vegyész
(Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun m., 1845. júl. 19.–Kolozsvár, 1877. nov. 27., öngyilkos lett; kolozsvári búcsúztatás után Kecskeméten, az izr. temetőben temették el.)
Apja: Fleischer Bernát (izr., 1808–Kecskemét, 1869), posztó- és divatáru-keres-kedő Kecskeméten
Anyja: Schweiger Josefa (izr., 1818–Kecskemét, 1903)
Testvérek: Fleischer Leontin (1839–1912), Milhoffer István (1825–1890) jómódú kecskeméti kereskedő felesége; Fleischer Gusztáv; Fleischer Gyula
Vallása: izr.
Nőtlen
Középiskola: kecskeméti ref. gimn., I–VI. oszt., 1855–1861; VII–VIII. oszt., 1865–1867
Egyetemi tanulmányok Mo.-n: pesti tud. egy. 1867–1868, vegytan
Külföldi tanulmányok, ösztöndíjak: bécsi egyetem, 1864–1866, gyógyszerészet Oklevél: pesti tud. egy., gyógyszerész, 1868
Nyelvismeret: német, …
Nyilvános rendes egyetemi tanár: kolozsvári tud. egy. term. tud. kar, 1872. okt. 5., vegytan
Életút: Gyógyszerészeti gyakorlat: Kecskeméten, Gallé Emil gyógyszertárának gyakornoka (1861), segéde (1862), Pesten a Tauser-féle gyógyszertár segéde (1863), majd Ausztriában, a steyr-i, Brittinger-féle gyógyszertár gyógysze-részsegéde (1864–1865). A bécsi tanulmányok után Mosonban gyógyszerész provizor (1866), de a megyei főorvos bekérette keresztlevelét, s közölte, a törvények tiltják, hogy zsidók gyógyszerészként működjenek. Pestre települt át, s a gyógyszerész oklevél megszerzése után, 1868 és 1872 között a pesti egyetem vegytani intézetében Than Károly tanársegéde lett. 1872-ben megpályázta az újonnan indított kolozsvári tud. egy. vegytani tanszékét, amelyre Trefort ágoston min. előterjesztésére Ferenc József ki is nevezte nyr. tanárnak. Ő lett Magyarországon az első izraelita felekezetű kineve-zett egyetemi tanár. Kinevezése után külföldi tanulmányutat tett, kémiai laborokat tanulmányozott (leghosszabban a bonni egyetemen). A min.
engedélyével két félévet töltött külföldön (1872–73). A min.-tól kapott 9000 forintos keretből felállította és felszerelte Kolozsváron a Vegytani Intézetet.
Az Orsz. Gyógyszerészeti Egylet 1875-ben tiszt. tagjává választotta. 1877. nov.
28-án öngyilkos lett. A lakásán felállított ravatalnál Genersich Antal rektor az egyetem, Martin Lajos pedig a kar nevében búcsúztatta. Az állomáson, a koporsó Kecskemétre szállítása előtt Groisz Gusztáv jogászprofesszor mondott beszédet. Szakkönyveit a család a kolozsvári egyetem vegytani intézetének ajándékozta.
Tudományos, művészeti társulat, egyesület: M. kir. Természettudományi Társulat tagja, Orsz. Gyógyszerészeti Egylet tiszt. tagja (1875–)
Külföldi és nemzetközi tudományos társulat: berlini vegyészeti egylet tagja Közéleti társaság, szerep: a kolozsvári gyógyszerészhallgatók egyletének t. elnöke
(1874–77)
R
Földes Béla
(1881-ig Weisz) közgazdász, statisztikus(Lugos, Krassó m., 1848. szept. 25.–Budapest, 1945. jan. 18.)
Apja: Weisz J. János [izr., Lugos, 1815–(1865-ben már nem él)], orvos, 1835–1839:
a bécsi, 1839-ben a padovai egyetemen tanult, Lugoson működött Apai nagyapja: nagykereskedő Lugoson
Anyja: Nagel Jozefa, megözvegyülve az 1860-as évektől fűszerkereskedő/szatócs/
Spezereihändlerin Temesváron Vallása: róm. kat. (1879. okt. 6-ig izr.)
Felesége: Holländer Anna
Gyermeke: F. Lívia (róm. kat., Bp., 1882. jún. 2.–), 1913-tól ifj. Mikszáth Kálmán (1885–1950) Borsod megyei főispánnak, Mikszáth Kálmán (1847–1910) író fiának a felesége; F. Béla Dezső (róm. kat., Bp., 1886. máj. 4.–), M. ált. Hitel-bank cégvezetője, majd ig. h.-e, a M. Földhitel Intézetek Orsz. Szöv. ügyvez.
tagja, majd ig. h.-e
Középiskola: temesvári piar. gimn. I–VI. oszt., 1859–1865; bp.-i piar. gimn., VII–
VIII. oszt., 1865–67
Egyetemi tanulmányok Mo.-n: bp.-i tud. egy., jogi kar, 1868–1869, 1870–1871. tanév második fele
Külföldi tanulmányok, ösztöndíjak: bécsi egy., jogi kar, 1867/68., 1869/70. tanév;
lipcsei egy., 1870/71. tanév első fele
Oklevél: bp.-i tud. egy., állam- és jogtud. kar, 1872, jog- és államtudományi doktor Magántanár: bp.-i tud. egy., jogtud. kar, 1874, nemzetgazdaságtan; uo. 1880:
statisztika
Nyilvános rendkívüli egy. tanár: bp.-i tud. egy., jogtud. kar, 1882. dec. 4., statisztika Nyilvános rendes egy. tanár: bp.-i tud. egy., jogtud. kar, 1889. jún. 22.: statisztika;
1892. jún. 2.–1917. aug. 18.: nemzetgazdaságtan és pénzügytan
Egyetemi tisztségek: bp.-i tud. egy., jogtud. kar, dékán: 1896/97, 1912/13, megvá-lasztott rektor: 1917/18, de miniszteri megbízása miatt 1918. aug. 19-én erről lemondott
Életút: 1871-ben külföldről hazatérve először napilapoknak dolgozott. 1872:
a Fővárosi Statisztikai Hivatal ig. helyettesi hatáskörrel felruházott szakse-géde; 1873: a bp.-i Keresk. Akad. nemzetgazdaság- és pénzügytan tanárát helyettesíti, majd a kereskedelemtörténet r. tanára; 1876-ban kinevezik az Orsz. Stat. Tanács tagjává (1876–1901); 1879: jogakadémiai r. tanár Nagyvá-radon; 1880: bp.-i Keresk. Akad., nemzetgazdaságtan és pénzügytan r. tanár;
1882-től egyetemi tanár a bp.-i tud. egy. jogi karán, a statisztika tanszéken.
A tanszékre kiírt pályázaton heten vettek részt. A kar titkos szavazással Föl-des Bélát a második helyen jelölte. A min. felterjesztésére a király jóváhagyta
egy második stat. tanszék szervezését is, ahová Földest nyrk. tanárként nevezte ki. Az 1885/86-os tanévben létrehozta és ettől kezdve vezette a nem-zetgazdaságtani és stat. szemináriumot. Szilágyi Dezső igazságügyminisz-tersége alatt tagja a törvényelőkészítő biz.-nak (1889–1895). Amikor Kautz Gyulának az Osztrák–Magyar Bank élére történő meghívásával megüresedik a nemzetgazdaságtani és pénzügytani tanszék, akkor saját kérésére a kar támogatásával ide helyezik át Földes Bélát, aki már 18 éve ezt a tárgyat is előadta. 1911. okt. 4-én a király kinevezi az V. fiz. o.-ba. Tagja lett a különböző minisztériumok mellett működő szakértő tanácsoknak, bizottságoknak:
Orsz. Közl. Tanács (1907–1910), Orsz. Ipartanács (1907–1918), Orsz. Ip. és Keresk. Oktatási Tanács (1912–1918), munkásbiztosítási szakvizsgálati biz.
(1913–1918), statisztikai szakvizsgálati biz. (1913–1918), előadó tanácsosa lett a Szabadoktatási Tanácsnak (1912–1918). 1917. aug. 18-tól 1918. máj. 8.: tárca nélküli miniszter, megbízva az átmenetgazdasági teendőkkel, de 1917. okt.
2-án a király engedélyezi, hogy miniszteri állásától való megválása esetén a tanszékre visszaléphessen. Saját kérésére min. állásától felmentetvén, 1918.
jún. 1-jétől állapítják meg miniszteri nyugdíját a miniszterelnökségi büdzsé terhére. A két világháború között nyugdíjasként is rendkívül aktív volt.
Trianon után munkálkodott a revízió érdekében. Sokat publikált stat. és közgazd. tanulmányokat. élete végéig tagja maradt a Stat. Tanácsnak, s tagja lett az Orsz. Biztosítási Tanácsnak (1926–1939), az Orsz. Szociálpolitikai Int.
igazg. tanácsának elnöke volt (1932–44). Szerepet játszott számos közéleti társaságban. 1945 januárjában a bp.-i gettóban, a gettó felszabadításának napján éhen halt.
MTA tagság: lev. tag: 1893. máj. 12., r. tag: 1901. máj. 10., tiszt. tag: 1933. máj. 19.;
a Nemzetgazdasági és Stat. bizottságnak tagja (1879–1918), h. előadója (1881-től), jegyzője (1883–1886); a Nemzetgazdasági biz. előadója (1900–1917) Tudományos, művészeti társulat, egyesület: bp.-i nemzetközi stat. kongresszus
titkára 1876; a Jogászegylet és a Felsőoktatási Egyesület vál. tagja (1913–), a Magyar Statisztikai Társ. tiszt. tag (1923)
Külföldi és nemzetközi tudományos társulat: Institut International de statistique (1885), British Economic Association (1891), Union international de droit pénal vál. tag., Institut International de sociologie tagja és alelnöke, Friedrich List-Gesellschaft tag., a Société belge d’études et d’éxpansion és az American Economic Association tiszt. tag.
Szerkesztőségi tagság: Bp.-i Szemle közgazd. és stat. rovat vez. (1883–1886); a ber-lini Zeitschrift für Literatur und Geschichte der Staatswissenschaft c. folyó-irat állandó mtsa.; értekezések a nemzetgazdaságtan és statisztika köréből (1882–1885), értekezések a társadalmi tudományok köréből, Nemzetgazda-sági és Statisztikai évkönyv (1883–1886), Társadalom- és gazdaságpolitikai
könyvtár, M. Közgazdasági Könyvtár (1902–1914) szerkesztője, Pallas Nagy-lexikon közgazd. cikkei szerk., Közgazdasági Enciklopédia szerk. biz. tagja (1929–1931)
Közéleti társaság, szerep: Bp.-i Keresk. és Iparkamara lev. tagja (1876–); az Orsz.
Kaszinó tagja (1895–); Erzsébet Népakadémia társelnöke (1902–), Népszerű főisk. tanf. közp. biz. elnöke (1902–1918); Főiskolai szociális telep alelnöke (1914–1918), a nagybányai Teleki Társaság tiszt. tagja (1913–), a Munkanél-küliség Elleni Küzdelem Magyarországi Egyesületének (1913–1918) és a M.
Társadalompolitikai Társaságnak (1927) az elnöke. Az Interparlamentáris Unió tiszt. tagja, a Magyar Külügyi Társ. (1920–) tagja.
Politikai szerep: nagybányai kerület ogy. képv. függetlenségi párti programmal (1905–, 1906–1910, 1910–1918); a párt kettéválása után Justh-párti: az Egye-sült Függetlenségi és 48-as párt elnöki tanács tagja; a Szatmár megye that.
biz. tagja (1907–1918); tárca nélküli miniszter (1917–1918)
Kitüntetés: udvari tanácsos (1902), cs. és kir. belső titkos tanácsos (1918), MTA chorin Ferenc jutalma (1937)