Az szász uraink és atyánkfiainak nem kicsin hántások lévén az vámoknak arendájoknak súlyos voltok felől, végeztük azért egész országúi, hogy Felséged az vámoknak arendáj át az régi ususra szállítsa, ne is exigáltassa külömben, Felséged-nek megszolgáljuk.
G á b o r é s J á n o s v a j d a é s W e i c h a r d u s S c u l t e -t u s a z o r s z á g h o z i n c o r p o r á l -t a -t n a k .
Végezetre megértvén Felségednek kegyelmes izenetit, • melyet gubernátor uram ő nagysága által deciaráit az
te-kéntetes és nagyságos Mogila Gábor és János vajda uramék felől, tudniillik, bogy magunk közzé ő nagyságokat úgy mint hazánk fiait bévennlik, kiknek régi böcsülletes fejedelmi nem-zeteket meggondolván, és remélvén, hogy ő nagyságok is nem haszontalan tagjai lennének ez hazának, egyenlő akaratból szeretettel bévöttlik, acceptáltuk és magunk közzé számláltuk.
Az miképpen az nemzetes Weichardus Scultetus a Schulicz uramat is azon Felséged kegyelmes commandatiójára, meggondolván egynéhány esztendőtűi fogva az megholt ke-gyelmes urunk fejedelmünknek való hűséges és hasznos szol-gálatját és ő felsége körűi való forgolódását is, magunk kö-zébe veszszük, magát és minden maradékit igaz hazafiainak lenni pronuncialjuk, bévévén közöttünk szokás szerint való juramentumát, és el is hivén, hogy minden üdőben igaz és hasznos tagjai fognak ez hazának mind ő nagyságok és ő ke-gyelme is lenni.
A z t a x á s v á r o s o k n a k c o n t r i b u t i ó j a v é g e z t e t i k .
Az taxás városok contributiója.
Kolosvár adjon 1600.
Fejérvár adjon 150.
Bánfi Hunyad adjon 150.
Kízdi Vásárhely " 125.
Udvarhely adjon 200.
Sepsi-Szent-György 100.
Ulyefalva adjon 100.
Egeres adjon 80.
Nagy-Almás . 40.
Várad adjon 1400.
Nos itaque praemissa supplicatione dominorum regni-colarum trium nationum regni Transsilvaniae et partium Hungáriáé ditioni nostrae subiectarum benigne exaudita et ad-missa, praescriptos universos et singulos articulos nobis modo praemisso praesentatos praesentibus literis nostris de verbo ad verbum sine diminutione et augmento aliquali inseri faci-entes, eosdemque ac omnia et singula in eisdem contenta ratos gratos et accepta habentes approbavimus, ratificavimus et con-firmavimus offerentes Nos benigne, quod praemissa omnia in omnibus punct.is, clausulis et articulis tam Nos ipsae obser-vabimus, quam per alios quoslibet obseruari faciemus. Imo arceptamus, approbamus et ratificamus, harum nostrarum vigore et testimonio literarum mediante. Datum in civitate
nostra Alba-Julia, die deoima septiina mensis February anno Domini Millesimo Sexcentessimo Trigesimo.
Excudebat Albae Juliae Jacobus Effmurt Ligniensis Typograplius Suae Serenitatis
Anno 1630.
Két nyomtatott példánya, pecsét és aláirás nélkül, az erd. Mú-zeumban (Jos. Com. Kemény Codex Authent, Art. Diaet. Trans, Iii. köt.
és a Donáth-'jyiijtcrnényben),
b)
Ar. udvarhelyiek folyamodása, a válaszszal.
Alázatos könyörgésünk által kénszeríttetünk az nemes országhoz folyamodni keserves lelki méltatlan megbántásunk miatt; holott noha az recepta religiók állapotja felől való or-szág articulusa azt contineálja, hogy minden helyeken az templomok és domus parochialisok szokott jövedelmekkel együtt az potior parsé legyen, és mű Udvarhely városúl mind most s mind akkor, a memoria hominum mikor birt templo-munktól priváltattunk, két annyival is többen voltunk s va-gyunk is az más valláson való atyafiaknál: de mindazonáltal nagy lelkünk fájdalmára, templomunknak nem az ajtaján menvén be, hanem ablakán hágván meg, tőlünk violenter occu-pálák, igírvén azt, hogy az várbeli templomot számunkra meg-építenék. Annakutánna ily reménséggel tápláltatván, hogy iuxta contenta articulorum egyenlőképpen auditóriumot építe-nénk az más valláson lévő atyafiakkal együtt, az is csak abban múlék. Végezetre magunk tulajdon saját költségüukkel kezd-vén építeni egy templomocskát, szegény idvözűlt kegyelmes urunkat a felől sinistre informálván, azt is félben hagyaták velünk, és mind azoltától fogva templomunk nélkül vagyunk, hanem Bethlenfalvára kénszeríttetünk religiónknak exercitiu-mára kijárni és ott tartani papot. És a ki az többi között nem utolsó terehviselésünkre és keserüséginkre s lelkünk fájdal-mára vagyon, az udvarhelyi pradieator száfájdal-mára is, kinek mü sem tanítását, sem semmi szolgálatját nem veszszük, az neki való fizetést rajtunk extorqueálják. és immár némelyikünket közzülünk annak meg nem adásáért igen meg is vertek s ron-gáltak, és a felett magunk papjának is külön fizetését s jöve-delmét megadtuk, s így nem kevés fogyatkozásunkra két felé kénszeríttetünk fizetni. Hogy azért mü is az nemes ország végezése szerént régi recepta religióknak szabadságában meg-tartassunk, holott numero is az más renden valókat kétszerte is feljűlhaladjuk, melyről ezen nemes ország gyűlésében lévő tisztviselő fő-fő uraink is elegedendő bizonyságot tehetnek:
kö-nyörgünk azért Nagyságtoknak és tü Kegyelmeteknek az Istenért, tőlünk violenter occupált templomunk restituáltas-sék papi házával és religióknak liberum exercitiumával együtt, melyet Írasson articulusban is az nemes ország. Mü készek vagyunk iuxta contenta articulorum az más valláson lévő atya-fiakkal együtt auditóriumot építeni számokra, és ők is tartsa-nak külön praedicatort önnön magoktartsa-nak.
Az Nagyságtok és tü Kegyelmetek ezbeli méltó nagy igazságunkhoz megmutatandó kegyes jóakaratját fejenként megszolgáljuk Nagyságtoknak és tü Kegyelmeteknek, és Isten is megáldja Nagyságtokat és tü Kegyelmeteket érette.
P . S . Ezt is akarók Nagyságtoknak és tü Kegyelmetek-nek értésére adni alázatoson, hogy mivel nem volt parochialis házunk, hol papot tarthattunk volna, csak háznál kelletett pa-pot tartanunk; egy Mihály barátot tartván, megfogták, fogva hurczolták, vonták, úgy bocsátták el is, hogy onnan elmenjen, tovább ott ne lakjék, el is méne, minthogy ott tovább nem lakhaték.
Hátirat:
Az közönséges igazság és az ország articulusa azt mutatván, tovább annál nem mehetünk, hanem az hul ma-ior pars mely valláson vagyon, azénak kell lenni az templum-nak is, az másfélének egyenlőképpen kell auditóriumot építeni.Ennek eligazítására mind az négy recepta religióbúl legyenek rendelve commissariusok, Ex consilio 14. Febr. 1630.
E r e d e t i j e néhai Hilibi Gál László gyűjteményében (Chartophylac. Tom.
XVII. Nro. 25.)
VII.
1630. j ú n . 21.
lbrányi Rákóczynak : Csáky fondorlatairól tudósítja.
Szolgálatomat ajánlom Nagyságodnak az úristen Nagy-ságodat sok jó szerencsékkel, jó egészséggel látogassa, mind az Nagyságod igaz jóakaróival egyetemben. Ez mostani Nagy-ságodnak való írásomat semmiképen el nem akarám mulatni, noha bizony sok okokra nézve igen titokban vagyon némely része. Minthogy tudom, hogy az úristen Nagyságodat iliúsá-gitól fogván mind ez óráig, s tudom, ezután is megáldotta az igaz tökéletes tiszta szívvel hazájához, nemzetéhez, az ki leg-nagyobb vallásához való szeretetivei és jó indulatjával, mint-hogy penig mostan akarják felvetni nemzetünknek, hazánknak, vallásunknak, veszedelmének fundamentomát, oly csudálatos practika által való indulatot tanáltanak fel benne: az fejede-lemasszony Tokajt és Munkácsot Csáky Istvánnak adta.
Mun-kacsot penig ilyen praetextus alatt akarja kezéhez venni, hogy csak az kapitányságot adta volna neki, mert igen fél attól, hogy be nem bocsájtják; én el is küldöttem postán Bal-ling Jánoshoz, és az Istenre kényszerítettem, hogy be ne bo-csássa és igéről-égére mind megírtam minden eredetit neki, nagy hitel alatt; bizonyosan hidje Nagyságod gubernátor uram ő nagysága sem tudta meg ezt elébb nálamnál. Kassay István vénségére mire vötte magát, egy falut, ötszáz aranyat, hét ara-nyas kupát adott neki Csáky István és az commissariusságot felvállalta, vele vagyon, eddig megindultának. Fogarasban le-vén az fejedelemasszony ott adta neki; bizonyosan hidje Nagy-ságod kétszer való százezer tallér érő drága marhákat és ara-nyat hozott ki Csáky az fogarasi tárházból, valamit szedett mind övé. Amicorum omnia sunt communia, mindazáltal va-gyon utána vigyázás : mindent Nagyságodnak meg nem irha-tok. Az Istenért kérem Nagyságodat, ha valamiben módját látja Nagyságod, ne hallgassa Nagyságod is el, hogy előme-hessenek ez mostani dolgokban, mert bizony nemcsak az uraságában való előmeneteli viseli csak őket, hanem az nagy rettenetes practika az mi veszedelmönkre. Tudom, ehez képest rövid nap más hirt hall Nagyságod, lesznek is oly emberek, az kik megmozdulnak ezen az dolgon; én is, Nagyságos uram, Patakra akarok vala mennem — minthogy régen nem is vol-tam ott, de az számtalan sok oly hírekhez képest nem megyek messze, igen vigyázásba vagyok. Olyan hirt is hozának, hogy az kállaiak immár ki is akartak volna indulni többekkel együtt, hogy Böszörmény alá menjenek, és Erdélyi Andrást kézben kérjék, és ha nem adják, az várost is szablyára hányják ki-csinytől fogván nagyig ; de azért aurus est hic sermo; az más párton való hajdúság is ez hirt hallván, alattomban rezgelődik, Muharem bégnek is az lovait elhozták az fűről, úgy hallom, kállaiak is voltanak volna közöttök; elhidje Nagyságod, semmi jót nem remélhet ember ez mostani állapat felől. Csáky
To-kajban akar elsőbben menni, onnét Munkácsra. Nagyságod énnekem jóakaró szolgájának parancsoljon, minden időben jó szívvel szolgálok Nagyságodnak. Az úristen tartsa meg Nagy-ságodat sok esztendeig jó egészségben. Datum in arce IJcsed 21. die Junii, Anno 1630.
Nagyságod jóakaró szolgája Ibrányi Mihály m. p.
«
Külczím: Spectabili ac magnifico domino domino Georgio Rá-kóczy de Felső-Vadász comiti cottus Borsodiensis dno dno mihi gra-tiosissimo.
(Eredetije a magy. kir. orsz. levéltárban.)
V I I I . 1630. j ú l . 17.
Esterházy Bethlenhez: az erdélyi hadi készületek ügyéhez.
Illustris ac magce dne comes amice observandissime.
Salutem et servitiorum paratissimam commendationem.
Mivelhogy bevivén Isten Kornis Zsigmond és Kapi András uramékot ő kegyelmétől, reménljük minden idevaló dolgokot megértett Ivegd, arra nézve szükségesnek nem Ítélem, hogy most bő Írásommal terheljem Kegdt, mindazonáltal ez két dolgot rövid szóval akarám intimálnom Kegdnek: hogy úgy esék értésemre, mintha némöly gonosz akarató embernek Keg-tek felé, nem tudom, megént micsada észvesztő híreket hinte-getnének, kire nézve valami hadi készöletre való tanácskozási is lettenek volna Kegdnek, és hogy valami mustrát is akarna instituálni, ki ha úgy vagyon, igazán írom Kegyelmednek csu-dálom, s idejét, s helyét módját is nem látom, s annival inkább sem tanácsolhatom, s kérem is Kegdt, nyugodjék meg Kornis Zsigmond és Kapi András uramék által tett izenetemen s azon is, hogy tökéletes értője vagyok nemzetünk és hazánk kevés egyességének és békességének, s azt se magam, se más tekintetiért megbántani nemcsak nem kívánom, de kész va-gyok erőm szerént azt inkább megbántanom, az ki csak kisebb okot is igyekeznék arra adni, ezt nem szabódásból, hanem főbbképen Kegtek és magunk javáért mondom.
Más dologról arról akarék Kegdnek irnom, hogy im ez új budai vezér is, mint szintén ezelőtt Murteza pasa, irogatni kezdett az hajdúságnak, hogy ő hozzájok és Erdélyhez tartsák a hűséget, melyről noha én is megszólétottam és vagyon most is emberem nála, mindazonáltal talán nem voltia gonosz Kegd-nek is insinuálni néki, hogy efféle dolog nékűl ellenne, mert arról Kegdnek még az szegín fejedelem idét ( í g y ! ) adott ke-mény reversalis vagyon az mi kgmes urunknál az hatalmas ró-mai császárnál, és azt Kegtek semmiképpen nem praetermittál-hatja az békességnek sérelme nékűl, mivelhogy az hét várme-gyékkel egyött azok is csak éltéig engedtettek volt a fejede-lemnek, és hogy kétséget is hozhatnak Ivegtekre effélével, mintha Kegtek ingerlené effélére őköt, mert ngyanis, ha ők mind abban mennének el, semjpi jó nem jönne ki belőle; Keg-tek pro sua dexteritate elhittem ennek gondját viseli.
Az impérium gyűlésről és az olaszországi hadakról az minemő híreink vadnak, közlöttem Kornis urammal, elhittem, el nem múlatja ő kegyelme is Kegddel azont communicálni 5
1630. J Ú L . 17. I l l oda istennek hála mindenek feliciter succedálnak sok gonosz akarató embereknek confusiójokra. Kérem Kegmedet az jócor-respondentiájára nézve tudósítson azokról az hírekről, az kiket Kegyelmetek az portáról és az mostani kijött tatárokról értett és értend, megszolgálom Kegdnek. s mi is azont fogtuk innét cselekedni. Tartsa meg Isten Kegdet jó egészségben. Datum in Tarcsa, die 17. Julii 1630.
Kivül: Paria literarum ad gubernatorem Transylvaniae, die 17.
Julii anno 1630. exaratarum.
(Orsz. ltárban. Act. Pub! Fasc. 5. N° 1°.) I X .
A megyesi országgyűlés végzéséi s irományai, a)
A törvényczikkek.
Nos Catharina Dei gratia nata Marchionissa Brande-burgica, Sacri R ománi Imperii et Transilvaniae princeps, par-tium regni Hungáriáé domina, Siculorum comes, ac Borussiae, Juliae, Cliviae, Montium etc. ducissa. Memoriae commenda-mus tenore praesentium, significantes quibus expedit universis : Quod illustrissimus, spectabiles ac magnifici, generosi, egregy ac nobiles domini regni gubernátor, consiliary, caeterique status et ordines trium nationum regni nostri Transylvaniae, et partium regni Hungáriáé eidem annexarum, in generali-bus eorum comitys, ad diem decimum mensis July Anni domini praesentis Millesimi sextentesimi trigesimi in civita-tem nostram Medgies ex edicto nostro celebratis, congregati, exhibuerunt nobis et praesentaverunt quosdam infra scriptos articulos, in eisdem comitys paribus ipsorum votis et unanimi consensu conclusos, supplicantes nobis humili cum instantia, ut nos universos et singulos eos articulos, omniaque et singula in eisdem contenta, ratos, gratos, et accepta habentes, appro-baremus, ratificaremus et confirmaremus. Quorum quidem articulorum tenor talis est.
C o n s t i t u t i o n e s e t a r t i c u l i do m i n o r u m r e g n i c o l a r u m t r i u m n a t i o n u m r e g n i T r a n s y l -v a n i a e, e t p a r t i u m R , é g n i H u n g á r i á é e i d e m an-n e x a r u m , i an-n c o m i t y s e o r u m g e an-n e r a l i b u s , i an-n c i v i t a t e m e d g i e s i e n s i , a d d i e m d e c i m u m m e n -s i -s J u l y a n n i d o m i n i M i l l e -s i m i -s e x c e n t e -s i m i t r i g e s i m i i n d i c t i s e t c e l e b r a t i s , c o n c l u s i .
Mivel kegyelmes aszsszonyunk fejedelmünk nagy gya-korta az nyughatatlan elméjű delator emberek még az nagy
méltóságban lévőket is fel szokták háborítani, respublikákat, fejedelemségeket, az ő nyughatatlanságokkal fundi tus ever-tálni; mely mostan is szegény édes hazánkban felette igen kezdvén pullulálni, elannyira, hogy ha az mindenható felséges bölcs Isten ingyen való kegyelmességéből nem remediálta volna dolgunkat, szegény hazánknak kicsin respiratiója, mostani szép csendessége, utolsó veszedelemre következhetett volna : az mint azért Felséged is int kegyelmesen propositiójában az olyan nyughatatlan elméjű embereknek kikeresésére, és az csendes békességben megmaradásunkra való modalitásoknak feltalálására, Felségeknek alázatossan megszolgáljuk. Mi is azért egész országúi, bárom nemzetül, egyenlő akaratbúi az mostani felháborodott állapatnak complanálására generalis gyűlésünkben ez néhány alább megirt modalitásokat és condi-tiókat csináltuk, végeztük; kiket observáltatni is kívánunk.
A r t i c v l v s I. D e a m n y s t i a .
Valaminémű idegenkedések és akármi okbúl származott diffidentiák az mi kegyelmes aszszonyunk ő felsége és guber-nátor urunk ő nagysága között lőttek hazájának megmaradá-sára nézve, azok penitus in toto sopiáltassanak, és teljességgel kivettessenek mind ő felségének, mind ő nagyságának szívek-ből, és omnium rerum oblivio és amnystia légyen ő felsége s ő nagysága között. Ezután pedig, ha valaki valamit mondana vagy írna, mely valami diffidentiára okot adna mind ő felségé-nek és ő nagyságának, azt tartozzék ő felsége mindjárást meg-jelenteni gubernátor uramnak és tanácsinak, azonképpen ő nagysága is ő felségének s az tanácsnak, és kedvezés nélkül allele delator büntettessék meg kemény büntetéssel. Az vitézlő rendek között is az amnystia a szerént meglegyen. Ha pedig ő felsége meg nem jelentené, mindjárást az conditiók ellen impingálni láttassék; hasonlóképpen gubernátor uram is azon poenának subiciálni, melyeket ez alatt megirtunk. Afféle dela-tor pedig in notam perpetuae infidelitatis incurráljon, proce-dálván affélék ellen suis módis.
A r t i c v l v s II. D e m o d o s e c u r i t a t i s . Ha ő felsége gubernátor uramnak vagy személye, vagy élete, vagy állapatja ellen valamit cselekedni igyekeznék vagy mással cselekedtetnék, vagy titkon, vagy nyilván, eo facto com-perta rei veritate mindenek absolutusok légyenek az ő felsége hűségétűi, úgymint ki az ország végezéséhez nem tartotta ma-gát, és ő nagysága mellett tartozzék insurgálni mind az három nemzet, és állapatjában megoltalmazni magunk igéreti szerént
in praescripta justa causa. E converso, hogyha gubernátor uram is ő felsége ellen valamit igyekeznék vagy személye, vagy méltósága, vagy fejedelemsége ellen, favort csinálna affelől, vagy ő felsége és ország szolgáival, vagy egyebekkel, tanács és ország híre nélkül, fegyvert hozna maga mellé vagy gyűlés-ben. vagy azonkívül, eo facto tisztitűi priválva légyen, és senki gubernátorának ne agnoscálja, hanem aszszonyunk ő felsége mellett tartozzék insurgálni mind az három nemzet, és feje-delmi állapatjában megoltalmazni; azután az ország keres-hesse törvénynyel suis módis. Hasonlóképpen egyéb rendek közül is senki magának ártalmas favort ne csináljon se vitézlő nép, se egyéb statusok között. Ha pediglen az mi kegyelmes aszszonyunk ő felsége az elébbeni és mostani conditiók ellen cselekednék, gubernátor uram ő nagysága egész tanácscsal együtt fegyenlő akaratbúi ideinkorán admoneálja ő felségét, s ha az admonitio után ugyan nem supersedeálna az conditiók ellen való eselekedetitől, gubernátor uram az egész tanács tetszéséből, etiam contradicente principe, mindjárást genera-lis diaetát publicáltasson, és ott az articulusoknak transgres-sióját az országnak megmutogatván, országúi, három nemzetül az ő felsége hűségétől absolutusok légyenek compert.a rei veri-tate. Viszontag, ha gubernátor uram ő nagysága is az condi-tiók ellen cselekednék, asszonyunk ő felsége az egész tanács-csal együtt gubernátor uramat idejénkorán admoneálja, és ha az admonitio után nem supersedeálna ő nagysága is az conditiók ellen való cselekedetektől, az fejedelemaszszony ő felsége az egész tanács tetszéséből mindjárást publicáltasson generalis diaetát, és ott az articulusoknak transgressióját az ország-nak megmutogatván, ex unanimi consensu doniinorum regni-colarum légyen az ő nagysága privatiója comperta rei veritate, A r t i c v l v s III. S e u c o n d i t i o n e s p r o p a r t e s e r e
-n i s s i m a e p r i -n c i p i s .
Senkinek ő felsége, gubernátor és tanács hire nélkül, se jószágot, se derekas summát az ország közönséges jövedel-méből, se dézmát, se jószágoknak adaját, se arendáját jószá-gának ne adja, se ne relaxálja, se tiszteket gubernátor és ta-nács híre nélkül és kedvek ellen ne adjon ő felsége se vitézlő rend közé, se egyebüvé. Ha kiknek jószága adaját, arendáját relaxálta volna, és dézmálcafTeladott volna, vagy dézmásságot conferált volna vita durante, annak felette fi sc ale bonumat adott volna: azok mindenek penitus cassáltassanak, az melyek gubernátor és tanács hire nélkül löttenek. Ha pedig ezután is adna, hiti kötelessége alatt cancellarius uram, vagy ő ke-gyelme ott nem lévén secretarius ne subscribálja, és
gub-Erdélyi Országgyűlési Emlékek. IX. 8
scriptió nélkül emanáltatván, az levélnek ereje ne légyen:
cancellarius uram meg ne pecsételje kötelessége alatt, se se-cretarius, mikor cancellarius uram ott nincs. Ha valamely tanács ad partem közönséges dologban, az vagy mások ellen méltatlanúl, ö felségének ártalmas tanácsot adna, comperta rei veritate tisztitől priváltassék, és az ország suis módis pro-cedáljon ellene. És ő felsége is ne kövesse azt, bogy több ta-nácsok is ott lévén, egyiket úgy praeferálja az másiknak, bogy az többit posthabeálván avval tanácskozzék, hanem ha kinek nem hiszen, proponálja publice annak defectusit, és ha valami vétekben találtatik, böcsületesen választassék más helyében.
Ha valakit ártalmas tanácsadókat értene lenni ő felsége körül, az gubernátornak és tanácsnak légyen authoritások, hogy admoneálják ő felségét, és ha ő felsége nem csele-kedné, ex authoritate denunciálják ő felségének, hogy amo-veálja, és h a j j felsége nem amoveálná, eo facto az conditiók ellen cselekedni láttassék és itíltessék. Hogy az vitézlő rendek minden mostani cselekedeti gonosz végre ne magyaráztassék, és se ő felsége, se tanács, se senki soha erről meg ne emlé-kezzék, se ne fenyegetődjék, se illetlen szóval ezért senki sen-kit ne illessen, hanem előbbeli jó akarat és egyesség s böcsűlet tartassék mindenekben. Ezt hasonlóképpen értvén az urak és gubernátor uram szolgáiról is. Az ki pedig ez ellen
Ha valakit ártalmas tanácsadókat értene lenni ő felsége körül, az gubernátornak és tanácsnak légyen authoritások, hogy admoneálják ő felségét, és ha ő felsége nem csele-kedné, ex authoritate denunciálják ő felségének, hogy amo-veálja, és h a j j felsége nem amoveálná, eo facto az conditiók ellen cselekedni láttassék és itíltessék. Hogy az vitézlő rendek minden mostani cselekedeti gonosz végre ne magyaráztassék, és se ő felsége, se tanács, se senki soha erről meg ne emlé-kezzék, se ne fenyegetődjék, se illetlen szóval ezért senki sen-kit ne illessen, hanem előbbeli jó akarat és egyesség s böcsűlet tartassék mindenekben. Ezt hasonlóképpen értvén az urak és gubernátor uram szolgáiról is. Az ki pedig ez ellen