SZERKESZTIK: PETZ GEDEON, BLEYER JAKAB, SCHMÍÍJT HENRIK
A BUDAI ÉS
PESTI NÉMET SZÍNÉSZET TÖRTÉNETE 1812-IG
JÁTÉKSZINI ÉS DRÁMAIRODALMI SZEMPONTBÓL.
FÜGGELÉKÜL A BUDAI ÉS PESTI NÉMET SZÍNHÁZAK MŰSORA 1783-1812.
IRTA
KÁDÁR JOLÁN
A b u d a p e s ti kir. m a g y a r T u d o m á n y -E g y e te m b ö lc s é s z e ti ka rá tó l u ta lm a zo tt p á lya m ű .
B U D A PE ST , 1914.
PF E IF E R FE R D IN Á N D KÖ NYV K ERESK ED ÉSE./
Ára 3 korona.
MÉMET P H I L O L O O I A I D O L G O Z A T O K
SZERKESZTIK: PETZ GEDEON, BLEYER JAKAB, SCHMIDT HENRIK
____________________ ______ XII____________________________
'A%-
A BUDAI ÉS
PESTI NÉMET SZÍNÉSZET TÖRTÉNETE 1812-IG
JÁTÉKSZINI ÉS DRÁMAIRODALMI SZEMPONTBÓL.
FÜGGELÉKÜL A BUDAI ÉS PESTI NÉMET SZÍNHÁZAK MŰSORA 1783—1812.
IRTA
KÁDÁR JOLÁN
4 b u d a p e s ti kir. m a g y a r T u d o m á n y -E g y e te m b ö lc s é s z e ti k a rá tó l ju ta lm a z o tt p á lya m ű .
B U D A PE ST , 1914.
PF E IF E R FE R D IN Á N D KÖ NY V K ERESK ED ÉSE.
846578
1 3 9 1 a
w>.0'i &
^ KOtfTV'tkR*
TARTALOM.
Oldal
B e v e z e té s ... ... ...— — ... — ... 5
I. A z e xtem p o rá ló d a ra b o k kora. M en n in g er, K urz és B e m e r 9 II. A re n d s z e r e s d a ra b o k k ü z d e lm e a r ö g tö n z é s e k ellen. W a h r K ároly és H ü llv erd in g - ... 13
III. A z e ls ő m űsor. S c h m allö g g er J o h a n n a ... ... 18
IV. A b u d a i re n d s z e r e s s z ín é s z e t k e z d e te M ay er, K um pf és S ch ik an ed er 22 V. A s p e k tá k u lu m b é r le t kia la ku lá sa . T u sch l S e b e sty én . A z u j H etz- T h e a te r „ F lie g e n d e S p e k tak e l“ ... -... 24
VI. B u lla H e n r ik 1 7 8 6 -1 7 8 9 ... ... ... 28
VII. B e r g o p z o o m é s K u m p f 1789—1790... .. 40
VIII. G r ó f U n w erth E m a n u e l 1790—1793. ... ... . ... 46
IX. B u sc h E u g én . A kü lső fény te tő p o n tjá n 1793—1800. — ... ... 50
X. B u s c h a n y a g i b u k á sa ... ... ... ... _ ... ... _. ... 64
XI. A K r e u tz e r -T h e a te r... . ... ... 67
XII. A já té k s z ín tö rté n e te 1800—1812 ... ... ... . ... . 72
Függelék. T á jé k o z ta tó ... .. ... _ .. ... 87
I. A z 1 7 8 3 - i p e s t i m ű s o r ... ... ... ... ... ... 87
II. A z 7 7 8 6 —8 7 - i b u d a i é s p e s t i m ű s o r ... 90
III. A z 7 7 8 9—9 0 - i b u d a i é s p e s t i m ű s o i ... _ ... 94
IV. A z 7 7 9 7—7 8 7 7 -i b u d a i é s p e s t i te lje s m ű s o r... . . ... ... ... 99
V. A „P e s te r S o m m e r th e a te r “ (K r e u tz e r -T h e a te r) m ű so ra 1800—1802. 132 Név és tá rg y m u ta tó ... ... ... 142
1 9 2 5 1 KOHVift TESTVEREK, BUDAPEST.
A budai és pesti ném et színházak történetével már többen foglalkoztak. így elsőnek Kertbeny Károly, továbbá Bayer József a nemzeti játékszínről írott m űvében, Váli Béla és O rszágh Sándor, m ég pedig m indnyájan a m agyar színészet történetével kapcsolatban. így a nagyjelentőségű nemzeti színészet története m ellett nagyon is m ásodrendű szerep jutott a ném et színészetre vonatkozó részeknek, úgy, hogy eddig nem jutottak és nem is juthattak tovább a vázlatos áttekintésnél. — Én az O rszágos Levéltár és a Fővárosi Levéltár színházi aktáinak anyagából fővárosi ném et színházaink külső történetének hű képét igyekez
tem adni, de — a budapesti Tudom ány-Egyetem bölcsészeti karától kitűzött pályatétel követelm énye szerint — főkép a m űsor jellegének ism ertetésére terjeszkedtem ki, mert a műsor világit rá leginkább arra a nagy jelentőségre, amellyel ném et színházaink története a nem zeti színészet szempontjából bír. Ezért adom függelékül színházaink m űsorát, megjelölvén azokat a darabokat, amelyek a m agyar színpadon egyidejűleg megjelennek.
Hálás köszönetét mondok dr. Bayer József tanár úrnak, aki szíves útbaigazításaival m unkám ban nagy segítségem re volt.
Köszönettel tartozom a nem régiben elhúnyt dr. Kassowitz Brúnó Tivadar, volt fővárosi levéltáros úrnak, aki levéltári kutatásaim ban felvilágosításaival tám ogatott, továbbá dr. Gárdonyi Albert városi főlevéltáros úrnak és a Nemzeti Múzeum Könyvtára tiszt
viselőinek szíves előzékenységükért.
Budapesten, 1914 július hó.
Kádái Jolán
A F Ü G G E L É K K IV ÉTELÉVEL K Ü LÖ N L EN Y O M A T AZ „U J ÉLET" 1914. ÉV FO LY A M Á BÓ L
A budai és pesti ném et színészet történetének első fejezetét tárgyalom , kialakulását, küzdelmeit, m egerősödését. Egy fejezet a 18. századi kultúrtörténetből. Feltárul előttünk a 18. századi budai és pesti közönség egész életköre, érdeklődése és ízlése.
A színház akkor, amikor az uralkodó kormányzási rendszer a népet a politikától elzárta, az érdeklődésnek még inkább a középpontjában állott. De m ég nagyobb a budai és pesti ném et színészet első korszakának a jelentősége a m agyar színészetre gyakorolt nagy hatása következtében.
Nálunk a m ostoha közviszonyok miatt sem nemzeti szín
játszás, sem nemzeti dráma nem fejlődhetett. Éppúgy, mint a felújulás korának m agyar irodalma, a felújulás korának m agyar zínészete is az idegen átm agyarosítása; a m agyarság szelleme csak később hasonltja át ezt az idegenséget. Az első m agyar színtársulat m intája a budai és pesti ném et színház, amely ebben az időben m ár a fejlettségnek m agas fokán állott és első fénykorát élte. Ez az első m agyar társulat a ném et színház épületében játszott felváltva a ném et színészekkel. A ném et iársulat volt legközelebb fekvő m intája a műsor m egalkotásá
ban, játékban, m odorban és színrehozásban egyaránt. A ném et színház hozta először a közönséghez nemcsak a ném et drámai klasszikusokat, hanem Shakespearet és Calderont is. Shakes
peare darabjai ugyanazoknak a ném et átdolgozásoknak fordí
tásaiban kerültek a m agyar színpadra, amelyek a budai és pesti ném et színházaknál használatosak voltak. A bban az időben*
amikor nem volt fővárosunknak m agyar színészete, drám aíró
ink is kaptak innen eleven benyom ásokat.
M ég nagyobb a fontossága ennek a színészetnek, hogy m integy előkészíti a m agyar színjátszó társaság számára a talajt. A ném etországi színészet a fejlődés hosszú folyam atán m ent keresztül, amig arra a fejlődési fokra jutott, am elyen
a m agyar színészet a 18. század végén megjelenik. Ezt a fejlő
dést a budai és pesti ném et színészet futotta m eg a m agyar helyett. A rögtönzött darabokkal, Hansw urst kom édiákkal való küzdelm et a ném et színészet vívta m eg a m agyar helyett s közönséget nevelt a m agyar színészet számára.
M ert a ném et és m agyar színházaknak kb. ugyanegy volt a közönsége. N em kell azt gondolnunk, hogy a budai és pesti ném et polgárság volt ném et színházainknak kizárólagos közönsége. Ellenkezőleg, mint a bérlők névsorából kitűnik, a m agyar főnem esség szolgáltatta a színházi látogatók zömét.
A ném et színészet tette szinte nélkülözhetetlen szükség
letté a színházi élvezetet a budai és pesti közönség számára.
És az idegen kultúrának hozzánk plántált virága tette közki- vánsággá a m agyar színészet m egterem tését, m ely a ném et nélkül talán hiú törekvésnek látszott v o ln a ; a nem zet annyi bajának közepette ki tartotta volna fontosnak a nem zeti játék
szín ügyét? De nemzeti üggyé vált; m ert arról volt szó, hogy ném et és ném etesítő kultúrát rontson m eg és m egrontotta a saját fegyvereivel.
Az első m agyar játékszín, hogy úgy m ondjam , m agyai fordítása a budai és pesti ném et színészetnek, m int ahogy fordí
tások, átdolgozások Bessenyei, Báróczi művei és ahogy fordí
tásokkal kezdte m eg Kazinczy a m agyar irodalom felvirágoz
tatását. A fordításból átdolgozás lesz s az előretörő nem zeti elem lassanként kiszorítja az idegent.
De a ném et színészet sem volt nálunk tisztán a népm ulat- tatás eszköze. Az ideszakadt ném et színészek közt sok a selej
tes elem k étség te le n ü l; de jobb része abban a tudatban van, hogy a ném et színház ebben a távoli országban a m agasabb idegen kultúra terjesztője. E bben a tudatban hozza színre W ahr Károly az első rendszeres darabokat és m eg volt bennük a törekvés, amit az 1 8 0 8 .-i A lm anach a budai és pesti színháznak tulajdonít, hogy a jóízlés és erkölcs iskolája akart lenni.
A jövő-m enő százakkal szem ben egy törzsgárda alakúi ki, am ely m egszereti a m agyarságot, sőt a m agyar közönség óhaját, hogy m agyar szellem, vagy legalább is m agyar tárgy szóljon hozzá a színpadról, először a ném et színház váltja valóra.
Nem volt csupán kassza-sikerekre dolgozó színház az itteni ném et társulat. A külvárosi színházakkal nem annyira
színvonala, mint sorsa tekintetében állítható párhuzam ba. A nagy gazdasági válságok idején anyagi nyom orral küzdve, vál
togatják egym ást az igazgatók. De különösen az első időszak
ban erős törekvéseket látunk a közízlés fejlesztésére s az itteni színház m űsor tekintetében eléri a bécsi B urgtheaternek, akko
riban a legjobb ném et színháznak színvonalát.
T örténetét 1812-ig három periódusra oszthatnám . A kez
det: az extem pore-darabok, majd az első rendszeres-darabok és a ballet kultuszának kora; erre következik a m utatványoktól m egtisztított színészet kora, a fénykor, végre a külső fejlődés, a külső kiállítás fényének virágkora, amikor azonban érték tekintetében a hanyatlás csirái jelentkeznek s a színház a látvá
nyosság kultuszából s a materiális érdeklődés kielégítéséből él;
a látványos m esedarabok és ciklikus rablódrám ák kora ez.
Ebből a belső sülyedtségből rövid időre kiemeli egy külső segítség, a pesti fényes ném et színház m egnyitása.
Pest és Buda színészete a kezdetek-kezdetén külön fejlő
dik. 1787-ben a kormány kívánságára egyesítik a két város színügyét és Pest mind jobban és jobban érvényesül Buda rovására.
A kezdet.
Az extemporáló darabok kora. Menninger, Kurz és Bemer.
7760— 7774. augusztus 74-ig.
Budavár 1 6 8 6 -i bevétele után a törökök évszázados ural
m ának nyomai csakham ar szétfoszladoznak. A török sehol sem gondoskodott uralmának állandósításáról; csak azzal törődött, hogy az adót hiánytalanul befizessék, különben hagyta az elnyom ott nem zetiségeket a maguk módja szerint élni. így rög
tön a felszabadítás után Buda és Pest, mint tisztán ném et váro
sok jelennek meg. A városok vezetősége ném et, ném etek tanács
jegyzőkönyveik is, a panaszosok közt egy-két török név, külön
ben semmi nyom.
A két város, különösen Pest fejlődése hatalm as lendületet vesz. A transitó kereskedés term észetes gócpontja nálunk ez a kettős város. A pesti vásárok mindig nagyobb-nagyobb jelen
tőségre em elkednek. A m eggazdagodott polgárság szórakozás
ról gondoskodik. A vásárok alkalmával felgyűlő töm eg, gazdag kereskedő nép, jól fizető közönsége m indenféle m utatványo
soknak s az első, bizonyára extemporáló színtársulatnak.
Váli szerint Pesten 1730-tól kezdve voltak vándorló szín- társulatok.1) Hogy miért veszi fel éppen ezt az esztendőt kor
határnak, arról nem szól. Annyi bizonyos, hogy ebben az idő
ben Bécsből Pozsonyon ót ide is átköltözhetett a kedvelt Hanswurst.
A budai színészetre vonatkozólag Scham s2) a legrégibb nyom okat I7 6 0 -ra viszi vissza, amikor is a Várban a Vörös Sünhöz, a Vízivárosban a F ehér Kereszthez címzett vendégfoga
dónak ívóterm ében extemporólt darabokat adtak elő. Az a ház, am elyben a vörös sünhöz címzett csapszék volt, ma is meg-
’) D r. V ali Béla : A m a g y a r szín észet tö rté n ete . B u d ap est, 1 8 8 7 . 71. 1.
2) S ch am s : V o llstän d ig e B esch reib u n g d e r königlichen F re y s ta d t O fen. 18 2 2 . 412. 1.
van a Várban, Iskola-tér 1. sz. alatt. Kapuja felett m ost is ott látható a vörös sün.
Schmall a tanácsülési jegyzőkönyvre hivatkozva, öt évvel korábbra viszi vissza a budai színészet történetét.3) Szerinte Vogt János és G orscheld Á dám színi igazgatók 1755 február 2 0 -á n kapták az engedelm et a tanácstól, hogy két hónapon át színielőadásaikkal m ulattassák a közönséget. Ezért az adatért azonban nem állok jót; kelte m inden szín alatt tévedés. Az 1755.-i budai tanácsülési jegyzőkönyv szerint 1755 február 2 0 -á n nem is volt tanácsülés. A febr. 17.-i és febr. 21.-i tanács
ülésen, de m ég az egész tanácsi jegyzőkönyvben sincs szó nevezett színigazgatókról. U gyancsak Schmall említi, hogy az előadásokra nem is m indig adták m eg az engedelm et. így 1758-ban U nvatter János kom édiás folyam odását azzal a meg- okolással utasítja vissza a tanács, hogy m iután a polgárság adót sem képes fizetni, nem akar alkalm at szolgáltatni arra, hogy pénzét szükségtelenre pazarolja.
Az 1808-i színházi A lm anach4) szintén megem lékezik arról, hogy jártak Pesten és Budán 1770 előtt kóborló színtár
sulatok, de nem olyanok, hogy érdem es volna őket felsorolni;
igy elsőnek névszerint az 1770-ben itt szerepelt M enninger-féle színtársulatot említi, mely a mai R eáltanoda-utca sarkán lévő K ohlbacher-kertben egy deszkabódéban extem porált darabokat adott elő. Ez a M enninger-féle társulat 1765—67-ig, majd 1773-ban Pozsonyban szerepel5). U gyanez időben — m ondja az idézett A lm anach — Budán a fehér kereszt és vörös sün term ei
ben Bemer, Kurz, W endinger és Schm idt vándortársulatai játszottak.
Kurz nagyon ism ert alakja a XVIII. század színészettörté
netének.6) Az extem poráló irány és a bécsi H answ urst
hum or képviselője. Bécsben született (1715), itt is kezdte szí-
3) Schm al L ajos : A rég i p e sti v á ro sh áz tö rté n e te . T890. 3 9 . 1. jeg y zet.
4) A lm an ach d e r kö n ig lich en stä d tisc h e n T h ea te rn in O fen u. P esth v. Paul C z ern y u. Jo s e p h O e rte l Souffleurs. P est, 1 8 0 8 . 2 3 . 1. G esch ich te d e r S c h a u b ü h n en in O fen u. Pest.
5) H e p p n er A ntal : A p o zso n y i n ém et szín észet tö rté n e te a XVIII.
század b an . P o zsony, T 9I0. 2 0 . és 2 3 . 1.
r>) V. ö. Alig. T heaterlexikon, h e rau sg e g e b en v. Blum, H erlo sso n u.
M arkgraff. 1839—41. 1 —2 Bd. 501. 1. A lig D e u tsc h e B io g rap h ie XVII 1 8 8 3 . 4 2 6 —4 2 8 . N ag l-Z eid ler D eu tsc h -o e ste rreich isc h e L itte ra tu rg e sc h ic h te
n. 4 4 0 1.
nészi pályáját (1737). S a bécsi közönség, am elynek szája íze szerint volt Kurznak, illetve színészi nevén Bernardonnak hum ora és játéka egyaránt, nagy tetszéssel fogadta. 1752-ben Mária Terézia m egszüntette Bécsben a színházi vállalkozók pri
vilégiumát, mire Kurz is elhagyta Bécset és Prágában, majd V elencében próbált szerencsét, de hasztalan. N agyobb sikerei voltak Pozsonyban, mely úgylátszik ízlés tekintetében is szinte Bécs külvárosa volt. Kurz a bécsi népies drám a fejlődésében jelentős szerepet játszott. Ez a fejlődés Stranitzky (1676—
1726) fellépésével kezdődik, aki az olasz com m edia dell'arte komikus alakját, a Harlekint, bécsi Hansw ursttá alakította; ez a komikus hős a félénk és ostoba salzburgi paraszt alakját vette fel. Ennek a komikus alaknak továbbfejlődése a Kurz-féle Ber- nardon, ez az esetlen, bárgyú, de alattomos kamasz, Kurz ösz- szes darabjainak hőse. Kurz mindig a saját szerzem ényeit adta elő. Darabjainak színvonala így nem volt valami magas, gépek, tűzijátékok, közbeszúrt dalok, gyermekszerepek, pantomimek, sokszor azonban kétértelm űségek voltak vonzó eszközeik.
Darabjainak címei: „Bernardon im Tollhause“, „Bernardon der kalekutische G rossm ogul“, „Bernardon der dreissigjährige A. B. C.-Schütz“. Ugyanazok a címek és ugyanaz a hum or, mely később a S om m ertheaterban Pesten ismét megjelenik; m ásrészt m eg Hensler és Huber darabok alakjában a rendes színpadon hódító útra kél. C sakhogy akkor a hőst nem Bernardonnak, hanem Kasperl, Thaddádl-nek hívják.
Ezekkel a darabokkal jellem ezhetjük a Budán és Pesten ekkor m egforduló első vándorcsapatok előadásainak jellegét és színvonalát.
B em er gyermekszíntársulati igazgatónak már fontosabb szerepe van a pesti színészet történetében. Az ő kérése folytán alakíttatta át a pesti tanács 1773-ban a Dunaparton lévő török korból itt m aradt köralakú erődítm ényt, az ú. n. Rondellát szín
házzá. E bben a színházban kezdődik a pesti rendszeres ném et színészet és ez m arad tanyája 1812-ig.
Az 1808-i A lm anachban, mely a budai és pesti színhá
zak történetére rövid visszapillantást ád, a következőket olvas
hatjuk: „In den Jahren 1771 und 1772 erschien Herr Karl W aar (sic) mit einer regelm ässigen G esellschaft und die Rondelle
wurde eröffnet.“ Ennek nyom án K ertbeny7) és Vali8) azt írják, hogy a R ondella-színház 1771-ben nyílt meg.
Ezzel szem ben a fővárosi levéltárban van B em er Félix gyerm ek-színtársulati igazgató9) kérése a pesti tanácshoz 1773- ban, m elyben a Rondella átalakításának eszm éjét felveti.10) A tanácsot azzal kecsegteti, hogy az átalakítási költség bőven m egtérülne, ha a város a vállalkozóktól m inden előadás után egy dukátot szedne s egy évben legalább 8 0 előadást tartan á
nak. Az 1808-iki színházi A lm anachnak sem ezt, sem a többi évszám ait nem kell nagyon m egbízhatóknak venni, hisz az egész szájhagyom ány útján készült.
Ez a Berner-féle folyam odás a pesti ném et színé
szet történetére vonatkozólag a legrégibb levéltári adat. Előbb semmiféle színészekről nincs szó. Ez azonban nem bizonyíték arra, hogy itt nem lett volna előbb is színészet. A pestvárosi tanács 1773 okt. 13-án kelt felirata11) értelm ében a város m utat
ványosoktól és színészektől eddig nem szedett díjat. Ha pedig pénzt nem hozott az ügy, hát senki sem törődött vele, ha a színészek kértek is engedélyt az előadások tartására, nem sokat irkáitok miattok, csak am úgy patriarchálisán intézte el ügyüket a városbíró. Az első, aki a m agistrátus figyelmét a színházra, mint jövedelm i forrásra irányította, B em er Félix volt em lített folyam odványában. Hogyne kapott volna az alkalmon a városi tanácsi Em lített feliratával folyamodik a helytartó-tanácshoz, hogy a R ondella színházzá alakítását engedélyezze, m ert ebből a városra csak haszon háram olhatik. Eddig is adtak elő fabódék
ban ném et darabokat, de a színészek a városnak semmiféle díjat nem fizettek.
A helytartótanács az 1773 okt. 19-iki12) leiratában engedé
lyezi az átalakítást azzal a feltétellel, hogy az átalakítási költ
ségeknek az ajánlatban foglalt 2077 forint 27 kr. összegét nem szabad m eghaladnia. Az átalakítási m unkálatokat Lehner Tóbiás vállalkozóra bízzák. A m unkálatok gyorsan haladnak és 1774
7) Z ur T h ea te rg e sc h ic h te von B u d ap est, U n g a risch e R evue, 1881.
6 3 8 . ].
8) i. m. 7 2 . 1.
ft) Int. a. a. 4 9 3 2 .
lü) „Im p re ssa riu s d eren p a n to m im isch en K in d ern “.
11) Főv. levéltár. Int. a. a. 4 9 3 2 . J2) Főv. lev éltár. Int. a. a. 4 9 3 2 .
aug. I4-én m egnyílik a Rondella-színház.13) Először Bem er Félix játszott itt gyerm ek-társulatával. Valószínűleg extem porált dara
bokat és pantom im eket, meg balletokat adhatott elő.
A R ondella-színház eleinte elég tágas volt, 18 páhollyal, 4 9 zártszékkel bírt, a földszinten és m ásodik em eleten egy-egy karzat volt. Az egész 5 0 0 em bert fogadhatott be.14) Idők foly
tán m indjobban szaporodott a színházlátogató közönség, a szín
ház kicsiny volt annyi közönség részére, am ennyi jövedelem fedezte volna, a színigazgatók kiadásait. A látványos darabok divatja idején a sok dekoráció számára nem volt a színpadon elég hely. M indinkább szükségessé lesz egy új színház felépí
tése. 1791-ben már báró Schilson el is készíti az új színház 8 9 . 0 0 0 forintra terjedő költségvetését,15) de az ügy egyidőre elalszik.16)
Ezután a pesti színészet története küzdelem a térrel; és küzdelem az egyrészt ebből fakadó rossz gazdasági viszo
nyokkal.
II.
A ren d szeres darabok küzdelm e a rö g tö n zések ellen .
Wahr Károly és Hülverding.
M enninger rögtönzései, a Bernardoniádok ízléstelenségei és B em er gyerm ek-pantom im jei, ennyit tudunk a színészet eddigi színvonalára vonatkozóan. Állítólag Bem ernek már 1760-ban öt-hat felnőttből álló kis társasága is volt, akikkel már rendes betanult darabokat is előadott.17) Fönnebb em lített folya
m odványában m agát csak Impressarius deren pantom im ischen Kinder-nek nevezi. Ezeknek az előadásából bizonyára jobban kitellett a városnak fizetett 8 0 dukát.
13) R u p p Ja k a b : B udapest és k ö rn y ék én ek h elyrajzi tö rté n ete . P est, 1 8 6 8 . 2 7 7 . lap.
14) K ertb en y i. m. 6 5 0 . 1. és az álta la h iv atk o zo tt G o th a e r T h ea te r
jo u rn al.
15) O rsz. lev éltár : A cta T h eatralia.
16) A R o n d ella-szín h áz k ép ét a S zékesfővárosi M úzeum b irto k áb an levő rajz n y o m án 1. U j Élet 1914. évf. 2. sz.
,7) H e p p n er i. m. 2 2 1.
A rendszeres daraboknak az összes ném et színpadokon elkeseredett küzdelm et kellett vivniok a rögtönzések ellen.
G ottschednek N euber Karolina színigazgatónő segítségével N ém etország nagy részében sikerült keresztül vinni a színház reform ját s a francia klasszikus tragédiát tette itt uralkodóvá.
Bécsben sokkal nagyobb küzdelmet igényelt a reform. A Bécs- ben a XVIII. század végén fellendült színházi élet speciálisan bécsi ízű, gazdag, népies színköltészetet hozott létre. Ennek az iránynak a képviselője a nálunk is szerepelt Kurz-Bernardon.
A színház reformja, mely főleg Sonnenfels nevéhez fűződik, a rendszeres színdarab form ájába öntött és tovább fejlődött Hans- w urstiadokat a külvárosi színpadokra szorítja. A budai és pesti színészet kezdő korában Kurz az itteni közönséggel is m eg
ism erteti a speciális bécsi rögtönzött bohózatot, de sem külön kifejtésre nem talált nálunk ez az irány, sőt bécsi továbbfejlődése is csak sokkal később talál hozzánk utat, mikor a pesti színház
ból kiágazik a kis nyári színház.
A budai és pesti színészet m egtisztító reform ját W ahr Károlyhoz fűzi a hagyom ány. H agyom ányt mondok, m ert W ahr Károly pesti szereplésére nézve nagyon eltérők az adatok és a vélem ények.
Az 1808-iki színházi alm anach 1771 és 72-re teszi szerep
lését a pesti színházban. Lehet, hogy már ekkor járt itt. Majd 1777 augusztustól októberig van itt,18) ez a rövid szereplés, szinte hihetetlenné teszi a neki tulajdonított reformokat, hogy a pesti közönséget a rendszeres darabok számára m egnyerte. De annyi bizonyos, hogy ezután többé nem találkozunk rögtönzésekkel színpadainkon és a bécsi külvárosi színházak hatása gyengül.
Műsor tekintetében a B urgtheater játékrendjének jellege lesz a követendő minta.
W ahr színészi pályáját Kurz, a híres Bernardon társulatánál kezdte, ami bizonyára nem alkalmas iskola jövendő reform á
torok számára. 1765-ben M ünchenbe kapott m eghívást. 1770-ben R egensburgban mint R óm eót kifütyülték, hasonlóképen járt 1771-ben Bécsben, mint R ichard és M edon. Majd W iener- N eustadtba m egy, ahol m ár kedveltségre tett szert. Innen m eg
hívást kap az Eszterházy m agánszínházhoz. 1773 novem berében
ls) T h ea te rk a le n d er au f d a s J a h r 1 7 7 8 . G o th a bei K arl W ilhelm E ttin g er. 221. 1. U. a. 1 7 7 9 . XXIX. 1., to v áb b á H e p p n er i. m. 2 7 . 1.
Pozsonyban találjuk, hová ezután is többször visszatér.
1779 után P rágában van. E két term inus közé esik pesti szerep
lése.19) Pesti reformátori m űködéséről részletesen beszámol a Theaterjournal 1778. évfolyam ának pesti tudósítása.20) Eszerint W ahr Kórolyig csak kisebb csoportok adtak elő burleszkeket.
Hiába beszélték le barátai arról, hogy itt rendszeres darabokkal kísérletezzék, ő m égis m erészen keresztül vitte szándékát.
Éppen olyan időben érkezett -— m ondja a tudósítás — amikor M agyarország legbelsejéből Szlavóniából, Bánságból és O láh országból a nem esek országgyűlésre (Landtafel) ültek össze.
A „Die G unst der F ürsten“21) című darabbal kezdte m eg elő
adásait. A színház tele v o lt; a darab kezdetén zaj volt a szín
házban, de ez nem sokára halálos csenddé tompult. M ár-már kétkedtek a darab sikerén, de a végén viharként tört ki a lel
kesedés. Ezentúl m indig telt háznál játszották a legjobb darabokat. Hamlet lett a közönség kedvenc darabjává és nem lehetett elégszer ismételni. W'ahrral volt a felesége, Körner Zsófia is s m indkettőjüket rajongással övezte a pesti közönség.
Valószínű, hogy ezen áradozó tudósításban sok a túlzás.
Bayer József22) is kiemeli reklám szerűségét és m egbízhatatlan
ságát. Különösen az a hely teszi gyanússá az egészet, mikor a
„Landtafel“-ről beszél, ahová az ország legbelsejéből, Szlavó
niából, Bánátból és „W allachey“-ből fölsereglett a nem esség.
Mi az a „Landtafel?“ O rszággyűlés? Hisz azt nem Pesten, hanem Pozsonyban tartották s ebben az időben nem tudunk arról, hogy Mária Terézia országyülést tartott volna. Ezt bizo
nyára csak a nagyobb hatás kedvéért vette be a tudósítás írója.
De m ás tudósításunk is van W ahr Károlyról. Színészi tehetségéről m egoszlanak a vélemények. A regensburgi és bécsi kifüttyentés23) nem vet ró nagy fényt. Ezzel szem ben a T heaterjournal für D eutschland24) mély tragikus te h e t
ségnek mondja. A G othaer T heaterkalender für 1780
19) T eu b e r : G esch ich te des P ra g e r T h eater, P ra g , 1 8 8 4 . II. 4 6 . 2U) T h ea te r journal fü r D eu tsch lan d , V. Stück, G o th a bei Karl W ilhelm E ttin g er.
2’) B anks d a rab ján a k E ssex-nek ném et átd o lg o z ása D yk-tól.
22) S h a k e sp e are d rám ái hazán k b an . B u d ap est, 1 9 0 9 . I. 7. 1.
23) S chm idt C h ro n o lo g ie des d eu tsch en T h eaters, h e rau sg e g e b en v.
P. Leg b an d B erlin, 1 9 0 2 . 190. 1.
24) Idézve T eu b er i. m. II. 103. 1.
Schröder, Böck és W äser m ellett a legjobb Hamlet alakítók között említi. Prölsz25) ellenben m egjegyzi róla, hogy valószí
nűleg nem mély tehetség, csak ügyes routinier volt. Annyi bizonyos, hogy egyike a legtekintélyesebb ném et vidéki szín- igazgatóknak. Essex és Tellheim alakításait bám ulták kortársai, s rajongásukkal annyira m entek, hogy egyik kritikus a Salz
burger W ochenblattban azt találja, hogy ez a Tellheim volta- kép nagyon kis szerep a nagy W ahr számára és Eckhoffot, mint ennek a m esternek méltó tanítványát dicséri! M éltán ü nne
pelték, mint korának egyetlen osztrák színigazgatóját, aki soha burleszk vagy rögtönzött darabot nem adott elő.26)
Teuber prágai színészetre korszakalkotónak m ondja m űkö
dését s pesti tartózkodásáról m egjegyzi, hogy olyan vidékre vitte a rendszeres ném et színészetet, ahol az eddig ism eretlen volt. Pozsonyban is ő a rendszeres darabok apostola. M űsorán szerepelnek Hamlet, M acbeth, O thello, Emilia Galotti, Cla- vigo.27) Alkalmasint P estre is elhozta válogatott m űsorát s a közönség jobb elem eiben felkeltette a vágyat a rendszeres színészet után.
W ahr pesti m űsorából csak 1T darabnak a cím ét őrizte m eg az 1778-i góthai színházi naptár:28) Die H aushaltung nach der M ode (Heufeld), Das M issverständniss, Die K indesm örde
rin (W agner), Die M ediceern (Brandes), Die heim liche Heirat (Schröder Colman és Garrick után), Dido (W eidmann), U nter
schied bei D ienstbew erbungen (ifj. Stephanie), Das befreite W ien (W eidman), Die Bürgerschule, M inna von Barnhelm (Lessing), Der W eise.
De ez a II darab azoknak a XVIII. sz.-i drámai term ékek
nek, m elyek akkortájt az összes színházakat elözönlötték, de leginkább a B urgtheaterben és az utána irányuló színházak
ban érvényesültek, m ajdnem összes képviselőit egyesíti. A M inna von Barnhelmmel m egjelenik Lessing, az egyetlen nagy ném et drámaíró, kinek darabjai egész I8I2-ig folyton m űsoron vannak a budai és pesti színházakban; de m egjelenik a katona
darabok m űfaja is, mely a M inna von Barnhelm nyom án gom ba-
25) K urzg efasste G esch ich te d e r d e u tsch e n S ch au sp ielk u n st.
26) A. W eilen D as k. k. B u rg th ea ter. W ien é. n. II. k. 189. 1.
27) H e p p n er im. 2 4 . 1.
28) T h ea te rk a le n d er auf d a s J a h r 1781. G o th a , bei Karl W ilhelm E ttin g e r, 1781. CLVII. 1.
m ódra burjánzott fel és ennek m otívum ait túlozva színpadi h atás elérésére törekedett, m ég pedig épp legterm ékenyebb m űvelőjének, ifj. Stephanienak Der U nterschied bei den D ienstbew erbungen c. darabja képviseli ezt a fajtát. Schrö
der, kinek darabjai egész Iffland és Kotzebue virágkoráig törzs
alkatrészét teszik a műsornak, szintén m egjelenik egy átdolgo
zásával (Die heim liche Heirat, Colman és Garrick után).
A franciás ízlés korából itt kisért m ég W eidm annak alexandrinusokban írt tragédiája, Dido. A Lessing iskolájához tartozó Brandes egy darabja is szerepel és W agner Kindesmör- derin-jével m ár feltűnik a Sturm und Drang. A pesti színház reformja m ár nem a francia tragédia, hanem a polgári dráma jegyében m ent végbe.
A m űsor a játékm odort is m egszabja némikép. A m űsor
ból és abból, hogy W ahrt a rajongó salzburgi kritikus Eck- hoffal veti össze, következtethetjük, hogy W ahrban a term észe
tességre törekvő játékm odor egyik képviselőjével állunk szem ben. G ottsched franciás ízlése a drám ában és N euberné m ere
vebb játékm odora, m ajdnem érintetlenül hagyták színpadjain
kat. Ekkor már Ném etországban is lejárt a divatjuk.
W ahr társulata 9 nőből és 14 férfiból állott. E hhez járult a 22 tagból álló balletszemélyzet. Az ebben a korban, különö
sen a bécsi Burgszínházban, annyira lábrakapott balletkultusz- nak, úgylátszik, ez a társaság is erősen hódolt.
Nem annyira W ahr tehetségében volt a varázserő, mint inkább úttörői sz e re p é b e n ; csak ott tudott érvényesülni, ahol m ég sose láttak rendszeres darabokat. A soha nem élvezett m űvészet, mely a darabokban volt, ragadta el a közönség javát s belőlük áradt az előadóra is magasztalás. A tanért felm agasz
talják az apostolt.
W ahr után már nem találkozunk rögtönzésekkel színpa
dunkon. 1780-ban és 81-ben egy Hülverding nevű színigaz
gató járt itt társulatával. Úgylátszik egész M agyarországot bejárta színészeivel. 1780-ban az esztendő egy részét N agysze
ben és Tem esváron, 1781-ben Kassán tölti.29) A Hülverding (v. Hilverding) család ismert színész familia volt a XVIII. sz.- ban. Több tagja m ár a század elején mint utcai m utatványos,
-9) G o th a e r T h ea te rk a le n d er a u f d. J. 1781. CLVII. 1. U. a. 1 7 8 2 . 2 2 7 . lap.
2
bohóc, táncos, majd színész és színigazgató szerepel Bécsben.
Egy Hülverding béreli 1766-ban a K ärnthnertortheatert és külö
nösen a balletet műveli. A nálunk szereplő H ülverding m ár rendszeres darabokat hoz színre, m ég pedig tragédiákat, kom é
diákat és daljátékokat. Úgylátszik Hülverding volt az első, aki Pesten daljátékokat m utat be. Az 1781-i góthai zsebkönyv megjegyzi róla, hogy ezeken a távoli vidékeken a jóízlés ter
jesztésével szerez érdem eket. A balletet egyáltalán nem m űvelte. Az idézett góthai zsebkönyvek az ettől a társulattól színrehozott darabok közül 19-nek címét őrizték meg. '") Ez a műsor körülbelül ugyanolyan színezetű, mint W ahré volt.
E gyetlen klasszikusa Lessing; uralkodó elem e a polgári dráma;
látványosságról a katonai darabok gondoskodnak.
m.
Az e ls ő m űsor.
Schmallögger Johanna.
Az első esztendő, m elyben a pesti ném et színház teljes m űsorát ismerjük, az 1783. év. A m űsorról teljesen tájékoztat az erről az esztendőről m aradt színházi zsebkönyv.30 31) Ez a m űsor m ár teljesen m egszabadult a Hansw urstiádok- és Harlekinadoktól.
De bár a megtisztítási folyam at után esik, m ég bölcsőjében van a komoly és m agasabb igényeknek megfelelő m űsor. Zöme egy- felvonásos vígjáték, m elyeknek előadását a ballet követi. Ez utóbbi lehetett a^ est fénypontja. A ballet túltengése jellemzi az egész műsort. A XVIII. sz. a táncm űvészet és ballet virág
kora. Hilverding igazgatósága és N overrenek, a ballet klasszi
kusának bécsi szereplése alatt Bécsben hatalm as lendületet vett és óriási kedveltségnek örvendett. Két ballet-társulat is m űkö
dött Bécsben: az egyik a Burgszínházban és a m ásik a Kart- nertorszínházban és a ballet költségei a színtársulatok fenntar
tási költségeit m essze fölülmúlták. 1776-ban, m ikor N ővérré
30) A k ö vetkezők : A d elh aid von S ieg m ar. G allo ra von V en ed ig (T. B. B erger). D er O b e ra m tm a n n u. die S o ld a te n (ifj. S tep h an ie). N ich t m eh r als 6 S ch ü sseln (G ro ssm an n ). D e r G aleeren sk lav e. (F alb aire ut. id.
S tep h an ie,) M o n tro se u. S u rrey (D iericke.) D e r S ch eeren sch leifer. K le
m en tin e (G ebier). E u g en ie (B eaum archais). M inna v. B arn h elm (Lessing).
D e r B arb ier von S evilien (B eaum archais). D as M ilchm ädchen. W o h lta te n u n te r A n v erw an d ten . E m ilia G a lo tti (Lessing).
színészei üres padoknak játszottak, míg N ővérré zsúfolt színhá
zat gyönyörködtetett.3-) A ballet m inden alakjában felvonul nálunk: mint tragikus, heroikus, tragikomikus, mezzakarakteri- zált és komikus ballett. A tragikus ballet N ővérré alatt érte el fénykorát. Heroikus hallétjei közül nálunk is színrekerültek:
Adelhaid von Ponthien, Der gerächte Agam em non, Die Horatier und Curiatier. A vállalkozó (Impressa) Schm allögger Johanna, az 1880-i A lm anach szerint már 1773 óta. Ez a Schm allögger egész táncos-család. Schm allögger Johanna 1780-ban a pozso
nyi színház bérlője. Majd W ahr társulatánál találjuk a családot;
két férfitagja táncos, két nőtagja táncosnő. Most Schm allögger József és Károly állanak a ballet élén, az előbbi a komoly, az utóbbi a komikus ballet vezetője. József m ég Bulla igazgató
sága alatt is itt szerepel, mint balletm ester 1787 júliusáig.33) Bergopzoom, majd Unwerth igazgatása alatt lejár a ballet-kor- szak s a közönség kegyeibe az opera lép helyette. Schmallög- gerék társulata m ég nem rendelkezik sem zenekarral, sem ope
rai személyzettel. A társulatnak 21 férfi, 12 nő és 6 gyermek tagja volt. Nagy társaság, leginkább a ballet és vígjáték m űve
lésére berendezve.
Bár a rögtönzött darabok stádium án már túlhaladt a közönség, a m űélvezetnek m ég kezdetleges fokán tart: ez a fok a látványosság kultusza. A szemüket akarják gyönyörköd
tetni; egy kis felderülés és csillogó színek — ennyi elég. Ezen a fokon van aztán nagy sikere a látványos daraboknak és m esejátékoknak, de ezeknek előadása sokba kerül .Nemcsak sokba kerül, de a színházak kezdő korában egyenesen lehetet
len, oda dekorációk kellenek, gépezetek és csillogó ruhák s ezek — mint a dekorációknak e korból fenm aradt jegyzéke m utatja — nagyon kis számmal állottak a társulat rendelkezé
sére. Most m ég ezt a látványossági vágyat a ballet elégíti ki oly m értékben, hogy ezt a kort a ballet korának nevezhetném .34)
11) T h eate rtasch e n b u ch von allem A n fän g e des J ä n n e rs bis zum E nde D e ze m b er 1 7 8 3 von d er d eu tsch en G esellsch aft a u fg efü h rten S chauspielen.
A N em zeti M úzeum k ö n y v tárá b an e nem ben a legrégibb.
3-’) W eilen i. m. II. 1. 110. 1.
•1 1 *
13) P e ste r u. O fn er T h eate rtasch e n b u ch für d as J a h r 1787.
31) A d eco ratio k n ak , m elyek a tá rs u la t h a sz n álatá b an voltak 1 785-ig, jeg y zék e a következő: Specification d e ren in S ta d t-T h e a te r vorfindigen und
2 *
Ezen a téren fog beállani a legnagyobb fejlődés s a deko
rációk jegyzéke hatalm asra dagad.
Arra nézve, hogy ép e vígjátékok és balletek alkották a m űsor zöm ét — nyújtsanak felvilágosítást a számok! 137 estén volt előadás, 274 darabbal.
Színrekerült 136 darab. E b b ő l:
4 drám a 6 előadásban, 21 tragédia 28 előadásban,
73 vígjáték 1 0 6 előadásban (nagyrészt egyfelvonásos), 38 ballet 134 előadásban.
Látszik, hogy a balletek voltak a legkedveltebbek, míg a tragédiák körül csak az O da ért m eg három előadást, az O thelló kettőt, a többi egy előadás után lemarad a műsorról; a víg
játékok közül m ár a Barbier von Sevilien három előadást, Der Eilfertige három előadást, Die drei T öchter három előadást, Die M aler négy előadást.
És a balletek? Die A bendstunde 13 előadást, Die drei Bucklickten von Damasko Q-et, 10-szer adják az Am ort, a h é t
szer való m egism ételtetés már egész rendes dolog.
Ez volt a jellege a 7 0 -e s években K ártnertorszínháznak és a Burgszínháznak is. Hülverding és N ővérré korának ballet- kultuszáról már fentebb szólottám. A bécsi publikum kifogy
hatatlan jókedve biztosította az ottani m űsorban a bohózat és
a u s d er S ta d tc a ssa H e rrn L eh n e r b ezah lten C o n d e ca ratio n en . E in rich tu n g des allh iesig en C o m ed ieh au s als : 3 C o rtin e n als Z im m er, W a id u n d S tra d a.
1 T ra n s p a re n te n G a rte n a b g än g ig . 1 V erw an d lu n g d es T h ea te rs in ein er G a ssen et zw ey leb en d ig er H äu ser, die in eisern en K ögeln h ä n g e n u. zurück u. v o rw ärts zu d re h en , au ch g eh en die T h ü ren u. F e n s te r auf, d a ru m h eisst m an s (sic I) leb en d ig . D ie V erw a n d lu n g in ein g ro s s e s Z im m er m it 8 St. S tie- geln, n eb st einer C o rtin e x tra zu den Z im m er u. eine g ro sse M itten th ü re, d a ss es au ch einen S aal v o rstellet. D ie V erw an d lu n g in ein W ald t in ach t S tiegein m it ein er ex tra C o rtin , d ab ey sind au ch b e y ein er jed en V erw an d lu n g Saffitten. ' V erw an d lu n g m it W a s s e r u. H orizon au ch sin d d o rt u. da H ä u s e r u. B äum e zu setzen. N o ta : D ie S cenen un d H äu ser sin d in eisen en B andeln un d K ögeln g e m a ch t w egen h e ru m d reh en . Item ein B au ern C o rtin u n d zw ey S tieg ein un d S tricken. 6 S tieg ein ein en G a rten v o rste lle n d d a n n stellen diese au ch ein T ra u e rp o sta m e n t vor, wie derselb e d o p p e lt g e m a ch t sind. 4 P y ra m id e n in d o p p e lte r V o rste llu n g zu sehen. 1 P o sta m en t von F o n ta n o e t S ta tu e n P o sta m en t. 1 Idolum P o s ta m en t p ro a u stro o d e r G ö tzen b ild m it se in er C o rtin . 1 G ro sse C o rtin von ein er F e stu n g R ep resen tatio n . P est, 1 7 7 9 . 2 0 . A pril. T obias L eh n er m. p.
O rs zá g o s L evéltár, A cta T h ea tra lia 17 8 5 .
i vígjáték túltengését. E részben Sonnenfelsnek 1770 aug.
14-én kelt proklam ációjára hivatkozom, amellyel Koháry a bécsi színügy vezetését á tv e tte ; megígéri, hogy a vígjáték lesz a m űsor uralkodó eleme: „Das scherzhafte Lustspiel wird das H errschende sein, Trauerspiele rührende Stücke sollen gleich der W ürze sparsam unterm engt werden, kleineren Stücken muss immer ein scherzhaftes beigegeben sein, und wie sich das Schauspiel m anchm al zum feinsten Scherze erheben wird, so soll auch das Scherzhafte m anchm al so nahe an die Grenze der Posse sinken, als die W ohlanständigkeit der S chaubühne zugeben kann".3"') A ballet m űvelését is megígérik.
A színre kerülő darabok javarészét Schröder művei alkot
tak. 112 drámai előadás közül 4 0 esik az ő 14 darabjára. Schrö
der polgári drámái (nagyrészt angol darabok átdolgozásai) főképviselői a ném et polgári dráma első megjelenési formájának.
A polgári drám a moralizáló irányát folytatja, de a kispolgári élet sikerült festésével új vonzóerőt nyer ez a műfaj. Darabjai középszerűek, de ízlésesek, közepes tehetségű színészek is előadhatják s a színészeket az élet m egfigyelésére és term észe
tes játékra szoktatják. Ép ezért alkalmasak arra, hogy a műsor zömét alkossák. G oethe weimari repertoirejában ép oly túl
nyom ó a szerepük, akár csak nálunk.36)
Eddig vándorszínigazgatók hozták el hozzánk a ném et drám át. Schm allöggernével már állandóvá lett az itteni színé
szet és Bécs hatása erősebbé válik. De most már nem a kül
városi bohózatok képviselik nálunk a bécsi hatást. M egjelen
nek a B urgtheater színműíróinak darabjai. II. József korának a felvilágosodás tendenciáját szolgáló iránydrámái (R auten
strauch: Der Jurist u. der Bauer) Heufeld, W eidm an, Jünger darabjai m űsordarabokká lesznek. Ifj. Stephanie katonai drá
máit, m elyeknek özönével a Burgtheater m űsorát elárasztotta, már csak egy darab képviseli (Die abgedankten Officiere). A katonai drámák helyett m ost már a lovagdrámák kezdenek gondoskodni a látványosságról. Ennek a műfajnak, mely csak később jut uralom ra nálunk, két korai képviselőjével találko
zunk (Meissner: Johann von Schwaben; Blumauer: Erwine v.
Steinheim ) az 1783-i műsorban.
•is) W eilen i. m. II. 1. A n h an g XVI. 1.
"«) B u r c k h a r d t: D as R e p erto ire des W eim arisch en T h ea te rs u n ter G o e th es L eitung. T h eaterg esch . F o rsch . I.
Ez a többi akkori ném et színház átlagm űsora is. A ném et klasszikusok közül csak Lessing tarkítja darabjaival az átlag
drámák szürke sorát. A Die Juden és Philotas 1—I, a M inna von Barnhelm 2 előadást ér. A ném et Shakespeare-restauráció kora ez. A mi színházunk is m egnyitja kapuit a Shakespeare- darabok előtt. Adatok hijján nem állapítható meg, hogy milyen átdolgozásokban adták ebben az évben Shakespeare darabjait színpadjainkon, m ert gyakran karrikaturává alakították a leg
m esteribb tragédiákat is. Darabjai közül színre kerültek : Othello (X. 1-én és 14-én), R om eo és Julia (II. 18-án) alkalm asint W eisse átdolgozásában, ki valóságos ném et polgári drám ává gyúrta át. Imogen (I. 14-én a Cym beline átdolgozása M ayertől) és Ende gut alles gut (I. 26-án). Ezekkel egysoron egy Jónás nevű kóbor m utatványos gyönyörködtette a közönséget s a színi zseb
könyv a „berühm te“ jelzővel tiszteli meg.
A színház m ellett m ég dem okratikusabb és jobban jöve
delmező szórakoztatásról is kellett gondoskodni. 1782-ben Schm allögger Johanna a főbérlővel, Lehner Tóbiással együtt a váci kapu m ellett nagy „Hetz A m phitheatert“ építtetett.
Ez aztán olyan jól jövedelm ezett, hogy a délutáni előadásokon kivül m ég esti előadásokat is szerettek volna benne tartani.i7) De a tűzveszély m iatt a városi tanács nem engedélyezte a fabódé esteli kivilágítását. Ez a „Hetz T heater“ mint jó jövedelem - forrás fő- és albérlő közt m ég sok viszálynak is lesz forrásává.
IV.
A budai r en d sz e r e s sz ín é sz et k ezd ete.
Mayer, Kumpf és Schikaneder.
1783- 84.
Nagy lendületet adott a pesti, de különösen a budai színé
szetnek II. József 1783 novem ber 28-án kelt rendelete, mely- lyel a központosítás elvének engedve a dicastérium okat: mint a helytartótanács, udvari kam ara és a hétszem élyes tábla, Pozsonyból Budára helyezte át. Ezt a rendeletet 1784-ben végre is hajtották. A nagy számban ideköltözött hivatalnokok nem 37
37) Főv. lev é ltá r Int. a. a. 6 4 9 2 „S c h m a lle g er J o s e p h u s in sta t iera s ex ag itatio n es vulg o H etz n o c tu cum illu m in atio n e sibi a d m itti.“
köztük a színházat. II. József igyekezett is m indenkép szóra
koztatásukról gondoskodni. Ő létesítette a Városm ajort, hogy a pozsonyi ligetet helyettesítse s már ekkor tervbe vette a budai állandó színház építését. A budai rendszeres színészet azonban m ár előbb kezdődik.
1783 április 4-én a Mayer, Dietelmayer és Länderer házas
pár, H ornung Antal, ifjabb M ayer és Braun k. a. kiváltak a pesti színház kötelékéből és Budán új társulatot szerveztek.38) Ez a dátum jelzi a budai rendszeres színészet kezdetét. Ez a társulat a Reischl budai ácsm estertől a Dunaparton emelt fabódéban ütött tanyát; ebben tartották később 1 7 9 0 nov.
25-én az első m agyar színielőadást.39)
Az 1801-i Alm anach szerint M ayer m ég 1784-ben is Budán játszik; színm űveket és balleteket ad elő. Az előadások jellege és színvonala olyan lehetett, mint az 1783-i pestieké.
M ayert 1787-ben Pozsonyban találjuk, ahol azonban az operá
tól elkényeztetett közönség nem nagyon látogatta előadásait.40) Ez év júliusában Schikaneder Em ánuel jött le Pozsony
ból és m ár Budán és Pesten játszott. A ugusztusban Kumpf is követte operatársulatával. Az 1808-i A lm anach nekik tulajdo
nítja, hogy Pest és Buda közönségével az operát m egkedvel
tették. Ök hozták színre Pesten az első operát ném et nyelven :
„Die Schule der E ifersüchtigen“ címmel. Budán két oratóriu
m ot adtak elő: Á brahám és Izsákot M issliwetschektől és egy Tóbiás címűt. 1784 szeptem berében már ismét Pozsonyban talál
juk őket. 1784 novem berében pedig Bécsben a Kärtnertor- színházban játszanak nagy sikerrel. 1783-ban elválik egym ás
tól a két igazgató; Schikaneder a Schikaneder-színháznak veti m eg alapját, Kumpfot Erdődy gr. szerződteti Pozsonyba ; ő emeli olyan m agas színvonalra az Erdődy-féle operát. Erdődy gróf halála utáni pesti szereplését később fogom részletezni.
Schikaneder is visszatér m ég Pestre; élete végén ide szerződik, de útközben megőrül s itt hal m eg 1812 szeptem ber 21-én.41)
3S) P e ste r T h e a te rtas ch e n b u ch 178 3 .
3B) 1. B a y e r: A nem zeti játékszín tö rté n e te II. 2 7 2 . ,0) H e p p n er i. m. 7 9 . 1.
11) H e p p n e r i. m. 3 8 —41. 1.; dr. E gon K o m o rz y n s k y : E m anuel S c h ik an e d er B erlin 1902.
Schikaneder neve sokszor fog m ég szerepelni a budai és pesti ném et színházak m űsorán. Mint drámaíró, később m int a T heater an der W ien igazgatója m inden nem ben kísérlete
zett, m indig a közönségkegyelte drámai divatcikkeket term elve.
A bécsi népies drám ának tipikus képviselője és továbbfejlesz
tője; a bécsi milieut éles m egfigyeléssel először viszi színpadra;
a bécsi népszínpad egypár életképes alakjának m egterem tője. — Az 1784. év többi részében m ég m indig a Schm allögger család bírja a R ondella színházat és a H etztheatert s itteni szereplésük
ről m ár vaskos iratcsom ó beszél az O rszágos és Fővárosi Levél
tár A cta Theatraliái között.
V.
A spektákulum ^bérlet kialakulása.
Tuschl Sebestyén. — Az új Hetztheater. — „Fliegende Spektakel."
Pesten a R ondellát a város alakítatta színházzá s a város adta bérbe. Budán a színházul szolgáló fabódé Reischl ács
m ester tulajdona. Lehner Tóbiás bérletének lejártával 1785 áprilisában a pesti tanács árverést hirdet a pesti színház bérle
tére. Az első árverést április 3 0 -ra tűzi ki, de ered m én y telen ü l;
mire m ájus 3 0 -ra, m ajd június 25-re halasztja. Ekkor 3 árve
rező: Schm allögger Johanna, Fessl G yörgy és Tuschl S ebes
tyén közül az utolsó ígért legtöbbet — 8 0 0 frtot évenkint - s így neki adták át a színház bérletét.42) Tuschl m ielőtt a szer
ződést aláírná, követeli a színház jókarbahozátalát. A javítá
sokkal, m elyeket a m agistratus eszközöl, nem elégszik meg.
1785 aug. 1-én felír a helytartótanácshoz a m agistratus túlhaj
tott és rossz helyen alkalm azott takarékossága miatt; m ert sze
rinte ez káros a közönségre, am ely pénzéért tanulság szerzése m ellett gyönyörködni is akar és káros a bérlőre nézve is, m ert ennek a lefizetett bérletösszegért joga van használható színházat követelni. A fizetségért járó jogokat Tuschl, a pesti K em nitzer-házban lévő kávéház tulajdonosa, a gazdag és nagyon jó üzletem ber sokat hangsúlyozta mindig. A ddig bol
dogult is anyagilag a színházi vállalat, m íg ő állott az élén.
42) O rsz. L ev éltár A c ta T h ea tra lia T785.
szerződést.43) A város évi 8 0 0 frt bérösszegért átengedi neki a színházat a díszletekkel együtt három esztendőre. U gyanebben az évben bérbeveszi Reischl ácsm estertől a budai faszínházat
1788 farsang végéig félévi 150 forintért.
Tuschlnak a színházi bérlet term észetesen épen olyan üzlet volt, mint akár kávéháza. Ezt az üzletet legjobban Schmal- logger Johanna Hetz-bérlete sértette; ez jobban vonzotta a közönséget s többet jövedelm ezett. Tuschl 1789 szept. 24-én keresetet ad be a pesti m agistratushoz a Schm allögger-család ellen. Az am phitheatrum ot m eg akarja venni, de ő szabja m eg az árát, a vadállatokat pedig a vételáron követeli. A városi tanácsnál Tuschlnak, mint tekintélyes és gazdag polgárnak nagy befolyása volt és sikerül így a tanácsnál keresztülvinnie akara
tát. A tanács határozata ügy szól, hogy Schm allöggerné köte
les az am phitheatrum ot a vadállatokkal együtt 1785 novem ber 3-ig átengedni, vagy ellenkező esetben köteles a fabódét lehor- datni, hogy helyébe Tuschl saját költségén újat építhessen.
Schm allögger asszony azonban nem nyugszik bele könnyen az ajánlatba s ügyét egész a királyig viszi.44) Tuschl kiegyezik vele: Schm allöggerné m egtartja a Hetz-bérletet, de Tuschl évi 4 0 0 írtért részt kap a vállalatban.
Schm allöggerné azonban nem tarthatta meg sokáig a bérletrészt sem, mert Tuschlnak gondja volt rá, hogy konkur- rensét eltávolítsa. A színházat is m ás társulatnak akarta adni, hogy jövedelm ezőbbé tegye vállalatát. A daljátékkal akart nagyobb közönséget hódítani. M ár 1785 szeptem ber 25-én írt keresetében em legeti, hogy a pesti színházat más társulatnak akarja bérbeadni, amely a közönséget daljátékokkal is gyö
nyörködtesse (welche das Publikum auch mit Singspiele bedienen kann). Schm allöggerék tudvalevőleg csak a színm ű
veket és balletet kultiválták.
Schm allöggerné m aga is látja, hogy lába alatt inog a talaj; Tuschl az egész látványossági ügyet monopolizálni akarja s benne befolyásos ellenfélre akadt. Alkalmasabb hely után néz hát körül. Már 1785 szept. 2 0 -á n tudakozódik Prágában Nostitz grófnál, hogy Bondini prágai színigazgató bérletének
,:i) O rsz. L ev éltár A cta T h ea tra lia 17 8 3 .
44) 1 7 8 6 . a u g . 19. O rsz. L evéltár. A cta T h eatralia.
lejártával nem kaphatná-e m eg a színház bérletét; egyúttal H etz-Theater építésére is tesz ajánlatot. Az alkudozások már nagyban folytak, de Bondini m inden követ m egm ozgatott, hogy a bérletet legalább m ég egy évig m egtarthassa s így Schm al- löggerné terve kútba esett, noha, — mint Teuber megjegyzi, .— társulata nem állott a régi prágai társulatok színvonala alatt.
Schm allöggerné — m ondja Teuber, — abban az időben egyike volt a legism ertebb színigazgatóknak és a színház tulaj
donosa nagyon komoly és figyelemreméltó pályázónak ta rt
hatta.45)
P esten m ár lehetetlenné vált helyzete. Társulatának egyik színésze, Bulla Henrik előbb részesévé lesz az albérletben. 1787- ben m ár mint egyedüli igazgató szerepel. Schm allöggerné erre visszavonult a színügyektől s 1792-ben leányánál, egy Szapáry grófnőnél halt m eg.46)
Tuschl, m iután a Schm allögger-fam iliától ily formán m eg
szabadult, hozzálátott, hogy üzletét befektetésekkel virágzóvá tegye. Már 1786 okt. 24-én tíz esztendőre hosszabbítja meg bérletidejét,47) hogy érdem es legyen befektetéseket eszközölni.
A tanácstól a színház javítására utalványozott 9 9 7 frt 32 kr-on felül a sajátjából m ég 1054 frt és 37 krt költ erre a célra. De főkép a H etztheater felvirágoztatására van gondja. Saját költ
ségén új am phitheatrum ot építtet. A m agistratus a felépítendő am phitheatrum helyéül a Blasko-féle kereszt melletti hom okos térséget (die S andgestätte bei dem Blaskoischen Kreuz)48) jelöli meg. Tuschl azonban régi helyére, a váci kapú mellé akarja építtetni, egyrészt m ert a közönség m ár ideszokott, m ás
részt, m ert a tanácstól kijelölt hely m ég a pestieknek is m essze van, nem hogy a budaiak ide kijönnének.49) Itt is építi fel s a brutális hecc-játék m ég soká m arad a pestiek kedvenc szóra
kozása. Hogy mikor szűnt meg, nem tudjuk. 1793-ban m ég virágjában áll. H ofm ansegg gróf m agyarországi útjáról (1793—
45) T eu b er : G e sch ich te des P ra g e r T h ea te rs P ra g , 1 8 8 4 . II. I6T.
,6) T eu b e r i. h.
47) O rsz. lev éltár, A c ta T h eatralia.
48) V éli B laskovich-féle k o szo rú h o z cím z ett v en d ég lő t em leget. L. i.
m. 7 8 . 1.
49) O rsz. L tár, A cta th e a tra lia , 1 7 8 6 okt. 18. P eisn er szerin t 1 7 9 5 -b en szűntek m eg az állath eccek . V. ö. P eisn er Ig n ác : B u d ap est a XVIII. sz.-ban.
B u d ap est, 19 0 0 . 1 48. 1.
részletesen leírja a heccjátékot, melynek fénypontja, mikor a heccm ester leszúrja a felingerelt bikát.50)
Ez a szórakozás annál alantasabb, mert szinte tisztán a vérben való gyönyörködés és nem a vakm erőség csodálata. Az em ber körm etlen és fogatlan vad állatokkal és felgolyózott szarvú bikákkal ingerkedik és nem viaskodik. Elv kímélni az em beréletet. De m ég főbb elv: kímélni a m ég drágább vadállat
anyagot. Mivel pedig a közönség pénzért vért is akart látni, az áldozat egy olcsóbbfajta bika, amelynek húsát aztán valószí
nűleg eladták. De nem csak a mi közönségünket gyönyörköd
tette a brutális heccjáték. A 7 0 -e s és 8 0 -a s években m ég Bécsben is teljes virágjában állott Afflisió bérletideje alatt.51) 1804-ben m ár nem állott fenn a pesti Hetz-Theater. 1 8 0 6 -b a n Stöger vándorszínész engedélyt kap egy bódé felállítására azon a helyen, ahol azelőtt az az am phitheatrum állott. Új am phi
theatrum építéséről pedig nincs tudom ásunk.
A H etz-bérleten kívül még egy vetélytársa akadt a szín
házak bérlőjének, az u. n. „Fliegende Spektakeln“. Ez alá a gyűjtőnév alá foglalták a kóborló m utatványosok produkcióit;
ezek a kóbor komédiások, kardnyelők, m eg kötéltáncosok m in
den külön engedély és fizetség nélkül kóborolták be a várost.
Most Tuschl 1786 július 9 -é n folyamodik, hogy ezekkel szem ben regulative állítassák fel; mert mind a városi tanács, mind a rendőri hatóság m agának követeli az engedélyezési jogot, noha m indenekelőtt a színházbérlő érdekeit sérti, az ilyen ván
dortársulatok szerfölötti elszaporodása és így az övé a döntés joga.52) Miután azonban az ilyen m utatványosok (kik m agukat nagyzolva aequilibral M eistereknek és M echanikusoknak nevezték, m utatványaikat pedig aequilibrische, m echanische etc. Künstenek). Tuschlnak az előadási jogért megfizettek, egyáltalában nem tiltakozott, hogy „m űvészetükkel“ nagyon is gyakran ne m ulattassák a közönséget. De, ha a köteles össze
get nem fizették meg, a „m űvészek“ rögtön komédiásokká sülyedtek a főbérlő tiltakozásaiban. így tiltakozik 1794 január
so) G ró f H o fm an seg g u taz ás a M a g y a ro rszá g o n , ford. Berkeszi I. O . K.
5 8 1 —5 8 2 . sz. 6 4 —6 6 . 1.
*') W eilen i. m. II. I. 139. 1.
52) O rsz. L evéltár, A cta T h ea tra lia , 178 6 .
15-én53) egy Kajetán nevű bűvész — szerinte erkölcsrontó s a közönséget kiszipolyozó m utatványai ellen. M ég károsabbak voltak ezek a vándorkom édiások az albérlők számára, akiknek semmit sem fizettek, de tetem esen m egkárosították azzal, hogy hogy a közönség nagy részét elvonták a színháztól.
Ezért m ár Busch E ugén 1790 jan. 14-én kelt szerződésé
b en 54) kiköti, hogy az ilyen kóborkom édiások („herum fliegende G auklerbanden“) csak m agánhelyen, vagy a H etz-A m phitheat-
rum ban produkálhatják m agukat. De Busch 1794 jún. 12-i panasza35) szerint Tuschl nem nagyon tisztelte a szerződésnek ezt a pontját, sem azt a kikötést, hogy ezeknek a m utatványok
nak a színielőadások m egkezdése előtt be kell fejeződniük. így történt meg, hogy egy m utatványos Budán ép a színházzal szemben ütötte fel bódéját és este 11-ig bűvészkedett s a közön
ség a színház helyett oda tódult — pedig Budán a színházláto
gató közönség am úgy sem nagy. Ezek a kóborkom édiások juttatják a színházat a tönk szélére — úgym ond Busch.
Ez a pörösködés éles világításba helyezi a budai és pesti színügyek akkori állapotát. A főbérlőnek üzlet; az igazgatónak kóborkom édiásoktól kell féltenie a színházát, m ert a közönség- kegyében ezeknek a m utatványai foglalják el az első helyet.
A rendszeres darabok m eghonosodása m ég nem jelentette azt, hogy a színháznak sikerült a közönséget a m agasabbrendű m űélvezetek szám ára m egnyernie. Ez a küzdelem nagy volt és sokáig tartó, de bár m inden a jóízlés harcosai ellen eskü
dött, lassankint győzelem re vergődött; a színház egyre m aga
sabb színvonalra em elkedik s a kultúra terjesztőjévé lesz.
VI.
Bulla Henrik.
(í1786- 1789)
Tuschl a pesti színháznak csak üzleti ügyeit in tézte; a művészi vezetést hivatásos színészekre bízta. Az első igazgatók ifj. Schm allögger és Bulla Henrik voltak. Schm allögger a ballet élén állott, Bulla Henrik a színdarabok előadását vezette. Bulla
53) O rsz. L evéltár, A c ta T h ea tra lia , 1 7 9 4 . 54) O rsz. L ev éltár, A c ta T h ea tra lia , 1 7 9 0 . 55) O rsz. L evéltár, A cta T h ea tra lia , 1 7 9 4 .
