n y o k és a ház kulcsainak átadása.
A nagynevű érsek régi óhaja í g y beteljesedvén, m e g nyílt az iskolanénék magyarországi második nevelő inté
zete. (Az első Temesvárott keletkezett 1858-ban). A z inté
zettel e g y convictus és egy nyilvános elemi leányiskola volt összekapcsolva.
1. A nevelő intézet.
A belső intézetbe szept. 23-án vétettek fel az első nö
vendékek, k i k n e k száma okt. 3-ig 42-re emelkedett. E z e k részére a nővérek fokozatosan fejlesztett n é g y évfolyamú felsőbb iskolát szerveztek, melyben az iskolai müveltetés az a k k o r i tanrendszer fonalán történt. A z 1868. 38. t. cz.
megjelenése után, a convictusi tanoda a polgári iskolák 4 tanfolyamát foglalja magában. E z e n intézetbe az ország legkülönbözőbb helyeiről sereglettek össze a műveltebb szülők gyermekei, k i k n e k száma az intézet megnyitásától 1869-ig 1689-re megy.
Kunszt érsek a szerényebb viszonyok között élő szü
lők gyermekeinek is hozzáférhetővé tette a nevelő intéze
tet nagyszerű alapítványával, melyet végrendeletileg „nő-növeldei alap" czímén ösztöndíjak alapítására h a g y o m á nyozott. (Lásd „Nőnöveldei-alap" czím alatt). E z e n alap ter
hére évenkint 35—38 ösztöndíjas leánykát vesz fel az idő szerinti főpásztor az intézetbe. E g y - e g y ösztöndíjas után évi 250 frtot fizet az alap.
1872 óta ösztöndíjakra 126,181 frt fizettetett k i . A z intézetbe fizetéses növendékek is vétetnek föl, k i k évi 200 frtot tartoznak fizetni. A növendékek létszáma jelenleg 57.
2. Elemi és felső népiskola.
A benlakással összekötött felsőbb leányiskola mellett K a l o c s a város leánygyermekei részére mindjárt három, 186i-ben n é g y osztályú elemi tanoda létesíttetett, az a k k o r i tanítási rend szerint. A tanulók évről évre szaporodtak, ú g y , h o g y az előbbi n é g y tanhelyiség n e m volt elégséges ; azért az iskolanénék egy ötödik tantermet is létesítettek.
A z 1868. évi 38. t. cz. alapján a tanulók 6 évfolyamba osz
tattak be.
H o g y a helybeli műveltebb szülőknek módjuk legyen serdülő leányaikat kellőképpen kitaníttatni, s akár a tanító-nőképezdére, akár e g y é b szakiskolára előkészíttetni, az is
kolanénék saját erejökből a felsőbb népiskolák feladatát képviselő 7. és 8. osztályt is szervezték.
J e l e n l e g az elemi iskola hat osztályában 376, a felső népiskola két osztályában 56, összesen 432 növendék van.
3. Az óvoda.
A z iskolanénék elüljárósága belátta, h o g y Kalocsán a kisdedeknek óvása n a g y feladatot k é p e z ; azért saját jóin
dulatából megtette a szükséges intézkedéseket a kisdedek
nek ápolására. 1868 május elsején nyilt m e g az óvoda, mely immár az összes jelentkezőket n e m is képes befogad
ni. Jelenleg 200 gyermek v a n az óvodában.
4. Tanítónőképző Intézet.
E z intézetet dr. Haynald Lajos érsek létesítette, midőn az 1868. évi 38. t. cz. életbeléptetése után, a leánytanításnak fontosságát fel akarván mindinkább karolni, az iskolanénék intézetében a szabályszerű három éves tanfolyamot beállí
totta. A nagynevű érsek az intézetet a szükségesekkel bőven ellátta, a tanerőkről és azok díjazásáról, sőt az általa
4*
Digitized by
5* —
alapított ösztöndíjakkal arról is gondoskodott, h o g y sze
génysorsú leányok tanulmányaikat mint benlakók v é g e z hessék, és a folytonos felügyeletnek örvendve, értelemben és kedélyben annál inkább kiképeztessenek.
1883-ban, főpásztori rendelettel, az eddigi három éves tanfolyam n é g y évesre lön kibővítve. A z intézet igen n a g y látogatottságnak örvend. A növendékek száma a jelen tanévben 121.
E z e k közül 89-en az internátusban vannak elhelyezve.
É v i 150 frtnyi ösztöndíjat élvez 24 a Haynald-alapból, 4 a Császkaalapból; a többiek teljes ellátásuk fejében h a v o n -kint 15 frtot fizetnek az iskolanénéknek.
6. Polgári tanítónőképző.
M i n t h o g y a felsőbb leányiskolák vezetésére oly tan
erők kívántatnak, k i k a polgári képzőt rendesen végezték : jónak látta a főpásztor az irányban intézkedni, h o g y azon kitűnően képesített elemi tanítónők, k i k n e k ezen pályára hivatásuk v a n , a polgári leányiskolák vezetésére előkészít
tessenek. E z t felsőbb helyen tett és szívesen tudomásul vett közlés után oly módon léptette életbe, h o g y csakis o l y a n o k vétessenek föl ezen tanfolyamra, k i k Istentől nyert kiváló tehetséggel kellő buzgalmat párosítanak. Leginkább azon kitűnő tanulókkal történt ez, k i k mint iskolanénék a felsőbb leányoktatásban voltak hivatva részt venni. A két éves tanfolyam 1883-ban három tanfolyamává lett és a p o l gári képzőkre előírt összes szakcsoportokat magában foglalja.
A z intézet fennállása óta 122-en nyertek benne okle
velet. E z e k között 95 szerzetesnő volt és 27 világi. 1895-ig az egyházi főhatóság által kirendelt vizsgálóbizottság előtt folytak le a tanképesítési vizsgálatok. Azóta a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kinevezett bizottság előtt tartatnak meg. A három tanfolyamban jelenleg 21 rendes és 19 magántanuló van. A rendes növendékek közül 11-en évi 150 frtnyi ösztöndíjat élveznek.
6. Óvónőképző intézet.
A z iskolanénék az egyházmegyében Haynald érsek
k i v á l ó pártfogása és támogatása mellett több fiókintézetet létesítettek és h o g y a vezetésük alatt álló óvodák részére kellő képzettségű óvónőket nyerjenek, a főpásztor óvónő
k é p z ő intézetet is létesített, melyben azonban csak szerzetes jelöltnők vétettek föl. C s a k 1888 óta vesznek föl külső nö
v e n d é k e k e t is. A két tanfolyam hallgatóinak száma 52.
A z óvónőképző intézet az 1896. tanév kezdetén Z o m -b o r -b a n lesz elhelyezve, h o l a megfelelő épületekről Csdszka G y ö r g y érsek g o n d o s k o d i k . A képző 25—30 növendék ré
szére benlakással lesz összekötve.
7. Az árvaház.
A z árvák alapja m é g Klobusiczky Péter érsek idejében keletkezett. (Lásd „Árvák-alapja" czím alatt.) H a y n a l d ér
s e k az iskolanénék temploma mellett a m a g a költségén uj, emeletes és czéljainak teljesen megfelelő díszes épületet emeltetett és az árvák nevelését az iskolanénékre bízta. A z intézetben 45 árva van elhelyezve, k i k életök 12. é v é i g n e veltetnek itt.
Kunszt érsek az iskolanénék idejövetele alkalmával csinos templomot és díszes épületet emeltetett 120 ezer frt költségen. Ezenkívül a nénék fentartására 100 ezer frtos alapítványt tett. A z áldott lelkű főpásztornak utolsó tény
kedése is az általa alapított intézet jövőjének biztosítása v o l t ; mert vagyonának 1/l részét ösztöndíjak alapítására hagyományozta. E z e n alap jelenleg 268,299*84 frtot tesz.
Közvetlen utódja Haynald Lajos kiváló figyelemben részesíté a leánynevelést, az anyaház tanintézeteinek szapo
rítása mellett, egyházmegyéjében az iskolanénék terjedését kiváló módon elősegítette. A z ő támogatása mellett az anyaház 14 fiókintézetet létesített a megyében, m e l y e k ál
dásos működéséről köteteket lehetne írni. A kalocsai inté
zet épületeinek bővítéséhez az árvaházon kívül 100 ezer frttal járult; úgy, h o g y a kalocsai nevelő intézetet, terjede
lemre nézve, csak a temesvári testvér-intézet múlja fölül.
A z intézet 26,936 m2- n y i területen fekszik. A z épüle
tekre 12,132, az udvar és kertre 14.804 ma esik. A szüksé
ges gazdasági épületeken kívül 24 tan-, 24 hálóterem, 13 lakószoba, 3 étkező terem, fürdőszobák, ruhatárak stb. t a lálhatók, melyek felszerelése és berendezése minden t e k i n tetben mintaszerűnek mondható. Könyvtárai, zenetermei, mügyüjteményei a legkényesebb igényeket is kielégítik. A
Digitized by
— 54
terjedelmes épületben mindenhol észlelhető tisztaság m e g lepő hatással v a n a szemlélőre. A z intézet dísztermében rendezni szokott színi-, dal- és zeneestélyek a kitűnő veze
tést, tanítást és nevelést az intézetet az egész országban is
mertté tették.
A z összes intézetek élén Petrovdcz József mint igaz
g a t ó és Franz Márta Terézia mint főnöknő állanak, dr. Po-vtschil Richárd, Boromisza István, Reichheld K á r o l y , Hüb-ner G y u l a és Fáncsy A n t a l tanárokon kívül 42 iskolanéne foglalkozik a.leány ok tanításával és nevelésével.
E z e k e n kívül 58 jelöltnő van az anyaházban. 52 nővér a gazdaságban foglalkozik.
Császka G y ö r g y , elődjéhez híven, az iskolanénék ter
jesztésében áldásos működését már is megkezdte. í g y az adai és palánkai fiókintézetek már az ő hathatós támogatá
sa mellett vannak építés alatt. A közel jövőben a h o r g o s i árvaház, valamint a futtaki leányok oktatása is az ő kezük
re lesz bízva, s í g y 1—2 év alatt 18-ra rúg a megyében l é vő fiókintézetek száma, melyek minden szónál ékesebben hirdetik a nővérek áldásos működését. K i n n a m e g y é b e n jelenleg 90 szerzetesnő és 42 jelöltnő van.
1890 óta az iskolanénéknek a város v é g é n közel a vasúthoz, e g y nyaralójok is van. E h h e z Lichtensteiger F e rencz püspök adományozta a telket. A telek kiegészítésére az iskolanénék 900 frton megvettek m é g e g y szomszédos házhelyet.
A nyaraló épülete az iskolanénék költségén emeltetett.
Á l l pedig 12 szobából, a mellékhelyiségekből s egy g y ö n y ö r ű kápolnából. A telek valamivel nagyobb, mint az anyaházé.
XIII. Az egyházmegyei r. k. tanító-egyesületek története.
A z 1868. évi törvény értelmében az egész országban megindult a különféle tanítói egyesületek alakítása. A z i l y egyesületek szüksége és jótékony hatása a k k o r tűnik fel legjobban, h a figyelembe veszszük azon számos üdvös moz
galmat, mely éppen az egyesületi életből fakadt. És habár általános a panasz az egyesületi életben észlelhető pangás ellen, magukat az egyesületeket elitélnünk nem s z a b a d ; mert ezek főleg a továbbképzés lárma és zaj nélküli meleg
ágyai lévén, országra szóló mozgalmakat csak ritkán
indít-55 —
hatnak. Ily irányban működik az e g y h á z m e g y e területén léte
ző 6 r. k. tanító-egyesület is és munkássága bizonyságául azon számos munka szolgál, melyek e g y része az egyesületek ál
tal évenkint kiadatni szokott értesítőkben is megjelenik.
Kubinszky Mihály volt e g y h m . főtanfelügyelő l á n g buzgalmának köszönhető, h o g y ezen egyesületek a 70-es é v e k elején egymásután keletkeztek. K e z d e t b e n az egész m e g y é r e kiterjedő egyesületet akartak alakítani, mely azon
b a n nem volt megvalósítható. í g y azután megalakíták 1873-ban a Kalocsa-vidéki tan. egyesületet, mely Kalocsán kívül a miskei, hajósi és keczeli esperesi tankerületeket foglalja magában. Már a k k o r kimondatott, h o g y a főmegye e g y é b vidékein is létesíttessenek i l y egyesületek, s h o g y ezen egyesületek egymással szövetségbe jöjjenek. A vidéki egyesületek ilyetén szövetkezése azonban mindeddig még nem létesülhetett.
Jelenleg hat r. k. tanítói egyesület van a főmegye terü
letén. E z e k n e k tagjai az illető területen működő egyházi és világi tanítók, kik évenkint 1 frtnyi tagdíjat fizetnek. A z egyesületi v a g y o n pályadíjakra, dolgozatok kinyomatására, az értesítő kiadására, a könyvtár gyarapítására és megszo
rult egyesületi tagok kisebb mérvű segélyezésére szolgál.
Miután az értesítők kiadása fedezet hiányában néhány é v i g elmaradt, Mayer Béla főkáptalani helynök 1891-ben a H a y n a l d alapból 150 frtot utalványozott olyformán, h o g y ezen összeg a kalocsai egyesület elnökének nyugtájára az alapítványi hivatal által évenkint kifizetendő. E z z e l az érte
sítőnek kiadása mindenkorra biztosítva van. M i n d e n e g y e sület évenkint megtartja r. közgyűlését.
A z egyes egyesületek keletkezése, munkássága a k ö vetkező adatokból tűnik k i .
I. Kalocsa-vidéki tanitó-egyesület.
A l a k u l t 1873. ápril 15-én. Magában foglalja K a l o c s a város és pusztáinak, a miskei, hajósi és keczeli kerületek tanítóit. A rendes tagok száma 152. Pályamunka 117 érke
zett be, melyek díjazására 430 frtot fordítottak. Elnöke Mayer Béla, II. elnöke R e z s n y á k János, alelnöke B e r a u e r József; j e g y z ő k Mészáros G y u l a és R e s l i I s t v á n ; pénztár
n o k P é c h y István; könyvtárnok P e t ő Mihály.
II. Bács-Tiszavidéki tan. egyesület.
A l a k u l t 1873. decz. x 8-án „ Ó - B e c s e v i d é k ia név alatt;
Digitized by
56
-jelenlegi nevét 1876-ban vette föl. Alakulásakor 33 tagja volt, jelenleg 134 tagot számlál. Pályadíjakra 106 frtot for
dított. Elnöke Matoss János, II. elnöke Márton Mátyás, a l elnöke F r i d r i k T a m á s ; j e g y z ő k D r e i s z i g e r Ferencz, Laczkó János és M á k János; pénztárnok Osztrogonácz Ferencz ; könyvtárnok K a t o n a Sándor.
III. Ujvidék-Palánkai tan. egyesület.
A l a k u l t 1876. május 30-án 49 taggal. Jelenleg 85 ta
got számlál. 60 munkát nyújtottak be a tagok. Pályadíjak
r a összesen 210 frtot fordított az egyesület. Elnöke Eigl József, másodelnöke Szauter István, alelnöke F ü k e P á l ; j e g y z ő k Berencz Mihály és A n t a l i c z H ú g ó ; pénztárnok Leister József; könyvtárnok M a y e r Lőrincz.
I V . Baja-vidéki tan. egyesület
A l a k u l t 1874. május 28-án 72 t a g g a l ; jelenleg 155 ta
got számlál. A beérkezett munkák száma 78, pályadíjakra 140 frtot fordított. A millenium alkalmából kiadta V i d a D á niel 150 oldalra terjedő és 50 frt pályadíjjal jutalmazott tör
téneti munkáját. Elnöke Kovatsits Máté, alelnöke Szélig F e r e n c z ; jegyzők N o v o t h István és Sterk József; pénztár
n o k Újhelyi G é z a ; könyvtárnok K e l l n e r János.
V . Zombor-vidéki tan. egyesület.
A l a k u l t 1875. okt. 15-én 25 taggal, k i k n e k száma je
lenleg 102. Beérkezett 80 munka, pályadíjakra 80 frtot for
dított. Elnöke Lajthay János, másodelnöke Mészner Ist
ván, alelnöke Jauch F e r e n c z ; jegyzők K o n c s e k János és Czinkler G y u l a ; pénztárnok Fejér G y u l a ; könyvtárnok J u n g Ignácz.
V I . Bács-Kúla-vidéki tan. egyesület.
A l a k u l t 1876. j'ulius i-jén. A tagok száma 59. Pálya