(í1786- 1789)
Tuschl a pesti színháznak csak üzleti ügyeit in tézte; a művészi vezetést hivatásos színészekre bízta. Az első igazgatók ifj. Schm allögger és Bulla Henrik voltak. Schm allögger a ballet élén állott, Bulla Henrik a színdarabok előadását vezette. Bulla
53) O rsz. L evéltár, A c ta T h ea tra lia , 1 7 9 4 . 54) O rsz. L ev éltár, A c ta T h ea tra lia , 1 7 9 0 . 55) O rsz. L evéltár, A cta T h ea tra lia , 1 7 9 4 .
eleintén Schm allöggerék társulatának színésze volt, de csak
ham ar társigazgatóvá küzdötte fel magát. Pesti, majd budai és pesti szereplése csak epizód hosszú színigazgatói pályájában.
Mint első ném et színészeink nagy része, ő is Ausztriából szár
m azott át hozzánk. A XVIII. század végén hatalm as lendületet vett ném et színészet túlterm elése következtében a ném et színé
szek épúgy elözönlötték hazánkat, mint Ném etországot a XVI.
század végen az angol komédiások ; a mi színészetünkre époly elhatározó volt a ném et hatás, mint az angol komédiások be
folyása a német színjátszásra.
Bulla (szül. Prágában, 1754-ben) színi pályáját 1776-ban W ahr társulatánál kezdte, majd Seipp színigazgató insbrucki vállalatánál működik, innen pedig A ugsburgba megy. Nem sokára függetleníti m agát és a linzi színtársulat élére áll. Itt éri Bondini prágai színigazgató m e g h ív á sa ; Bondini távozása után m aga veszi kezébe a prágai ném et színház igazgatását. Itteni igaz
gatósága csak három hónapig ta rto tt; a prágai közönség sehogy se volt m egelégedve a Bulla-féle társulattal és már a második előadás után felháborodásban tört ki.56) Prágai bukása után szerződött el Pestre Schm allöggerékhez. Ismeretségük m ár régebbi volt. Schm allöggerék 1781-ben Bulla linzi társulatánál szerepeltek. Bulla m inden erejét latba vetette, hogy egyedül keríthesse kezébe az igazgatást. Már 1786 január 4-én felír a helytartótanácshoz57) a tarthatatlan állapotok m egszüntetése érdekében. Felpanaszolja, hogy Tuschl beleavatkozik a színház belső ügyeibe, noha az igazgatáshoz neki semmi köze sincsen.
Schm allöggerné nem elégszik m eg azzal, hogy silány ruha
tárának használatáért a kialkudott összeget m egkapja, hanem részt követel a bevételből is. Hát akkor fizessen ő is részt a vezetése alatt álló Hetz-játékok jövedelméből; s ha Schm allögger folyton beleártja m agát a színdarabok előadásába, neki is joga van a ballet vezetésébe avatkozni. A folytonos torzsalkodásnak az lett a vége, hogy Schm allöggerék 1787-ben eltávoztak, Bulla egyedül vette át az igazgatást és vezette 1789 husvétjéig.
Igazgatásának idejére esik a Várszínház felépülése, a budai és pesti színügyek egyesítése. V ezetése alatt alakul ki a műsor jellege, állapodik m eg az előadások rendje, úgyszólván alatta
r'B) T eu b e r : G e sch ich te d es P ra g e r T h eaters. P rag , 1 8 8 3 —8 4 . I I 149.1.
57) O rsz. L evéltár, A cta T h eatralia.
állandósul a budai és pesti színház a szó szorosabb értelm ében ; eddig m eg-m egszakadt az előadás folyama, m ost szünetlenül folyik, mint a budai és pesti közönség nélkülözhetetlen szellemi tápláléka.
*
Buda ném et színészete II. Józsefnek köszöni fellendülését.
II. József centralizáló törekvéseinek érdekében — m int m ár em lítettem — 1783 novem ber 28-án kelt rendele
tével a helytartótanácsot, az udvari kam arát és a hét- szem élyes táblát Pozsonyból Budára helyezte át. F el
ism erte azt a nagy értéket, am elyet a ném et színház felállítása a germ anizáció szolgálatában képvisel és nagy gondot fordított a budai ném et színészet fellendítésére és ennek érdekében határozta el a budai állandó színház felépítését. 1786-ban m eg
látogatta Budát és P estet és szem élyesen foglalkozott a színház felépítésének ügyével. Bámulatraméltó a nagy reform átor élénk érdeklődése, amellyel m aga intézi a színházépítés apró ügyeit is ; de ez is m utatja azt a nagy jelentőséget, am elyet a színház az akkori életben elfoglalt.
II. József m aga szemelte ki a színház építésére legalkal
m asabb helyet. Bár Bulla felségfolyam odványában azt az eszmét vetette fel, hogy az 1784-ben kiürített és árúraktárnak és tiszt
viselő-lakásnak szánt karmelita zárda vagy tem plom alkalmas volna a színházzá való alakításra, kérelmét József császár a kancellária felterjesztésére elutasította és a mai kereskedelm i minisztérium helyét jelölte ki az új színház felépítésére.
Hillebrandt udvari építész elkészítette a színház tervét, az építés költségei 5 0 , 0 0 0 forintra rúgtak volna. József császár m ár utasítást is adott a kivitelre, de ezt később visszavonta.58) 11. József budai tartózkodása idején az élelmes Tuschl újra a karm elitatem plom színházzá alakítását ajánlotta. Tuschl m erész
sége nagyon m egtetszett az uralkodónak és szem élyesen vizs
gálta m eg ezt az ajánlatot, amit a kancellária felterjesztésére egyszer már elvetett;59) a tervet életrevalónak találta és 1786 augusztus 23-án kelt leiratában elrendeli a karm elitatem plom színházzá alakítását. Az átalakítási költségeket a királyi
kincs-58) O rs z á g h S á n d o r : Budai szín h ázak és játék szín . B u d ap est, 1 8 9 5 . 12. lap.
Bfl) T h ea te rk a le n d er M annheim , 1 7 9 5 . 6 2 —6 3 . 1.
tár előlegezi Buda v áro sán ak ; a terv elkészítését Kempelen Farkas udvari tanácsosra bízzák s a terv kivitelének költségeit 2 8 ,3 6 2 frt 45 kr.-ban állapítják m eg.60)
Az épület desanctionálása után 1787 januárjában m eg
kezdődnek az átalakítási m unkálatok Kempelen Farkas főfel
ügyelete alatt. Az engedélyezett összeg azonban nem bizonyul elégnek. 1787 október 2 6 -án kelt feliratában Buda város az utalványozott összegen kívül 1 5 0 0 forintot kér az építési költsé
gek fedezésére.61) Az 1788 julius 23-án kelt felirat értelm ében m ár 5 2 ,0 6 2 frt 45 kr.-t íizettek ki és m ég 9 0 0 forintra lenne szükség.62)
A színház 1787 őszére készült el és október 17-én nyitották m eg E hrenberg Die Grafen Guiscardi című darabjával. Az új színház nagyon megfelelt céljának. Elég nagy v o lt; így az itt tartott első operai előadás alkalmával 1 2 0 0 em bert fogadott be;63) és mi több, nagyon célszerűnek is bizonyult kitűnő akusz
tikája és fűthetősége folytán. Az összes egykorú és későbbi tudósítások m egegyeznek abban, hogy ha pompa és nagyság tekintetében nem is, de szépség és ízlés dolgában kiállja a ver
senyt az első ném et színházakkal.64) A Várszínház eredeti alak
jában máig is áll és immár több mint egy és egynegyed század óta folynak benne a színielőadások.
A ruhatár költségei 3 0 0 0 forintra rúgtak ; az egész Bécs- ben készült. A színház tizenhét díszletének terveit a sokoldalú Kempelen Farkas készítette és különösen a gót-stilusú szoba aratott általános tetszést.65) A gépezeteket M aar pozsonyi gépész készítette. Érdekesnek tartom idézni, amit az 1788-i pesti és budai színi zsebkönyv a színházi gépekre vonatkozólag mond :
„Da in allen gesitteten T heatern alle Gauklereyen verbannt sind, sind keine Flugw erke und dergleichen angebracht und allein
80) O rszó g h i. m. 16. 1.
61) O rsz. L evéltár, A cta T h eatralia, 178 7 .
«-’) U . o. 178 8 .
M) E tw as zum n eu en J a h re den h o h en G ö n n ern und F re u n d e n b ey - d e r k ö niglichen s tä d tisc h e n T h ea te rn von O fen u. P est gew idm et.
1 7 8 8 . P est, b ey M. T rattn er.
®4) V. ö. G o th a e r T h ea te rk a le n d er 1788. 8 2 . 1. E tw as zum neuen Ja h re . P est, bei M atth. T ra ttn e r 1 7 8 8 . S ch am s : V o llstän d ig e B eschreibung d e r königl. F re y s ta d t O fen. 1821. 412. 1. Blum, H erlo sso h n u. M ark g raf : A lig. T h eaterlex ik o n , A lten b u rg u. Leipzig, 1 8 4 9 —5 2 . V. 18. 1.
65) A g ó th ai T h ea te rk a le n d er id ézett tu d ó sítása.
sind 3 V ersenkungen vorhanden.“ Egy pár év — és ezen a téren áll be m ajd a legnagyobb fellendülés ; a csodálatos gép e
zetek felsorolása ép olyan lényeges részévé lesz a színlapnak, mint akár a darab címe, vagy a szereplők nevei. — Ebből a nyilatkozatból is esik valami világ arra, hogy kezdőkorában az itteni ném et színészet m agasabb hivatás betöltésére törekedett.
II. József arról is akart gondoskodni, hogy az itteni ném et színészet m agasabb kulturális célokat szolgáljon és színvonala a ném etországi színházakéival egy m agasságban m aradjon.
A színházak főfelügyeletével Kempelen F arkast bízta m e g ; utódja S chönstein kamarai tanácsos lett. Mivel Buda közönsége nem volt képes egyedül egy színtársulatot eltartani, II. József elrendelte, hogy a két város színügyét egyesítsék.66) Tuschl pesti bérletéhez a budai színügy bérletét is hozzácsatolta.
A budai színházat úgyszólván a pesti tartotta el. A budai pol
gárok nem igen látogatták a sz ín h á z a t; a közönség zöme az ittlakó m agyar m ágnásokból került k i ; azonkívül a korm ány
hivatalnokok voltak a színház buzgó láto g a tó i; de mivel az alantasabb tisztviselők két forintért 12 előadásra szóló kedvez
m ényes jegyet kaptak, nem nagy hasznot hajtott a látogatásuk.
A bérlők felirataikban később is panaszkodnak a hivatalnokok
nak adott kedvezm ény miatt és folyton hangoztatják, hogy a budai színház édes-kevés hasznot hajt és többnyire jóform án csak a bérlőknek játszanak.
II. József nagyot lendített a budai és pesti ném et színésze
ten, de az egész m agyarországi ném et színügyön is. Pestről és Budáról, mint az országnak term észetes központjaiból rajzottak ki a ném et színészek a vidéki városokba. Tem esvár és N agy
szeben, észak felé Kassa voltak főállomásaik. Schm allöggerék m ár 1784-ben bérelték a tem esvári színházat és az év egy részé
ben ott játszottak. Bulla 1786 októberében tizenhat színészét küldi le Tem esvárra, velük ifj. Schm allöggeréket is, hogy egy- időre szabaduljon67 a társigazgatótól. A következő évre Diwald és Hornung pesti színészek kapják m eg a tem esvári színház bérletét. A tem esvári színház igazgatói közül pesti színészekből
6B) H iv atk o zás tö rté n ik e rre a re n d eletre , T u sck ln ak eg y 1 7 8 7 máj.
5 0 - á n kelt szerző d ési k iv o n atáb an . O rsz. L evéltár, A cta T h eatralia. A re n d e le t m a g a n incs m eg.
°7) V erzeich n is d e r vom A n fän g e d es Jä n n e rs 1 7 8 6 . . . a u fg e fü h rte n S c h a u sp iele u n d B alletts in O fen u n d P e st é. n.
kerültek k i : R ünner (1796—1802), ki a nagyszebeni színházat is ellátja,*38) Bladl (1802—1805), Cibulka (1812), Hirschfeld.68 69 Természetesen az előadások jellegére nézve a pesti és budai színház volt az elhatározó minta, bár ennek színvonalát sohasem érték el.
*
Bulla igazgatósága alatt alakul ki az egész színház jellege.
Schm allöggerék idejében, mint láttuk, balletszínház színezetű volt a pesti színház. Míg Schm allögger Károly Bulla mellett szerepel mint társigazgató, m ég virágjában van a ballet, bár nem olyan m értékben, mint mikor Schm allögger József állott a komoly, Károly a komikus ballet élén és Nővérré m intájára valóságos táncdrám ákat adtak elő. M ost m ár csaknem kizárólag a komikus balletet művelik; az előadás lényege most már a színdarab, ennek végéhez kapcsolódik a rövid ballet. Mikor 1787 julius 9 -é n ifj. Schm allöggerék eltávoztak, magukkal vívén a ballettáncosokat, Bulla nem is gondoskodik új táncosokról.
A ballet vonzóerejét operák és daljátékok előadásával akarja pótolni. Már 1786 május 13-án próbálkozik az első operai elő
adással, mikor Paísiello operáját, a „Die eingebildeten Philo- so phen“-t hozza színre. Az előadás tetszést arat, a darab ez évben m ég ötször kerül színre. A balletek letűnnek, az operai előadások folyton kedveltebbek és gyakoribbak lesznek. Az új Várszínház is csak az első operai előadás, a „Doktor und A potheker“ színrehozatala alkalmával (1787 nov. 26-án) telik m eg először. Nem sokára m inden második előadás operai lesz és ez is m arad a színielőadások rendje mindvégig.
Schm allöggerék távozása után Bulla nagyon nehéz hely
zetben volt. Társulatának egy része Schm allöggerékkel távozott, m ásik része Tem esvárra ment, úgy hogy Bullának összevissza tizenkét színésze és öt színésznője m aradt.70) Ezzel a csekély szem élyzettel volt kénytelen két színházat drámai és operai előadással ellátni. A góthai színházi naptár is megjegyzi, hogy ilyen csekélyszám ú személyzet mellett az egyes színészek szerepkörét sem lehet m egszabni, hisz mindenki m indent kény
68) F i l ts c h : G esch ich te d es d eu tsch en T h ea te rs in S iebenbürgen.
A rchiv d es V e rein s fü r S ieb en b ü rg isch e L an d esk u n d e N . F. 21. 5 8 6 . 1.
6I>) F e k e te M ihály : A tem esv ári szín észet tö rté n ete . T em esvár, 1911.
70) G o th a e r T h ea te rk a le n d er 1 7 8 8 . 179. 1.
3
télén játszani. Ehhez járult még, hogy Schm allöggerné m agával vitte a ruhatárat, am elyet eddig Bulla bérelt és Bullának nem volt pénze, hogy rögtön újjal pótolja. Ilyen m ostoha körülm ények mellett érthető az 1788-i G othaer T heaterkalender panasza71) és felháborodása Bulla igazgatása ellen. A tudósító elismeri ugyan, hogy a társaságnak vannak igen tehetséges tagjai, így Tellerné, Am blingné, N uth és W a p p le r; de egy fecske m ég nem csinál tavaszt — m ondja. Bulla folyton olyan darabokkal próbálkozik, am elyek erejét m eghaladják ; a darabokból aztán egész jeleneteket töröl, két szerepet eggyé von össze, egyes szem élyeket egészen elhagy. R uhatára egyáltalában nincs és nem rég színészei a Velencei kalmárt rendes ruhájukban voltak kénytelenek eljátszani.
A közelégedetlenség általános volt és úgylátszik, Tuschl új társulatról akart gondoskodni. Bulla m ár 1787 január 5-én folyam odik a helytartótanácshoz,72) hogy a Tuschltól szerződ
tetett új társulat jövetelét akadályozza meg, am íg át nem vizs
gálta azt a tervet, am elyet ő a társulat újjászervezésére vonat
kozólag benyújtott. V alóban 1788-ban szaporítja a társaság tagjainak a számát, az olyan nagy kedveltségre jutott operák előadására külön énekeseket szerződtet. Társulata m ár huszon
négy tagból áll. Ekkor szerepel itt először C hudy karmester, az első m agyarul is előadott daljáték, a „Prinz Schnudi und E vakathel" kom ponistája, aki 1799-ben újra visszatér Pestre.
A Várszínház fényes új ruhatárat k a p o tt; Bulla folyamodik, hogy ezt Pesten is használhassa.73) De úgylátszik a közönség tetszését így sem nyerhette m eg és Tuschl 1789 áprilisában Bergopzoomot szerződteti helyette igazgatónak. Bulla adósságot hagyva m aga után, Kassára, innen pedig Lem bergbe m ent szín
házigazgatónak. Leánya, Zsófia, utóbb Koberweinné, a Burg-T heater kiváló színésznője, tette ism ertté a Bulla nevet.
*
Hogy Bulla előadásaival a közönséget nem tudta m eg
nyerni, inkább a m ostoha külső körülm ényeknek tudható be, mint a m űsor színvonalának. A góthai színházi naptár idézett tudósítása éppen azt veti szem ére, hogy m indig olyan darabok előadásával próbálkozik, amelyek m eghaladják erejét.
71) 8 2 . 1.
72) O rsz. L evéltár, A c ta T h ea tra lia , 1 7 8 7 . 73) O rsz. L evéltár, A cta T h ea tra lia , T 788 jan. 2 2 .
V alóban Bulla m űsora nagy haladást tüntet fel az előzőkkel izem ben és színvonal tekintetében a legkiválóbb ném et szín
házakéival vetekedik. Ö alatta alakul ki a budai és pesti ném et színházak m űsorának az a színezete, amely nagyjában m ind
végig m egm arad. A most színrekerülő darabok nagyrésze továbbra is m űsoron marad.
Az 1786-i esztendőben a ballet m ég nagy szerepet játszik a műsoron. Az előadott balletek közül sok Schm allögger Károly sz e rze m é n y e; valószínűleg ő írta a „Hóra und Kloska" című aktuális balletet. A Nemzeti M úzeum könyvtára megőrizte Schm allögger Károly egy hallétjének szövegkönyvét.74) A kor divatja szerinti pásztorjáték, m elyhez a zenét a társaság egy tagja, Haiwel szerzetté. Ez a Haiwel kom ponálta a zenét egy Lampel nevű pesti színész „Tellem ach (sicí) und Callypso"
című m elodrám ájához, mely a címlap szerint Fénelon „hős
költem énye ' (!) alapján készült.75) A pesti ném et költő-színészek első művei ezek. A pásztorjáték és idylli költészet még produktív műfajok ekkor iró-színészeink számára. Ezeknek a művei pedig, m int m ég látni fogjuk, biztos mutatói a nyugatibb Európában ép letűnni készülő színpadi divatoknak.
Bulla m űsorában százszámra találkozunk olyan darabokkal, am elyeknek szerzőiről alig emlékszik meg az irodalom történet.
De így volt ez akkor a legjobb ném et színházakban, a Burg- T heaterben,71’) sőt G oethe weimari színházában is77) és nagy
részt így van ez ma is : a most színrekerülő darabok nagyrésze egy évszázad m úlva teljes feledésbe merül. A színháznak, am elyben m indennap játszanak s am elynek m ég hozzá olyan kicsiny és olyan állandó közönsége van, mint az akkori budai és pesti ném et színházaknak, sokkal több darabra van szüksége, mint am ennyit a szorosabb értelem ben vett irodalom term elhet.
És különösen a XV1I1. század végén, amikor az irodalom annyira elfordult a színpadtól. G oethe m aga m o n d ja : „Ich schreibe
74) E rstlin g e d es D anks o d e r d as z erstö rte O p fe r des H erkules. Ein e rn sth a fte s a lle g o risch e s Ballet vom H errn Karl S ch m allö g g er Pest, g e d ru ck t b ey J. G. L ettn er, a u fg efü h rt im S ch au sp ielh au se zu P est den 1-ten J ä n e r 1 7 8 6 .
7r’) N e m zeti M uzeum . A p ró n y o m tatv án y o k , 17 8 8 .
:6) V. ö. N a g l-Z eid ler : D e u tsch -o esterreich isch e L ittera tu rg e sc h ich te II. 4 6 7 .
7T) E lo esser : D as b ü rg e rlich e D ram a Berlin, 1898. 4 9 —5 0 . 1.
3 '
gegen die B ühne.“ A Sturm und Drang szertelenségeivel pedig a színpad nem tudott m egalkudni. Lessing és Schiller a kor egyedüli drámaírói, akik m indig szem előtt tartották a színpad követelm ényeit. A m űsordarabok szerzői nagyrészt színészek, akiknek m űveit színszerűségük sokáig a színpadon tartotta, de művészi érték nem vértezte fel őket az idő rom boló hatalm a ellen. Eredetiség híján részint külföldi darabokat dolgoznak át, részint az irodalmi áram latokhoz csatlakoznak, kiaknázzák a nagy költők drám ai m otívum ait, túlozzák sajátságaikat és n ép szerűsítik eszméiket. Bulla m űsorában találkozunk a korabeli színpadi irodalom összes divatos műfajaival.
Nálunk, mint fentebb láttuk, a színpad reform ja m ár a polgári drám a és a term észetes játékm odor jegyében folyt le.
A franciás irányzat idejéből m ár csak em lékképpen találjuk Bulla m űsorán Voltaire Zayréját (1786. II. 25. V. I. 1787. II. 27.) és a klasszicizáló osztrák tragédiák közül G ebier A delheid von P onthienjét (1787. IV. 29.) De kedveltségre vergődni nem tudnak.
A m űsor zöm ét a tiszta vígjáték és a polgári drám a összes vál
fajai alkotják.
A jellem vígjáték e korbeli legjelesebb képviselői, Goldoni és Holberg m ellett ném et követőiknek különösen a B urgtheater term ékeny vígjátékírójának, Jüngernek darabjai szerepelnek m űsorunkon, különösen M arivaux átdolgozása, a „M aske für M aske“ aratott nagy sikert. Bécs közelsége a B urgtheaternek egy speciális m űfaját, a II. József korabeli iránydarabokat, am elyek a felvilágosodott abszolutizmus eszméit akarták a színpadról terjeszteni, szintén eljuttatta hozzánk. Ezek közül színrekerültek nálunk G ebier vígjátéka, „Der M inister“ (1787. IV. 12.),8) R a u te n stra u c h : „Der Jurist und der Bauer“ (már 1783-ban műsoron). Az előadott darabok jórészét S chröder drámái teszik ki, noha m ár veszítettek népszerűségükből. (1783-ban 14 darab ját hozták 4 0 előadásban, 1786—87-ben 10 darabját 17 elő
adásban). Kiszorítják darabjait a polgári drám áknak azok a term ékei, am elyek a Schröder-féle kispolgári genreképbe az egész polgári társadalom perspektíváját vetítik s a polgári társadalom tendenciáinak hordozóivá lesznek, noha a napi érdekek körén túl nem em elkednek. G em m ingen : Der deutsche H ausvater-ja nyitja m eg ezt az irányt Diderot „Le pére de
7S) A zárjelbe te tt d á tu m az első e lő a d ás k eltét jelzi.
■ am ilie"-jének hatása alatt. (Diderot darabját 1787. XII. 14-én mzza a budai színház). Legtipikusabb képviselői Grossm ann d rá m á i: H enriette (1786-ban négy előadást ért), de m ég inkább a N icht m ehr als 6 Schüsseln (1786. két előadás). 1786-ban jelenik m eg Iffland is első darabjaival Die Jäger. (1786. I. 18.), Die M ündel (1786. IV. 20.), V erbrechen aus E hrsucht (1786.
I. 25.). Nagy népszerűsége azonban már túlesik a Bulla-féle korszakon.
A polgári drámák szürke világába m ozgalm asságot és színt hoztak a katonai darabok, amelyek a közönségnek látványosság utáni vágyát szolgálták. Vonzóerejük egyrészt az érzelgős és idegizgató m ese volt, de m ég inkább a látványosság, m elynek
A polgári drámák szürke világába m ozgalm asságot és színt hoztak a katonai darabok, amelyek a közönségnek látványosság utáni vágyát szolgálták. Vonzóerejük egyrészt az érzelgős és idegizgató m ese volt, de m ég inkább a látványosság, m elynek