A hely sajátosságát kifejező névrészek

Az e g y r é s z e s elnevezések egy részében a hely valamilyen tulajdonsá-ga tükröződik szemantikai szempontból. Leggyakrabban a név által jelölt hely anyagára történik bennük utalás: Aranyos, Homok, két Kövecses. De megjelenik közöttük a hely alakja: Dajkafarú (talán ’a dajkaságot vállaló özvegy vagy leány-anya felső combjára hasonlító’ tartalommal írható le), Kacsiba (< kacsiba ’hajlott, görbe’, TESz.), Kaponya (< kaponya ’merítőedény’, TESz., ÚMTsz. koponya), Karikád, Macskahát, *Teknős; a mérete, kiterjedése: Aprós, két Hosszas, Hosszú, Magasd; hang kifejezése jelentkezik a *Cserges ~ *Csergős névformákban.

A denotátum funkciója (belső jegye) jut kifejezésre a Fertős, *Fertős, *Mosó nevekben; bizonyára viszketést okozott a *Viszketeges (< m. viszketeg ’kiütés, rüh’, TESz., MTsz. 2574) víznév által jelölt hely.

Az egyrészes mikrotoponimák között jellegzetesebb csoportot alkotnak azok a nevek, amelyekben a hely viszonya valamilyen külső dologhoz fejeződik ki:

ez lehet az ott élő növényzet, mint az Almás, Bigecs (< bigecs ’őszi vetések kö-zött növő tövis’, MTsz., de Hajdú megyében ’gyümölcsös a szőlőben’, MTsz., de lásd még bigecs ~ bigics ’búzavetésben termő tövis’, SzamSz., vö. OklSz., valamint Makó környékén ’gazos föld’, ÚMTsz., FKnT.), két Csalános, Egres, Eperjes, Fenyő, Füzes, *Füzes, négy Gyertyános, Gyomos, Gyümölcsényes,

Gyű-rűs, Harasztos, *Harasztos, Kék bokor, Komlós, két Körtvélyes, Mákos, két Mo-gyorós, Nagyszemű kökény, Nagyszemű kökényes, hat Nyáras, *Nyáras, két Nyí-res, *Nyíres, öt Rekettye, *Rekettye, két Rekettyés, két Száldobos, *Száldobos, négy Szilas, két Szilvás, Tövis, Tövised, Tövises, Vadalmás nevekben. Ott élő jellegzetes állatokra utalnak a két Baglyos, Csókás, Hangyás, Hollós, *Kánya, Kárász, Kecskés, Macskás, Méhes, Ölyves, *Picskor ~ Piskor ~ Piskár (< szl.

eredetű piskor, pyskôr m. piskár ’csík, menyhal’ átvételéből, Sz. 362), *Potykás, Ráró, Szarkás elnevezések.

Építmény szolgálhatott a névadás szemantikai alapjául a *Kép, Korlátos és Szent Ilona nevekben. Végül pedig valamilyen tárgyhoz való viszony állhat a Kolompok és Kosolyás (< m. nyelvjárási kosolya ’vesszőből font vagy fakéreg-ből készített, felfüggeszthető kicsi bölcső; fekvőhely; kézikosár’, ÚMTsz.) nevek funkcionális szerkezetének hátterében.

Jelentős szemantikai kategóriát adnak az olyan megnevezések, amelyekben a hely birtokosára történik utalás: Balarin, Bán, Barta, Becske, Bogyoszló, Csató, Csető, Fancsal, Ferencié, Gerlát, Gyöngyér, Hetényi, Kankó, Kávás, Kelemenek, Konc, Kormányos, Koszta, Köpes, Körő ?, *Kötöny ~ *Kötény, *Nadány, Nagygyörgy, Nyakas, Orbányos, Palók, Pázmány, Sasar, Somodi, *Szemeny(e), Tiberis, Utas.

A hely eredete juthat kifejezésre a Csobak, Csonkás, *Csonkás, Gátas, Hajtás, Nyaláb, Oltványos, Szerdékes (< m. R. szerdék ~ szérdék ’szerzemény, zsák-mány’, TESz. szerdék², SzamSz.), Tálagy (< a m. tályog nyelvjárási tájog ’[a szarvasmarháknál jelentkező vér]betegség; daganat, kiütés’, SzamSz., TESz. tá-lyog), Vészes (< m. vész ’elpusztult erőrészlet; irtás’, TESz.) nevekben. A hellyel kapcsolatos eseményre gondolhatunk a két Ördöngös (vö. m. ördöngös ’[babo-nás hit szerint] az ördögtől megszállott; az ördöggel cimboráló’, TESz. ördög), Szalonnás, Ugató, Villongó (< m. villong ’kötekedik; veszekedik, perlekedik’, TESz.) szemantikai szerkezetét felfejtve.

Több altípussal is képviselve vannak a mikrotoponimák között az olyan el-nevezések, amelyekben valamely más helyhez való viszony jut kifejezésre. A legnépesebb csoportot a víz melletti fekvésre utaló nevek alkotják, ezek között a víznévi alapra visszavezethető másodlagos helynevek változatos névfajtákat mutatnak, például találunk határrésznevet (Beberkés, Csíkostó, Csortos, Halvány, Potykás, Sásér, Tiszán túl), földterületnevet (Bolya, Esztegő ? ~ Isztegő ?, Folyár, Örény, Tice), völgynevet (Görgő, Ölyvesszékespataka, Sugatag, Szalvapataka), rétnevet (Kövespatak 1., Szányópatak), mezőnevet (Rákos, Szemerdek), kaszá-lónevet (Hódos), erdőnevet (Ilonok, Ökörfő), hegynevet (Kövespatak 2.) és ma-lomnevet (Rosztoka 2.). A metonímia minden esetben egyrészes nevet eredmé-nyezett. A határban lévő valamilyen más területhez való viszony fejeződik ki az alábbi nevekben: *Fertős ’mocsár’ > Fertős 1. ’híd’, *Kötöny ~ *Kötény ’határ-rész’ > Kötényes ’erdő’, Nyáras ’határ’határ-rész’ > Nyáraska ’határrész’, *Som-kerek

’erdő’ > Somkerek ’állóvíz’. A Töltésen belül és Töltésnél határnevekben ugyan-csak valamely tájrészhez való viszony jelenik meg. A hely környékén (vagy raj-ta) fekvő helységre történik utalás az alábbi mikrotoponimákban (pl. Bonya ?, Csatóháza, Kérő, Pázsit, *Széna-mező ’határnév’ > Szénamező ’településnév’ >

Szénamező ’határnév’). Itt említhetők még a városrésznévre utaló útnevek ese-tei is (Magyar vég, Szász vég). Gyakoribbak azok a földterületnevek, amelyek-ben valamilyen építményhez történik viszonyítás: Alhíd, két Csomaiút, Gátnál, Hetényiút, Képnél, Nagypalló (Forgolány határában említett szántó, amelynek előzménye lehet a *Nagypalló hídnév, az utóbbit lásd a kétrészesek sorában), Tatárjáró, Ugocsa, Újhelyiútra.

A hely viszonyított helyzete egyetlen egyrészes mikrotoponimában fejeződik ki: Felnyúló.

A kétrészes S+F és S+M struktúrájú nevekben még a fentieknél is szélesebb skálája jelentkezik a sajátosságmegjelöléseknek.

A tulajdonságra utaló nevek között a leggazdagabb csoportot a méretet ki-fejezők alkotják. Közöttük S+F szerkezetűek például a Héthold szere, Hosszú-bérc, *Hosszú-berek, Hosszú-cser, *Hosszú-föld, Hosszú-hát, három Hosszú-láz, *Hosszú-Hosszú-láz, Hosszú-liget, Hosszú-mocsár, Hosszú-nyáras, Hosszú-oltvány, Hosszú-rekettye, Hosszú-rét, Hosszú-rév, Hosszú-sor, öt szer, Hosszú-vész, Kis-bükkös, két erdő, forrás, gát, haraszt, hegy, Kis-láz, Kis-mező, két Kis-mocsár, Kis-oldal, Kis-örvény, Kis-paraszt, Kis-pázsit, két Kis-rét, Kis-szeg, két Kis-sziget, Kis-szőlő, két Kis-telek, Kis-vettföld, Kis-völgy, Mély ? -palaj, *Nagypalló, Nagy sor, két *Nagyút, Nagy-berek, *Nagy-éger, két Nagyerdő, *Nagyerdő, Nagy-irtvány, Nagy-kert, Nagy-kő, három Nagy-láz, két Nagy-mező, két Nagy-mocsár, *Nagy-mocsár, Nagy-nyilas, Nagy-rekettyés, három Nagy-rét, *Nagy-szeg, Nagy-sziget 2., Nagy-szőlő, *vész, Nagy-vettföld, két Rövid-szer; S+M struktúrát mutatnak viszont a Hosszú-Nagyerdő, Kis-Aprós, Kis-Bükk, *Cselőc, Darnó, Kisebbik-Sajtos, Éger, Kis-Füzes, Kis-Honcsokos, Kis-Jámbor-szőlő, Kis-Kánya-völgy, Kis-Kolcsi-szőlő, Kissásvár, Kis-Szemenye, Kis-Ugar, Nagy-Csonkás, Nagy-Darnó, Nagy-Domb, két Éger, Füzes, Jámbor-szőlő, Kánya-völgy, Nagy-Liget, Nagy-Szegés, Nagy-Sziget 1., Nagy-Tó-hát elnevezések.

Alakra történik utalás az Ájas-hegy, Csonka-sor, Eldűlő-föld, Hegyes-föld, Horgas-föld, Horgas-szer, Horgas-vápa, Kerekded sor, Kerekded-tó 1., Ke rek-ded-tó 2. ~ *Kerek-tó, Kerek-láp, Kerek-láz, két Kerek-mező, Kerek-mocsár, két Kerek-rekettye, Kerek-sás, Kerek-tó, Kétöklű-palló, Zugoly út S+F szerkezetű nevekben. Az objektum színe jelenik meg a berek, erdő, Fekete-tó, *Veres-mart (S+F) nevek előtagjában. A fekete jelző az erdő, bokros hely megjelölésében a hely sűrűségére utalhat. A veres melléknév a talaj színének egyediségét fejezi ki. A víz hőmérsékletére történik utalás a *Hideg-forrás (S+F) elnevezésben.

A hely állapotát jelezhetik a jelzői bővítmények az Aszós-erdő, Csonka út, Csonka-oltvány, Lapos-szőlő, Soványos-oldal, Sovány-sor, három Sovány-szer, Száraz-erdő, Száraz-kertek, Száraz-mocsár, Szép-hegy S+F struktúrájú, illetve a Szár-Bábony S+M szerkezetű nevekben. Talán az erdőpusztulás gyorsasága szol-gáltatott névadási indítékot a Sebes-vész névhez.

A hely valamilyen jellegzetes anyaga mint szemantikai jegy tűnik fel az Agya-gos-szőlő, Aranyos-hegy, Fövenyes vésze, Kő képe, három Kövecses-rév, Köves-föld, Köves-mál, Köves-völgy, Sáros-rév nevekben. Néhány elnevezés bővít-ményrészében a denotátum korára történik utalás, amint ezt az Ó-gyepű, *Régi malom, Régi-faluhely, Régi-gyepű, Új-gyepű, Új-láz (S+F) és az Újsásvár, Új-Törés, Vénsásvár (S+M) nevekben láthatjuk. A hely funkciója, működése jele-nik meg a Békélő-domb, Deszka-mocsár, Fürdő-palaj, Gulya szurdoka, Hab-rév, Látó-domb, *Oltvány-telek nevekben.

Nem pontosan sorolható be a fenti tulajdonságjegyek egyike alá sem végül az Ág-hegy, Derék-rét, Dögös-csere, Három-határ, Két-kert, Kettős-völgy, Sza-porodott-szőlő nevek előtagja, noha ezek is nyilvánvalóan a hely tulajdonságát fejezik ki.

A kétrészes nevekben az előtag nem ritkán a hely viszonyát mutatja valami-lyen külső dologhoz, körülményhez. Itt — csakúgy, mint az egyrészes nevekben

— a hely növényvilágára való utalás jelentkezik a leggyakrabban, s bennük a növénynévi lexéma állhat -s képzővel: Almás-berek, két Almás-láz, Bodzás alja, Búzás-láp, Bükkös-erdő, Bükkös-halom, Csalános-rét, Füves-kert, *Füzes-szeg, Gyékényes-hát, Hagymás-mező, Harasztos-domb, Harasztos-szőlő, Kákás-tó, két Komlós-kert, Körtvélyes-berek, Meggyes-kert, Mogyorós forrása, Nádas-kalista, Nádas-mező, Nádas-szeg, Nádas-tó, Nyáras-berek, Nyáras kátyúja, Nyáras-szél, Nyáras-völgy, Nyíres-láz, Nyíres-szeg, Rekettyés-berek, Répás-gyepű, Somos-bükk, Sulymos-tó, Száldobos-hegy, *Széna-mező, Szedres-korong, Szilas-palaj, Tormás-völgy, Tölgyes-palaj, Tölgyes-völgy, Tövises-láz, Tövis-kert; de kép-ző nélkül is: Babhely, Bükkfa forrása, Bükk-mező, Cser-erdő, Csere-szurdok, Dinnye-szeg, Diófa sorja, *Fűz-köz, Haraszt völgye, Imola-mocsár, Kender-mező, Kender-szeg, Komló-kert, Köles parasztja, Kőris ég(e)re, Kőrös-mocsár, Rekettye-oldal, Saláta-rét, *Sásvár, *Som-kerek, Szőlő út.

A helyre jellemző állatvilág áll a motivációs tartalom középpontjában a Bor-jú-delelő, két Csorda-delelő, Csorda-gát, Csorda ösvénye, gát, Disznó-palló, Farkas-hát, Liboc-szer, Ló-kert, Ráró-sziget (< a régi nyelvi ráró ’a sólyom alakúak rendjébe tartozó ragadozó madár, kerecsensólyom’, TESz.), Sólyom-kő, Szarvas-kő; Bibros-tó (Kniezsa István szerint előtagja a szláv erede-tű bobrъ ’hód’ szóból alakult, Sz. 546), *Csíkos-tó (< m. csík halnévből), Ludas-nyáras, Nyulas-szer, Piskáros-tó 1. (< m. piskár ’csík’, vö. FNESz. Piskáros), Rókás-csere nevekben.

Az ott lévő építmény jelenik meg az Ispotály-föld, *Kápolna-mező, Malom fele, Malom mocsara, Malom-füzes, Malom-sziget, Malom-szőlő, Ómalom

pa-rasztja, két Porgolát-kapu, Sajtó-szőlő, Szelep-szeg (S+F) nevekben; az ott hasz-nálatos tárgy pedig a Karós-kert, Kolompok-szőlő és Szán út (S+F) elnevezések-hez nyújthatott kiindulópontot.

A kétrészes mikrotoponimák egy igen jelentős hányadában az adott hely birtokosára történik utalás. Az Aba-szeg, *András-sziget ~ András szigete ~ Andrási-sziget, Babad mezeje, Bába-kő, Bacsó-erdő, *Baka-kő, Balog-rét, Barta láza, Barta-[sziget], Belse földe, Belse mezeje, Belse mocsara, Benc-telek, Bene völgye, Benke verme, Berec láza, Bered mezeje, Bogdány vápája, két Borbély-szőlő, Bot-rekettye, Bőke rekesze, Bökény ~ Benkő ~ Benke ? berke, *Csákány-[ége(r) ~ (sz)ege], Csákány-szeg, Csegődi-szőlő, Cseke rekettyéje, Cseme láza, Csene-láz, Csiba-rét, Csiba-szőlő, Csima-szeg, Csobi-rét, Csök ~ Csög ? széle, Csuklya-szőlő, Csűri szurdoka, Csűrös kertje, Deák láza, Deme csere, Doba hal-ma, Dobi-szőlő, Dobos-láz, Duminec mezeje, Eteny-szeg, Farkas bérce, Farkas útja, Fattyú János dombja, Fejér Mihály tava, File-lucska, Fodor-mező, Gálod-mező, Gál-szőlő, Gerlát rétje, Göde oltványa, Gyalai ösvénye, Gyöngyér-szőlő, Hagyó oltványa, Hagyó vápája, Hajas-hát, Hank útja, Hazaka telke, Hetei dűlő-je, Hitvány fája ~ Hitványd fája, *Ilosvai kertek, Jakab vápája, Jámbor-szőlő, Jankó rétje, Kankóc-szőlő, Kántor kerítvénye, Káposztás-szőlő, Karácson-mező, Kása-csere, Kasza láza, Katonák gödre, Kelemen mocsara, *Kincses-mező, Kócs füzese, Kocsis laposa, Kocsis rétje, Kojta havasa, *Kolcsi-szőlő, Komlósiné re-kesze, Kónya-szőlő, Kopsa foka, Korniz-rét, Koszta mezeje, Koszta-szőlő, Kozma gyakra, Kozma irtványa, Kozma láza, Kozma-méhek, Köpes-forrás, Kun-fark, Kuzle-mocsár, Ladamér égre, Laskai tövisese, Lazsnakos-szőlő, Leleszi-oltvány, Lukács láza, Mándi gorondja, Maraz háza, Méreg tövise, Mike tövise, Mikes-oldal, Musa-fertő ? ~ Musa fertője, Nagy Lőrinc láza, *Nagylábú-füzes, Nyakas kátyúja, Nyíri lágyasa, Orbányos völgye, Orvos-szőlő, Páli-ösvény, Pál-mező, Palók út ~ Palók útja, Palók vápája, Pap Panda láza, Papi füzese, Pénzes-szőlő, Péter szege, Péter vésze, Pók örménye, Pólya-szeg, Rác füzese, *Rafajn-lugas, Rigó-láz, Rigó-szőlő, Rózsás-mező, Rudas-nyáras, Sám-pagony ~ Sám pagonya, Sánta Márton-szőlő, Sasar-szőlő, Sas-szőlő, Sile-szeg, Silye bükke, Sós-kátyú, Szakállas-barázda, Székely-domb, Szekerce-szőlő, Széles általa, Széles-szőlő, Szép-szőlő, Szerém-hegy, Szirmai-szőlő, Tamás vára, Tamás-szeg, Táncos-nyáras, Tarnóci-szőlő, Tatár Geci-forrás, Tót hídja, Tót-oldal, Tőrös telke, Vadászi sor, Vajda dombja, Vékás rekesze, Vendég gátja, Vér völgye, Veres-szőlő, Zeke völ-gye, Zsák-völgy ~ Zsák völgye S+F névstruktúrájú mikrotoponimákban szerepel e motiváció.

Az Asszony-szőlő, Hajtó-mocsár, Kajtár-hegy, Kamara-sziget, Király réve, Király útja, [Királyi ház], Pap forrása, Pap gátja, Pap kátyúja, Pap malma, Pap oltványa, Pap rétje 1., Pap-rét ~ Pap rétje 2., Pap-sziget, Paraszt-fenék, Sósok útja, *Tatár járó, Úr kertje S+F szerkezetű nevek pedig az előtagjukkal a hely használójára utalnak. Az ott lakó emberek, embercsoportok ugyancsak alapot

je-lenthettek a névadáshoz: ez fejeződik ki a *Magyarvég, Oláhok útja, Orosz-hegy, Szász-éger, *Szászvég és Zsidó-mező (S+F) nevekben.

Néhány mikrotoponimában a hellyel kapcsolatos valamilyen történés tükrö-ződik: ez lehet a hely eredete, kialakulása, mint a Hajtás-szőlő névben, de a hely-lyel kapcsolatos esemény ugyancsak megjelenhet itt, mint a Nyilas sor, Vásáros út és Villongó-erdő nevekben.

Gazdag és összetett névtípust képviselnek szemantikailag azok a nevek, ame-lyekben a hely valamely más helyhez való viszonya tükröződik. Az ilyen elne-vezések névadási motivációjában kifejezésre juthat az, hogy a hely valaminek a része, de a pontos elhelyezkedésére, az irány megjelölésére vagy viszonyított helyzetre ugyancsak történhet körükben utalás (vö. Hoffmann 1993: 46).

A hely valaminek a része névrészfunkció jelenik meg a Batár-tő, *Csarna-tő, Fok-*Csarna-tő, Holt-Tisza töve, Méhes-szomoga-*Csarna-tő, Sugatag-*Csarna-tő, Gabróc-fő, *Holló-fő, Kósa-*Holló-fő, Lekence-*Holló-fő, Őz-*Holló-fő, Palád-*Holló-fő, Szalva-*Holló-fő, Székes-Batarcs-*Holló-fő, Szelis-fő, Vojna-Szelis-fő, Éger forrása, Szemerdek forrása, Halvány vápája, Halványi-hát ~ Nyíres háta, Irtás-hát, Köves-mál-hát, Nagy-rét-hát, Nyáraska-hát, két Rekettye-hát, Sziget-Rekettye-hát, Szomoga-Rekettye-hát, Teknős-Rekettye-hát, Zuta-Rekettye-hát, Halvány-oldal, Hosszú-berek-oldal, Kobok-oldal, Szappanos oldala, Éger-fark, Iske farka, Nagy-rét farka, Inna-fenék, Lipó-fenék, Garabóc alja, Harasztos-szél, Hosszú-föld szere, Kis-Halvány palaja, Láz-kapu, Mocsolya eleje, Nadány vége, [Ilonok omlása], Ilonok oszlása, Ilonok öréme, Ilonok örvénye, Ilonok romlása, Nagy-éger-rét, Nagy-erdő orra, Valóc-közép nevekben.

A hely pontos elhelyezkedését rögzítő elnevezések kategóriájának legnépe-sebb csoportja az, amelyben a helynek a víz mellett való fekvése fejeződik ki a nevek bővítményrészében. Erre az Akolna köze, Akolna-hát, Álló-hát, Által-patak eleje, Atak erdeje, három Batár köze, Batarcs hídja, Berenás-Által-patak mocsa-ra, Beszterice-oldal, Beszterice-rét, Bisztric-halom, Bontó köze, Bontó mente, Bontó-oldal, Borzsova-mező, Borzsova malma, Csecseg köze, Csobak pallója, Csobak-hát, Éger köze, Éger-hát 1. ~ Egres-hát, Éger-hát 2., Egres-szeg, Esztegő erdeje, Forrás sorja, Forrás útja, Forrás-mező ~ Forrás mezeje, Gerzence-szád, Görgő-szeg, két Halvány-hát, Halvány háta, Hodozló köze, Holló-fő-szeg, Hordozló-hát, Ilonok bükke, Ilonok láza, Ilonok-völgy, Kadarcs erdeje, Kadarcs köze, Kadarcsi-szurdok, Kadarcs-tekerület, Karasztó-mező, Karna-Kadarcs-hát, Kenderáztató sorja, Kerek-tó-Karna-Kadarcs-hát, Kis-Csorgó-szőlőcske, Kis-Kadarcs-hát, Kis-Konyha köze, Kis-Tisza-Kis-Kadarcs-hát, Kis-Tisza-oldal, Konyha-Kis-Kadarcs-hát, Korni köze, Korni-hát, Korong rétje, Korong-far, Korong-oldal, Köles-éri-rét, Köves-patak gödre, Láp-szeg, Morotvára menő, Mosó-hát, Nadány-hát, Nyomás széle, *Őz-hát, két Patak-hát, Pataki-mező, két Patak-szeg, Petecske-hát, Piskáros-szeg ~ Piskáros szege, Piskáros-tó 2., Pongocs dombja, Ragozna-hát, Rednek-hát, Régi-Tisza-járás, Restás-hát, Sugatag-völgy ~ Sugatag völgye, Szalva mezeje, Szalva mocsara, Szalva-erdő ~ Szalva erdeje, Szappanos-palló, Szemerdek-hát, Tekeres

köze, Tekeres-hát, Tekeres-láz, Tekeres-part, Tice tövisese, Tice vápája, Tice-hát, Tisza köze, Tisza sorja, Tisza-hagyás, három Tisza-hát, Tisza-járás, Tisza-szedő, Tó farka, Tó-erdő ~ Tó erdeje, Tó-fark, Tó-hát, Tó-szeg, Tó-telek, Túrra függő, Vedra oldala, Vejvás-hát, Verbőc-far, Viszketeges-hát nevek idézhetők példaként.

Térszínformához való viszonyt tükröztetnek az András-sziget útja, Baka-kő-szőlő, Becsi-kalandos-Baka-kő-szőlő, Bérc alja, Bolya füzese, Bonya ? mocsara, Csató völgye, Csató-oldal, Csere alja, Csere-fark, Cserges útja, Csernő-kő-szőlő, Cse-tő-far ~ CseCse-tő-fark, Csonkás ligete, Csonkás útja, Csök ~ Csög ? -szél-földme-ző, Csűröskert alja, Darnó füzese, Domb-mocsár ~ Domb mocsara, Domb-hát, Erdő alja, Fertő-hát, Füzes-szeg vápája, Fűz-köz-mező, Gyepű-oldal, Harasztos alja, Hát-szőlő, Hegy-far forrása, Hegy-liget, Hevek út szurdoka, Híd alja mező, Hideg-víz vápája, Hideg-víz-mező, Horgas-hegy, Ilosvai kertek alja, Kajtár-hegy forrása, Kamenája-mező, Kánya alja, Kánya út ~ Kánya útja, *Kánya-völgy

~ Kánya völgye, Kánya-völgy útja, Kapurcsa ligete, Kép vápája, két Két-kert alja, Kincses-mező útja, Cselőc köze, Darnó palaja, hegy alja, Kis-szeg-kert, Körtvélyes útja, Kötöny ég(e)re, Kövecses vápája, Kövecses-kert, Köz-oltvány vápája, Lapos-völgyhát, Ló-szeg füzese, *Ló-szeg, Macskás köze, Magasd völgye, Mik ? alja, Nagylábú-füzes alja, Nagy-Liget erdeje, Nagy-mocsár-oldal, Nagyút-szeg, Nagy-vész-szeg ~ Nagy-vész szege, Nakol rétje, Nakol-rekettye, Nyakas-szőlő, Nyakas-völgy, Nyáras köze, Nyáras-szeg, Oltvány-telek alja, Pap oltványa szere, Pergős alja, Rekettye-hát szurdoka, Rekettye-szeg, Rét alja, Szál-dobos köze, Szaró-töviske, Szatmár-völgy eleje ~ Szatmár völgye eleje, Szilas alja, *Szilas meg, Szilas-meg-mocsár, Sziuza dombja, Sziuza vápája, Szomoga-palló, Teknős köze, Ugar-oldal, Vápa széle, Vész dombja, Víz-közi-oldal S+F struktúrájú és talán a Szászvégardó S+M szerkezetű nevek.

A tájrész melletti vagy annak közelében való fekvésre utalnak a Hágcsó-szőlő, Halom malma, Halom-szer, Határ pataka, Határ vápája, domb, Határ-éger, Határos-Határ-éger, Kátyú köze, *Kátyú-vég, hét Kert alja, Láb-földek, Mocsár-erdő ~ Mocsár erdeje, Mocsár-láz ~ Mocsári-láz, két Mocsár-szer, Patak köze, Patak melléke, Sziget alja, Sziget-domb, Sziget-szőlő, *Telek-tó, *Tőke forrása, Töltés sor, Vár berke, Vár útja, Várbeli-paraszt, Várfel-paraszt ~ Várfeli-paraszt, Város-kerek ~ Város kereke, Vár-paraszt ~ Várfali-paraszt, Vár-szeg, Víz köze (S+F szerkezetű) nevek.

Településhez tartozást fejeznek ki a településnév + -i melléknévképző szerke-zetű előtagjukkal az Akli-palló, Ardai-föld, Ardai-hegy, Ardai-mező, Ardai-palló, Ardai-tó, Batári mezőszél, Becsi-méhkertek, Becsi-szeg, Csepei híd, két *Csomai út, Dobi-tó, Egresi-mező, Fancsikai-mező, Fancsikai-rév, Halmi út, *Hetényi út, Keresztúri-láz, Pásti malom, Péterfalvi-mező, Salánki-szőlőhegy, Szászi-sziget, Szőlősi vám, Szőlősi-hegy, Tekeházi-rév, Terebesi mezőszél, Terebesi-liget, Váraljai-határ, Verbőci-nyomás S+F szerkezetű, illetve a Becsi-Inna, Lápi-Lipó-fenék ~ Lápi Lipó feneke, Újlaki-Gyepű S+M struktúrájú névformák. A

la-kott helyre történő utalás ugyanakkor más szerkesztési móddal, birtokos jelzős szerkezettel is jelentkezhet: a Falu rétje, Falu sorja, két Falu szere, Falu-szer, Fancsika szigete, Folyó-határ, Pást-liget, Pást-sziget, Rakasz füzese, Rákóc-liget

~ Rákóc ligete, Szent Ilona szigete, Szőlős-rév ~ Szőlős réve jelölt vagy jelöletlen struktúrájú helynevek ezt mutatják.

Építmény mellett vagy közelében fekszenek például a Dézsma-szín forrá-sa, Disznó-palló vége, Gát sorja, Halastó pallója, Halmi útfélen, Hídeli mező, Híd farka, Híd feli kaszáló, Híd mezeje, Híd-fark, Jégverem szere, Kankói-hegy, Malom félen, Malom útfélen, Mátyfalvi útfélen, Nagyút mezeje, Révhely, Rév-telek, *Vár alja nevek (S+F) jelöltjei. A típus jellemzője, hogy itt a minőségjelzős szerkezetek (az -i melléknévképzős formák) szerepe csekély, ezzel szemben a jelölt és jelöletlen birtokos struktúrák dominanciájára figyelhetünk fel.

Irányjelölő funkcióra gondolhatunk az előtagon -i formánssal alkotott Ardai út, két Ardai-ösvény, Benei-ösvény, két Csetfalvi út, két Egresi út, Fancsika út, két Fancsikai út, Fancsikai-ösvény, Keresztúri-ösvény, Kökényesdi út, Mátyfalvi országút, *Mátyfalvi út, Pataki út, Sásvári út, Somodi útja, Szászfalusi út, két Szirmai járó, Szirmai út, Szőlősi-ösvény, Tivadari országútja, Újfalusi út, *Újhelyi út nevekben, valamint a jelölt és a jelöletlen birtokos jelzős szerkezetű Horgas út, Kövecses út ~ Kövecses útja, négy Malom út, Picskor útja, Régi malom útja, Rév út ~ Rév útja, Rakasz utca ~ Rakasz utcája, Szilvás útja, Temető utca, Tice útja, Tisza utca, Tőke forrása útja nevekben.

Az Alsó járó, Alsó-erdő, Alsó-faluvége, Alsó-irtvány, húsz Alsó-mező, há-rom Alsó-sziget, Alsó-telek, Al-sziget, két Által út, Első-domb, Első-gyepű, El-ső-nyomás, Fel-mező, Felső út, három Felső-erdő, két Felső-faluvége, két Felső-füzes, Felső-irtvány, Felső-láb, tizenöt Felső-mező, két Felső-nyomás, Felső-sziget, Fő-forrás, Harmad-éger, Kereszt-bükk, Köz-bérc, Középső-sziget, Köz-füzes, Köz-mező, *Köz-oltvány S+F szerkezetű nevekben és az Alsó-Abláz, Alsó-Éger farka, Alsósásvár, Belső-Nagy-szeg, Belső-Sziget, Felső-Becskerle, Felső-Éger farka, Felsősásvár, Felső-Szegés, Köz-Őz-hát, Külső-Sziget S+M struk túrával jellemezhető nevekben a hely viszonyított (realtív) helyzetére

Az Alsó járó, Alsó-erdő, Alsó-faluvége, Alsó-irtvány, húsz Alsó-mező, há-rom Alsó-sziget, Alsó-telek, Al-sziget, két Által út, Első-domb, Első-gyepű, El-ső-nyomás, Fel-mező, Felső út, három Felső-erdő, két Felső-faluvége, két Felső-füzes, Felső-irtvány, Felső-láb, tizenöt Felső-mező, két Felső-nyomás, Felső-sziget, Fő-forrás, Harmad-éger, Kereszt-bükk, Köz-bérc, Középső-sziget, Köz-füzes, Köz-mező, *Köz-oltvány S+F szerkezetű nevekben és az Alsó-Abláz, Alsó-Éger farka, Alsósásvár, Belső-Nagy-szeg, Belső-Sziget, Felső-Becskerle, Felső-Éger farka, Felsősásvár, Felső-Szegés, Köz-Őz-hát, Külső-Sziget S+M struk túrával jellemezhető nevekben a hely viszonyított (realtív) helyzetére