landóan 45 árvának (fiúnak és leánynak) nyújtván menedé
C) Nőnöveldei alap
A finöveldei alappal együtt keletkezett, Kunszt érsek végrendelete értelmében. A nagynevű érsek ezen alapít
v á n y á v a l a szegényebb sorsú szülőktől, főleg állami, érsek
u r a d a l m i v a g y káptalani tisztviselőktől származó leány
kákról akart atyailag g o n d o s k o d n i — végrendeletében ak
ként intézkedvén, h o g y a kiket érsekutódjai az ösztöndí
j a k r a kinevezni fognak, azok a Miasszonyunkról nevezett tiszt, iskolanénék internátusában neveltessenek és taníttas
sanak. K e z d e t b e n kevesebben, 189%-ben 34 i l y ösztöndíjas leánykát vettek föl az intézetbe. E g y - e g y ösztöndíjas után évi 250 frtot fizet az alap.
M é g midőn ezen alap is a „Kunszt-alapítványu gyűjtő neve alatt szerepelt, ösztöndíj czímén kifizetett 20,962-50 frtot; a tiszt, iskolanénéknél foganatba vett építkezésekre ezen idő alatt fordított 25000 frtot; a tiszt, iskolanénék ja
vadalmazására 2333*33 frtot. A Kunszt-hagyaték megosztá
sakor 72009*98 frt és
787
2 drb bankrészvény jutott ezen alapnak.1872 óta ösztöndíjakra 126,181 frtot, az iskolanénék javadalmazására 51,333*33 frtot fizetett az alap, melynek
v ag y o n i állapota 1895. végén a következő v o l t : 271,075*04 frt és 78V2 drb bankrészvény.
5. Aggok alapja.
M é g gróf Kollonitz László kalocsai érsek vetette m e g ennek alapját, 1804-ben nov. 12-ről kelt 8000 frtos adomá
n y á v a l : h o g y ezen összeg kamatoztassék s a kamatok idő
ről-időre valamely, Kalocsán létesítendő akár menedékház
nak, akár a g g o k házának nevezendő oly intézet javára for
díttassanak, mely a szűkölködő s előhaladottabb k o r u k
ál-Digitized by
-
38
-tal erejokben megtört, mindkét nemű szegényekről való gondoskodást, esetleg azoknak az intézetbe való befogadá
sát tűzi k i czéljául. Építkezésre azonban ezen összeget n e m kivánta fordíttatni. 1805-ben fenti adományát még 2000 frttal, 181 i - b e n p e d i g 10000 frttal toldotta meg.
A z érsek ezen szép példáját más jótevők is követték, í g y Katona István kalocsai k a n o n o k 1807-ben 1000 frtot;
majd 1810-ben a menedékház építésére ujabb ezer frtot adott. Lovas Imre k a n o n o k 1810-ben 6188 frtot, végrende-letileg p e d i g 22,069 frtot hagyott váltó pénzben.
Gazdagították még ezen alapítványt: Ujváry D á v i d nagyprépost 3200 frttal váltóban; Klobusiczky Péter érsek 4000 váltó frttal; Horváth József k a n o n o k 8933 v. f r t t a l ; Csupor Mihály kanonok 2600 frttal; Bartalics Péter foktői plébános 2200 váltó frttal; v é g r e egyesek — papok ú g y , mint világiak — összesen mintegy 2025 váltó frttal.
M i n t h o g y ezen alapok kamatai m i n d i g tőkésíttettek, v a g y o n a annyira megnövekedett, h o g y Klobusiczky Péter
1825—27-ig* 15,862 frt költséggel az a g g o k házát emeltette, melybe kezdetben 12 e g y é n vétetett föl.
Gróf Nádasdy F e r e n c z érsek 1848-ban ezen alapít
vány évi. kamatjövedelmének felét betegekre rendelte for
díttatni ; a mely intézkedésével, amint alább látni fogjuk, egy ujabb alapítványnak tette le alapját; egyszersmind az a g g o k házában kórházat is létesített. 1868ban a szt. V i n -czéről nevezett irgalmas nénék vezetésére bízatott m i n d két intézet.
A z 1895. évi zárlat szerint ezen alapnál 52,38280 frt volt osztr. értékben.
6. Kórházi alap.
Alapját gróf Nádasdy F e r e n c z érsek vetette meg, k i 1849 ben 23 ezer váltó frtot hagyott végrendeletileg. A d a koztak még ezen alap növelésére: Szuknovich J a k a b palán
k a i esp. plébános 533 v. frtot; Göbel F e r e n c z k a n o n o k 5000 v. frtot; Bedcsula Tamás k a n o n o k 100 o. é. frtot;
Mészáros Lajos tataházi plébános 50 o. é. frtot; Bartók Mátyás kanonok 4562 frtot; Mangin Erzsébet 60 frtot; dr.
Haynald Lajos érsek 6050 frtot; Bartakovics A n t a l k a n o nok 200 frtot; Nehiba János nagyprépost 500 frtot s v é g r e Bagó G e r g e l y kanonok 50 frtot.
A z alap vagyonállapota 1895. év végén 66,7 70*98 frt volt.
7. Szegény plébániák segélyezési alapja.
, E z e n alapot Kunszt érsek m é g életében létesítette.
186i-ben 1631. sz. a. kiadott körlevelében ugyanis tudtára adja lelkészkedő papságának, h o g y a főkáptalan kezelése alá 44 ezer pengő frt értékű földtehermentesítési kötvénye
ket adott át azon elhatározással, h o g y ennek évi kamatjai
ból a főmegye ktlencz, szegényebben dotált lelkipásztora rendes évi segélyt nyerjen, s ez tőlük, illetőleg a kijelölt plébániáktól még azon esetben se vétessék el, ha plébániá
juk jövedelme esetleg valamely más forrásból megjavíttat
nék is.
E z alap vagyonállapota 1895. év v é g é n 46,415*89 frt volt.
8. Haynald alap.
E z e n alap megalkotására az 1871-ben tartott egyház
m e g y e i tanácskozások adtak alkalmat, a m i k o r több o l d a l ról szóba hozatott, h o g y az e g y h á z m e g y e lelkipásztori és iskolai czéliainak hatékonyabb előmozdítására jó volna o l y segéd-alapról gondoskodni, mely a napról-napra egyre sza
porodó szükségletek kielégítését különösebb módon eszkö
zölhetné, mint azon alapok, melyek már m e g vannak, de a melyeknek más meghatározott rendeltetésök v a g y o n . E r r e a n a g y n e v ű érsek mindjárt a következő évben, vagyis 1872-ben Budapestről azon határozatáról értesítette hely-nökét, h o g y ezentúl minden évben 20 ezer frtot f o g a fő
káptalan kezelése alá juttatni azon czélra, h o g y ebből, eset
l e g az ezen módon alkotandó alapnak kamatjövedelmeiből 1.) a létesítendő plébániák kellőleg dotáltassanak; 2.) a se
gédlelkészek fizetései megjavíttassanak s 300 frtra k i e g é szíttessenek; 3.) az e g y h á z m e g y e népiskoláinak .segélyek nyújtassanak; 4.) a tanítóképző intézeteknek ösztöndíjak a d a s s a n a k ; 5.) az egyházmegyei tanfelügyelői hivatal költ
ségei fedeztessenek s v é g r e 6.) egyes p a p o k n a k lehetővé té
tessék a külföldi iskolák meglátogatása: és tanulmányozása.
K é s ő b b Haynald érsek királyi és pápai engedélylyel érsek-utódait is lekötötte ezen évi 20 ezer írtnak a mondott egyházi és iskolai czélokra való fizetésére.
H o g y Haynald a körülirt czélok szolgálatára minél képesebbé tegye az imígy megalkotott alapot, néhány é v i g nem 20, tianem 40, sőt 60 és 80 ezer frtot is fizetett az alap n o
-Digitized by
— 40
velésére. C s a k í g y vált lehetségessé, h o g y míg ezen alap a reá nehezedő terheket viselte, másrészt szépen gyarapodott is. M i k o r a lángeszű és előrelátó n a g y érsek 1891. július 4-én lehunyta szemét az örök álomra, a k k o r a nevét viselő alap kitett már 508,07*j'33 frtot, tehát több mint félmilliót.
E h h e z járult 1893-ban a tömegből 80 ezer frt és kilátás van arra, h o g y ezen alap — mint hátrahagyott összes vagyonának egyetlen örököse — m é g jelentékenyen g y a r a p o d n i fog.
D e szükséges is, h o g y gyarapodjék: mert a reá nehe
zedő terhek i g e n súlyosak. í g y p l . 1894. év folyamán kia
dott ezen alap egyházi czélokra 2101 frtot, iskolai czélokra p e d i g 34,103 frtot. O l y összeg ez, melyet jelen állapotában az alapítvány el sem viselhet. A z alapnál 1895. végén 583,137-32 frt találtatott.
9. Kántortanítói nyugdíjalap.
E z alap Kunszt József érsek idejében és az ő kezde
ményezésére 1858-ban keletkezett, ő m a g a 4000 frttal ve
tette m e g az alapját s példájára n y o m b a n a főkáptalan is 1950 frttal járult az alap növeléséhez. Megindult aztán a gyűjtés az egész egyházmegyében. A megyei papság kész pénzzel is támogatta a jó ügyet, de évenkénti befizetésekre is lekötötte magát. A tanítók sietve léptek be az intézetbe s az alapszabályok által nyújtott kedvezményt fölhasználva, igyekeztek mielőbb kifizetni az elmúlt évekre szóló váltság
díjakat. A z alap ez uton az év végén már 10,524 frtot tett.
L e g n a g y o b b jóltevője ezen alapítványnak Haynald ér
sek volt, mert ő székfoglalója után 1868-ban 5000 frtot, k é sőbben n é g y részletben m é g 40,683 frtot adott az alapnak növelésére, ezzel is kimutatván nagyrabecsülését a nemzet igazi napszámosai — a tanítók irájit, k i k n e k számára a munkaképtelenség beálltával gondtalan megélhetést óhaj
tott imígyen biztosítani. A z o k közt, k i k ujabb időben szin
tén tekintélyes összeget fizettek az alap gyarapítására, föl kell említenünk b. e. Lichtensteiger F e r e n c z fölsz. püspököt, a k i 1890-ben 1500 frtot; özv. Bovánkovichné Kuhi F a n n i asszonyságot, a k i 1893-ban 1000 frtot; Majorosy János fölsz. püspököt, a k i 1894-ben 500 frtot; s végre Mayer Béla e g y h m . főtanfelügyelőt, a k i még 1888-ban 500 frtot adományozott a nyugdíjalap tőkéjének nagyobbítására.
U g y a n e z e n czélra Csúszka G y ö r g y jelenlegi érsek 25,000 forintnyi örök alapítványt tett.
— 4i —
Osztalékban az alap 1862 óta részesíti az ő nyugdíja
sait. E z e n osztalék n a g y o n ingadozó ; évről-évre változik a szerint, a mint a kamatok s a tagoktól járó illetmények be
folynak : mert csak a kamatok egészen, s a tagilletmények
2/3 d a i osztatnak k i nyugdíjakra és gyámpénzekre. N y u g -díjt azonban nemcsak az elaggott és munkaképtelenekké vált tanítók, de ezek ö z v e g y e i is kapnak, ha a jogot hozzá a 6 frt 30 k r n a k egyszeri lefizetésével megszerezték. A g y e r m e k e k azonban csupán gyámpénzt k a p n a k — és p e d i g a teljes árvák 21 frtot, a félárvák ennek felét; aztán a g y e r m e k e k közül azok, k i k tanulnak, megkapják gyámpénzöket egész tanulásuk idejére — még h a 20, illetőleg 12 éven túl vannak i s ; a nyomorultak egész életükre megtartják a# gyámpénzt, a férjhez menő leányok p e d i g 18. évükben el
vesztik ; hasonlóképpen elvesztik a figyermekek a gyámpénzt m é g 20. év.ük előtt is, h a önálló keresethez jutnak. T a g j a lehet a nyugdíjintézetnek minden e g y h á z m e g y e i tanító, k i működésének első 5 éve alatt jelentkezik. A belépés a l k a l mával 1890 frtot, nejéért egy szersmindenkorra 6*3ofrtot, m i n den gyermekért 53 krt és azután az évi 6*30 frtnyi tagillet
ményt fizeti. A már egyszer fölvetttagok az e g y h á z m e g y é ből való távozásuk után is tagjai maradhatnak az intézet
nek. A tagok száma 1895-ben 188.
Mióta az országos tanítói nyugdíjintézet fennáll s a b b a minden tanító köteleztetik belépni: a magánjellegű kalo
csai kántortanítói nyugdíjintézet nem igen mehet előbbre.
T a g j a i nem i g e n szaporodnak; de a régi tagok egymás után mennek n y u g a l o m b a s í g y az évi kamatjövedelmen aránytalanul sokan osztoszkodnak. E z okozza, h o g y ma az osztalék, daczára a tőke emelkedésének, visszaesésben van.
Szerencsésebbek lesznek majd az intézet azon tagjai, k i k ujabb időkben léptek a tagok sorába : mert ha a régi ta
g o k a természet rendje szerint a nyugdíjasok sorából is kidőlnek, a k k o r a kevesebb számú ujabbkori tagok minden valószínűség szerint tetemesen n a g y o b b osztalékban f o g n a k majd részesülni.
A z alap 1895. é v v é g é n 96,779-05 frtot tett k i és 1895-ben 6356*55 frt került kiosztásra, melyből 9 árvának 89 frt, 66 tanítói g y e r m e k n e k 693 frt, 28 kiérdemült tanító és 62 taní
tói özvegynek (á 60*22 frt) 5419*80 frt jutott.
10. Szegény tanítók alapja.
E g y ma is élő, de magát megnevezni nem akaró k a l o
-Digitized by
— 42 —
csai k a n o n o k bőkezűségéből támadt ezen alapítvány 1889.
decz. 2-án, a mely napon a titkos jótevő n é g y drb 5 °/o~kal kamatozó ezer-ezer frtos m a g y a r papirjáradék kötvényt bocsátott a főkáptalan kezelése alá, kívánván, h o g y a 4000 frtnak évi kamatjövedelme akár pusztai, akár község-beli szegényebb és érdemesebb róm. kath. tanítók közt osztassék k i a viszonyok követelte arányban.
A z évi kamat rendesen 5—6 tanító közt osztatik szét.
11. Szathmáry alap.
A b u d a i cs. és kir. helytartósági osztály 1860. 852. sz.
a. arra hívja föl a kalocsai főkáptalant, h o g y Szathmáry József n y u g a l m . cs. és kir. kapitánynak a pusztai és falusi szegény, de szorgalmas tanítók megjutalmazására tett alapít
ványát szabályszerű kezelésre elfogadni szíveskedjék. A főkáptalan hajlandónak nyilatkozott erre azon feltétel alatt, h a az alapítvány jövedelmét Kalocsa-egyházmegyei taní
tókra fordíthatja. A helytartósági osztály u g y ezen, vala
mint a kezelésre vonatkozó feltételeket elfogadván, 1861-b e n 3177-92 frtot küldött le a főkáptalanhoz, mely alapít
vány kamataiból jobbára a K a l o c s a környékén fekvő pusz
ták tanítói nyernek évenkint jutalmakat; de más puszták és fiókegyházak tanítói is részesülhetnek az alapítvány jövedelméből.
A z alap 1895. év végén 3495*93 frtot tett k i .
12. Lichtensteiger alapítvány
A z 1895. január h a v a 26án elhalt Lichtensteiger R e -gis Ferencz, fölsz. püspök s kalocsai nagyprépost nevéről elnevezett ezen alapítvány azon levélnek köszöni eredetét, melyet a b. e. püspök még mint egyházmegyei tanfelügyelő 1867. január 17-éről intézett a főegyházi hatósághoz. E levéllel ugyanis s a hozzá csatolt 200 frtnyi adományával o l y alapítványnak kívánta ő megvetni az alapját, a m e l y ből idővel, h a az alapítványul lefizetett 200 frtnak tőkésí
tett kamatjaival és más jótevők hozzájárulásával az alap legalább 2000 frtra felnövekedik, a K a l o c s a - m e g y e i elemi néptanítók értekezleti dolgozatainak legjobbjai jutalmaz
tatnának és p e d i g akként, hogy a legjobb dolgozat
készí-— 43 készí-—
tője k a p n a 40 frt jutalmat, az utána következő két jobb dolgozat 2 0 — 2 0 frtot s végre az ezek után következő n é g y k a p n a 10 — 10 frtot.
M é g ugyanazon évben lett az érseki körlevelekben meghirdetve Lichtensteiger F e r e n c z n e k ezen, ^.z e g y h á z m e g y e i néptanítók szellemi továbbképzését eszközölni és elősegíteni szándékozó t e r v e : de valami erős visszhangra az n e m talált. Csupán e g y espereskerület gyűjtött e czélra 102 frtot; a többi ü g y e t sem vetett reá. Mócsy A n t a l és Hopfjknos 3 0 — 3 0 frttal, Kovács József 50 frttal és Nehiba János 42 frttal járult az alapítványhoz.
1889-ig tőkésített kamatjaival az alapítvány 1361*38 frtra szaporodott, melyet aztán a b. e. alapítványozó 2000 frtra kiegészítvén, ezzel lehetővé tette, h o g y már 1892-ben hét tanító közt 120 frt szétosztassák. A z ó t a ujabb jutalom kiosztás n e m lévén, az alap 1895. végén 2770 frt 66 krt tett k i .