Tuschl Sebestyén. — Az új Hetztheater. — „Fliegende Spektakel."
Pesten a R ondellát a város alakítatta színházzá s a város adta bérbe. Budán a színházul szolgáló fabódé Reischl ács
m ester tulajdona. Lehner Tóbiás bérletének lejártával 1785 áprilisában a pesti tanács árverést hirdet a pesti színház bérle
tére. Az első árverést április 3 0 -ra tűzi ki, de ered m én y telen ü l;
mire m ájus 3 0 -ra, m ajd június 25-re halasztja. Ekkor 3 árve
rező: Schm allögger Johanna, Fessl G yörgy és Tuschl S ebes
tyén közül az utolsó ígért legtöbbet — 8 0 0 frtot évenkint - s így neki adták át a színház bérletét.42) Tuschl m ielőtt a szer
ződést aláírná, követeli a színház jókarbahozátalát. A javítá
sokkal, m elyeket a m agistratus eszközöl, nem elégszik meg.
1785 aug. 1-én felír a helytartótanácshoz a m agistratus túlhaj
tott és rossz helyen alkalm azott takarékossága miatt; m ert sze
rinte ez káros a közönségre, am ely pénzéért tanulság szerzése m ellett gyönyörködni is akar és káros a bérlőre nézve is, m ert ennek a lefizetett bérletösszegért joga van használható színházat követelni. A fizetségért járó jogokat Tuschl, a pesti K em nitzer-házban lévő kávéház tulajdonosa, a gazdag és nagyon jó üzletem ber sokat hangsúlyozta mindig. A ddig bol
dogult is anyagilag a színházi vállalat, m íg ő állott az élén.
42) O rsz. L ev éltár A c ta T h ea tra lia T785.
szerződést.43) A város évi 8 0 0 frt bérösszegért átengedi neki a színházat a díszletekkel együtt három esztendőre. U gyanebben az évben bérbeveszi Reischl ácsm estertől a budai faszínházat
1788 farsang végéig félévi 150 forintért.
Tuschlnak a színházi bérlet term észetesen épen olyan üzlet volt, mint akár kávéháza. Ezt az üzletet legjobban Schmal- logger Johanna Hetz-bérlete sértette; ez jobban vonzotta a közönséget s többet jövedelm ezett. Tuschl 1789 szept. 24-én keresetet ad be a pesti m agistratushoz a Schm allögger-család ellen. Az am phitheatrum ot m eg akarja venni, de ő szabja m eg az árát, a vadállatokat pedig a vételáron követeli. A városi tanácsnál Tuschlnak, mint tekintélyes és gazdag polgárnak nagy befolyása volt és sikerül így a tanácsnál keresztülvinnie akara
tát. A tanács határozata ügy szól, hogy Schm allöggerné köte
les az am phitheatrum ot a vadállatokkal együtt 1785 novem ber 3-ig átengedni, vagy ellenkező esetben köteles a fabódét lehor- datni, hogy helyébe Tuschl saját költségén újat építhessen.
Schm allögger asszony azonban nem nyugszik bele könnyen az ajánlatba s ügyét egész a királyig viszi.44) Tuschl kiegyezik vele: Schm allöggerné m egtartja a Hetz-bérletet, de Tuschl évi 4 0 0 írtért részt kap a vállalatban.
Schm allöggerné azonban nem tarthatta meg sokáig a bérletrészt sem, mert Tuschlnak gondja volt rá, hogy konkur- rensét eltávolítsa. A színházat is m ás társulatnak akarta adni, hogy jövedelm ezőbbé tegye vállalatát. A daljátékkal akart nagyobb közönséget hódítani. M ár 1785 szeptem ber 25-én írt keresetében em legeti, hogy a pesti színházat más társulatnak akarja bérbeadni, amely a közönséget daljátékokkal is gyö
nyörködtesse (welche das Publikum auch mit Singspiele bedienen kann). Schm allöggerék tudvalevőleg csak a színm ű
veket és balletet kultiválták.
Schm allöggerné m aga is látja, hogy lába alatt inog a talaj; Tuschl az egész látványossági ügyet monopolizálni akarja s benne befolyásos ellenfélre akadt. Alkalmasabb hely után néz hát körül. Már 1785 szept. 2 0 -á n tudakozódik Prágában Nostitz grófnál, hogy Bondini prágai színigazgató bérletének
,:i) O rsz. L ev éltár A cta T h ea tra lia 17 8 3 .
44) 1 7 8 6 . a u g . 19. O rsz. L evéltár. A cta T h eatralia.
lejártával nem kaphatná-e m eg a színház bérletét; egyúttal H etz-Theater építésére is tesz ajánlatot. Az alkudozások már nagyban folytak, de Bondini m inden követ m egm ozgatott, hogy a bérletet legalább m ég egy évig m egtarthassa s így Schm al- löggerné terve kútba esett, noha, — mint Teuber megjegyzi, .— társulata nem állott a régi prágai társulatok színvonala alatt.
Schm allöggerné — m ondja Teuber, — abban az időben egyike volt a legism ertebb színigazgatóknak és a színház tulaj
donosa nagyon komoly és figyelemreméltó pályázónak ta rt
hatta.45)
P esten m ár lehetetlenné vált helyzete. Társulatának egyik színésze, Bulla Henrik előbb részesévé lesz az albérletben. 1787- ben m ár mint egyedüli igazgató szerepel. Schm allöggerné erre visszavonult a színügyektől s 1792-ben leányánál, egy Szapáry grófnőnél halt m eg.46)
Tuschl, m iután a Schm allögger-fam iliától ily formán m eg
szabadult, hozzálátott, hogy üzletét befektetésekkel virágzóvá tegye. Már 1786 okt. 24-én tíz esztendőre hosszabbítja meg bérletidejét,47) hogy érdem es legyen befektetéseket eszközölni.
A tanácstól a színház javítására utalványozott 9 9 7 frt 32 kr-on felül a sajátjából m ég 1054 frt és 37 krt költ erre a célra. De főkép a H etztheater felvirágoztatására van gondja. Saját költ
ségén új am phitheatrum ot építtet. A m agistratus a felépítendő am phitheatrum helyéül a Blasko-féle kereszt melletti hom okos térséget (die S andgestätte bei dem Blaskoischen Kreuz)48) jelöli meg. Tuschl azonban régi helyére, a váci kapú mellé akarja építtetni, egyrészt m ert a közönség m ár ideszokott, m ás
részt, m ert a tanácstól kijelölt hely m ég a pestieknek is m essze van, nem hogy a budaiak ide kijönnének.49) Itt is építi fel s a brutális hecc-játék m ég soká m arad a pestiek kedvenc szóra
kozása. Hogy mikor szűnt meg, nem tudjuk. 1793-ban m ég virágjában áll. H ofm ansegg gróf m agyarországi útjáról (1793—
45) T eu b er : G e sch ich te des P ra g e r T h ea te rs P ra g , 1 8 8 4 . II. I6T.
,6) T eu b e r i. h.
47) O rsz. lev éltár, A c ta T h eatralia.
48) V éli B laskovich-féle k o szo rú h o z cím z ett v en d ég lő t em leget. L. i.
m. 7 8 . 1.
49) O rsz. L tár, A cta th e a tra lia , 1 7 8 6 okt. 18. P eisn er szerin t 1 7 9 5 -b en szűntek m eg az állath eccek . V. ö. P eisn er Ig n ác : B u d ap est a XVIII. sz.-ban.
B u d ap est, 19 0 0 . 1 48. 1.
részletesen leírja a heccjátékot, melynek fénypontja, mikor a heccm ester leszúrja a felingerelt bikát.50)
Ez a szórakozás annál alantasabb, mert szinte tisztán a vérben való gyönyörködés és nem a vakm erőség csodálata. Az em ber körm etlen és fogatlan vad állatokkal és felgolyózott szarvú bikákkal ingerkedik és nem viaskodik. Elv kímélni az em beréletet. De m ég főbb elv: kímélni a m ég drágább vadállat
anyagot. Mivel pedig a közönség pénzért vért is akart látni, az áldozat egy olcsóbbfajta bika, amelynek húsát aztán valószí
nűleg eladták. De nem csak a mi közönségünket gyönyörköd
tette a brutális heccjáték. A 7 0 -e s és 8 0 -a s években m ég Bécsben is teljes virágjában állott Afflisió bérletideje alatt.51) 1804-ben m ár nem állott fenn a pesti Hetz-Theater. 1 8 0 6 -b a n Stöger vándorszínész engedélyt kap egy bódé felállítására azon a helyen, ahol azelőtt az az am phitheatrum állott. Új am phi
theatrum építéséről pedig nincs tudom ásunk.
A H etz-bérleten kívül még egy vetélytársa akadt a szín
házak bérlőjének, az u. n. „Fliegende Spektakeln“. Ez alá a gyűjtőnév alá foglalták a kóborló m utatványosok produkcióit;
ezek a kóbor komédiások, kardnyelők, m eg kötéltáncosok m in
den külön engedély és fizetség nélkül kóborolták be a várost.
Most Tuschl 1786 július 9 -é n folyamodik, hogy ezekkel szem ben regulative állítassák fel; mert mind a városi tanács, mind a rendőri hatóság m agának követeli az engedélyezési jogot, noha m indenekelőtt a színházbérlő érdekeit sérti, az ilyen ván
dortársulatok szerfölötti elszaporodása és így az övé a döntés joga.52) Miután azonban az ilyen m utatványosok (kik m agukat nagyzolva aequilibral M eistereknek és M echanikusoknak nevezték, m utatványaikat pedig aequilibrische, m echanische etc. Künstenek). Tuschlnak az előadási jogért megfizettek, egyáltalában nem tiltakozott, hogy „m űvészetükkel“ nagyon is gyakran ne m ulattassák a közönséget. De, ha a köteles össze
get nem fizették meg, a „m űvészek“ rögtön komédiásokká sülyedtek a főbérlő tiltakozásaiban. így tiltakozik 1794 január
so) G ró f H o fm an seg g u taz ás a M a g y a ro rszá g o n , ford. Berkeszi I. O . K.
5 8 1 —5 8 2 . sz. 6 4 —6 6 . 1.
*') W eilen i. m. II. I. 139. 1.
52) O rsz. L evéltár, A cta T h ea tra lia , 178 6 .
15-én53) egy Kajetán nevű bűvész — szerinte erkölcsrontó s a közönséget kiszipolyozó m utatványai ellen. M ég károsabbak voltak ezek a vándorkom édiások az albérlők számára, akiknek semmit sem fizettek, de tetem esen m egkárosították azzal, hogy hogy a közönség nagy részét elvonták a színháztól.
Ezért m ár Busch E ugén 1790 jan. 14-én kelt szerződésé
b en 54) kiköti, hogy az ilyen kóborkom édiások („herum fliegende G auklerbanden“) csak m agánhelyen, vagy a H etz-A m phitheat-
rum ban produkálhatják m agukat. De Busch 1794 jún. 12-i panasza35) szerint Tuschl nem nagyon tisztelte a szerződésnek ezt a pontját, sem azt a kikötést, hogy ezeknek a m utatványok
nak a színielőadások m egkezdése előtt be kell fejeződniük. így történt meg, hogy egy m utatványos Budán ép a színházzal szemben ütötte fel bódéját és este 11-ig bűvészkedett s a közön
ség a színház helyett oda tódult — pedig Budán a színházláto
gató közönség am úgy sem nagy. Ezek a kóborkom édiások juttatják a színházat a tönk szélére — úgym ond Busch.
Ez a pörösködés éles világításba helyezi a budai és pesti színügyek akkori állapotát. A főbérlőnek üzlet; az igazgatónak kóborkom édiásoktól kell féltenie a színházát, m ert a közönség- kegyében ezeknek a m utatványai foglalják el az első helyet.
A rendszeres darabok m eghonosodása m ég nem jelentette azt, hogy a színháznak sikerült a közönséget a m agasabbrendű m űélvezetek szám ára m egnyernie. Ez a küzdelem nagy volt és sokáig tartó, de bár m inden a jóízlés harcosai ellen eskü
dött, lassankint győzelem re vergődött; a színház egyre m aga
sabb színvonalra em elkedik s a kultúra terjesztőjévé lesz.
VI.