város tan. állását i évre csak helyettessel töltötte be, h o g y az esetben, ha Petrovácz uj állásában nem jól érezné magát, visszatérhessen a tanítói székre. A város tanügyének n a g y vesztességére ez nem következett b e ; de uj állásában is mindig a régiszerettei érdeklődik minden tanügyidologiránt.
1873-ban tehát már 8 tanítója volt Adának. V a l a m e n n y i 345 frt, 16 ker. láricz föld és lakással bírt. A z iskolák száma 17 éven át nem szaporodott; mígnem 1887-ben 1, 1891-ben 2 állást rendszeresített a község, s í g y jelenleg 11 tanító van Adán.
A 70-es évek közepe táján a földek bérlete igen cse
kély volt. Ezért egyes tanítók a földnek készpénzre való megváltását kérték a községtől. A község meghallgatván a tanítók kérését, teljes fizetésüket 720 frtban állapítá m e g . 1876-ban, midőn tanítóválasztásról S i ó sem volt, kimondotta a község, h o g y a tanítóknak ezentúl nem ad földet, hanem 500 frtot és 100 frt lakpénzt; az 50 frtos ötödéves korpótlék azonban 700 frtra emelheti a fizetést. E szerint csak 20 év múlva nyeri az újonnan alkalmazott tanító azt a fizetést, m e lyet a régiek n y o m b a n élvezhettek.
1891-ben a tantestület egy memorandumot terjesztett föl a főszentszékhez, melyben kérte, h o g y ez követelje vissza a várostól az elfoglalt földeket s adassa át a taní
tóknak. A főszentszék a tanítók kérését teljesen j o g o s n a k találván, utasította a hitközséget, h o g y a várostól követelje vissza a földet. A képviselőtest. erre a r. k. iskola-alap ja
vára telekkönyvezett 64 ker. láncz földnek kiadását egy
hangúlag elhatározta, mihez Matkovich Lajos v. főszolga
bírónak az ügyet teljesen megvilágító fölterjesztett jelentése alapján a megye is hozzájárult. í g y m a : F r i d r i k , Dreisziger, idb. Á r p á s s y és B u r k o v i c s élvezik a 2X\% évi harcz után visszaszerzett kath. iskola-alap földjeit.
Gyetvay Béla a kétéves tanfolyam befejezése után Kalocsán 1863-ban altanítóságra, 1867-ben főelemi tanító
ságra lőn képesítve. 1870-ben került Adára és az egész idő alatt ú g y az iskolában, valamint egyesületi és társadalmi téren kivette a maga részét. A takarékpénztár és a tan. ta
karékmagtár alapításában jelentékeny része volt és m i n d két intézetnél előkelő állással bírt. M i n t a r. k. hitközség jegyzője már éveken át tesz jeles szolgálatot egyházának.
A G y e t v a y v a l egyszerre megválasztott Wolf József az egyesületi és társadalmi téren fejtett k i kiváló buzgó
ságot és a méhészettel is különös előszeretettel foglalkozott.
E téren való sikereiért több elismerő oklevelet, az 1885.
orsz. kiállításon a n a g y érmet nyerte el. A tan. egyletnek 9 éven át pénztárnoka, a helyi intézeteknél részint mint elnök, részint mint vál. tag, csaknem valamennyiben sze
repel. A z utóbbi években sokat betegeskedvén, nyugdíjaz
tatását kérte és 1894-ben teljes fizetéssel n y u g a l o m b a vonult. A z aránylag fiatal férfiú (50 éves) azonban nem sokáig pihenhetett, mert már 1895-ben K u g l i c s lemondása foíytán a választók bizalma W o l f felé fordult és megválasz
tották a város bírájának. E minőségben is kétségkívül a tanügy felvirágoztatásán f o g fáradozni.
A z 1887-ben szervezett uj állásra Dreisziger Ferencz lett megválasztva. Dreisziger fiatalsága daczára, irodalmi tevékenységével az egész ország előtt előnyösen ismert alak és kath. tanügyi íróink legelsői között foglal helyet.
P a e d a g o g i a i irodalommal 1885 óta foglalkozik és nincs kérdés, melyhez a szaklapokban alapos képzettséggel és a legerősebb logikával hozzá ne szólna. Felszólalásai világos, tiszta főre engednek következtetni. A g y a k o r l a t i irány e l hanyagolása nélkül, m i n d i g bizonyos eszményi szempont
ból bírálja a dolgokat. A német szakirodalom alapos isme
rője lévén, az azokban helyeseknek talált eszmék hazánkban való elterjesztésének valóságos apostola. A „Népiskolai t a n ü g y i n e k 10 éven át főmunkatársa volt, melyben ez idő alatt mintegy 100 önálló értekezése jelent meg. A „ K a l a u z "
és az „ I s k o l á d n a k is belmunkatársa volt, most pedig a
„Népnevelő" cz. hiv. kath. tanügyi közlönynek b e l m u n k a társa. A z egyleti életben kitűnő dolgozatairól és nyugodt, alapos felszólalásairól ismeretes. A tantestületi tanácskoz-mányokat valóságos továbbképző intézménynyé emelte, hol havonkint 2—3 , rendszerint az iskola beléletébe v á g ó , g y a k o r l a t i dolgozat adatik elő és tárgyaltatik. A püspöki kar által a tanterv revideálására kiküldött bizottságban a népiskolai tanterv előadója volt. Könyvalakban megjelent önálló munkái a k ö v e t k e z ő k : 1. A záró vizsgálatokról. 2.
Önképzésünk akadályai. 3. A z első osztály teljes vezér
könyve. 4. A népiskolai olvasókönyvről és az olvasmány
kezelés módszeréről. Iskolai működéséért 1890-ben az e g y h m főtanfelügyelő részéről elismerésben részesült. A z ál
tala alakított „Kath. kör"-nek elnöke, a dalárdának alelnöke és 3 é v i g az „Ada-Moholi K ö z l ö n y é n e k szerkesztője volt.
a
Digitized by
66 —
A többi tanító is a l e g n a g y o b b szorgalommal tesz eleget kötelességének. E n n e k köszönhető azon csaknem hagyományszerü tisztelet, melyben a város közönsége a tanítókat részesíti. Árpássy János a méhészet terén, Gácsér Béla mint az „Ada-Moholi K ö z l ö n y " szerkesztője buz
gólkodik.
A moholi kartársak bevonásával 1872 ben létesült a tanítói takarékmagtár^ melybe minden tanító évenkint 1 mm. buza tagdíjat fizet; ezt a megszorult földmívesek k ö zött kiadják kamatra. A takarékmagtár jelenleg 10 ezer frt alapvagyonnal rendelkezik és 3 n y u g . adai tanító és 2 moholi tanító-özvegyet évenkint 150 — 150 frtnyi segélyben részesít. E z alaphoz csatolták Váltó János volt plébános 400 frtos alapítványát, melyet a megszorult tanítók segélyezé
sére a 70-es évek elején tett.
A legelő elkülönítés alkalmával csak egy tanító k a p t a k i a kellő jutalékot; a többiek 1— 1 ker.láncz jutalékkal elé
gíttettek k i . A megfelelő jutalék elnyerése v é g e t t port indítottak, mely azonban befejezést még nem nyert.
A tantermek felszerelése hiányos, az iskolalátogatás igen rendes. A z alsó két osztályban vegyesen, a 4 felsőben nemileg el vannak különítve a g y e r m e k e k .
Váltó János volt plébános a szegény g y e r m e k e k fel
ruházására 200, a szegény ö z v e g y e k segélyezésére 500 frtos alapítványt tett. Kórházat is létesített több ezer frtnyi adománynyal, melynek segélyezésére 1 ker. láncz földet is hagyott. A község 2000 frtos alapítványt tett a szegény isk. g y e r m e k e k részére; azonkívül évenkint 200 frttal segélyezi a város kath. szegényeit.
1885-ben földmíves iskolát létesített a község, m e l y ma az állam kezelése alatt áll. E czélre 100 kat. hold földet engedett át a község azon kikötéssel, h o g y a legelő elkü
lönítésekor ez képezze az 1 0/ o 'o sís^ ° ^a"a^aPo t' E z e n i s k o l a kezelése alá helyezte a község egyik — epreskert nevén ismert — üdülő helyét is azzal, h o g y a g y e r m e k e k g a z d a ságtani oktatást itt nyerjenek. V a n egy óvoda és iparos-tanoncz iskola is.
1895-ben az iskolaszék 3 uj állás szervezését kérte a várostól, mit a városi képviselet egyhangúlag elhatáro -zott. U g y a n e k k o r elhatározta a képviselő testület, h o g y apáczazárdát épít és a leányok tanítását a Miasszonyunkról nevezett iskolanénékre bízza. A határozatot csakhamar a tett fogja követni; miután Császka G y ö r g y kalocsai érsek sajátjából 12 ezer frtot adományozott e czélra.
A községben létező számos társaskörben és összes jótékonysági egyleteiben a tanítók mindenütt élénk részt
vesznek, mindenütt a belső intézők között foglalnak helyet.
Jelenleg működnek: Fridrik Tamás(1015 frt), Gyetvay Béla, Dreisziger Ferencz, Burkovics István, idb. Arpásy János (800 frt), Cseh János (630 frt), Gdcsér Béla (580 frt), Nagy Lajos (530 frt), Tinnagl Lajos, Kovács Ferencz és ifj.
Árpásy János (500 frt).
A d a i g e n terjedelmes határral bírván, a távoli része
k e n keletkezett szállásokon a 60 as években írni, olvasni és számolni tudó egyszerű emberek terjesztették az írás és olvasás mesterségét; m í g végre 1873-ban a község az első rendes tanyai tan. állást szervezte. 1876, 86 és 94-ben is szerveztek 1—1 állást és í g y jelenleg 4 tanyai tanító v a n . M i n t ilyenek működnek ezek: Obertlich Sándor, Raffner Dezső, Korpássy István és Molnár Sándor (390 frt).
A z első templom 1760-ban, a jelenlegi 1795-ben épült.
Csincsik József 3000 frtos és 60 ezer téglából álló adomá
nyából épült a temető kápolnája, melyhez az 1868 óta mint 12. p l . itt működő Opitz Sándor 500 frttal járult. A templom 1895-ben 100 éves jubileuma alkalmából mintegy 3000 frtnyi költséggel restauráltatott.