1793— 1800.
Buschsal olyan em ber került a színügyek élére, aki kis tőkéjét valami jól jövedelm ező üzletbe akarta fektetni. Ilyennek gondolta ő a pesti és budai színházak bérletét.
Szó ami szó — ügyes és élelmes em ber volt. N agyon jól tudta, hogy mi kell a közönségnek és mi vonzza a színházba.
M inden gondját a külső kiállítás fényére és a látványosság em elésére fordította. Óriási ruhatárat szerzett be s az előadások
nak m ajdnem a színészeknél is fontosabb elem eivé lesznek a színpadi gépezetek. Hogy m ilyen óriási vonzóerőt gyakorolt a díszleteknek ez a sokasága és m ennyire inkább diszletet nézni m ent a közönség a színházba, azt legjobban bizonyítják a szín
lapok, am elyeknek egyik leglényegesebb része a díszletek fel
sorolása. N agy igaza volt ebben Buschnak és a közönség szám át szaporította is, de egyáltalában nem szolgált a színészet szín
vonalának em elésére.
A m űsorban a látványos darabok nagyobb tért foglalnak el, mint eddig. A katonadarabok m ár elcsépelt m eséinek a
104) M ű so rad ataim az O fn e r u n d P e ste r T h e a te rtas ch e n b u ch 1 7 9 0 — 1 7 9 3 -i füzeteiből v a ló t. N em zeti M úzeum . H ung. 1. 3 0 2 0 .
külső kiállítás fénye új vonzóerőt ad. Hogy m ennyire ez volt az érdeklődés középpontjában az ilynemű daraboknál, arra nézve csak egy példát idézek, Sternschütz Karl der V. in Afrika című katonadarabjának díszletfelsorolását :105) „V erzierungen des Theaters : I. Aufzug : Das T heater stellt das kaiserliche Lager vor ; rechter Hand sieht m an das kaiserliche Zelt, das übrige Lager erstreckt sich über das Gebirg. Der Tag bricht eben an ; m an hört sowohl von der Cavalierie, als Infanterie die Tag- rebelle, hinter dem kaiserlichen Zelt wird von den Hoboisten der M orgensegen geblasen. Sobald der Kaiser mit dem vertrie
benen Muley das Lager durchgehen will, werden die W achen herausgerufen, die Tam bours rühren die T ro m m el; der Kaiser und Muley nebst vielen Offiziers, gehen über das Gebirge.
II. Aufzug : Lin Commando. Kaiserliche Soldaten bringen die gefangene Königin von Algier nebst ihrer Tochter in das kaiserliche L a g e r; der Zug geht über das G e b irg e ; Türkische Musik ; I - tens Offizier mit einem Zug kaiserlicher S o ld a te n ; 2-tens die Königin mit ihrer T o c h te r;
3-tens gefangene Türken in K etten ; 4-tens Offizier mit dem zw eiten Zug der Soldaten. Zu Ende des Aufzugs werden die W achen abgelöst. III. Aufzug. Wird mit einem kaiserlichen Com mando der türkische G esandte in das kaiserliche Lager g e b r a c h t; er wird dem Kaiser gem eldet und er übergibt mit dem gew öhnlichen Ceremoniel sein Creditiv. Nach gehaltener A udienz wird er mit dem Commando wieder aus dem Lager geführt. — Zu Ende des Aufzugs geht der Zapfenstreich mit türkischer Musik durchs Lager übers Gebirge. IV. Aufzug : Im Lager sieht man an verschiedenen O rten Feuer, bei welchen die Soldaten ihrer G ew ohnheit nach in ihren Feldkesseln zu kochen pflegen ; andere sind in ihren Zeltern mit G ew ehr und M onturputzen beschäftigt u. s. w. Später kommt ein Offizer von der Flotte mit fliegender F ahne über das Gebirge, welcher dem Kaiser die betrübte N achricht bringt, dass die Feinde gesiegt und die Flotte geschlagen sei. Auf diese N achricht gibt der Kaiser den Befehl, dass das Heer aufbrechen soll. Es geschehen A larm schüsse — die Tam bour rühren die Trommeln, das Lager wird abgebrochen und in diesem Tum ulte endet sich der 4-te
ins) L. az E g y etem i K ön y v tár idézett szín lap p y ü jtem én y éb en az 1794 ju lius 2I~i színlapot:
51
Aufzug. V. Aufzug : Da der Kaiser den Heer Barbarossas g e
schlagen, hält er im 3-ten A uftritte seinen siegreichen Einzug : Türkische Musik. 1. Offizier mit M annschaft. 2. G efangene Tür
ken. 3. Soldaten, welche theils Rossschweife, theils andere Siegeszeichen tragen. 4. Tam bours und Pfeifer mit klingendem Spiel. 5. Offiziere mit M annschaft. 6 . G eharnischte Männer.
7. Artillerie mit Kanonen, welche über das G ebirge gezogen werden. Sobald der Kaiser erscheint, ertönt Alles in ein lautes Ju b e lg e sc h re i; der gefangene Barbarossa wird ihm v o rg e fü h rt;
er schliesst mit ihm den F rieden.“
A külső effektusokra épített darabok aztán nagyon kedvel
tek lettek. Busch közönségvonzó kísérleteinek egyike, hogy Möller Graf W altronját 1799-ben, julius 15-én és 28-án Skopek városi tanácsos kertjében szabad ég alatt adatta elő. Ezt már 1781-ben m egkísérelte G rácban Schikaneder s m egism ételte később Pozsonyban ő is és Zöllner is106). Pesten m ajd újra elő
adják a pesti Stadtw äldchenben Cibulka és Jandl.
M egjelennek újra az U nw erthtői száműzött pantom im ek :
„Harlekin, der gekrönte König auf der Insel Liliputi,“ mely Schül- lernek, színtársulatunk tagjának szerzem énye (1794 február 21 és m ég háromszor) és H uber pantom im je : Harlekins Reise über den Blocksberg, oder Zauberei über Zauberei (1794) 1796-ban m árciustól májusig kötéltáncosok m utatványai váltakoznak a szinielőadásokkal; ezek azután pantom im eket is m utatnak be:
„Seiltänzerei und Springen nebst englischer Pantom im e von der G esellschaft des Herrn Basarti in 4 Aufzügen: Arlequin als Hausdieb seines Herrn und als verzauberter Hund. Zum Be
schluss ein figurirter K ontratanz“ (III. I5-én) és így tovább.
A népszerű szórakoztatásnak és a változatosság keresé
sének, szóval a m inden áron való m ulattatásnak egyik m ódja a gyerm ektársaság szerepeltetése. A Zöllner-család öt gyerm eké
ből kerül ki a kis társaság zöme, amelyik aztán kis bohózatokat és balletteket ad elő nagy tetszéssel. A darabokat Zöllner, a bal
lettet Schüller tanítja be. 1799 novem ber 2 9 -é n a kis társaság legkedveltebb tagjai, a Zöllner gyerm ekek, jutalom játékot is kap
nak. Az elhanyagolt balletek is előkerülnek újra.
A látványosságnak ez a nagyarányú kultusza rengeteg pénzbe kerül. Ha a dekoráció a fő vonzó eszköz, szépnek és
sok-,06) H e p p n er i. m. 4 0 . és 6 0 . 1.
nak kell lennie. Ha egy és ugyanazt a dekorációt sokszor m uto
gatják, ellanyhul a legüdébb illúzió is. így Busch nagy össze
geket vert a díszletekbe. 1799-ben 5115 forintra becsülik diszlet- tárát. N agy ruhatárában a következő csoportok szerepelnek :
F ranzösische Tracht — ...
„Lorbeerkranz" előadásához ... — A ltdeutsche Tracht ... _ A „Tem pelherren"-hez ... ... ...
Türkische Tracht
Polnische T ra c h t... ... — Indianische Tracht ... . ...
Zum Spiegel von Arkadien Zum O pferfest
Zur Zauberflöte ... _ — ...
R öm isch-griechische Tracht — — M asquen ... — ... — ...
K inderkleider ... ... ...
213 drb 33 „ 63 „ 19 „ 13 „ 3 „ 93 „ 19 „ 55 „ 81 * 63 „ 57 „ 62 „ Az egész 3981 frt és 14 kr. értékben. Ennyi a pesti ruha
tár. Budán körülbelül ugyanennyi van a különböző viseletekből.
Ezenkívül: U ngarische Tracht 9 darab és a Palmira c. operá
nak 8 6 0 frt 51 kr. értékű ruhatára ; összértéke 1527 frt.107) A könyvtárnak legértékesebb darabjait is a következők teszik : „Bücher in Folio zu den alten Costume in Kupfertafeln und einen ergiebigen Behuf zu Dekorazionen enthalten is einer Original Auflage von R om “ 3 6 frt értékben; „R echerches sur les Costum es et sur le T héatre des toutes les Nations á Paris“
2 kötet 57 frt 3 0 kr. értékben. „V ersuch über den K ostüm en“
24 frt értékben. Most már nagy gondot fordítanak a kosztümök kiállítására. — Ezeken kívül 6 0 1 kötet színdarab is van könyv
tárukban; O vidius M etam orpheses-ének ném et fordítása is m egvan 6 kötetben. 4 8 9 darabból m egvannak m ég a kiírt szerepek ; 6 8 kézirattal is rendelkezik a k ö n y v tár; ezek több
nyire Iffland, Kotzebue és Jünger darabjai.
F e lsz e r e lé s tekintetében valóban nagyot lendült a színház.
A látványosságnak ez a nagyarányú kultusza egészen át
gyúrja a m űsort. A lovagdrám ák fénykora ez az idő. De most
,07) S zínházi leltár 1 7 9 9 no v em b er 12-éről. F ő v áro si L evéltár. A cta T h eatralia.
m ár nem a lovagdrám ák első képviselői, a történeti múltból vett hazafias lovagdrám ák vannak műsoron, hanem ennek az iránynak későbbi, túlzóbb term ékei, amelyek az első lovag- drám áknak csak hatásos m otivum ait és a látványosság kelté
sére szolgáló külsőségeit tartják meg. N évleg a történeti m últ
ban játszanak, valóban a fantázia világában. Ide tartoznak a B urgtheater írószínészeinek, így Zieglernek lovagdrám ái is; ez utóbbiak mind sűrűbben kezdenek szerepelni. Már em lített darabjain kívül újakkal gyarapszik a m ű s o r: 1793-ban kerül színre a W eiberehre (1808-ig 27 előadást ér), 1798-ban a Jolantha (1811-ig 27-szer), továbbá a Der Landsturm in T iro l;
loyalis lovagdrám áját, a F ürstengrösse-t többnyire a király és királyné születés és névnapján adták elő. N agy kedveltségnek örvendett Korom pay prágai színész Rudolf von Felseck-je (1794—1811-ig 34 előadást ért), amely a lovagdrám ák m oti
vum ait szokatlan m értékben halm ozza : kisértetek, kínzások, kín
vallatás, vérengzések m ellett m ár a bécsi tündéries színjátékok motívumai, varázslók, tündérek és törpék is m egjelennek itt.
Ezekben a darabokban aztán nagy tér nyílt a díszletekkel és öltözékekkel való gyönyörködtetésre. A lovagdrám ákban látható sok díszletnek: mint romok, tömlöc, erdő, égiháború, földalatti járatok stb. felsorolása vetekszik hosszúságban a fentebb idézett diszletjegyzékkel.
Iffland ebben a korszakban lép kedveltségének tetőfokára.
1 8 0 0 -ig 25 darabját játsszák. Kotzebue folytatja diadalútját és ugyancsak 25 drám ájával van műsoron. Kotzebue követőinek darabjaival is találkozunk már, akik tőle ellesett fogásokkal dol
goznak, néha elég ügyesen, de az ő könnyedsége, ötletessége n é lk ü l; hiányzik náluk K otzebue-nak egész eredeti parodisz- tikus világfelfogása. Itt m ár m inden csak hatás vadászat, m eg
lepetések hajszolása. Kratter, aki Kotzebue receptje szerint készített darabjaival az összes akkori színpadokat m eghódí
totta,108) Das M ädchen von M arienburg című darabjával nálunk is rendkívül tetszést arat. 1795-től 1811-ig 4 9 előadást é r ; az itteni ném et színpadoknak legtöbbször m egism ételt d rá
m ája ; ennél több előadást csak operák értek. (Kotzebue leg
többször adott darabja a Kind der Liebe oder der Strassen- räuber aus kinderlieber Liebe 43 előadást ért).
1#8) G ug'itz : F ra n z K ra tte r. G rillp a rz e r J a h rb u c h XXIV. 242. 1.
A legfelötlóbb újítás a Busch m űsorának a bécsi népies drám a m egjelenése és folyton erősbödő szerepe. E népies dráma, am ely a bécsi színügy nagy fellendüléséből sarjadzott ki, ekkor élte első virágkorát. Műfajai a paródia, mely a komoly drámák esem ényeit a bécsi népélet triviális milieujében játszatja le ; a bécsi lokális drám a (Lokalstück), mely a polgári drám a loka
lizálása ; végre a lovagi és kísérteties elemeknek a bécsi nép
hum or szülte jelenetekkel való összevegyítéséből keletkezett lovagi és tündéri bohózat.109) Hafner, a bécsi népdrám a első képviselője, egy darabjával m ár 1789-ben is szerepelt, de nagyobb hatást sem akkor, sem most nem keltett. Annál kedvel
tebbek lettek ezek a darabok, amikor Perinet a divatos daljáték form ájába öntötte őket.
A bécsi lokális drám a Hafner utáni továbbfejlődése sem vált népszerűvé nálunk. Eberl-nek 3 darabja egy-két előadás után letűnik a műsorról. Kedveltségre csak Schikanedernek a bécsi népélet mély megfigyeléséről tanúskodó darabjaival jutott. (Die Fiacker 1793—1810-ig 83-szor kerül színre.)
A bécsi népszínpadok nagyszám ú paródiái közül csak Hafner darabja, az Evakathel und Prinz Schnudi, mely Perinet átdolgozásában Die Belagerung von Ipsilon címet visel és G ieseke paródiája Der travestierte Hamlet (1795-től 1811-ig 3 0 előadást ért) voltak állandóan műsoron.
Ennél jobban elözönlötték színpadunkat a bécsi színpadok m esés operái, különösen a M arinelli-színház speciális műfaja, a lovagi és tündéries bohózat.
A M arinelli-színházban óriási sikerrel adott m esés operák elseje, Perinet Fagottist-ja Müller Vencel zenéjével nálunk is tetszésre talált (1793—1810-ig 6 0 előadás). Folytatása, a Pizichi, az első rész hatásos motívum ainak kihasználása szintén színrekerült. A N eusonntagskind első előadásának színlapja110) így ajánlja az új darabot a közönség kegyeibe : „Die Handlung ist eine N achahm ung des Lustspiels von Hafner : Der F urcht
sam e ; aber wegen einigen darin vorgenom m enen schicklichen A bänderungen und besonders der ganz neu dazu verfertigten Musik ein ganz neues W erk genennet werden kann. Der F agot
tist bewies es bisher deutlich, dass die Verfasser teils ihrer
109) R om m el : A lt-W ien e r V o lk sth eater. 1914. I. k. XXXI. s. k. 1.
,10) Id ézett színlapgryüjtem ény 17 9 4 . IV. 2 I-i színlap.
launichten Einfälle teils der dazu so richtig gew ählten Musik gem äss auf der kom ischen Bahn ihren erw ünschten F ortgang errungen haben, so dass m an an einer glücklichen A ufnahm e des Stückes nun weniger zweifeln kann.“ A tetszés nagyrészt valóban a zenének szólt. M üller Vencel fülbem ászó operazenéi diadallal járták be az összes ném et színpadokat. Perinetnek azok a darabjai arattak nagy sikert, am elyekhez ő szerzetté a zenét.
(Das lustige Beylager 1798—1811-ig 6 7 előadást ért, Der Lustig- Lebendig 1798—1808-ig 3 0 -a t, Die Schw ester von Prag 1794—
1810-ig 79-et.)
A M arinelli-színház konkurrense, a Schikaneder-színház már bem utatott a F agottist előtt egy hasonló típusú operát, G ieseke O beronját, W ranitzky zenéjével,111) am elyet színházaink m ár U nw erth idejében hoztak (1791. II. 4.). Most Schikaneder ebben a genreben írja m eg a Zauberflötet és ez a darab Mozart zenéjével m egm enti a bukástól a Schikaneder-színházat.
A Zauberflöte a mi színházainknak is legtöbbet adott darabja (139 előadást ért). Schikaneder a szövegnek tulajdonította a sikert és m intájára írt darabjaiban halálra hurcolta ezt a műfajt.
Darabjai elárasztották színpadjainkat. Die W aldm änner című operája, H enneberg zenéjével 8 9 előadást, Der Spiegel von A rkadien, Süssm eyer zenéjével 65-öt, Der Königssohn aus Ithaka, Hofmeister zenéjével 49-et.
Mi csodálkozunk S chikaneder önhittségén, hogy a Zauber
flöte sikerét a szövegnek tulajdonította, am elyet mi m ár elavult
nak, m ellékesnek és ostobának találunk. Hogy azonban ekkor részese volt a sikernek, azt az a nagy hatás is m utatja, am elyet a Zauberflöte szövege a bécsi népszínpadok színműíróira tett.112) Nálunk a zenén kívül a m ese is nagy vonzóerőt képviselt, de m ég nagyobbat a dekoráció. Ez a fajta nagy alkalmat nyújtott a dekoráció pom pájának kifejtésére. Csak egy példát idézek a Pizichi (a F agottist II. része) színlapjáról:113 „I. Aufzug: 1. Eine felsigte G egend, worauf ein Eichenw äldchen. Der Berg wird gleich anfangs stückweis von den Berggeistern unter Donner und Blitz abgetragen. 2. Eine dunkle Zauberhöhle, in welcher Bosphoro und Terram ontano ihre Beschw örungen und
Zaube-1U) N a g l-Z e id le r i. m . II. 4 9 3 . 1.
1t2) N a g l-Z e id le r i. h.
113) Id ézett sz ín la p g y ü jte m é n y 1 7 9 4 ju n iu s 3 0 -i szín lap .
reien vornehm en. 3. Terram ontanos G arten mit vielen Kürbis
sen, welche endlich zu tanzen anfangen. 4. V erwandelt sich der ganze G arten in einen Rohrsum pf und die Berggeister als F rösche, worunter Zumio in einen Stokfisch verzaubert seinen Kopf hervorsteckt, Armidoro und Buzephagel fahren in einem W olkenw agen ab, an dem Kaspar unten frei in der Luft schwebt.
II. A u fz u g : I. Ein eingezäum ter Lustwandelort, mit R osen
hecken, wo dip M ädchen Schm etterlinge fangen. Armidoro, Buzephagel und Kaspar lassen sich hernach mit ihren W olken
w agen herab. 2. Eine G egend von Terram ontanos Pellast, im hintergrunde das M eer ; es ist N acht und S te rn en lich t; der W ind braust, die Fluten steigen und werfen W ellen, ein starker Regen fällt herab; es wird stockfinster N acht, das G ebäude stürzt ein, Donner, Blitz und Sturm w üthen untereinander mit einem immer stärkeren Platregen begleitet.“ És így tovább a III. felvonás.
De ezeknek a daraboknak fényes kiállítása nem szorítja háttérbe az egyszerűbb külsejű M ozart-darabokat. A Grossm uth des Titus 68-szor, Figaros Hochzeit 59-szer, a Schule der Liebe 48-szor kerül színre.
A M arinelli-színháznak egy sajátságos műfaja, am elyet szerzőik „rom antisch-kom isches V olksm ärchen“ vagy „F een- m árchen“-nek neveztek és amelynek első kifejlése Hensler nevé
hez fűződik. Hensler a lokális bohózat komikus jeleneteit a lovag
drám ák szentim entalizm usával és a népm esék romantikus szel
lem világával valami álomszerű szövedékké fonja össze. Ez a barokk műfaj csak később jelenik m eg m űsorunkban. Itt Hens- lernek m ég csak énekes lovagi bohózataival találkozunk, m elye
ket a borzalmas lovagregények nagym estereinek műveiből dra
matizált. így a Peterm ánnchent Spiess egy regényéből készí
tette; az első rész, amely a lovagdrám ák összes látványosságait és m inden borzalmát összesűrítve adja, 1795-i bem utatóján nagy sikert aratott (1794—1811-ig 31 előadást ért). M ég ugyanebben az évben hozták 2. részét. Nagy lett a sikere a hasonló tárgyú Der A lte Überall und N irgends-nek114) (1795-től T81T-ig 31-szer adták). Ezekben a darabokban aztán nagy gyönyörűséget nyújtott az újonnan beszerzett sok díszlet és nagy szerepet játszott a gépek sokasága.
Gallus M edritsch, a 18. század végének és a 19. század
n4) K om orzynski : K. F. H ensler. G rillp a rze r-Ja h rb u ch XXIV. 14T. 1.
elejének kedvelt kom ponistája115 *), 1793—9 4 -b en a pesti és budai ném et színtársulat karm estere, nagy népszerűségre jut
tatta itt Shakespeare M acbethjét azzal, hogy egyes részleteihez kisérő zenét szerzett.110) Ennek aztán m egvolt a varázsa és hatása; ennek tulajdonítható az a nagy tetszés, am ely a szín
lapok szerint a darabnak jutott s az is, hogy az első és egyetlen S hakespeare darab, amely állandóan m űsoron m arad színházainkban. (1794-től 1799-ig 22-szer került színre.) Az 1794. esztendőre m ég egy S hakespeare-ujdonság esik: Die Q uälgeister. Busch igazgatása alatt három előadást ért. Ez a Sok hűhó sem m iért Beck-féle átdolgozása; m agyar színpadra is Benke Józsefnek ennek az átdolgozásnak az alapján készült for
dításában jutott „E gym ást bosszantók" cím m el117). A Shakespeare darabok a ném et színház közvetítésével jutottak m agyar szín
padra. A H am letet csak 1793-ban és 9 4 -b en hozzák négyszer;
ezzel szem ben a G iesecke-féle Hamlet travestia 1799-ig 21 előadást ér. Leart Schröder-féle átdolgozásában adják ötször.
Rom eo és Julia és az O thello kétszer kerülnek színre; ugyan
csak két előadást ér a G assner der zweite (M akrancos hölgy).
Lessingnek m ost is m egvan a hódoló közönsége. Az Emilia Galotti a színlapok tanúsága szerint118) nagy tetszést arat;
1793-tól 1799-ig 13 előadást ér, a M inna von Barnhelm pedig négyet. G oethétől m ost is csak a Clavigot hozzák háromszor.
Érdekes, hogy Schiller Don Carlosának színlapján is ott találjuk a „m it Beifall“ jelzést. De ennek ellenére is csak kétszer adták. (1793. XII. 21.; 1794. I. 5.) Lehet, hogy a cenzúra tiltotta be előadását, amely erre a két előadásra is csak m egszabdalva bocsátotta. A m ásodik előadás színlapján Domingo, a király gyóntatója m int „K abinetsm inister" jelenik meg, m ert egyházi személyt tilos volt a színpadra hozni. Ennek folytán a darab tartalm i változtatást is szenvedhetett.
A Die R äuber és Fiesko kétszer kerülnek színre 1793-ban
115) W u rzb a ch , B io g rap h isch es Lexikon d es K aisertu m s O esterreich . W ien , 1867. 17. köt. 2 4 2 . 1.
11B) V. ö. A z első elő ad ás sz ín la p ját 1 7 9 4 áp rilis 2 8 -ró l az E g y etem i k ö n y v tár id. sz ín lap g y ű jtem én y éb en . „D ie diesem S tü ck e a n p as sen d e S y m p honie, M ärsche, M elo d ram a d e r H exenkönigin u n d G e sä n g e d e r H exen sind vom M u sik d irek to r G allu s eig en d s d azu v e rfe rtig t w orden.
117) B ay er : S h a k e sp e are d rá m á i h azán k b an . 1 9 0 9 . II. 2 9 . 1.
,ts) L. A z 1 7 9 4 o k tó b er 5 -i s z ín la p o t az id ézett sz ín lap g y ű jtem én y b en .
és azután letűnnek műsorunkról 1808-ig. Itt is a cenzor keze m űködhetett. A Kabale und Liebe is 1793-tól 1795-ig ér három előadást és azután szintén nem adják 1808-ig. Ezekből az ada
tokból kiviláglik, hogy a M artinovics-féle összeesküvés után m egszigorult cenzúra szorította le a Schiller-darabokat ném et színpadjainkról, am elyek egész 1795-ig kiveszik részüket a Schiller-kultuszban; erre vonatkozó cenzori utasítást azonban nem őriztek m eg az O rszágos Levéltár színházi aktái.
A Schiller R äuber-je nyom án felburjánzott rablódrám ák közül különösen az összes ném et színpadokon diadalt aratott Zschokke-féle A bállino119) örvend nagy tetszésnek (1796-tól 1811-ig 2 9 előadást ért).
Az O rszágos Levéltár színházi aktái között fennm aradt a budai és pesti ném et színtársulat egyes előadásainak bevételi jegyzéke 1796 március 29-től junius 23-ig. Ez a jegyzék élénk világot vet arra, hogy milyen darabokat kedvel akkortájt leg
inkább a közönség.
A bérletszünetben adott darabok bevétele: Camma, Hübner lovagdrám ája Pesten 247 forint 3 0 krajcárt jövedelm ezett, Budán 2 4 6 forint és 4 krajcárt. Schikaneder operája: Der Spiegel von Arkadien, Süssm eyer zenéjével először Pesten 19 6 frt 54 kr.-t, Budán 254 frtot; m ásodszor P esten 9 5 frt 3 0 kr.-t, Budán 110 frt 7 kr.-t; Zschokke Abállino-jának jövedelm e Pesten 125 frt 4 0
A bérletszünetben adott darabok bevétele: Camma, Hübner lovagdrám ája Pesten 247 forint 3 0 krajcárt jövedelm ezett, Budán 2 4 6 forint és 4 krajcárt. Schikaneder operája: Der Spiegel von Arkadien, Süssm eyer zenéjével először Pesten 19 6 frt 54 kr.-t, Budán 254 frtot; m ásodszor P esten 9 5 frt 3 0 kr.-t, Budán 110 frt 7 kr.-t; Zschokke Abállino-jának jövedelm e Pesten 125 frt 4 0