riesz Frigyes
matematikus
(Győr, 1880. jan. 22.–Budapest, 1956. febr. 28; a Kerepesi úti temetőben nyugszik.) Apja: Ries Ignác (izr., Takácsi, Veszprém m., 1843–Győr, 1918. nov. 20.), orvos,
háztulajdonos. Győri bencés gimnáziumi érettségi után Bécsben szerzett orvosi diplomát (1861–66). 1866-ban telepedett le Győrben. A győri tör-vényhatósági biz. virilis tagja 1889–1918 (1000 és 1300 korona közötti összes adóval.) 1873-tól 1906-ig a győri izr. iskolaszék alelnöke.
Apai nagyapja: kereskedő Takácsiban, majd az 1860-as évektől Győrben Anyja: Nagel Szidónia (izr.)
Testvére: R. Marcell (izr.?, Győr, 1886. nov. 16.–Lund, Svédo. 1969. szept. 4.), matematikus, 1911-től Svédországban élt, 1926–52. a lundi egyetem matema-tikaprofesszora, a Svéd. Tud. Akad. tagja, a lundi és a koppenhágai egy. t.
doktora
Vallása: ref. (korábban izr.) Nőtlen.
Középiskola: győri bencés gimn., 1889–97
Egyetemi tanulmányok Mo.-n: bp.-i tud. egy., bölcsészkar, 1899–1901. dec.
Külföldi tanulmányok, ösztöndíjak: zürichi egy., 1897–99; göttingeni egy., 1903.
nov. 2.–1904. ápr. 30.
Oklevél: bp.-i tud. egy., 1902, bölcsészetdoktor; bp.-i tud egy., 1903, középiskolai tanár
Nyelvismeret: német, francia
Nyilvános rendkívüli egy. tanár: 1912. ápr. 6., kolozsvári tud. egy., term. tud. kar, felsőbb mennyiségtan
Nyilvános rendes egy. tanár: 1914. jún. 8.–: kolozsvári tud. egy., term. tud. kar, felsőbb mennyiségtan; 1945. nov. 1.: bp.-i tud. egy., bölcs. kar., III. számú matematika tanszék
Egyetemi tisztségek: szegedi tud. egy., term. tud. kar dékán: 1921/22; szegedi tud.
egy. rektor: 1925/26, 1945
Életút: Egyetemi tanulmányait és katonai szolgálatát követően Lőcsén főreál-iskolai h. tanár (1904. aug. 30.–), majd r. tanár (1906. szept. 28.–), ezután Bp.-en III. ker. főgimnáziumi r. tanár (1908–1911. okt. 4.). A kolozsvári tud. egy. mat. és term. tud. kara 1911. okt. 5-i ülésén egyhangú határozattal meghívta a megüresedett felsőbb mennyiségtani tanszékre nyr. tanárnak, s egyszersmind felkérte, hogy a tanszéket kinevezéséig, mint h. tanár, lássa el. A min. a helyettesítést okt. 20-án jóváhagyta. Tekintettel a meghívásra, a bp.-i egyetemen folyamatban lévő magántanári habilitációja nem folytató-dott. A kinevezést azonban 1912. ápr. 6-án mint nyrk. tanár kapta meg, s csak 1914-ben nevezték ki nyr. tanárnak. A matematikai szemináriumnak is egyik igazgatója lett. Az egyetemi tanári szolgálattal párhuzamosan a kolozsvári tanárképző intézet mb. tanára (1911. szept. 1.–1917. jún. 17.), majd rendes tanára is lett (1917. jún. 17.–). Az impériumváltás után az egyetemmel Bp.-re, majd 1922-től Szegedre települt. 1922. nov. 27-től a szegedi Orsz. Közép-iskolai Tanárvizsgáló Biz. alelnöke. A M. Kir. KözépKözép-iskolai Tanárképző Int.
ig. tanácsának tagja, az Orsz. Felsőoktatási Tanács természet- és műszaki tud. szakoszt. tagja (1935–). Az 1939. évi IV. tc. („második zsidótörvény”) hatálya alól a 2. § 7. bek. alapján, mint egyetemi tanár mentesült. 1943. nov.
8-án szolgálati útlevelet, kiutazási engedélyt és úti segélyt kért, hogy a genfi egyetem rektora és matematikusai kérésének eleget téve 1944 márciusában
„vagy ha a megbízóknak a későbbi májusi terminus, melyet egészségi okok-ból” kért, megfelelne, svájci egyetemeken előadásokat tarthasson. Az uta-zásra nem került sor. A német megszállás után az 1210/1944. ME rendelet alapján zsidónak minősíttetett, ami sárga csillag viselésével, s egyszersmind nyugdíjazással járt: a 218.028/1944. sz. vallás- és közokt. min. rendelet 1944.
aug. 1-jével nyugalomba helyezte. A vallás- és közokt. min. előterjesztésére
Horthy 1944. szept. 13-án legfelsőbb elhatározással megengedte szolgálatban való meghagyását. 1945-ben a szegedi egyetem rektora. Az év végén a bp.-i tud. egy. hívta meg III. számú matematikai tanszékére. 1947. dec.–1948.
márc.: három hónapos előadókörutat tett svédországi és dániai egyetemeken.
Magyarországon számos állami elismerésben részesült.
MTA tagság: lev. tag: 1916. máj. 4.; r. tag: 1936. máj. 14.; III. oszt. elnöke 1949. nov.
29.–1955. máj. 28., tiszt. elnöke 1955. máj. 28.–1956. febr. 28.
Díszdoktor: szegedi tud. egy. (1946), bp.-i tud. egy. (1950) Sorbonne (1954)
Tudományos, művészeti társulat, egyesület: Mat. és Fiz. Társ., Bolyai János Mat.
Társ. díszelnök
Külföldi és nemzetközi tudományos társulat: The Mathematical Society, Deutsche Math. Vereinigung, Mathematische Gesellschaft Berlin, American Mathe-matical Society tagja; Párizsi Természettud. Akadémia lev. tag (1948), Bajor Tud. Akadémia. és Svéd Kir. Fiziográfiai Társ. külső tag
Szerkesztőségi tagság: Acta Scientiarium Mathematicarum (1922), composito Mathematica (Groningen)
Kitüntetés: MTA Tomori Anasztáz-alapítványának díja (1917), Marczibányi-jutalma (1927), NagyMarczibányi-jutalma (1946), Kossuth-díj arany fokozata (1949), Népköztársasági érdemrend (1950), Kossuth-nagydíj (1953)
R
rónai zoltán
(1882-ig Rosenthal) ügyvéd, politikus(Budapest, 1880. aug. 16.–Brüsszel, 1940. máj. 17.; öngyilkos lett.)
Apja: Rónai (1882-ig Rosenthal) Bernát (izr., Kiskunfélegyháza, 1847–1918), keres-kedő, ruhaügynök, gyári alkalmazott, magánhivatalnok
Anyja: Kisfalvi (1878-ig Klein) Ilona (izr., 1855–1943)
Testvére: Rónai (1882-ig Rosenthal) Sándor; Rónai Erzsébet (+1946), orvosdoktor, Kunfi Zsigmond (1879–1929) politikus második felesége
Vallása: felekezeten kívüli (1908. nov. 24-ig izr.) Felesége: n. a.
Középiskola: budapesti gimn.
Egyetemi tanulmányok Mo.-n: bp.-i tud. egy., állam- és jogtudományi kar, 1898–1902
Oklevél: bp.-i tud. egy., jogtud. doktor, 1902; ügyvédi okl., 1908
Nyilvános rendes egy. tanár: bp.-i tud. egy., állam- és jogtudományi kar, politikai tudományok, 1919. jan. 22.
Életút: ügyvédi oklevele megszerzése után, 1908-ban ügyvédi irodát nyitott Bp.-en (Váci körút 21.). Az októberi forradalom után a Károlyi-kormány kultuszminisztere, Lovászy Márton dec. elején min. leiratban közölte a bp.-i tud. egy. jogi karával, hogy a „kialakulóban levő új világ” szükségleteinek megfelelően gyökeresen át kell alakítani a kart, s megnevezte, hogy az első lépésként szervezendő új tanszékekre kiket óhajt kinevezni. Köztük Rónai Zoltán jelölését kérte a felállítandó politikai tudományok tanszékre. A kikül-dött kari bizottság 4:1 arányban támogatta Rónai kinevezését, a kar azonban 12:6 arányban úgy foglalt állást, hogy pályázat útján töltsék be a tanszéket.
A Lovászy utódjául 1919. jan. 22-én kinevezett új min., Kunfi Zsigmond azonban már kinevezése napján arról értesítette a kart, hogy a „forradalom szellemi vívmányainak biztosítása végett” mellőzi a kar hozzájárulását, s a kilátásba helyezett személyeket – köztük Rónai Zoltánt – kineveztette az új tanszékekre. A kinevezés jan. 22-i dátummal meg is jelent a Hivatalos Köz-lönyben (1919. 5–6. sz.). A kar a kinevezéseket törvénysértőnek minősítette, s az egyetemi tanács sem volt hajlandó az új professzoroktól kivenni a tanári esküt, így azt Rónai is febr. 4-én a Minisztertanács előtt tette le. Politikai szerepvállalása miatt egyetemi tanári működését érdemben nem kezdhette meg. 1919. jan. 19.–márc. 21. a Berinkey-kormányban államtitkár volt Peidl Gyula munkaügyi és népjóléti min. mellett. A tanácsköztársaság kikiáltása után a Forradalmi Kormányzótanács tagja, igazságügyi népbiztos (márc.
21.–jún. 24.), a tanácsköztársaság alkotmányának kidolgozója. A Tanácsok országos gyűlésén jún. 23-án megválasztják a Szövetséges Központi Intéző-biz. tagjává. Az intézőIntéző-biz. jún. 24-én belügyi népbiztos helyettessé nevezi ki az ügyek vitelére. Ugyanekkor ágoston Péter népbiztos helyett ténylegesen vezeti az igazságügyi népbiztosságot is. Mindkét funkciót a proletárdiktatúra összeomlásáig, aug. 1-jéig látta el, amikor Bécsbe távozott. Itt, mint szociál-demokrata politikus a Két és feles Internacionálé magyar csoportjában működött. A forradalmak után az egyetem tanácsa elrendelte az 1918. okt. 31.
utáni kinevezések revízióját. A kar Rónai kinevezését törvénytelennek nyil-vánította, s a tanács eltiltotta az egyetemi tanári cím használatától. A bécsi Schutzbund-felkelés leverése után, 1934-től Prágában, Zürichben, majd Brüsszelben élt; a német csapatok brüsszeli bevonulása előtt öngyilkos lett.
Tudományos, művészeti társulat, egyesület: Társadalomtudományi Társ. titkára;
Társadalomtudományok Szabadiskolájának titkára
Szerkesztőségi tagság: Huszadik Század munkatársa, Internationale Information (a Szocialista Munkásinternacionálé közlönye) szerk., a Szocializmus c. lap munkatársa, rovatvezetője (Vándor Zoltán álnéven)
Közéleti társaság, szerep: Martinovics páholy
Politikai szerep: szociáldemokrata politikus, politikai tevékenységének részlete-sebb leírását lásd az „Életút” rovatnál