A tönkre mint igekötő a mai magyar nyelv rendszerében háromféle használat-ban fordul elő. Először is olyan intranzitív/mediális igékben, mint pl.

(190) tönkre-fagy, tönkre-ázik, tönkre-kopik

Ezekhez az igékhez a következő típusú parafrázist adhatjuk: ’valami megfagy, elázik, elkopik, mégpedig olyan nagy mértékben, hogy ezáltal károsodik, tönkre-megy’. Tehát egy olyan folyamatról van szó, amely eljut egy bizonyos végpontig, az érintett dolog (teljes) károsodásáig. Mivel intranzitív/mediális igékről van szó, ezek csak az állapotváltozást jelölik, egyetlen alanyi argumentumuk a történés el-szenvedőjét nevezi meg, pl.: A papír tönkreázott. Az ilyen típusú igékben a puszta ige magát a folyamatot nevezi meg (fagy, ázik, kopik), a tönkre elem pedig a vég-pontig, a (teljes) károsodásig való eljutás jelentésmozzanatával járul hozzá a szer-kezet jelentéséhez (és ezzel egyben perfektiválja az igét), miközben implicit módon utal arra is, hogy a végponthoz vezető folyamat nagyon intenzív.

A tönkre elemet megtaláljuk cselekvést jelölő tranzitív igékben is, pl.:

(191) tönkre-rág, tönkre-farag, tönkre-sóz, tönkre-fűszerez vmit

Parafrázissal: ’valaki vagy valami úgy/annyira (= nagyon) megrág, megfarag, meg-sóz, megfűszerez valamit, hogy az érintett dolog ennek következtében károso-dik/tönkremegy/rossz lesz’. A tranzitív igék az állapotváltozást a cselekvőhöz való viszonyában ábrázolják: a cselekvő tevékenysége az állapotváltozás kiváltója (a konkrét igei tartalmaktól eltekintve ezt legáltalánosabban a tönkre-tesz igével fe-jezhetjük ki). Ennek megfelelően a tranzitív ige egyik argumentuma a cselekvőt mint a cselekvés alanyát, másik argumentuma a cselekvés által érintett dolgot mint a cselekvés tárgyát nevezi meg, pl.:

(192) A szakácsnő tönkrefűszerezte az ételt.

Az ilyen típusú igékben a puszta ige magát a cselekvést nevezi meg, a tönkre elem pedig a végpontig, a (teljes) károsodásig való eljutás jelentésmozzanatán túl (per-fektiválás) a cselekvés túlzott intenzitására is utal.

Végül a tönkre elem előfordul a magát visszaható névmással alkotott igei szer-kezetekben, mint pl.:

(193) tönkre-dolgozza, tönkre-tanulja, tönkre-eszi stb. magát

Ezekhez az igékhez ilyen parafrázist adhatunk: ’annyit (= olyan sokat) dolgozik, tanul, eszik stb., hogy az káros: azzal (majdnem/esetleg) kárt okoz magának /

tönk-reteszi magát’, ill. ’nagyon sokat dolgozik, tanul, eszik stb., és ez káros’. Ezekben a példákban az alapige intranzitív (vagy intranzitív használatú), cselekvést jelölő ige, amelynek egy (alanyi) argumentuma van: vki dolgozik, tanul, eszik stb. Fentebb láttuk, hogy a tönkre elemet tartalmazó cselekvést jelölő igék a cselekvést úgy áb-rázolják, mint ami valaminek vagy valakinek az állapotára hat (szokásosan két ar-gumentumú tranzitív igék). Az intranzitív dolgozik, ill. intranzitív használatú tanul, eszik stb. cselekvések esetében a tönkre (+ magát) használata arra teszi a hangsúlyt, hogy a túl intenzíven végzett cselekvés közvetetten magára a cselekvőre is károsan hathat, ezért itt kötelező a visszaható névmás tárgyként történő használata, pl.: A gyerek tönkretanulja magát. A károsodás/tönkremenés ezekben az esetekben in-kább csak lehetséges, mint valóságos perspektíva, a hangsúly a túlzásba vitt, a cse-lekvő teljes kifáradásáig, kimerüléséig tartó cselekvésen van. A ’ kifáradásig, ki-merülésig’ – ahogyan arról a korábbiakban már szó volt – egyfajta akcióminőség-jelentés (exhausztivitás). (A kapcsolhatóság további részleteiről a 2.4. alfejezetben lesz szó.)

A tönkre elem különböző típusú használataiból a tönkre következő általános je-lentéséig juthatunk el:

(194) ’túl intenzíven →(a teljes) károsodásig’

Ezt az általános mozzanatot az intranzitív tönkre-megy és a tranzitív tönkre-tesz ige a történésre vagy a cselekvésre való konkrét utalás nélkül tartalmazza. Ezek révén a tönkre igekötős igéket analógiásan, metaforákként, azaz a folyamatot vagy cselekvést egy új nézőpontból, egy másik folyamat vagy cselekvés terminusaiban leíró eszközként is értelmezhetjük; sematikusan:

(195)

[valami ] fagy, ázik stb. új nézőpont: ’túl intenzíven’, ’a teljes károsodásig’



[valami] tönkre-megy (= túl intenzív foly., végpontja: a teljes károsodás) --- [valami] tönkre-fagy, tönkre-ázik stb. (= túl intenzív folyamat, végpontja: a teljes károsodás)

B/IV. A szóképzés határán: igekötős igék 193

(196)

[vki/vmi] rág, farag stb. [vmit] új nézőpont: ’túl intenzíven’, ’a teljes károsodásig’



[vki/vmi] tönkre-tesz vmit (= túl intenzív csel., végpontja: a teljes károsodás) --- [vki/vmi] tönkre-rág, tönkre-farag stb. vmit (= túl intenzív csel., végpontja: a teljes károsodás)

(197)

[vki] dolgozik, tanul stb. új nézőpont: ’túl intenzíven’, ’a teljes károsodásig’



[vki] tönkre-teszi magát (= túl intenzív csel., végpontja: a cselekvő (teljes) károsodása, kimerülése, kifáradása)

--- [vki] tönkre-dolgozza, tönkre-tanulja stb. magát (= túl intenzív csel., végpontja: a cselekvő (teljes) károsodása, kimerülése, kifáradása¹⁸⁰)

Mint láttuk, a tönkre elem általános ’túl intenzíven  (a teljes) károsodásig’

jelentése a különböző típusú használatokban ennél differenciáltabb, a jelentést meghatározó mozzanatok a különböző típusú használatokban más-más formában, ill. hangsúllyal vannak jelen:

(198)

tönkre (1a) ’[túl intenzíven → ] (a teljes) károsodásig/(teljes) károsodás[t szenvedve]’

tönkre (1b) ’túl intenzíven → (a teljes) károsodásig/(teljes) károsodás[t okozva]’

tönkre (2a) ’túl intenzíven → (majdnem/esetleg) károsodásig [károsodást okozva]’

tönkre (2b) ’túl intenzíven → kifáradásig, kimerülésig’ (exhausztivitás)

Ezek a jelentések (vagy jelentésváltozatok) kontinuumszerűen épülnek egy-másra, nehezen választhatók el egymástól (főként a (1b) és a (2a) – pl. az anya tönkre-gyógyszerezi a gyereket, az orvos tönkre-injekciózza a beteget stb. formai-lag az (1b) típusba tartozik, de az igekötő jelentését tekintve a (2a) típushoz áll kö-zelebb, így további köztes típusokkal is számolhatunk). Mindegyik jelentés mar-kánsan különbözik ugyanakkor a tönkre eredeti, ragos névszói jelentésétől, nem-csak lexikai tartalmát (tönk = dolog neve, tönkre = ’károsodás’), hanem

180 Ahogyan azt a korábbiakban jeleztük, a „teljes károsodás” lehet pusztán a cselekvő teljes ki-merülése, kifáradása is.

kai funkcióját tekintve is: a tönk-re mint ragos főnév -re eleme irányt jelölő gram-matikai toldalék, míg az egységes tönkre elem a cselekvés/történés végpontjára utalva lexikai jelentésén túl (’károsodás’) perfektiválja az igét, ill. akcióminőség-jelentéssel járul hozzá az ige jelentéséhez. Az (1a-b) és a (2a) jelentés a mai nyelv-állapotban a tönkre első jelentésének, a (2b) pedig a második jelentésének felel meg.

In document Produktivitás és analógia a szóképzésben: elvek és esetek (Pldal 188-192)