Retorikai nevelés, anyanyelvi kulcskompetencia és fogalmazástanítás

61

62

műveletek előtti szakaszban az egocentrikus gondolkodás jellemzi, más nézőpontját nem képes átvenni. Logikus gondolkodásra tárgyakról, eseményekről 7−12 éves kora között, a konkrét műveleti szakaszban képes, ekkor már több tulajdonság alapján is képes osztályozásra (ez az érvek rendszerezéséhez is fontos), illetve arra, hogy egy dimenzió mentén sorba rendezzen tárgyakat (az összehasonlítás, a fokozatok felismerése szintén fontos érvelési mód).

A mentális modellépítéshez szükséges metatudatosságra, melyre a szövegalkotáshoz szüksége van, 11−13 éves kora között már képes a tanuló (Wood 1998: 211). Korábbi életkorban nem tolerálja a kétértelműségeket, a paradoxont, nem képes megérteni absztrakt kategóriákat vagy absztrakt állításokat értelmezni (Wood 1998: 185−189). 11 éves kor előtt sokat segíthetnek a felépítést segítő sémák. A formális gondolkodás fejlesztésére tudatosan kell törekedni, a tanulók hétköznapi tapasztalatait is bevonva a folyamatba, megelőzve azt a gyakori jelenséget, hogy a gyerekek, még ha rendelkeznek is a magasabb szintű gondolkodáshoz szükséges készségekkel, ezeket alkalmazni, „bizonyítani” nem tudják a számonkérések, mérések során. Az első négy előgyakorlat (ezek voltak a kezdő gyakorlatok) megfelel kisgyermek értelmi képességeinek és erkölcsi tudatosságának, az utolsó két gyakorlat pedig a mintabeszédeket előlegzi meg, ezek kidolgozásához elvont állításokról, kijelentésekről bonyolultabb logikai műveleteket végezve kell gondolkodnia a tanulónak.

A fentiek alapján az első négy előgyakorlat az 1−4. osztályban, a többi az elvi kérdés és a törvényjavaslat kivételével az 5−6. osztályban már alkalmas lehet a fejlesztésre. A leírás, mely egy részletet ragad ki és bővít, érzékletesen ábrázol, láttat az olvasóval, az alsó tagozat elvárásai között szerepel. Mivel e műfaj célja a láttatás, Perelman szavával a „jelenvalóvá tétel”, ezért szorosan kapcsolódik a stíluseszközök ismeretéhez, tudatos használatához. A tanuló, ahogy egyre nagyobb rutint szerez ezek alkalmazásában, egyre magasabb szinten lesz képes e feladat megoldására. Hasonló eset a jellemzés, mely klasszikus értelemben a szereplő belső nézőpontjának alkalmazását várja el. A 12 éves kortól kezdődő formális műveleti szakaszban már ideológiai kérdésekről, lehetséges, jövőbeli problémákról is képes gondolkodni, és képes hipotézise módszeres ellenőrzésére. Ez lehetővé teszi, hogy a korábbi gyakorlatokat magasabb szinten, az utolsó kettőt pedig életkorának megfelelő szinten meg tudja oldani.

Az erkölcsi gondolkodás fejlettsége szintén érinti a retorikai gyakorlatok problémakörét, a NAT 2012 és a kerettanterv is kiemelt fejlesztési célként foglalkozik az etikai kérdésekkel. Kohlberg az erkölcsi gondolkodás szakaszainak elkülönítésekor a 10 éves kort jelölte meg a prekonvencionális (büntetés illetve jutalomorientáció) és a konvencionális, tekintélyorientált gondolkodás között (Bem−Smith−Atkinson 1994: 79). A chreia és a gnóma

63

ezért már az alsó tagozatban is alkalmazható, 5−6. osztályban a korábbiak mellett a leírás, a megerősítés (cáfolás), a közhely, a dicsőítés (szidalmazás) irodalmi művek mélyebb megértéséhez, rájuk való reflektálásként használható. Az értékek, értékkülönbségek, erkölcsi motivációk felismerését, belső nézőpont alkalmazását követelő jellemábrázolás, de az összehasonlítás is jól kiegészítheti a házi olvasmány elemzését 6−7. osztályban.

A 7−12. évfolyamon irodalmi művekhez kapcsolódva, de önállóan is segítheti a gondolkodás és a meggyőző érvelés fejlesztését az elvi kérdés és a törvényjavaslat (a kettő közül egyik sem kötődik szorosan a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz, a gyakorlat más tantárgy keretében is alkalmazható). A posztkonvencionális erkölcs szintjét a kamaszok is megközelíthetik, az absztrakt gondolkodást igénylő társadalmiszerződés-orientáció, a köz jóléte által vezérelt cselekvés elérendő célként jelenik meg a tantervben is. Ennek elérésére a szónoki gyakorlatok különösen alkalmasak, mivel a retorika a kezdetektől szorosan kapcsolódik az etikához. A retorikai nevelés elősegítheti, hogy az etikaielv-orientáció kialakuljon a tanulókban, saját választású etikai elvek vezéreljék cselekvésüket. Ezt bizonyítja, hogy a cáfolattól és a megerősítéstől kezdve a diáknak alkalmaznia kellett a lehetségesség, következetesség, hasznosság; az elvi kérdés, törvényjavaslat kidolgozásánál pedig a törvényesség, igazságosság, hasznosság, lehetségesség szempontjait.

Az elvont, filozófiai gondolkodás kialakítására csak az írás technológiájának elsajátítása után van lehetőség, a szituatív igazságot is ekkor válthatja fel az igazság platóni értelemben vett keresése (ld. Phaidrosz; Ong 2010: 149). Az írás tehát elősegíti az öntudatos, tagolt, személyes belső világ kialakulását, az interiorizáció mellett azonban az egyén egyre alkalmasabb lesz a hagyomány megismerésére is. Az írás segítsége révén az éntudatosság növelése (befelé fordulás) mellett nyitottságra, a személyek közötti interakció igényére is szert tehet az egyén (Ong 2010: 154).

2.5.2. A retorikai nevelés a költészetet is a meggyőző kommunikáció megtanulásának szolgálatába állította. Kreatív írásgyakorlatok napjaink fogalmazástanítását is jellemzik, érdemes megvizsgálni, jogos-e a vád, mely szerint az ókori oktatás mintaképek szolgai másolásán alapult, a tekintély gátat szabott az egyéni kreativitás kibontakoztatásának (Pethőné 2005: 26−27).

A kreatív írás (creative writing) olyan „szervezett keretek között történő írásgyakorlat, amely a különféle műfajokban való alkotás szabályait igyekszik megtanítani változatos, értékelő, elemző, kritikai módszerekkel” (Raátz 2008, ld. ugyanitt a kreatív írás történetének áttekintését és hazai hagyományait is). A mechanikus írás, írásgyakorlat, irányított írás,

64

folyamatközpontú- és szabadírás mellett a fogalmazástanításban, az anyanyelvi oktatásban is egyre nagyobb szerepet kap (Raátz 2008). Tematikailag, műfajilag, módszertanilag változatos gyakorlatait összekapcsolja, hogy valamilyen szépirodalmi műfajban való alkotáshoz kapcsolódnak (pl. disztichon, eredetmítosz, egyperces, adott formára írt vers, védőbeszéd, monológból dialógus, cím alapján írt publicisztika, irodalmi levél, párbeszéd elejének és végének megírása, történetalkotás más kiindulással). Tágabb értelemben vett kreatív gyakorlat például a szöveg „közadakozásból”, a szövegalkotás megadott szavakkal, a párbeszédpótlás, a mondatbefejezés, az önéletrajz vagy a képhez szöveg írása (Raátz 2008).

2.5.3. táblázat: Kreatív gyakorlatok két mai gyűjteményben az előgyakorlatok alapján csoportosítva

Előgyakorlat Samu Ágnes: Kreatív írás Tóth László: Módszerek a kreatív szövegalkotási képesség fejlesztéséhez mese Modernizált mesék,

Tanulságok Maci Laciék kirándulnak, Mesemondó doboz, Történetek a kosárból, Történetlánc, Képtelen mese, Három csésze, Hét hajmeresztő nap, Hideghullám, Állatmese, Üzenet a palackban, Kabala, Tündérmesék – egy kicsit másképp, Kaland a Naprendszerben, Kutyául érzem magam (nézőpontváltás), Mesék az évszakok változásairól

elbeszélés Életünk kis történetei Szinopszis

Emlékirat

Kidolgozandó helyzetek, Ismeretlen olvasók a láthatáron (bővítés), Magazincsodák (történet írása cikk alapján), Nagy találmányok – nagy változások, Sarkvidéken, hóban-jégben gnóma Egysorosok mottóként

szidalom-dicséret Érvek minden mennyiségben, Mentségére

legyen mondva, rajongói levél leírás Itt és most

jellemzés „Amikor én kicsi voltam”, Önéletrajz, Gyors portrék, belső monológ, monológ

Az istenek sem tökéletesek, Más idők járnak, Nem volt könnyű (saját életünkben

bekövetkezett változás elbeszélése), Ismertem Kossuth Lajost

közhely A rossz hír szárnyakon jár

elvi kérdés „Halló! Van ott valaki? (vita: lehetséges-e élet a Földön kívül), Egy legenda nyomában, Fiúk és lányok: együtt vagy külön

tanácsadó beszéd

Mit tanácsolsz?

65

A 2.5.3. táblázat mutatja, hogy a legtöbb kreatív gyakorlat a szónoki előgyakorlatok rokona, ezek beépítése, szisztematikus használata az érvelés készségét is fejleszti, emellett a tanári vezetés lehetővé teszi, hogy a tanuló kialakítsa azokat a mentális modelleket, melyek szövegértési és szövegalkotási stratégiáinak megválasztását segítik. A kreatív gyakorlatok segítik a saját tapasztalatok, egyéni élmények megfogalmazását, analógiák meglátását és kifejezését, motiváció megteremtésével pedig az önkorrekció, a viszonyok, arányok, hangsúlyok megteremtésére való törekvést, annak felismerését, hogy az írás tiszta, világos, kontextustól függetlenül érthető szövegalkotást jelent. A tanulónak fel kell ismerni, hogy az írás a beszéddel szemben rögzített, módosításra az alkotási folyamatot követően nincs lehetősége. Éppen ez az egyéni felelősségvállalás azért, hogy a befogadók megértsék a szöveget, jelenti az írás legnagyobb nehézségét (Wood 1998: 201−211).

2.5.4. táblázat: Egyéb kreatív gyakorlatok két mai gyűjteményben Gyakorlat Samu Ágnes: Kreatív írás Tóth László: Módszerek a kreatív

szövegalkotási képesség fejlesztéséhez szövegértés Szövegértés-másként

jóslás „Előzmény” (jóslás kulcsszavak alapján)

folyamatleírás „Rántotta” (levél a rántotta

elkészítéséről), levél magamnak (mi lesz felnőttként, hogy éri el ezt)

„katekézis” „Száz szó” (kérdés-válasz) kiegészítés Befejezetlen mondatok, Nyitó,

Záró mondatok, „A közepén kezdve”, Töredékek

Mi lenne, ha…, Kezdetnek ez is megteszi, Beillesztésre váró mondatok, Körbe-körbe, meg-megállva (történetmesélés stafétában)

versírás „Adott formában” versírás, Újraírt versek

Ötsorosok, Hétsorosok, Vers a

barátságról, Címversek, Személyversek, Szófűzéses versek, Fenn-lenn találkozó versek, Limerick, Akrosztikonos vers személyes

élmény kifejezése

„Megállított pillanat”,

„Képzeletben”: jelenet, vers, belső monológ, levél,

levélváltás, elbeszélés, naplótöredékek

Állatos könyv, Családi képregény, Képeslapok minden mennyiségben, Mi van a csomagban? (helyzet leírása tárgyak alapján)

filmes műfajok

Szappanopera, Filmezés, „Ami egy dal mögött lehet”

publicisztikai szövegek

bemutatkozó, álláshirdetésre válaszoló levél, apróhirdetés, hirdetés, távirat, átírt hírek, újságot illusztrálva (olvasói levél)

levél az önkormányzatnak, Nyissunk üzletet (reklám tervezése)

66

A kreatív írás gyakorlatai jól összekapcsolhatók az alsó tagozatos fogalmazási segédletekben szereplő feladattípusokkal is. A 2.5.4. táblázat mutatja, mely egyéb szövegtípusok alkotása szerepel még a két vizsgált gyűjteményben. A retorika mint a szövegműfajok elmélete szintén megjelenik a kreatív gyakorlatokban, a publicisztikai és a hivatalos írásművek alkotása, a médium megváltoztatásával pedig az elektronikus szövegek alkotása is kreatív gyakorlattá tehető.

A 2. fejezet arra a kérdésre kereste a választ, szükség van-e a kompetenciaalapú oktatásban a retorikai nevelésre. Az antik előzmények vizsgálata, a retorikai elemzés mint módszer kialakulásának és használatának rövid történeti áttekintése megmutatta, hogy a szöveggel megteremtett alkotó viszony, az olvasás, írás, beszéd, a tehetség és a mesterségbeli tudás, a gyakorlással kifejlesztett ítélőerő a közoktatás számára is hasznos lehet. A retorikai nevelés és a fogalmazástanítás mint a beszédfejlesztés eszköze, kiegészítve a javítás, csiszolás személyiségfejlesztő hatásával olyan lehetőséget teremthet, amely 12 év alatt elegendő időt adhat a korlátozott kódot használó gyerekek (Hangay 1996: 4) felzárkóztatására is.

A klasszikus retorikai nevelés rendszere az újkorig érintetlenül fennmaradt, a könyvnyomtatás, a racionalizmus, a pszichológia hatására sem tűnt el, éppúgy jelen van az 1869-es Eötvös-féle tanterv beszéd- és értelemgyakorlatoktól induló fejlesztési rendszerében, mint a nagy múltú (és virágzó jelenű) amerikai esszéírásban. A ma érvényes alap- és kerettanterv, bár szűken értelmezi a retorikát, búvópatakként tartalmazza az anyanyelvi nevelés részeként a retorikai hagyományt. Az „esszéírás” gyakorlásának módjára nem történik utalás, kötelező esszék vagy szónoki beszédek elemzése ritkán valósul meg a középiskolában.

Mivel a retorikai előgyakorlatok kumulatív hierarchiát alkotnak, az egyre népszerűbb kreatív írásgyakorlatokhoz hasonló rendszerük alkalmas lehet olyan mentális modellek kialakítására, amelyek fejlesztik a procedurális memóriát, az erkölcsi érzékenységet, mélyítik az irodalomértést. Tehát a szövegmű alkalmas lehet az (anya)nyelvi kompetencia és a gondolkodás vizsgálatára, a szövegalkotási gyakorlatok a retorikai nevelésben használt rendszere pedig a gondolkodás, a beszéd és az írás átfogó fejlesztésére.

67