az vezérnél is oly követünk vagyon, a kivel megüzentük, hogy ha ők az gubernátort confirmálják, mi is azt fogadjuk, hogy ő ellene semmit sem indétunk. de ennek is jaj az exitusa.
Csak szintén ez írásom alatt Rákóczy uram ö nagyságának követe (irta), hogy ma ide érkezik, az ki bár ezelőtt bár két holnappal jött volna, nem hiszem, hogy azt elbocsássak az fejérvári
gyűlé-sig. azért Kegyelmed édes sógorom, minden igyekezetivei azon legyen, hogy ezeket íj jel-nappal adjuk tudtokra, mind az két új fejedelemnek, az kik, ha magok között összevesznek, mi bé-kéltessük őket etc.
Tartsa meg Isten Kegyelmedet sokáig jó egészségben.
Költ Nittran, die 20. Novembris Anno 1630.
Kegyelmednek
igaz atyafiúi szeretettel szolgál.
Czím: Az nemes és vitézlő Recitt Orbán uramnak, nekem jó-akaró uramnak, kedves atyámfiának sógoromnak adassék ez levelem.
Kívvl más írással: Nines neve, de meg kell tartani.
(Eredetije a m. k. orsz. levéltárban.)
XVI.
1630. d e c z . 1.
Nagy Pál tudósítja Rákóczyt megválasztásáról.
Eltemig való alázatos igaz szolgálatomat ajánlom ságodnak, mint kegyelmes uramnak. Áldja meg Isten Nagy-ságodat minden javaival.
Az Isten Nagyságodat kegyelmes uram ma 1. Decembris választá fejedelemségre és az egész ország is, mely fejedelem-ségében tartsa meg Isten Nagyságodat sok esztendeig szegény hazánknak megmaradásá[ra] én is legkisebb, méltatlan szol-gája levén, Nagyságodnak szolgálhassak éltem fogytáig. Ké-kedi uram kegyelmes uram mindeneket ért, Nagyságod fogadja meg hamar, mert az mi tetszésünket is mondja Nagyságodnak.
Tartsa meg Isten Nagyságodat sok esztendeig jó egészség-ségben etc.
Datum Segesvár. 1. Decembris Anno 1630.
Nagyságodnak igaz alázatos szolgája Nagy Pál m. p.
Kiilczím : Az én kegyelmes uramnak Rákóczy Györgynek adas-sék ez levelem.
(Eredetije a magy. kir. orsz. levéltárban.)
1 6 3 0 . DF.CZ. 1 . 147 X V I I .
1630. d e c z . 1.
Jelentés Rákóczy hadi készületeiről.
Splis et magnifice ac generosi domini patroné amici et collegae observandissimi.
Servitiorum stb. Cessavimus hactenus a scribendo, sicut et novi principes vinculo initarum per mutuum colloquium in-duciarum adstricti in materia subministranda. Nunc eftluxo pene jam tempore praefixo, quod est quinta dies Decembris, comitiisque Transylvanicis inchoatis, Rákóczi non levibus spei fulcimentis, utpote favore multorum numero militum, subsidio Haydonum et quod maximum prouti fertur Turcarum ope ac voluntate, imminet Transylvaniae de principatu fere securus.
David Zoliomi cum mille circiter equitibus, Debreczini est ab aliquot diebus, Hay donibus intentus, quorum e singulis oppidis selectissimos non plures tribus quatuorve secum in Transylva-niam in signum et ostentationem eorum fidei sibi adstrictae et obligatae assumet Rakoczius, reliquis domi ad tutandum sua relictis. Aliquos insuper, quorum fides ei suspectior fuerat, Varadinum in custodiam interea abductis. Uxor ejus Patakini omnia, quae obsidionis sunt, magno studio parat. Transfugia jam a nostris incboata, ductores quidam e campestri militia, Joannes Kowacb et Joannes Racz cum equitum suorum turma, Rakoczy partes secuti sunt, sollicitantur et reliqui; nec dubium brevi plures id ausuros, nisi nervo belli, qui pecunia est, ad-stringantur. Vulgatum apud omnes Rakoczium acquisito prin-cipatu, Septem comitatibus manus injecturum, hoc enim pacto Turcae favorem sibi conciliasse perhibetur. Proinde quantum intersit reipublicae et suae mattis dni nostri clementissimi re-quisita gliscendi malo accomoda in tempore curare palam est.
Quod reliquum de personis, quae molimina Transylva-norum expiscentur precio conducendis juxta requisitionem inclytae camerae die 22. Octobris factam, dedimus operani sedulo. Sed non diffitemur defectum idonearum, praesertim ultra Tybiscum. Quantum nihilominus in nobis erit faciemus inclytam cameram, si non occulta causarum, saltern eventus rerum in tempore scire, quanquam brevi omnis conatus Tran-sylvanorum et Rákóczii in. propatulo erunt. In reliquo splm ac mgcam et generosas dominationes vestras diu felicis-sime valere dedideramus. Cassoviae, die prima Decembris Anno 1630.
P. S. Finiveramus, cum supervenit nuntius Stephanum Betthlen seniorem nolle cedcre Rakoczio et conscribi
mili-tem a provincia. Adeo variat fama de mobili illa gente et provincia.
Splis ac rnagcae generosarumque dom. vrarum servitores addictissimi Sacrae caesareae et regiae mattis pro-ventuum partium regni Hungáriáé su-periorum administrator et consiliarii:
Sigismundus Péchy m. p.
Caspar Tasy m. p.
Külczím: Sp. ac m. et gen. dnis N. N. . . . camerae hung, prae-fecto et consiliariis stb.
Más kéz: 11. Decembris 1630.
(Eredeti két pecséttel ellátva orsz. ltárban. Act. Publ. Fasc. 5. N° 12°.) X V I I I .
1630. d e c z . 20—29.
A fehérvári országgyűlés végzései.
Nos Georgius Rákóczi Dei gratia Transylvaniae princeps, partium regni Hungáriáé dominus, Siculorum comes etc.
Memoriae commendamus tenore praesentium. quibus expedit universis : quod spectabiles, magnifici, generosi. egregy et nobiles, caeterique universi status et ordines trium nationum regni nostri Transylvaniae et partium regni Hungáriáé eidem annexarum, in generalibus eorum comitys, ad diem vigesimum mensis Debembris, anni domini millesimi sex-centesimi trigesimi in civitate Alba Julia ex edicto nostro celebratis congregati, exhibuerunt nobis et preesentaverunt quosdam infrascriptos articulos, in eisdem comitys paribus ipsorum votis et unanimi consensi conclusos, suplicantes no-bis humilime, ut nos universos eos articulos, omniaque et singula in eisdem contenta, ratos, gratos acceptaque habentes, benigne approbare ratificareque dignaremur. Quorum quidem articulorum tenor talis est.
A r t i c u l i d o m i n o r u m r e g n i c o l a r u m t r i u m n a t i o n u m r e g n i T r a n s y l v a n i a e , e t p a r t i u m H u n g á r i á é e i d e m a n n e x a r u m , in g e n e r a l i b u s e o r u m c o m i t y s in c i v i t a t e A l b a-J u 1 i a a d d i e m v i g e s i m u m m e n s i s D e c e m b r i s a n n o d o m i n i m i l l e s i m o s e x c e n t e s i m o t r i g e s i m o i n d i c t i s ce-l e b r a t i s c o n c ce-l u s i .
Minemű csudálatos kimondhatatlan, kegyes atyafi gond-viselése légyen az mindenható felséges bölcs istennek ez vilá-gon lévő birodalmoknak és állapatoknak igazgatására szegény
hazánknak ez esztendőben lévő sok rendbéli változásiból nyil-ván és igen világoson megtetszik; elannyira, hogy ha annak az nagy hatalmú szent istennek providentiája, ingyen való kegyelmessége egész országúi mellettünk nem lőtt volna, sze-gény hazánknak Isten után bódogúl idvözűlt kegyelmes urunk-tól acquiráltatott, nagy sok munkával, fáradozással kerestetett kicsin békessége utolsó veszedelmére és romlására következ-hetett volna. Holott annak az bódogúl idvözűlt kegyelmes urunknak keserves halála után az felséges Brandeburgica Catharina fejedelmünk immediate succedálván az fejedelem-ségben, noha egy kevés ideig bírta és gubernálta szegény ha-zánkat, de ő felsége érezvén és megtapasztalván magában, az erdélyi fejedelemség, mely súlyos és terhes gondviseléssel járna és régáltatnék, ő felsége gyenge és aszszony emberi erőtlen állapatja miatt hazánknak nagy veszedelme nélkül, és magának is nagy fogyatkozása nélkül meg nem felelhetne, mikor ő fel-sége szabad akaratjából ereje felett való gondos fejedelemségét resignálta volna, és újabb fejedelem választásról kellet volna gondoskodnunk országúi: megemlékezvén, hogy az tekéntetes és nagyságos öregbik gróf Betthlen István urunk az guber-natorságnak tisztít országúi mindnyájunknak consensusából, mind Ő felségének az üdvözült urunknak ez országban létiben s mind pedig ez ország határin kivül hadi expeditiókban lévén ő felsége occupatus tíz esztendeig, dicséretesen viselte, szegény hazánknak szabadságit és törvényit mint igaz hazánk fia igye-kezte oltalmazni; ilyen szép és dicséretes magaviselésit ő nagyságának mi is egész országúi előttünk viselvén, hogy ő nagysága igazság és békeség szerető, köztünk nőtt és neveke-dett, szabad választásunkból választottuk volt ő nagyságát or-szágúi három nemzetül urunknak és fejedelmünknek solenni-ter inaugurálván. O nagysága azért ilyen solennisolenni-ter választott és inaugurált fejedelmünk lévén, Nagyságod is azt nem értvén és nem tudván, nézvén csak az előbbeni itt ben való bizontalan állapatoknak mivoltára és egyéb veszedelmes indúlatokra, nemzetihez való igaz szeretetiből akarván annak szolgálni, nyugodalmas helyéből nagy uraságából kimozdulván, és ő nagysága akkori fejedelmünk is megértvén és kegyesen előtte viselvén az közönséges megmaradáshoz való szeretetit, hogy az keresztyén vér hazánk pusztúlásával ne romoljon, sem pedig az egymás között való egyetlenség miatt az egész magyar nemzetség az szomszédságbéli idegen nemzetségeknek praedá-lására ne tétessék, mindnyájunknak egyenlő akaratból való
fejedelmi szép állapatját, (az mely állapat másakat is életek-nek veszedelmével meg szokott győzni, ő nagysága azon győ-zedelmet vévén), azt országúi kezünkben szabad választásra
bocsátotta,, mindnyájunknak Jmtelességit. felszabadította min-deneknek hallatára sok szép jóságos cselekedetiről való dicsé-retet tévén Nagyságodról, igaz indulatból Nagyságodat miné-künk ajánlotta, keresztyéni szép Írásában valő voxával is Nagyságodat javallá és választá. Mi is országúi ő nagyságának hozzánk való sok rendbéli kegyelmességiért valamit ő nagy-sága velünk mind publice s privatim gubernatorságában avagy méltóságos fejedelmi állapatjában cselekedett, kiválképpen, hogy ő nagysága minket egész országúi és édes hazáját oly igen szerette, hogy érettünk és békességes megmaradásunkért magát megalázván, szabad jó akaratjából fejedelemségét re-signálá, teljes éltünkben ő nagyságának háládóképpen meg-igyekezzük szolgálni. Mind ennyi változások között is nem tekintvén az mindenható Ú r a mi bűnös és igen gyarló voltun-kat, Nagyságodat bizony kegyelmes urunk fejedelmünk, (kit még az nagy véghetetlen irgalmú szent Isten ez marokni ki-csin magyar nemzet között megtartván) közinkben szóllított nemzetünknek és hazánknak megmaradására, fejünk felébe állatott, nem külömben mint Dávid királt az sidó népnek igaz-gatására és gubernálásra. Nagyságodat mi három nemzetül, egész országúi, nemcsak igaz keresztyén magyar vérből álló fejedelmünknek, hanem magunk tagunk vérünknek ismervén, mivel az Nagyságod atyja is ennek ez szegény hazának feje-delme volt, és Nagyságod gyermekségében is köztünk lakott, forgott, ifjúságátúl fogván pedig szegény hazánknak is oly ál-lapatiban és dolgaiban forgott, hogy édes hazánknak megtar-tására, gubernálására, sebeinek kötözésére, orvoslására nem-csak igazgató mestere, hanem másoknak is jó példaadója lehet, el is hittük azt, hogy nemkülömben mint az édes atya, anya, gyermekit, úgy Nagyságod is szegény hazánkat apolgatja és nyúgotja.
Mi is országúi, három nemzetül, kicsintűi fogva nagyig Nagyságodhoz fejenként ilyen nagy reménségben és bizoda-lomban lévén, noha Nagyságodnak hazájában is nagy urasága és méltósága volt, mindazáltal az felséges Isten Nagyságodat minekünk onnét kiszóllítván, ez elmúlt segesvári gyűlésünkben, ez szegény hazának régi jó szokása szerint, fejedelmünkké választottuk; mostan székiben ültetvén ez országban fejede-lemségre solenniter inauguráljuk, Isten és ez világ előtt feje-delmünknek ismerjök és valljuk.
Mely dolognak bizonyosb erősségiért az szokott és mos-tan leirott hitnek formáját Nagyságodnak az Váradra küldött conditiók szerint az végre kívánjuk Nagyságoddal elmondatni, hogy az nagyságod méltóságos fejedelemsége és hittel erősítendő szövetsége miközöttünk egész országúi oly változhatatlan
igas-1 6 ; 5 0 . D E C Z . ' 2 0 — 2 9 . 151 sággal és tökélletes szentséggel áldassék meg, liogy szegény hazánknak mostani szép tündökfő békessége sok üdőkig Nagy-ságoddal egyetemben megmaradhasson és virágozhassék.
Ezek után kegyelmes urunk, egy szível s akarattal vá-lasztott fejedelmünk, noha az mi menybéli istenünk az mi bódog üdvözült kegyelmes urunkat fejedelmünket ezelőtt esz-tendővel ez árnyék világból kiszóllítván megszomorított vala mindnyájunkat: mindazonáltal azon menybéli istenünk, mivel sok külömb-külömbféle változások után is mostan nagyságo-dat minékünk fényes napunkká csillagunkká tötte és változ-tatta, ha sok ezer szánk és megannyi nyelvünk volna is, még is az úristennek elég hálákat adni nem tudnánk. Mindazon-által amaz mondás szerint, in magnis et voluisse sat est, ő felségének mint kegyelmes istenünknek ilyen nagy véghetetlen kegyelmességéért méltó hálákat adván, áldott és szent légyen dicsőséges nagy nefe ; ma Nagyságod minékünk mint Salamon és Ezechias adatott fejedelmül. Szűbéli nagy fohászkodásunk-kal kérvén ő szent felségét, hogy az miképpen ezeket az szent királyokat megáldotta volt lelki bölcsességgel, Nagyságodat is áldja, szentelje meg bölcseségnek, igasságnak és vitéz bátor-ságnak lelkével, és minden helyeken tündököltesse jó hírrel névvel, szegény hazánknak pedig egész három nemzetül örökös megmaradására.
Megemlékezünk arról is kegyelmes urunk, bogy ez el-múlt segesvári gyűlésünkben Nagyságodat fejedelmünkké vá-lasztván, bizonyos főúri és nemes renden való követinket so-lenniter legálván Nagyságodhoz Váróddá, néminémü bizonyos conditiókat is küldvén ő nagyságoktól és kegyelmektől Nagy-ságodhoz, melyeket Nagyságod kegyelmesen acceptálván, azo-kat in fiituram rei memóriám akarók verbotenus ez articulu-sinkban inserálni; mely conditiók rend szerént így követ-keznek.
A r t i c u l i e t c o n d i t i o n e s u n i v e r s o r u m p r o -c e r u r a , m a g n a t u m , e t o r d i n u m t r i u m n a t i on u m r e g on i T r a on s s y 1 v a on i a e e t p a r t i u m H u on -g á r i á é e i s d e m a n n e x a r u m , q u i b u s j a m e 1 e c t u s p r i n c e p s d o m i n u s d o m i n u s n o s t e r d e m e n t i s -s i m u -s D e i b e n i g n a t e -s u u m p r i n c i p a t u m t e u e r e a t q u e t u e r í d e b e a t .
I..
Mivel az előbbeni kegyelmes urunk teljességgel az mi megmaradásunkért és szegény hazánknak veszedelmének eltá-voztatásáért, igaz keresztyéni indúlatjából (magát igen
meg-alázván), cselekedte azt, liogy fejedelmi méltóságát resignálá, és újobban való electióra szabados voxot engedne ez nagy sze-retetiért és indúlatjáért ő nagysága, az mostani újonnan vá-lasztott kegyelmes urunk, ő nagyságát előbbeni uraságában, jószágiban minden illegitimus impeditorok ellen megoltalmazza és manuteneálja, és sem az mostant kegyelmes uránk, sem ő nagyságának alatta valói ő nagyságának méltóságát, böcsülletit meg nem sértik.
I I .
Mivel ü nagysága igaz, legitime eligáltatott s inaugurál-tatott fejedelem volt, ő nagyságának minden collatióit, douati-óit, inscriptiót, annuentiáit, valamelyek legitime emanáltatta-nak, ba kik olyak vademanáltatta-nak, intacte et illibate megtartja, és meghagyja azokban.
I I I .
Hogy az fényes portátúl soha semmi üdöben el nem szakad, sem az országot elszakasztani nem igyekezik, hanem mindenekből kedvét keresi, és ahoz illendő obsequiumát prae-s t á l j a , Erdélynek az török cprae-sáprae-szárral való frigyét intacte megtartja, és az portára járandó követeket is az előbbeni di-cséretes fejedelmeknek szokások szerint expediálja.
I Y .
Hogy sem római császár ő felsége, sem egyéb keresz-tyén fejedelmek és szomszéd országok ellen hadat ő nagysága offensive, ha okot nem adnak reá, nem indít, hanem az jó bé-keséget minden tehetségével oltalmazza.
Y.
Hogy mindeneket személy válogatás nélkül az négy rece-pta religiókban és azoknak szabados exercitiumokban ő nagy-sága megtart, és másokkal is megtartat, és egyik religion való ecclesiákra is hatalmasúl nem küld, és el nem foglaltatja ő nagysága, religióknak respectusáért is senkit is hazafiai köz-zül meg nem vét, hanem ebből minden személy válogatás és discretio nélkül az bódog emlékezetű fejedelemnek dicséretes példáját követi, tudván azt, minémü hasznos megmaradására volt mind ő felségének, mind penig hazánknak ebbéli csele-kedeti.
VI.
Hogy hazánknak mostani első rendeit, tanácsit, érdemes tisztviselőit állapotjokban, tisztekben, hivataljokban, a kik meg akarnak maradni, ő nagysága megtartja és semmi üdőben az hasznos hazafiait más idegenért hátra nem veti, hanem azok-nak tanácsokkal és szolgálatjokkal él, kinek-kinek az ő álla-patja szerint való bőcsületit illendőképpen megadván; és hogy alatta valói közzűl is az hazafiait senkinek böcsületlenséggel*) illetni nem engedi. Annak felette, hogy belső és külső országos dolgokat, az két császárhoz vagy több szomszéd országokkal való confoederatiókat, tanács hire nélkül nem cselekeszik í sem az országban, sem az országhoz tartozó birodalmokban semminémü erősségeket, fortalitiomokat, végházakat, azoknak határit, semminémü praetextusok alatt el nem igíri, sem ide-geníti, hanem az végházakban is hasznos hazafiait tart.
VII.
Hogy urakat, nemeseket, kerített és niezővárasokat, szász-ságot és székelységet régi és minden legitime emanáltatott pri-vilégiumokban, donatiokban, annuentiákban, inscriptiókban megtart, az szent András király decretumának continentiája szerint.
VIII.
Hogy soha senkit, senkinek vádlására, úri nemes és egyéb szabadsággal élő rendek közzűl törvény előtt nem are-stáltat semmi szín és mód alatt, hanem legitima, citatione mediante juris ordine convictum et aggravatum. És semmi violentiákat akar kiktől is alatta valói közzűl senkin exerce-álni nem enged, hanem ebből az utólszori fej érvári gyűlésben és az üdvözült fejedelem inauguratiójakor emanáltatott erről való articulus observáltassék anni 1613.
I X .
Hogy az országnak libera electióját teljes életében semmi útan nem impediálja, hanem azt az országnak integre
') Nyomtatási hibából »böcsűletességgel áll ugyan ; de az a hiba a Donáth-féle példányban egykorú kézirással ki van javítva.
megtartja, és senkire az fejedelemséget nem transferálja, sem arról ország híre nélkül senkivel nem tractál.
X.
Hogy az tanács-rendeknek és országos gyűlésekben is mindeneknek szabados voxot enged mindenféle panaszolkodá-soknak és igasságoknak előszámlálására.
X I .
Hogy ez elmúlt fejérvári gyűlésben végezett uniónak conditióit minden czikkelyében fogyatkozás nélkül ő nagysága megtartatja.
X I I .
Hogy valakik egyebek veszedelmére s hazánk szabadsá-gának romlására ártalmas tanácsot adnának ő nagysászabadsá-gának, azok ellen az előbbeni articulus observáltassék, tudniillik arti-culus anni 1613.
X I I I .
Az országnak közönséges és egyenlő akaratból való vé-gezésit, articulusit, maga is megtartja, másokkal is megtar-tatja, szegénynek bódognak személy válogatás nélkül igaz törvént szolgáltat, az sententiáknak executiójokat nem impe-diálja, és terminuskor semminémű törvények discussiójában ben nem ül, holott ad suam praesentiam appellálják az törvént, mint summus justitiarius eleiben.
XIV.
Minthogy mind az magyar natio s mind penig az szász uraink s atyánkfiai magok natiójokból szoktanak magok-nak főtiszteket, ispánokat választani, az székelység, is nem utolsó tagja lévén ez szegény hazának: ő nagysága kapitányo-kat, királvbírákapitányo-kat, generálisokat magok nemzetéből állókat és köztök lakókat adjon közikben, megmaradván mindazonáltal mindenből az ő nagysága fejedelmi jurisdictiója és méltósága.
Az királybiráknak pedig választások specifice csakugyan ő kegyelmek székinek szabadságán álljon. Főispánokat is az magok vármegv éj ékből valókat adjon ő nagysága.
1 6 3 0 . D E C Z . 2 0 — 2 9 .
XV.
Udvarhely várának állapatját ő nagysága az országnak proponál tatván, az mit egy akaratból az magok jovára és meg-maradására valót az közönséges igasságnak módja szerint abból az ország végez, azt követi.
Nagyságodat azért kegyelmes urunk egyenlő szível és akarattal az fejedelemségre választván és solenniter inaugu-rálván, látjuk Nagyságodnak közinkben küldött propositióiból szegény hazánkhoz való szeretetit és kegyes atyai indúlatját;
hogy Nagyságod mind az hatalmas győzhetetlen császárhoz mind penig római császárhoz ő felségéhez mentől hamarább való követséget akar expediálni, az fényes portának kedvét keresni, római császárral pedig ő fölségével mindenből jó egyességet és csendes médiumokat akar követni, Nagyságodnak alázatosan megszolgáljuk mint kegyelmes urunknak; kérvén azon az menybéli istent, hogy Nagyságodnak minden keresz-tyéni jó indúlatjára és szegény hazánknak békességben való megmaradására adjon erőt, egésséget, sok esztendeiglen való bódog szerencsés hosszú életet.
Jelenti azt is Nagyságod kegyelmes urunk, mivel immár Nagyságod Isten kegyelmességéből szegény hazánkhak való kötelességének módját igen solenniter praestálta volna, és kí-vánná mi tőlünk is egész országúi Nagyságod, az régi jó szo-kás szerint homagiumunkat praestálnók: ebbéli tartozó hüsé-gíinket is meg akarván mutatnunk Nagyságodhoz, kik ez mos-tani generalis gyűlésünkén jelen voltunk, ugyan itten homagi-umunkat praestáltuk. Az kik peniglen jelen nincsenek közzű-llink, mentül hamarább székes helyekben és vármegyéken készek lésznek praestálni, és minden hűségünket Nagyságod-hoz fejünk fenállásáig megtartani.
Nos itaque praemissa supplicatione dominorum regni-colarum trium nationum regni Transilvaniae et partium Hungáriáé ditioni nostrae subiectarum benigne exaudita et admissa, praescriptos universos et singulos articulos, nobis modo praemisso praesentatos, praesentibus literis nostris de verbo ad verbum sine diminutione et augmento aliquali inseri et inscribi facientes, eosdemque ac omnia et singula in eisdem
contenta, ratos, gratos et accepta babentes, approbavimus, rati-ficavimus et confirmavimus; offerentes nos benigne, quod
contenta, ratos, gratos et accepta babentes, approbavimus, rati-ficavimus et confirmavimus; offerentes nos benigne, quod