(P. H . )
Franciscus Balassi m. p.
( P . H . )
Paulus Ughron m. p.
Hátlapján: Assecuratoria statuum regni Transilvaniae et par-tium Huugariae, ut foedus cum Sacrina Caes. Matte initum sancte observabunt: in congregatione Mediensi 17. Julii 1630 (más kézzel) eelebrata.
(Eredetije az orsz. levéltárban.) (P. H.)
Katalin Esterházynak Zólyomi kiütése ügyében.
Catharina, dei gratia n a t a marchionissa Brandenbur-gica, sacri Romani imperii et Tranniae princeps, partium regni Hungáriáé dominus, Siculorum comes ac Borussiae, Juliae, Cliviae, Montium etc. Ducissa.
Illustris ac magnifice comes vicine noster bene vole.
Ezen órában esék értésünkre, hogy az császár ő feige birodalmában levő beszerményi hajdú vitézek valami hirtelen félelemtűi viseltetvén, találták volna meg váradi kapitánunkat és kérték volna oltalmokra való menését, mely okáért és né-minémű tekintetektűi is viseltetvén Debreczenben szállott
volna bizonyos alatta való seregekkel, mely dologban soha azelőtt semmitsem értvén, sem pedig azt meggondolni nem tudván, minemű búsulásunk legyen rajta, szóval ki nem jelent-hetjük, holott nekünk minden akaratunk csak az egy jó csen-dességnek őrzésére lévén, azon minden tehetségünkkel, az mi részünkről igyekeztünk is. Noha pedig mi váradi kapitányunk-nak ez dologrúl mindjárást igen serio parancsoltunk, hogy semmi egyenetlenségre az császár ő felsége részére okot ne adjon, mindazonáltal akarván magunk is ezen dologrúl Ke-gyelmedet tudósítani, hogy értésére ez dolgokat ne adjuk, el nem múlathattuk, meggondolván nemzetünknek csendes bé-kességét, és azt is, hogy néha kicsin szikrából nagy tűz szo-kott gerjedni. K é r j ü k azért szeretettel Kegyelmedet, hogy ezenközben valami oly nagy dolgot ebből magában ne vegyen, hanem ha valami hadak volnának mellette is, által az Tiszán őket ne szállítsa, hanem legyen addig vesztegségben, míg ez dolog egyéb csendes médiumokkal elszállíttathatik, holott mi is, bizonyosan elhigyje Kegmed minden u t a k a t és módokat abban fel akarunk keresni, melyekkel ez dolgot lecsendesít-sük és semmit hátra nem akarunk hadni, valamit az jó egyes-ségnek és mostani csendes békesegyes-ségnek őrzésére alkalmatos-nak ítélhetünk lenni. Elhivén, hogy K e g d is semmi idegen Íté-lettel ez dologból felőlünk nem levén, magát az jó csendesség-nek, és ennyi munkával megszerzett békességnek őrzésére al-kalmaztatja. Hisce Dn e m Vram Illustrem et Magcam bene valere exoptantes. D a t u m Albae J u l i a e die Augusti Anno Domini 1630.
Illrs ac magcae dnis vrae vicina benevola Catharina m. p.
Rulczim: Ulri ac magco comiti Melchior! Alaghi de Bökeny stb.
Vicino nostro benevolo.
(Eredeti az orsz. ltárban. Act Publ. Ease. 5. N° 2°.) X L
Alaghi intézkedése Kovács Péter hadainak elhelyezése ügyében.
Spectabilis ac magniíice domine fráter et compater mihi observandissime.
Salute praemissa servitiorum meorum addictissimam commendationem. Áldja meg Isten Kegyelmedet kívánsághoz szerént való jókkal, szerencsés, boldogságos élettel. Minemű nagy szükségünk legyen az kevés mezei hadakra Kegyelmed
1 6 3 $ . S E P T . 1 6 . 127 bölcs ítélete szerént mind az mostani különböző gonosz hírek-hez képest, mind penig az oda föl való állapotoknak mivoltá-ból eszében vehesse; úgyannyira, hogy midőn oda föl szabad csaták nyilván elkezdettenek, félő, hogy nem levén kész ha-dunk , s hazánkra szorgalmatos gondviselésünk, igyefogyott nemzetünk az pogányságnak hertelen eruptiója által valami keserves állapatba ne eressze. Ily nagy szükséget látván azért Kegyelmed az Kovach Péter uram hadaival is, kérem Ke-gyelmedet, édes hazájához szeretetétől viseltetvén, s az mi kegyelmes urunknak, kinek dispositiója s kegyelmes akaratja szerént föntartatnak, távullétét nagy foglalatosságit maga előtt viselvén s ezen Írásomra képest is, az minemüjegéjiyaket szál-lítottak az Kegyelmed jószágára, azokat egy ideig ne difficul-tálja patialni maga jószágán, ne kellessék elbocsátván őket.
édes hazánknak nagyobb periculumot experialni, melyei én is kedvesen veszem Kegyelmedtől, az mi kegyelmes urunk ő fel-sége, az mint hogy palatínus uram ő kegyelme is nagy jó néven veszik Kegyelmedtől. Quem de coetero feliciter valere cupio.
Ex Ilova Thallya, die 26-a Augusti Anno 1630.
Spectabilis ac magnificae vominationis vestrae servitor fráter et compater Comes Melchior Alagi de Békény.
CZÍÍU : Spectabili ac inagnifico domino Georgio Rákóczy de Felsö-Vadász, Coinitatus Borsodiensis supremo comiti et c. Domino fratri et compatri observandissimo.
(Eredetije a m. k. orsz. levéltárban.)
X I I . 163$ s e p t . 16.
A kormányzó a felső-magyarországi rendeknek Bornemisza beiitéési kísér-lete ügyében,
Illustris, spectabiles, magei, generosi, egr. et nobiles, prudentes, item et circumspecti, domini, amici, vicini et uti fratres nobis observandissimi. Paratissima servitiorum nostro-rum commendatione praemissa.
Noha Kegteket ide küldött becsületes követei által ez elmúlt napokban minden idevaló állapatok felől bőségesen tudósítottuk volt, mindazáltal érkezvén azután bizonyosb hí-reink az hajdúságnak felülése felől, elmúlatni nem akartuk, hogy ismét mostani előttünk álló dolgok felől Kegteket ne tudósítsuk. Noha azért, az mint Kegtek is elhittük, hogy jól érti. ez dologra mostan semmi nem egyéb adott okot, hanem
Bornemisza János uramék lövő szerszámokkal és egyéb hadi apparatussal az Tiszán által való ellenséges jőveteli, melynek mi okon kelletett lenni, méltó okát fel nem találjuk s nem is reménlettük volna penig, hogy olyankor legyen ilyen titkos és hirtelen való általjöveteli. az_niikor Kegteknek közönséges követi ő felségénél az mi kegmes asszonyunknál és nálunk lévén, az jó csendességnek megtartásán láttattak igyekezni;
mely dolog semmiképpen nem is illett volna; de mivel nekünk egész országúi teljes igyekezetünk csak az jó békességnek megtartására vagyon, minémü búsulása legyen mind az mi Kegmes asszonyunknak ő fölségének és nekünk is ezeken az felháborodott dolgokon, Kegteknek elég szóval meg nem Írhat-juk. holott minden akaratunk és hírünk kiivűl történtenek ez állapatok; mely dolgokért ő felsége országúi mindnyájunknak generalis insurrectiót promulgáltatván, valaminemű utakat ez felháborodott állapatoknak lecsendesítésére találhatunk, azon leszünk, hogy azokat felkeressük; sőt Isten és ez világ előtt protestálunk jövendő üdőkre is, hogy sem az mi kegmes asz-szonyunknak ő fölgének, sem nekünk egész országúi ez dolog-ban semmi hírünk, tanácsunk és akaratunk nincsen. Akarván azért Kegteknek is ebbeli intentióját és lecsend esi tésére való igyekezetit érteni, kérjük azon szeretettel, hogy minket késede-lem nélkül tudósítani ne neheztelje, micsoda intentiója legyen Kegteknek ez dolognak leszállításában, érthessük mentől ha-marébb Kegteknek is akaratját, és tudhassuk magunkat mi is mindenből ahhoz alkalmaztatni, hogy így egyenlő értelemből nemzetünknek jovára és megmaradására annál hasznosban vigyázhassunk; ezek után erre mentől hamarébb választ vár-ván, Kegteknek minden üdőbeli szomszédságos jó akarattal való kész szolgálatunkat ajánljuk és istentől jó egészséges hosszú életet kévánunk. Datum in arce Szamosujvariensi, die
16. mensis Septembris. Anno dni 1630.
Illr. splium. magrum. g e n e r a r u m ^ egr. et nobilium prü-den. item et circumspectarum Dn u m Yrarum
Servitores, amici, vicini et uti fratres paratissimi
Gubernátor et caeteri Saermae Sacri Romani imperii et Tranniae
principis etc. consiliarii m. p.
Külczim: Illustr. spectabilibus, magcis, generosis, egregiis et nobilibus, prüden, item et circumspectis dominis, partium regni Hím gariae superiorum generali, ceterisque saeratissimae caesareae, regiae-que mattis consiliariis, necnon baronibus, magnatibus ac comitatuum et liberarum civitatum citea Fatram positaruui nunciis, Cassoviain pro
consultatlone cougregatis etc, Dnis, amicis, vicinis et uti fratribus, no-bis observandissimis.
(Az eredeti, 10 pecséttel ellátva orsz. Itár. Act. Publ. Fase, N° 13°.) X I I I .
1630. s e p t . 21.—oct. 8.
A kolosvári országgyűlés irományai s törvényei, a)
Bethlen István levele fiához s vejéhoz.
Áldjon meg Isten benneteket, jó fiaim. Mivel éjjeli-nappali állapatunkról való gondolkodásira nem engedik, bogy gyakran ne tudakozzam állapatotokról, erre nézve most is kénszeréttet-tem irni az dologról. Én nem tudom micsoda resolutiótok lön onnat, az honnan várakoztatok az én resolutiómra: azért en-gem éjjel-nappal tudósítsatok categorice az ő kegyelme reso-lutiójáról bizonyosan, mert itt rettenetes romlásával leszen az földnek az itt való tábor. Holott pedig minden igaz hazafiának vérek hullásával is kell oltalmazni hazájoknak szabadságát, mi is több jóakaró uraimmal együtt éjjel-nappal abban igye-kezünk fáradni, miképen mind hazánknak szabadságát s mind bátorságos jövendő állapatját és megmaradását őrizhetnők és valami egy bizonyos jó karban állathatnójok vérontás nélkül és hütünknek sértésére nélkül. De mivel még az vármegyék mind el nem érkeztek, az háromszéki had is csütörtöknél előbb be nem érkezik, kételenség alatt mulatság nélkül nem lehet, Tudván azt is, hogy semmi nagyobb mesterségek nem lehet az magyarországi uraimnak, minthogy az gyűlést impediálják, azért intlek serio bennetekek jó fiaim, az generalis és várme-gyék hadaira vigy vigyázzatok, hogy az mi gyűlésünket ne im-pediálhassák. Áz tü hadatok meg ne oszoljon, vagy valami corrumpállás miatt meg ne szakadozzon, erre vigyázzatok szorgalmatoson. Az iörökkel oly correspondentiátok legyen, hogyha kívántatik, mindjárt magatokat vélek coniungáljátok.
Azért vagy Szolnoknál, vagy az hol az magok birodalmában alkalmatosbnak itílik, ott legyenek táborban ; csak az erdélyi birodalmat ne pusztítanák; kiről mind az vezérnek irtam, s mind az tömösvári pasának, Muharim pasának. Az vezérnek is arról, hogy az bosznai pasát szállítaná Budához, hogy ha az palatínus haddal akarna alájönni, azt az bosznai pasa Budán létében tartóztassa. Az szolnoki tábor periig veletek együtt az generális hadát tartóztatnák. És így, ha. az úristen-től lenne engedve, az gyűlést békével végbevivén jó véggel,
Erdélyi Országgyűlési Emlékek. IX. 9
azután könnyebi) lenne, liinnéra istent, az császár ellen való mostani confoederatio bontogatását helyére állatunk, kiválké-pen, ha valami ügye lenne oda fel. H a penig (az mint azelőtt is megírtam) az úrnak tii valahogy assecuratiót adtatok volt azelőtt, kinek kinyilatkozása miatt urasága, élete, állapotja bátorságos nem lehetne, sőt periclitálna s attól nem merné elvárni, hogy itt az gyűlésen az embereknek elméjeket e x p i s
-cáljuk és ezekre nézve meg fogna indulni, abban oly cautissime kellene cselekedni az istenért, hogy valami szerencsétlenség ne találja. Mert azt én meg nem írhatom, az énnekem micsoda búsulásomra lenne. Immár az ő kegyelme és tii okoskodástok, mint s hogy kelne által a Tiszán, mivel én úgy hiszem, azért tartják Patakhoz közel az Kovács Péter hadát, hogy az útra vigyázzon. H a penig állapatja mégis bátorságos s nem vesze-delmező jövendőre nézve is: így nekem az tetszik, hogy addig várna csendesen helyében, míg az embereknek elméjeket itt expiscálhatja ember, hogy se ő kegyelme gyalázatban ne jus-son. se mü az ő kegyelme. mellett való törekedésünk miatt.
Erről, hogy éjjel-nappal tudósítsatok, nemcsak parancsolom, hanem ugyan kénszerítlek benneteket. Muharim pasának ez levelemet add meg, ha ott vagyon ; ha ott nincs, küldd bizonyos emberedtől meg. Az budai vezírnek, bosznai és tömösvári pa-sáknak szólókat Csomaközi uram kezében küldtem, hogy meg-küldje. Az Isten szentleikével vezéreljen, oktasson, minden üdvösséges, tisztességes, hazánk megmaradására való jókra benneteket jó fiaim. Claudiopoli 24. Septembris 1630.
jóakaró atyátok Bethlen István m. p.
P. S. Engem éjjel-nappal tudósítsatok arról is, ha adta-tok-e az úrnak hitlevelet és mi formán? mert az késedelem felette veszedelmes mind az ott künn való s mind az itt benn való állapatokra nézve. Most miben vagyon az úr állapatja az Thordav kimenetele után, mi karban állapadott meg az ő ke-gyelme elméje az itt benn való resolutio után ?
P. S. Noha iráni, hogy Csomaközi uram kezében küld-tem az budai vézírnek szóló levelet, de immár ez levélvivő em-berséges barátunktól Horváth Istvántól küldtem el, de mind Muharim pasának írj felőle, hogy elegedendő késérőt, bátor-ságnak okáért adjon melléje. Magad is kisértesd el
elegeden-d ő k é p e n Muharim pasáig. Az istenért kérlek, hogy a debre-czenieket ne engedjétek rontani ennél is inkább mégis, az minemű keserves romlását én annak az nyomorodott városnak értem. Az tömösvári basa, bosznai pasa és több török hadak
felől is, La mit érthettek, éjjel-nappal tudósítsatok; vigyázza-tok szorgalmatoson oda által.
P. S. Mivel Horváth István uram vissza nem jő most Debreczenből, meghitt szolgátok által tudósítsatok erről az dologról éjjel-nappal, mert itt az földnek romlása miatt nem múlathatni sokáig, el kell hamar válni egyfelé az dolognak. Az mint Kornis uramnak írják, hogy római császár megjött volna, arról szorgalmatoson kellene tudakoznotok, éjjel-nappal járna emberetek, ha módját feltalálhatjátok. Szorgalmatoson vi-gyázzatok.
Külczim: Nekem kedves fiaimnak Iktári Betlen Istvánnak és Zólyomi Dávid uramnak.
(A gyulafehérvári káptalan 1636. febr. 27-én kiadott transumptumából.) b)
1629. s e p t . 29.
Bethlen István a budai vezrének, tudatja vele megválasztatását.
(L. Tő'rök-magyarkori Államokmánytár V. 107. s köv. 11) c)
Bethlen István Kun Istvánnal tudatja megválasztatását.
Stephanus Bethlen dei gratia Tranniae princeps stb.
Spectabilis ac magpe domine stb.
Salutem stb.
Kegyelmedhez való indulatunktól viseltetvén, akaránk ez itt benn való állapatakról voltaképen tudósítani. Az fiaim-nak ott kinn való kiszállásokra nézve ő fölge az fejedelemasz-szony tanácsi egyenlő akaratjokból ez országot minden vitézlő rendivel együtt ide Kolosvárhoz ez elmúlt hónak 21. napjára öszvehivatván, ő fölge mind az maga beteges állapatját meg-gondolván, mind penig vévén eszébe minemű hatalmas nem-zetségtől vétetett legyen körül ez szegény baza, úgy annyira, hogy nagy, magnanimus és sok időknek experientiájából tanult férfi embernek is terhes legyen az ittvaló fejedelmi gondviselés, hogy sem magára, sem penig az szegény hazára utolsó vesze-delmet ne hozzon, ez elmúlt hónak 28. napján az országnak mind három nemzetből álló főrendit, követit maga eleiben hi-vatván, itt Kolosváratt, az fejedelmek szokott szállásán, az az nagy palotában tülönk szépen elbúcsúzott és az országnak mind három nemzetből álló minden rendit, kicsintűi fogva nagyig az hittűi és kötelességből fölszabadítván, az fejedelem-ségből minden közit kivette és igy annakutána harmadnappal Fogaras felé megindúlván, mi is az országgal minden
főrendei-9*
ve] nagy becsülettel az városból ki kisérvén, tőle elbúcsúztunk;
az mint penig értjük, Fogarasban talán csak egy holnapot sem fog mulatni, hanem szándékozik Munkácsra kimenni. így azért az fejedelemasszony országátúl elbúcsúzván, annakutána isten-nek kegyelmes tetszéséből, noha isten ő szent fölge tudja, mi senkit sem adományunkkal, sem igíretünkkel, sem levelünkkel felőle nem requiráltunk. mindazáltal minden rendeknek egyenlő voxolásokból és akaratj okból, régi szabadválasztásoknak módja szerint senki, csak egy ember is ellent nem mondván fejekké és fejedelmekké választának, sőt voxunkot is más nagv úri rend jóakaró urunk körösztény atyánkfiára adtuk, de az egész ország népe reánk fölkiáltván, egyáltaljában csak föl köllött vennünk. Melyből isten ő szent fölge velünk lévén, kicsin és szegény seregjével s reánk bizott nyájával mint akarjon csele-kedni, álljon az ő szent fölge emberi elmétől Mérhetetlen bölcsességes mély tanácsán. Kegdnek akaránk igy ez dolgot értésére adni, hogy tudhassa minden gonosz hírek ellen volta-képen mint lött légyen, mert nincs is különben. Ezzel minket igaz jónk akarójának tartván, éltesse az úristen Kegmdet sokáig boldog, szerencsés, hosszú életben. Claudiopoli die 2. Octobris Anno 1630.
Splis ac Magcae D. Vrae
affinis benevolus Stephanus Bethlen.
Kiviíl: Ad Spectabilem ac Mageum Dnum Ladislaum Kun.
(Egykorú másolat, hozzácsatolva Péchy és Tasy 1(130. oct. 11. kelt leveléhez. Orsz. ltár. Act. Puhl. Fase. 5. ad N«m fjum.)
d)
1630. o c t . 6-án.
A nagy-szebeni követel: levele a tanácshoz : a fejedelem szekereket kér.
Generosi, prudentes ac circumspecti domini observandi.
salutem et servitiorum paratam commen.
E. N. W. zu ersuchen haben vns Ihr fürst. Gnaden hie-rin includierte Brieff Gelegenheit gegeben, dahie-rinnen Eur fürst.
Gnadt von der Universität 60 Wägen begehret zu itzt vorste-hender Nothdurft zu geben, da wir allhin die Wägen auch in der Universität haben angeschlagen vnd ein jede Stat vnd Stuell auf ihre Portion sorg werden tragen, damit nit ein man gell mögt einlauffen. Weil es aber sehr von nöten sein wirt, das wir vns auch in diesem faall nit moegen zurueck halten, Sondern vnser gebierendes theill mögen einstellen, Als
wolle E. X. W. aus vnserm Stuell auf solche Nothurft 5 gute Wägen zu 8- gutteni an jeden Wagen geben und allhier nach Clausemb (sie!) schiicken vnd weill Ihr f. g. auch élés begeh-ret ins leger zu bringen vmbs gelt, wolle E. N. W. solche 5 Wägen so E. X. W. schieken wirt mit élés als mit haber vnd meel beladen vnd allhier schüeken, damit man nit ander Wä-gen mögte derentweWä-gen bebürden. Weitter sollen E. X. W.
wissen, das eben, als dieses schreiben solt expediert werden, kaam der koch vnd bracht eines Ers. W. Rath schreiben, da-rin E. W. geschrieben, das wir den W. h. Bürgermeister bey Ihre f. g. solten excusieren, das der f. w. H. nit kundt itzunt compariren, Sollen E. W. wissen, das der f. w. H. Herr Regiiis schon etlich mall in Namen der W. H. von der Universitet hat bei Ihr f. guadt angehalten, das sie mögen heimgelassen wer-den vnd der W. H. nach viellem anhalten obtinieret, das H.
von den Stuellen mögen heimreisen vnd die H. von den Stät-ten alle allhie verbleiben, den es sein schon 2
{kisza-kadva)
hin in Ungarn vom Landt bey den Rakiczi, Zolionii vnd Gräften geschickt worden, vmb welcher Yrsachen wegen gar sehr von nöten war gewesen, das der f. W. H. Burger-meister sich als halt solt eingestellt haben, weill es aber nit ist biss dato geschehen, als wolle der W. H. schauen, weil sich alsbalt seiner ehen wegen aufmachen vnd alliier komen, den ihr f. g. will das, was alhie tractiert vnd verriebt, bono modo mögt geschehen, Ghott zu ehrn vnd dene armen Yatterlandt zu nutz vnd fromen. Sein hiemit E. N. W. Ghott befoln. Da-tum in schneller eill Clausenb. den 6. Octob. 1630.G. p. ac c. d. vertrarum
amici paratissimi judex regius ceterique delegati c. Cib. nunc. Colos, commorantes.
(Nagyszebeni levéltár N. C. P . 1 5 2 5 . ) e)
1630. o c t . 17.
Bethlen István levele Prépostváryhoz a kolosvári országgyűlésről.
nemzettel akar az országnak nyakára ülni, de azok is ottan mindjárt gonosz akarói lennének, hanem kövesse azt inkább ő kegyelme, az mint az atyja idejében vala az dolog, hogy mutasson contentatiot ő kegyelme az fejedelemasszony-nak, s küldjön én kezembe valami 15 vagy 16 ezer tallérról való assecuratoria levelet, melyet én az fejedelemasszony körül való embereknek Ígérhessek ő kegyelme nevével, kik az
fejedelem-asszonynyal törekedjenek abban, hogy látván erre való elégte-lenségét ő felsége engedje ő kegyelmének, mely személyeknek kész leszek magam jószágát is kötni, hogy ne menjen fegyver-re az dolog, hanem per compositionem próbáljuk, ha az feje-delemasszony sponte megcselekedi-é nem-é ? De énnekem az jó úr egy körömnyi levelet soha nem irt, nem küldött, sem egy szóval nem izent érte semmit, némának pedig anyja sem érti szavát, ezt szokták modnani. Az mikor pedig hírünk nélkül az fiamék felültek, azután talán két héttel kezdének kéretni fiamék, hogy mi Kákóczi uramnak küldjük hitlevelünket, de azoknak is megizentiik, hogy én lévén mostan méltatlan vol-tomra, az fejedelemasszony után gondviselője, kiknek szabad-ságoknak őrzésére erős hittel vagyok köteles, semmiképen fel nem tudom találni elmémmel, hazám szabadsága és libera, electioja ellen, miképpen adhatnék sine laesione fidei et con-scientiae meae hitlevelet, az statusoknak concensusa nélkül, mert ha ezt cselekedném, és ha azonban a statusoknál nem effectuálhatnám, így ő kegyelmét minémü rettenetes keserűsé-gemre és búmra való gyalázatba és periculumba hoznám, ma-gamat is koporsómig és koporsóm után is gyalázatos hírben névben. Hanem azt javallottuk fiainknak, hogy ha az ő hiva-talokra immár Eákóczi uram kijött közikbe, avagy ha ki nem jött is, de ha az fiainkkal volt valami oly compositioja és ha az kinyilatkozott, mely miatt ő kegyelmének állapotja, urasága, élete penclitálna, így nem kell az ő kegyelme állapotját peri-culumban hagyni, hanem Váradban bevihetik. onnan kell az stusokkal végezni és tractálni az ő kegyelme állapotjáról, hogy az országnak libera electiója megmaradjon, s az ő kegyelme
fejedelem-asszonynyal törekedjenek abban, hogy látván erre való elégte-lenségét ő felsége engedje ő kegyelmének, mely személyeknek kész leszek magam jószágát is kötni, hogy ne menjen fegyver-re az dolog, hanem per compositionem próbáljuk, ha az feje-delemasszony sponte megcselekedi-é nem-é ? De énnekem az jó úr egy körömnyi levelet soha nem irt, nem küldött, sem egy szóval nem izent érte semmit, némának pedig anyja sem érti szavát, ezt szokták modnani. Az mikor pedig hírünk nélkül az fiamék felültek, azután talán két héttel kezdének kéretni fiamék, hogy mi Kákóczi uramnak küldjük hitlevelünket, de azoknak is megizentiik, hogy én lévén mostan méltatlan vol-tomra, az fejedelemasszony után gondviselője, kiknek szabad-ságoknak őrzésére erős hittel vagyok köteles, semmiképen fel nem tudom találni elmémmel, hazám szabadsága és libera, electioja ellen, miképpen adhatnék sine laesione fidei et con-scientiae meae hitlevelet, az statusoknak concensusa nélkül, mert ha ezt cselekedném, és ha azonban a statusoknál nem effectuálhatnám, így ő kegyelmét minémü rettenetes keserűsé-gemre és búmra való gyalázatba és periculumba hoznám, ma-gamat is koporsómig és koporsóm után is gyalázatos hírben névben. Hanem azt javallottuk fiainknak, hogy ha az ő hiva-talokra immár Eákóczi uram kijött közikbe, avagy ha ki nem jött is, de ha az fiainkkal volt valami oly compositioja és ha az kinyilatkozott, mely miatt ő kegyelmének állapotja, urasága, élete penclitálna, így nem kell az ő kegyelme állapotját peri-culumban hagyni, hanem Váradban bevihetik. onnan kell az stusokkal végezni és tractálni az ő kegyelme állapotjáról, hogy az országnak libera electiója megmaradjon, s az ő kegyelme