jogtudós
(Budapest, 1883. okt. 1.–ismeretlen német koncentrációs tábor, 1944)
Apja: Friedmann Ottó (izr., Pest, 1850–Bp., 1913) kereskedő, bankár, bank- és váltóüzlet-tulajdonos, bankbizományos
Anyja: Schweitzer Debora (izr., Gyöngyös, 1857–Bp., 1917), gyöngyösi kereskedő családból
Vallása: izr.
Középiskola: bp.-i V. ker., m. kir. állami főgimn., I–VIII. oszt., 1893–1901 Egyetemi tanulmányok Mo.-n: bp.-i tud. egy., jogi kar, 1901–1904
Külföldi tanulmányok, ösztöndíjak: Berlin, jogi tanulmányok 1901. nov. 1.–1902.
márc. 10.; Berlin, bölcsészkar, 1905. nov.–1907
Oklevél: bp.-i tud. egy., jogi kar, 1905. november 16., jogi doktor; ügyvédi vizsgát tett: 1908. jún. 1.
Nyelvismeret: német, angol
Nyilvános rendkívüli egy. tanár: bp.-i műegy., közgazd. oszt., 1914. febr. 27., jogi enciklopédia
Nyilvános rendes egy. tanár: bp.-i műegy., közgazd. oszt., 1917. febr. 25., jogi encik-lopédia; 1920. ápr. 20., bp.-i műegy., magyar közig. jog és jogi enciklopédia Életút: Tanulmányai befejezése után 1908. nov. 20-tól ügyvédi gyakorlatot
folytatott. 1911. jan. 1-jén a VKM szolgálatába lépett. 1912. febr.: miniszteri fogalmazó és az Orsz. Szabadoktatási Tanács előadó tanácsosa, a Patronage Egyesületek Orsz. Szöv. ig., majd vál. tagja. 1912. jún. 9.: kinevezték a kassai jogakadémia római jogi tanszéke nyrk. tanárává, de ezzel egyidejűleg szol-gálattételre a VKM-be, az elnökségre rendelték. 1913. febr. 9.: kir. ügyésszé nevezték ki a szatmári ügyészséghez és szolgálattételre az Igazságügymin.-ba rendelték. A kormányt képviselte több nemzetközi büntetőjogi, börtönügyi, kriminálantropológiai kongresszuson (1911–14). 1914. ápr. 1-jétől az Igazság-ügyminisztériumban szervezett törvényszerk. biz. tagja, a jog- és államtud.
továbbképző közp. biz. ügyvez. titkára, az orsz. bírói és ügyvédi vizsgabiz.
tagja. 1914. febr. 27-től : nyrk. tanár, 1917. febr. 15-től: nyr. tanár. (Közben, a háború alatt az Orsz. Közélelm. Hiv. gyárak ellátását intéző osztályán is működik külön megbízással. A M. Burgonyaipar Rt. ig. tagja.) 1918. dec. 30.:
az V. fiz. o.-ba lépett elő. 1920. ápr. 20-án áthelyezték a m. közig. jog és jogi enciklopédia tanszékre, amelynek helyettesítését már három éve ellátta. 1934.
júl. 31-ével lemondott egyetemi tanári állásáról, ugyanakkor nyr. tanári címet és jelleget kapott. 1933–39: a „második zsidótörvényig” a Magyar Hírlap főszerkesztője (a Magyar Hírlap című szabadelvű lapot az 1926-ban betiltott Világ c. lap kiadótársasága jelentette meg). 1944. március 19-e után a Gestapo
koncentrációs táborba hurcolta, ahonnan nem tért vissza.
Tudományos, művészeti társulat, egyesület: a Nemzetközi Büntetőjogi Egy. magyar csoportjának főtitkára (1906–), a kölni nemzetközi kriminálantropológiai kongresszus tiszteletbeli elnöke
Szerkesztőségi tagság: Jogtudományi Közlöny (1906–) és a Büntetőjogi értekezé-sek (1907–) szerkesztője; Magyar Hírlap főszerk. (1933–39)
Kitüntetések: II. oszt. polg. hadiérdemkereszt
Vagyon, jövedelem, gazdasági érdekeltség: 1927: a M. Belhajózási Rt. és a Kéve Mezőgazd. Iparfejlesztési és Hitelintézeti Rt. ig. tagja; a Gottschlig ágoston Rt. likőr- és szeszgyár igazgatóságának másodelnöke
R
Frigyesi józsef
(1882-ig Friedenstein) szülész-nőgyógyász(Kisvárda, Szabolcs m., 1875. jún. 14.–Budapest, 1967.
dec. 11; a Kerepesi úti temetőben nyugszik.)
Apja: Frigyesi (1882-ig Friedenstein) Simon (izr.), vegyeskereskedő Kisvárdán Anyja: Karfunkel Hanna (izr.)
Testvérei: F. Sarolta (Kisvárda, 1873. okt. 7.–); F. Bernát (Kisvárda, 1877. okt. 12.–);
F. Rozália; F. Jakab; F. Mária Vallása: róm. kat. (1901-ig izr.)
Felesége: Haggenmacher Edit (ref., Bp., 1888–1962), H. Henrik (ref., 1855–1917) sörgyáros (hagyatéka 3 és fél millió korona értékű) és Aich Emma (róm.
kat., Pest, 1866–1954) lánya; apai nagyapja H. Henrik (ref., 1827–1921), a magyar malomipar egyik legjellegzetesebb alakja, gőzmalom-tulajdonos és sörgyáros; anyai nagyapja Aich Ferenc (róm. kat., 1835–1903) a Dreher-féle sörbirodalom magyarországi ágának vezetője. Házasságkötés: 1912
Középiskola: ungvári kir. kat. főgimn., I–VIII. oszt., 1884–1892
Egyetemi tanulmányok Mo.-n: bp.-i tud. egy., orvosi kar, nőgyógyászat, 1892–1897 Oklevél: bp.-i tud. egy., orvosi kar, orvosdoktor, 1897
Nyelvismeret: német, angol, francia
Magántanár és más tudományos fokozat: bp.-i tud. egy., orvosi kar, 1912, nőgyó-gyászati műtéttan; címzetes rk. tanár, 1927; az orvostudomány doktora, 1952 Nyilvános rendes egy. tanár: bp.-i tud. egy., orvosi kar, 1929. júl. 29., I. szülészet és
nőgyógyászat
Egyetemi tisztségek: bp.-i tud. egy., rektor, 1945, 1946–1947
Életút: 1897. szept.–1899: bp.-i tud. egy. orvosi kar II. sz. női klinikáján díjtalan, majd díjas gyakornok; 1899–1903: a bp.-i Grünwald Szanatórium alorvosa, 1903-tól az egyetemi II. sz. női klinika II. tanársegéde, majd I. tanársegéde 1912-ig; 1913–1929: a Bakáts téri sz. főv. női kórház vezető főorvosa; közben 1914–1918: hadiszolgálatot teljesített; a város első kiürítéséig a máramaros-szigeti kórházban, majd Bp.-en, a Nádor utcai hadikórházban szolgált, gr.
Andrássy Gézáné hadikórházának, majd Klotild főhercegasszony alcsúti kórházának sebésze és parancsnoka, egyidejűleg a honvédség női kórházá-nak vezetője is őrnagyi rangban (II. oszt. főtörzsorvos); a tanácsköztársaság alatt vezető főorvosi tisztségétől megfosztották; 1929-től egyetemi tanár, az I. sz. szülészeti és nőgyógyászati klinika igazg. A tanszékre heten pályáztak.
A kar közülük négyet jelölt az I–III. helyre. A szintén pályázó Frigyesit nem jelölték, de az előterjesztő „különvéleménye” alapján Klebelsberg Kunó miniszter felterjesztésére Horthy kormányzó Frigyesit nevezte ki. 1932–1933-tól az egyetemi Klinikai Biz. elnökhelyettese. Az 1939. évi IV. tc. (második
zsidótörvény) hatálya alól a 2. § 1. és 6. pontja alapján, s mint egyetemi tanár is (7. pont) mentességet kapott. A német megszállás után az 1210/1944. ME rendelet alapján azonban már zsidónak minősíttetett. 1944. július 1-jétől
„hivatalból véglegesen” nyugalomba helyezték. Miután fellebbezés folytán a kormányzó „a szaktárgyak tudományos művelése, valamint egyetemi okta-tói téren szerzett érdemek alapján” hét társával együtt a zsidókra vonatkozó rendelkezések hatálya alól mentesítette, a miniszteri előterjesztést jóváhagyva 1944. szept. 13-án ahhoz is hozzájárult, hogy a „további szolgálat kötelékében megtartasson”. 1945 után az Igazoló Bizottság kérdőívét kitöltötte, de a Biz.
előtt nem volt hajlandó személyesen megjelenni. Már 1945-ben javasolták az MTA lev. tagjának, s 1946-ban meg is választották. 70 éves kora betöltése után kétszer egy-egy „tiszteleti évre” meghosszabbították szolgálatát, sőt rektorrá is megválasztották. 1947-ben újabb egy év hosszabbítást kezdeményeztek.
Ezt a kar 11:10 arányban nem támogatta, az egyetemi tanács 7:1 arányban megszavazta. A min. 1947. szept. 1-jétől véglegesen nyugdíjazta, de még a következő tanévre felkérték az I. sz. szülészeti és nőgyógyászati tanszék és klinika vezetésére, az előadások és szigorlatok megtartására.
MTA tagság: lev. tag: 1946. júl. 24., tanácskozó tag: 1949. okt. 31., visszaállítva: 1989.
máj. 9.
Tudományos, művészeti társulat, egyesület: Budapesti Orvosi Kamara; a Bp.-i Orvosegyesület tagja, elnöke (1945–1949), a Magyar Nőorvos Társaság Nőgyógy. szakoszt. eln. (1945–1949), a Kir. Orv. Egy. Gynaecologiai szak-osztályának elnöke, Igazságügyi Orvosi Tanács tagja (1944 májusában felmentették), Természettud. Társaság tagja
Külföldi és nemzetközi tud. társ.: Deutsche Gesellschaft für Gynäkologie, Société Francaise de Gynaecologie tagja (1937-től)
Közéleti társaság, szerep: alapító tagja a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének (1919–) és a Tisza István Társaskörnek
Kitüntetések: tulajdonosa a Ferenc József-rend hadiékítményes lovagkeresztjének (1915), a magyar vörös keresztnek a hadiékítménnyel, a magyar Vöröskereszt II. oszt. díszjelvényének, a porosz kir. III. oszt. vörös kereszt érmének és a hadi emlékéremnek, a Bp.-i Közkórházi Orvos Társulat Semmelweis-érmének (1925), m. kir. eü. főtanácsos (1924)
Jövedelem, vagyon: 1935-ben 61 814 pengő jövedelem, 346 659 pengő vagyon;
1940-ben 77 004 pengő jövedelem, 917 556 pengő vagyon; 1942-ben 80 500 pengő összes jövedelem, 56 560 pengő jövedelem, mint adóalap