Busch belátta, hogy a pesti kis Rondella-színház nem képes annyi közönséget befogadni, hogy az igazgató a nagy színház jövedelm éből fentarthatná vállalatát. A lakosságnak alsóbb rétegei szám ára, am elyek a nagy színházat a magas
belépő-1« ) F őv. L evéltár. A cta T h eatralia, 1801. áp r. 1.
na) O fn e r e n d P e ste r T h ea te rtasch e n b u ch auf das J a h r 1799. N em zeti M uzeum . H ung. 1. 3 0 2 0 .
n i) Főv. L evéltár. A cta T h eatralia.
,45) U . ott.
««) U. ott.
5"
díjak m iatt nem látogathatják, de m eg azért sem, m ert nem eléggé intelligensek és fejlett ízlésűek a rendszeres és komoly darabok élvezésére, kis nyári színház engedélyezését kérelmezi, am ely m inden év m árciusától novem beréig m ulattassa a pesti népet.
Ez a krajcáros komédia, „theatrum cruciferalium, quod vulgo K reutzer-Theater dicitur“ — amint a helytartótanácsi aktákban nevezik vagy „P ester Som m ertheater,“ am ely néven a színlapokon szerepel — a bécsi külvárosi színészetnek a kiraj
zása. A bécsi külvárosi színészet szolgálatában álló színm ű
irodalom fejlettebb irodalmi formái, mint fentebb láttuk, most kezdenek színpadjainkon nagyobb m értékben szerepelni. A bécsi külvárosi színházaknak az extem pore-bohózathoz m ég közelebb álló darabjai a K reutzer-Theater színpadára szorulnak. A pesti K reuízer-Theater főkép a bécsi lipótvárosi M arinelli-féle színház hatása alatt áll. Ez volt a bécsiek legkedveltebb szórakozóhelye, a „L achtheater,“ mint ahogy ők nevezték. Bécs jókedélyű és könnyen kielégíthető közönsége ham ar kedvencévé avatta a M arinelli-színház komikusát, Larochet, aki egy új komikus m asque, a K asperl-alak feltalálója. Ez a Kasperi, mint Stranitzky Hansw urstja, vagy Kurz Bernardonja a Com m edia dell’arte Har- lekinjének továbbfejlődése. Eleinte a H answ urstiádokat szabták át Laroche-Kasperl játékára. Ezeket adja aztán elő napról-napra a pesti nyári színház vándorszíntársulata. „Kasperl, der O perist auf der K etschkem eter H aide“, „Kasperl, der geplagte L ehen
lakai“, „Der Betrug von hinten und vorne, oder Kasperl, der A dvokat.“ Ajánlásul azután odakerül a K reutzer-Theater szín
lapjaira „Ein von Herrn Laroche, berühm ten Kasperl aus dem k. k. L eopoldstädter-Theater entlehntes Lustspiel.“ Hensler első darabjai is ezen a talajon állnak; évenként m egírja Kasperi darab ját Laroche jutalom játékául. Ezek is m egjelennek kis színházunk
ban. Felvonulnak azok a K asperl-darabok is, am elyek m ár át
m eneti típusok az extem pore-bohózat és a lovagi m eg tündér
bohózat k ö z ö tt: „Der E rdgang zu H errengrund, oder lieber ster
ben, als untreu sein. R itterschauspiel mit Lustbarkeiten des K asperls“ (1802. VI. 3.), „Die F ee Drachom ira, oder Kasperl, der teuflische Jäg e r“ (1802. VI. 24.). A M arinelli-színház egyik sok
szor adott darabja:147) „Don Juan, oder Das steinerne Gastm ahl.
u7) N a g l—Z eidler i. m. II. 479. 1.
Ein Teufelsm ärchen mit gut durchgew ürzten Lustbarkeiten und kuriosen Sachen" is m egjelenik műsorukon. (1801. VII. 23.) A M arinelli-színház rablódrámái, Kasperi tréfáival fűszerezve nem m aradhatnak el. „Leben und Taten des Erzäubers Riesztics in Sirmien und dessen Selbstmord im Jahre 1799. Ein histo
risches Stück mit ungarischem Ballet“ (1801. VI. 10.).
Larochenak a 18. század 9 0 -e s éveiben vetélytársa akadt H asenhut Antal szem élyében, aki ismét új m asque-ot, a Thad- dädl-t terem tette m eg egy félénk, gyáva, ostoba és kotnyeles inas alakjában. Ezt a komikus alakot is ham ar szerepelteti szín
padunk „Der dum m e Herr von Thaddädl, oder Maskarill m acht was anders" (1801. VII. 21.) :— Az Eipeldaui, a vidéki atyafiak prototypusa szintén megjelenik a K reutzer-Theater m űsorán a bécsi komikus típusok sorában; „Der dum m e junge Herr von Eipeldau" (1801. XI. 19.). A paródiák közül a „W erther und Lotte im Kom ödiengassi, oder die Zusammenkunft bei d en 7 S chw aben“
(1801. IV. 13.) kedvelt. A T heater an der W ien műsorából is kerülnek darabok a K reutzer-Theater színpadára, mint Schika- nedernek durva komikummal telt darabja, a Lumpen und F etzen (1801. Vili. IO.).
Ami a nemzeti érzést illeti, nem panaszkodhatunk nyári színházunkra. Itt nagyobb szerepe van a m agyarságnak, mint a nagy színházban. Sok „nemzeti ballett“ szerepel. De m ég törté
neti darabokban is fellép a m agyar múlt; ezekbe a darabokba aztán sok „Sturm und G efecht“-et lehetett beiktatni. Ilyenek :
„Die Belagerung von Ofen, eine grosse G eschichte zur Zeit Ludwigs, König von Ungarn wie Soliman eingedrungen war, mit G efecht, Sturm, Feuerw erk und ungarischem und polnischem Ballett“ (1801. X. 25.), „Die Flüchtlinge in dem Schloss Theben, oder Herzog Árpád A nführer der Ungarn und Bezwinger der Jazigen. Ein aus der w ahren G eschichte gezogenes und für diese Bühne bearbeitetes, mit kriegerischen M ärschen und mit ungarischen Tanzen verm ischtes V olks-und G elegenheitsstück.“
(1 8 0 0 . X. 8. A színlap tanúsága szerint óriási tetszéssel.)148) A bohózatokon és a Kasperi komikummal átszőtt rabló
lovag- és tündérdrám ákon m eg a harccal teli „történeti“ dara
bokon kívül pantom im ekkel és ballettekkel gyönyörködtette kö
zönségét a K reutzer-Theater. A pantomimek közt szerepel a
nép-1«) A S o m m e rth e a te rre von atk o zó m ű so rad ato k az E g y etem i K önyv
tá r id ézett sz ín lap g y ű jtem én y én ek 180T. és 1 8 0 2 . évi k öteteiből valók.
színpadok kedvelt darabja, a Doktor Faust; a legtöbbnek hőse Harlekin.
Az előadás telve volt rögtönzött részletekkel, ahol a vere- kédésnek és durva komikumnak nagy hely jutott. Castelli 1 8 0 9 -b e n ellátogat a pesti K reutzer-Theaterbe, ahol ellopják 5 0 frtját. Bizonyára ez a veszteség is hozzájárult annak a szigorú vélem énynek a kialakulásához, am elyet róla m ond.149) Akkor ép Gozzi Turandot-jának egy olyan átalakítását játszották, am elyben Kasperi is szórakoztatja a közönséget. Castelli ala
csonynak és undorítónak találta az előadást. De a bécsi népszín
padok tónusa sem volt ennél m agasabb színvonalú.150) Itt is, ott is a töm eg ízlésének hódolt az előadás. A közönséget a vásári kom édiások kipróbált m ódszereivel csalogatják : „Mit Trom peten und Paukenschall und B eleuchtung von aussen und innen" — így szól az előadások hirdetése. A bohózatok ajánlása pedig: „Ein Lustpiel zum Sattlachen." A balletelőadások vezetői 1801-ben Bogner, 1802-ben Heiss ballettm ester. Az előadások kezdete délután 4 órakor van; egy nap többször megism étlik ugyanazt a darabot. S valóban olcsó m ulatság volt ez a Kreutzer- Theater. Egy előadásért három garas járt. S ezt a három garast három részletben fizették, felvonásonként. Akinek nem tetszett a darab, a m ásodik felvonásra már nem fizetett, hanem eltá
vozott.151) De óriási forgalma lehetett ennek a krajcáros kom é
diának, m ert noha csak m árciustól novem berig játszottak benne, évi átlagos 4 0 0 0 forint hasznot hajtott az igazgatónak,152) míg a rendes színházak szám adása deficittel szokott végződni.
Alig is nyitotta meg Busch a K reutzer-Theatert, Tuschl, mint jó jövedelm i forrásra, rögtön rá akarta tenni a kezét. A pesti m agisztrátus 1794 m ájus I7-én tartott tanácsülésében Busch javára dönti el az ügyet azzal az érveléssel, hogy Tuschl az egész „recitierende Schauspiel"-t átengedte U nw erthnek, majd Buschnak.153) Egyben intézkedik a tanács, hogy az előadások csak a vecsernye után kezdődhetnek meg.
14B) C astelli : M em oiren m eines Lebens. H e rau s g eg e b e n von dr. Jo sep h B indtner. 1914. 1 5 0 1.
15°) V. ö. S chlögl: V om W ie n er V o lk sth eater. 1 8 8 3 . 9 7 . 1.
151) H ird etés a szín lap o n 1802. VIH. 2 9 . Id. sz ín lap g y ű jtem én y . 152) In v en tariu m 1 7 9 9 no v em b er 12-ről. Főv. L evéltár. A cta T h eatralia.
153) A tan á csü lé s jeg y ző k ö n y v én ek k iv o n ata a F őv. L ev éltár színházi ak tái közt.
n
A zonban az extem porálás miatt már az 1796—7. évre b e
csukják a krajcáros komédiát, bár e rögtönzések ellen nem annyira esztétikai, m ég csak nem is erkölcsi szempontból esett kifogás, hanem a M artinovics-eset óta féltek m inden m egcenzu- rázatlan szótól, amely nyilvánosan elhangzott. Busch azonban nem hagyja annyiban a dolgot és 1796 junius 28-án folya
m odik,154 hogy a nyári színházat újra m egnyithassa, mert külön
ben tönkrem egy egész színházvállalata. ígéri, hogy csak cenzú
rázott darabokat adat elő és az előadásokat 10 órakor befejezi.
1797 őszén újra megnyílik a bódé és 1804-ig szakadatlanul szórakozó helye a pesti közönségnek. Ekkor a helytartótanács 1803 szeptem ber 3-án kelt rendeletének következtében m eg
szűnik.155) Cibulka és Jandl igazgatók kártérítés fejében kisebb külvárosi színház állítására kérnek engedélyt, ahol balletteken kívül („praeter artificiosos saltus, vulgo ballet") rendes cenzúrá
zott kisebb darabokat adhassanak elő, annak a közönségnek a m ulattatására, mely a nagy színházat a magas belépődíj miatt nem látogathatja.156) Kérésüknek nem adnak helyt, hanem évi 2 0 0 0 forinttal kárpótolják őket.157)
Ezzel vége a Kasperi állandó tanyájának Pesten. De a kiűzött hős m ég vissza-vissza tér a pesti vásárok alkalmával.
Stöger vándorszínész 1 8 0 6 szeptem ber I3-án a vásárok idejére fabódé állítására kér engedélyt a Judenhoffal szemben.
A pesti tanács az ügy m egvizsgálására Pistory tanácsost küldi ki. Végre novem ber 4-én m egkapja Stöger az engedélyt, de nem a kért helyet jelölik ki a bódé felállítására, hanem azt a szabad térséget Tuschl házával szemben, am elyen eddig az A m phi
theatrum (Hetz-Theater) állott.158) S 1807 május 3 0 -á n m eg
jelenik Stöger hirdetése, am elyben a pesti közönséget előadá
sára m eghívja, ahol bár szabályos és cenzúrázott, de mégis (aber dennoch) m ulattató komédiákat, pantom im eket és balletteket láthatnak. „Franz Stöger, Sonst der schielende Kasperl g e
nannt.“ 159) A cenzúrát valamely hatósági személy képviselte, akit Stöger költségére küldtek ki. Stöger azután vásárok
alkal-1M) O rsz. L evéltár. A cta T h eatralia.
ir>>) Hőv. L evéltár. A cta T h eatralia.
ir>fi) 1804 febr. I6 -ró l kelt kérvényük. Főv. L evéltár. A cta T heatralia.
ir’7) 1 8 0 6 jun. 7. A p esti ta n á c s felterjesztése. U. o tt . i5s) F ő v á ro si L evéltár. A cta 1 h eatralia.
15#) L. id ézett színlapgryüjtem ény, 1807.
m ával többször is visszatért Pestre. A 19. század huszas éveiben m ég m ulattatta Kasperi a pesti közönséget, sokszor durva tré fáival.160) Vele m eghalt Pesten az utolsó Kasperi, a pesti n ép színpad legnépszerűbb komikus alakja. Fia, aki örökölt valamit atyja komikus tehetségéből, mint vándorszínész járta be az országot.161)
A budai közönség m ulattatására is nyitott Busch egy kis színházat, ahol főkép operetteket és balletteket adott elő. Ezek az előadások a Vízivárosban, a Falk-család tulajdonában lévő, a „F eh ér kereszthez“ címzett ház egyik term ében folytak.162) Az első előadás 1797 novem ber 23-án volt,163) azontúl 1798 január 6 -ig m inden m ásodnap tartanak itt előadást. Ekkor Schröder V etter von Lissabonjának és egy ballettnek előadásával zárul a vízivárosi színház,164) amelyről nem esik em lítés 1 809-ig, amikor is Hain Antal kismartoni színigazgató tart benne előadá
sokat.165) Busch kísérlete, úgy látszik nem járt kellő eredm ény
nyel, m ert a budai lakosság nem birt két színházat eltartani.
XII.