Bezdánnál a D u n a balpartja a sok mocsár miatt nem volt megközelíthető, miért a v m e g y e már 1737ben a B e z
-^ 95 —
dán fokon át a Dunához hidat készíttetett Vörösmart felé.
A m a g y a r kir. kincstár 1742-ben L o s o n c z i József által T o l na, B a r a n y a , Veszprém és S o m o g y v m e g y é k b ő l r. k. m a g y a r népet telepített ide s a szomszédos pusztákból álló határra.1) Cothmann 1763-ban cseheket is küldött Bezdán-ba, kikhez 1786-ban németek is (85 ház) csatlakoztak.2)
1762-ben már 1758 lakosa volt, k i k n e k száma az ujabb te
lepítés folytán 1791-ben már 3440-re emelkedett.5)
1743-ban plébániát és iskolát állítottak a községben.
Király András, kinek 25 frt készpénz fizetésén felül csekély deputátuma is volt, említtetik mint a község első tanítója, ö t követte 1757-ben Bogyó Mihály. E z , az aratást és szüreti időt kivéve, egész éven át tanított. Elegendő g y e r m e k is járt az iskolába. A z iskolaépületet a község emelte, m e l y ben e g y n a g y o b b tanterem és a tanító részére e g y szoba volt. A község a k k o r i rendetlen külsejére következtetni a b ból, h o g y fölemlíttetik, miszerint „az iskola udvara b e v a n kerítve." B o g y ó Mihályt 1791-ben fia, Bogyó János követte, k i n e k javadalma 1806-ban 200 frt és 3/8 telek földből állott.
A z első iskola helyére a kincstár ujat épített, melynek fen-tartása a községet illette. 1828-ban a kántorság már el v a n választva a tanítói hivataltól, mert Szántó Ignácz csak mint tanító említtetik. E k k o r a V2 telek föld a tanító javadal
mazásához tartozik.
Egészen 1841-ig csak e g y tanító működött a község
ben. A g y e r m e k e k n a g y száma kényszerítette ekkor a köz
séget a második tanterem fölépítésére és tanítói állás szer
vezésére. 300 frt, 8 pesti mérő buza, 3 kocsi széna, 9 öl fa és 1 mázsa só jövedelemmel Bogyó József lett alkalmazva.
A község n a g y terjedelménél fogva ezen iskola nem a k ö z pontba, hanem a falu szélén álló kápolna mellé lett építve.
1854-ben Heinrich Pál járási főnök indítványára a község a két főtanító fizetését megjavította és egyúttal két altanítói állás szervezését is elhatározta, m i 1856-ban lett végrehajt
va. U g y a n e k k o r a község a központi ódon, nádfödeles épü
letet lerombolta és helyébe három tantermét magában f o g laló épületet emelt. í g y már 1856-ban n é g y tanító működött a községben.
A népiskolai törvény meghozataláig jóformán semmi sem történt a község tanügyének fejlesztése érdekében. A z uj törvény hatása azonban csakhamar jelentkezett. E n n e k
*) Iványi i. m. II. k. 46. 1. *) Grosschmid i. m. II. k. 115. 1. 8) Katona i. m. I. k. 100. 1.
Digitized by
gyümölcse gyanánt tekinthető t. i . a felnőttek számára 1870-ben megnyitott póttanfolyam, az iparos tanulók v a sárnapi oktatása, a községi faiskolának iskolai kertté való átalakítása, egyes tantermek felszerelése. A z 1871. évi ősz-szeírásból tünt k i , miszerint 1315 mindennapi tanköteles van a községben, k i k n e k tanításával mindössze n é g y tan
erő foglalkozik. A tanítók szerencséje volt, h o g y a tankö
telesek 3/4 része az iskolát belülről soha m e g n e m nézte s í g y a n é g y tanterem elég tágas volt az iskolába járó gyer
mekek befogadására.
A z egyházmegyei hatóság sürgette az osztályok sza
porítását, sőt a közoktatásügyi minisztérium 1871. évi 16,850 sz. leirata szerint a községnek tantermei számát t i zenkettőre kellett v o l n a emelnie s e g y polgári iskolát állí
tania. Sajnos, h o g y e miniszteri leiratnak csak mindössze a n n y i hatása volt, h o g y a község két tantermet emelt. A . polgári iskola felállítására hajlandó volt a község, de mivel az állami segélyt a szomszéd A p a t i n kapta meg, h o l azután felső népiskola állíttatott is, Bezdánban megmaradt a p o l gári iskola jámbor óhajtásnak. 1885-ben miniszteri rende
letre ismét két tanítói állást szerveztek, s í g y jelenleg 8 ta
nítója van a községnek.
1874-ben Bosnyák János községi j e g y z ő indítványára az iskola községi jellegű lett. Iskolaszéki elnöknek az i n dítványozót választották m e g , k i az ismétlő iskola költsé
geinek fedezéséhez 100 frttal járult. 1878-ban a tanítói fize
tések terménybeli járuléka pénzértékben lett megállapítva.
A Stahulyák E n d r e elnöklete alatt álló iskolaszék ez időben újra szervezte az iskolákat. Igazgató-tanítói állást létesí
tett, szabályozta az iskolalátogatást, miáltal az iskolákat a legjobb hírbe hozta.
1891-ben az ismétlő tanítás az osztályzatokra alapít
va, újra szerveztetett. A z időről-időre kiadott értesítők sze
rint a tantestület a tanügy fejlesztésén fáradhatatlanul buz
gólkodik. H a v i tanácskozmányain paedagogiai tételek fej
tegetésével is foglalkozik, melyekkel a járási és m e g y e i gyűléseken már többször elismerést vívott k i . A tantestület élén álló Molnár Ferencz igazgató-tanító érdeme, h o g y az iskola iránti érdeklődés és áldozatkészség a község minden rétegében m e g van. Molnár mint minta-tanító, az egyesü
leti életben kiváló dolgozatai és életre való indítványaival ismertté tette nevét az egész megyében. Jeles szakképzett
ségénél fogva a m e g y e i tanító-egyesületnek már éveken át főjegyzője, s mint i l y e n minden n a g y o b b mozgalomból k i
-veszi a m a g a részét. Tanítói erényeinek legszebbike azon r i t k a szerénység, mely csak a n a g y jellemek ékessége.
M i n t járási faiskola felügyelő nemcsak Bezdánban, hanem egész kerületében ritka eredményt mutat fel. A z ő irányítá
sának köszönhető, h o g y Bezdánban az ismétlő iskolák tanulói gazdaságtani füzeteket k a p n a k kezükbe s a g y a k o r lati nemesítés fogásaiba télen az iskolateremben, tavaszszal p e d i g a faiskola és szőllőtelepen begyakoroltatnak. Társa
d a l m i téren különösen mint a segélyszövetkezet könyvelő
jét és az ármentesítő társulat igazgatóját látjuk buzgólkod
n i . A tanításban és tantestületben uralkodó összhang és b a rátság kapcsai az ő egyéniségében záródnak. Hadanics G y u l a mint a segélyszövetkezet titkára, Czir/usz János mint selyemtenyésztési felügyelő szerepel.
1893 óta a községben ipariskola is van, mely közada
kozásból ismételten kiállítást rendezett; még p e d i g kitűnő eredménynyel. A z ipariskola igazgatója Farkas Ferencz.
A tantestület 1892-ben vidéken tanuló szegény g y e r m e k e k részére gyűjtést indított, melynek czélja e g y ezer frtos alapítvány létesítése, melynek jövedelme a mondott czélra lesz fordítandó. A z eddig gyűjtött összeg 350 forin
tot tesz.
A z iskolai és n é p k ö n y v t á r t a tantestület 1879-ben a tanulók által rendezett színi előadások jövedelméből alapí
totta. A községi költségvetésben 1882 óta az iskolai k ö n y v tár szaporítására évenkint 80 frt szerepel, mely összeg a v m e g y e bizottságának 1889. évi 1044. sz. a. hozott végzése szerint az 1886. évi X X I I . t. cz. 121. §-a rendelkezéséhez képest tőkésíttetik s 1895. év v é g é i g a községi költségve
tést 1440 frttal terheli. E z e n összeggel fogja a község egy, a legközelebbi alkalommal fölépítendő központi iskolaépü
letében, külön könyvtárát berendezni s megalakítani a
„könyvtár egyesületet." A jelenlegi könyvtár 300 kötetnyi, leginkább iskolai kézi- és szakkönyvekből áll.
1874-ben a legelő elkülönítés alkalmával 18 hold föld (á 1200 • öl) iskola-alapnak lett kihasítva, m e l y n e k jöve
delmét az iskolák fentartására fordítják; v a n az iskola
alapnak ezenfelül 960 frt készpénze.
Haffner István volt káplán 100 frtos, Ujvdry Dávid volt plébános szintén 100 frtos alapítványt tett, melyek kamataiból a szegény gyermekeket hittani tankönyvek
k e l látják el. Mészner István esp. plébános 200 frtot ajánlott fel iskolai czélokra. E n n e k eddigi kamataiból 127 frtért egy fiszharmoniumot szereztek. A tőke m é g nincs letéve. R e n
-7
Digitized by
98
-deltetése, az alapító szerint, szegény g y e r m e k e k felruhá
zása lesz.
A z iskolalátogatás rendes, a tantermek felszerelése teljes. A tannyelv magyar, a III. osztályban azonban a né
met írást és olvasást is tanítják. A gyönyörű faiskola 3460
• öl nagyságú és Szeyfrid Richárd szakavatott kertész ke
zelése alatt van, k i egyúttal a g y a k o r l a t i kertészetet tanítja.
Jelenleg működő tanítók a k ö v e t k e z ő k : Molnár F e rencz, Hadanics G y u l a , Császár József, Farkas F e r e n c z , Czirfusz János, Parcsetich Mihály, Kiss Pál és Molnárné-Radich Jolán. A z első 7 tanítónak egyenkint 400 frt, 5 h o l d föld, ötnek szabad lakása, háromnak 70 frt lakbére; az utóbbinak 200 frt készpénze, 17 öl lágy fa és */2 telek földből álló fizetése van. A x\% telek föld a r. kath. hitköz
ségre v a n telekkönyvezve.
1894—95-ben két óvodát állított a község, melyeknek belső felszerelése bármely fővárosi óvodának is becsületére válnék. Óvónői: Schick Valéria és Grün F l ó r a ; fizetésük:
300 frt készpénz, 5 öl kemény fa, szabad lakás, t á g a s kerttel. Nyári időben a napszámos szülők g y e r m e k e i r e való tekintettel reggeli 6 órától esti 6 óráig áll n y i t v a . Nyilvános ünnepélyét karácsonyi játékkal tartja meg, m e l y alkalommal közadakozásból a szegények teljes öltözetet s az összes tanulók jutalmat kapnak. M i n t iskolaszéki elnök előbb 9 éven át Mészner István plébános, 1895 óta dr.
Fleckenstein Ferencz ü g y v é d szerepel.
1737-ben a temetőben már állt egy kápolna, mely a halászoknak — k i k valószínűleg első lakói voltak a köz
ségnek — imaházul szolgált. T e m p l o m o t 1756-ban a kincs
tár épített, melynek helyére 1846-ban a mostani tágas temp
lom épült. A torony, a szentély mögött, külön emelkedik ; miért is a templom külseje kellemetlen benyomást tesz a szemlélőre. Belsőleg 1884-ben lett restaurálva. M i n t 11.
plébános 1881 óta Mészner István esp. plébános működik a községben.